Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-05 / 6. szám

„N Y I it V I D K K" teue. Ugy tesznek azok a képviseleti tagot a városházán, akik ezt a merev kerékkötési elvet állitják szembe minden törekvéssel, mint az egyszeri ur, aki drága hintót vévén, a kocsikenőcsön akart valamit a hintó árából visszanyerni. Van a mi u. n. képviseleti ellenzékünk kialakulásának természetében politikai tartalom is. Valami nagyon bizonytalan, homályos politikai vonatkozás, amely úgy tűnik föl, mint mikor egy rossz festékkel festett nemzeti zászló megázik s a szinek a vásznon összefolynak Városi közdolgaink figyelmes szemlélőjének azonban még se.n szabad ezt figyelmen kivül hagyni, mert azok — t. i. városi közdolgok — sorsának eldőlését. nagyou sokszor épen ez az u. n. politikai szempont befolyásolja Nekünk is alkalmunk lesz, — bizonyára rövid idő alatt — hogy ennek a motivumuak a megvilágításához is hozzájáruljuuk. Ha ugyan — a mi intelligencziáuknak a kötelesség szegésig menő nagy közönyösségével szemben —a városi közdolgaink megbeszélésére nyomdafestéket pazarolni még egyáltalában érdemes. Falusi uzsora. Ne áltassuk magunkat többé azzal a kényelmes bittel, ho_y falusi uzsora nincs, vagy ha van is, nem oly nagj mérvű ős nem képez fenyegető veszélyt. Hiába lenne az áltatás, mert mindannyian érezzük aunak káros visszahatásait, az okozatokat, tehát oknak is kell lennie. A parasztgazda osztály napról-napra szegényebb, napról-napra rohamosabb léptekkel halad a teljes tönkrejutás felé s ha a vég bekövetkezik, mi lesz belőle? Merjük mondani: a legtöbbször szoczialista. Ezzel uem azt mondottuk, hogy az agrár-szoczialismus kizárólagos oka a kisgazdák töukrejutásában, tehát az ezt legnagyobb mérvben előidéző falusi uzsorában keresendő; de azt igen is határozottan állítjuk, hogy a szocziálismus egyik fő oka ez is. Még pedig olyan ok, melyet maga az áldozat — nemzetünknek általánosságban gyenge számító képességénél fogva — legnehezebben ismer el ilyennek ! Ma, midőn a paraszt szocziálismus ellen minden erőnkkel küzdünk s midőn egyik legfőbb igyekvésünk annak teljes megszüntetésére irányul, vizsgáljuk meg egy kissé ezen ma már elég terebélyes fának gyökereit s ha a gyökereket sikerült sorra kipusztítanunk, kétségtelen, hogy a fa is elpusztul. A mint már említettük a paraszt-szocziálismus egyik fóokozójának a falusi-, különösen a terményekkel űzött uzsorát tartjuk, tehát ebben is támadjuk meg a szocziálismust 8 ha egy ily uagy okkal kevesebb lesz, ismét kisebb lesz az eredmény: a szocziálismus terjedése. Lássuk tehát először is mily okok idézik elő legnagyobb mértékben a falusi uzsorát. A nép könnyelműsége, tapasztalatlansága, tudatlansága s legfőképen a szegénység s a reájuk kedvezőtlen hitelviszonyok. Szüutessük meg ezen okokat s megszűnt az okozat, az uzsora is. A nép könnyelműségét komoly tanácsokkal, tapasztalatlanságát és tudatlanságát érthető felvilágosításokkal győzhetjük le legkönyebben. Ez okból mindenekelőtt szükséges, hogy a kormány által már felkarolt úgynevezett népszerű gazdasági előfejlettségü, szerves lények a külső világban megjelenek: a társaságunkban hervadozó virágbokréták tömege pedig megtanított a virágnyelv érdekes tudományára. E kétágú ismeretkör nem elégítette ki élénk becsvágyamat; s vártam az időt, amikor egy felsőbb szerves világnak bennem élő homályos sejtese valóra válik, és a selyem ruharészek mesemoudásának hőse, a fóld eszes lénye a maga élő mivoltában megjelenik előttem. Megtörtént! Börtönöm ajtaja kinyílt, és egy soha nem látott csudálatos alak — alkalmasint az eszes lények egyike — magához vett s a testéhez szorított, én pedig a rám züdüló uj benyomások boldog zavarában öntudatomat veszítettem. Színes, fénylő teremben tértem magamhoz, egy egészen uj, ismeretlen világban. Virágos szalagom közvetítése utján egy puha kéztől voltam kapcsolatban, mely szeszélyes idegességgel himbált engem a levegőben. Reszkető izgalom fogta el egész valómat, amint ott ama tüneményes környezetben elem villantak a földlakók különböző fajai. Első pillanatra megértettem, hogy a szerves lényeknek két főfaja él a világon, organizmusára, hajlamaira, természetére nézve egymástól teljesen elütő két faja. Hogy e két faj természetrajzát és a kirívó különbségek problémáját megoldhassam, azt a hipotézist állítottam föl, hogy a földön két ellenséges törzs ól: a Rigadozók faja és a Gerlék széleskörű törzse, akik megmegujuló küzdelmet folytatnak egymással az uralomért . . . Megállapítottam, hogy a ragadozók ós gerlék most is épen egy csata előtt állanak, de egyelőre várakozó álláspjotot foglalnak el . . . Abból a tünetből, hogy a ragadozó lények tömör, fekete szigetet alkottak a közé pen, azt a következtetést vontam, hogy harczraodoruk egészen más, mint a sűgva-bügva, zsongva-bongva turbékoló gerléké, akik szerteszéjjel portyáztak a teremben, és akik nyilván szétoszló, hosszú csatárlánczokkal szokták ellenségeik kompakt táborát szétforgácsolni . . . Föltűnt, hogy a portyázó faj semmi félelmet el nem adások még nagyobb mértékben kiterjesztessenek. Kérjük fel s itt kezdődik e fontos kérdésnél a társadalom kötelessége — a falusi intelligei;cziát, földbirtokosokat, lelkészeket, jegyzőket és tanítókat, hogy tanítsák s intsek a népet; világosítsák fel őket azegéuységük s nyomorúságuk okairól. Kisértsék meg legyőzni benuöb a könuyelmüségre való halandóságot s különösen a mértéken feiüli páliukaivást és ujibbau nagyon elharapódzott játékszenvedélyt igyekezzenek korlátozni. A tudatlanság helyett olt anak beléjük — legalább 8 részben — felvilágosodottságot, mondják el nekik az uzsoráskodás káros következményeit ugy az anyagiakra nézve, mint az erkölcsi életre, — hisz nekik áll ez legjobban módjukban s a jó eredmény el nem maradhat. Valljuk meg, az állam sok.t tesz e nagy baj ltgyőzésere, ha a társadalom nem támogatja erejéhez mérten. Az állam most is, az uzsorát legközvetlenebbül előidéző rossz hitelviszonyok legyőzésére ha'hatós módon támogatja a községi hitelszövetkezetek ügyét, midőn azokat anyagilag s nagy pénzösszegek befektetésével segíti s erkölcsi — szinteu nagy su ylyal biró — támogatásban részesiti. Mentesiti mindennemű kereseti adótól s bélyegilletektól s ezzel nagyon olcsóvá teszi a hiteit, épen az olcsó hitelre leginkább rászoruló kis emberek részére. De uem czéluuk ict a községi hitelszövetkezetek előnyeit felsorolni, csak ki akartuk mutatni, hogy a törvényhozás a baj legyőzésere alkalmas egyik eszközt kezeinkbe adta s most már az egyesek s a társadalom kötelessége azt jól fel is használni. E czélból előnyösen működhetnek közre a gazda sági előadók s az előbb felsorolt falusi intelligeiiczia, akiktől ezen közreműködést el is várhatja a közérdek. Nem akarjuk ezzel a hitelszövetkezetek létesítésének s fentartásának egész terhét a nevezettekre hárítani, csak azt óhajtjuk részünkről, hogy e nagy munkában részesítsék hathatos támogatásban a megalakult szövetkezeti központ által mindenesetre kiküldeiidő képviselőket. Mutassanak jó példát az „urak" utan indulni szerotő parasztg izdákuak, állj inak élére az egyes hitelszövetkezeteknek s ugy nem sokara hjzáuk minden falujában a községi hitelszövetkezetek által adott olcsó hitel, megöli az uzsorások veszedelmes üzletét. Ezen, — fóleg ugyan pénzüzlettel foglalkozó — hitelszövetkezetek tartsanak gabona szükség esetére megfelelő minőségű, olc<óbb vidékről beszerzett jó gabonát is, adják azt pénzértékben ki az arra szoru ó kisgazdáknak s miután a községi hitelszövetkezet nem nyerészkedésre alakul, annak a kikölcsönzött 1 véka gabonának kamatja nem lesz a 100—200%,-al felérő 1—2 nyári napszám, miut a mostani termény Uísorásokuál. Ezzel elérjük azt, hogy a gazdának jó, olcsó s teljes mertekben szolgáltatott gabonát adunk kezebe, nem nagy kamatra s ily eljárás mellett a legrövidebb idő alatt lehetetlenné tesszük a falusi terméuy-uzsorásokat is. Az uzsora palástolására rendkívül alkalmas a váltó, az ő szigorú s a kifogásokat nagy mértékben megnehezítő eljárásával. A kis gazda ezen, reá nézve hátrányos váltói szigort nem ismervén, könnyen aláirja a kölcsöuvett 50 frt helyett 100 írtra kiállított váltót s csak a fizetés idejében látja be nagyfjku köunyelmüségéf. Épen ezért nagyon helyesuek tartanánk, hogy a kincstár a váltó űrlapok eladását oly falvakban, ahol hitelszövetkezetek vannak ezekre, uhol ptdig még nincsenek, valamely intelligens egyénre p. o. jegyzőre bizza. Hi ezektől akar valamelyik kisgazda váltót vásárolni, egy pár szóval mindjárt kitudhatják, uiire kell az neki, s fölvilágosíthatják aunak jogi természeté ről. I y eljárás mellett, hanem is mindeneseiben, de legárult, sőt türelmetleuül és vidám kedvvel, mely előttem megmagyarázhatatlannak tetszett, várta a döntő pillanatot . . . Mint fontos tapasztalatot közlöm, hogy a két faj lényei különböző mezben indulnak csatára. A ragadozók közt erősen ki van fejlődve az egyöntetűség szeretete: ennek tulajdonítom, hogy az egész faj teljesen egyforma, feketeszinü mezben jár. mely nem versenyezhet szemrevaló pompában a másik faj sziues és csábító öltözékével ... A Girlék ruháinak a külső dísznél is van egy föltünőbb és kétségkívül igeu érdekes sajátosságú: ezek a könnyű, omló solyemlebbenyek — hasoulóan a sze rényben otthon látott toalettekhez — nem végződ uek két hosszúkás uyulványban, mint a ragadozók ö tözékei, hanem széles, kerek lengéssel és bő kényelem mel folyják körül a viselőik termetét... Ez a szembeötlő különbség első pillanatra rejtélyes problémának látszott előtem, de csakhamar sikerült azt a következő hipotézissel megfejtenem : Emiitettem már, hogy a ragadozók és gerlék — akik egyformán sokszervü lények — organizmusuk fejlettségére nézve jelentékeuyen különböznek egymástól. A ragadozók természettől fogva szilárdabb alkatűak, erős, nyers idomokkal, tagbaszakadt szöglett sséggel; mig a szelíd gerlefaj fi lomabb és gyöngédebb szervezetű védelemre* melyet a .sokrétű, egymásra halmozott és ennélfogva széles kerekséggél leugő ruha nyújt. Nem állíthatom ugyan, hogy e sokrétű mez egész alakjukra kiterjedőleg a pánczélszövetet helyettesíti, de mint gyöugeségükre jellemző adatot fölemlítem, hogy a Gerlék >ennetüknek legalább egy részét gondos és szilárd mel vérttel övezik körül ... Az igazsághoz híven e^y szersmind azt az érdekes megfigyelésemet is följegyzem, hogy a Gerlék egyes testrészeikeu teljesen sérthetetleneknek tartják magukat és ezért, még ha a ragadozóknak csatatámadását várják, sem födik be ott magukat semmi külső takaróval. E sebezhetetlen helyek közül a termélük fö'só oldalán a gömböiyü nyak határában elterülő testrész nyerte meg tetszésemet, mely igen nagy vonzóerőt, mondhitnám: varázst gyakorolt reám; de a szépségről alkotott fogalmaim szerint csinosak voltak a alább 100 közül 80-ban megakadályozhatjuk azt, hogy kisgazdáink önként ily veszedelmes fegyvert adjanak maguk ellen, a sötétben dolgozó uzsorások kezébe. V4gül kívánatos volna az uzsoráról szóló 1883. XXV. t.-cz. törvényhozási szigorítása és pedig főkép annak kimondása, hopy — a hitelt nyerő kereskedők kivételével — mással szemben legfeljebb 8% kamat köthető ki, n a ki ennél magasabb kamatot szed, uzsora vétségét követ el, amely hivatalból üldözendő s elkövetője nem csak szigorú büutetéssel sujtatik, hanem a kikö csönzött tőkéjét is, vagy annak bizonyos részét valamely jótékony czélra elveszti. Sulyo; rendszabály lenne ugyan, de aki pénzében, vagyonában támadja a társadalmat, lakoljon hasonló módon pénzével, mert csak ily eszközökkel menthetjük meg teljesen e pusztító rémtől népünket, a mely az uzsora megszűntével vagyonos s boldog lesz s a melynek ily helyzetében sem kedve, sem oka nem le>z magát a szocziálisták karjai közzé vetni. ÚJDONSÁGOK. — A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya folyó hó 9-én a főispán hivatalos helyiségében ülést tart. — Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Jdréb i József pénzügyi számellenőrt a X. fizetési osztálynak 1000 forinttal javadalmazott első fokozatába léptette elő. . — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város kép- • viselőlestülete hétfőn délután 3 órakor rendkívüli köz- • gyűlést tartott. A tárgysorozaton csupán egy pont a J vasúti ut burkolása szerepelt A kérdés azonban rop- pant érdeklődést keltett, legalább erre mutat azon tény, , hogy régen nem láttunk együtt annyi városatyát mint J ez alkalommal. A burkolásra kilencz pályázat érkezett,. melyek közül három aszfaltot, hat gránitot és trachitot J ajánl. A terjedelmes mérnöki jelentés felsorolja mind í a kilencz pályázatnak előnyeit és hátrányait, s végül I oda konkludál, hogy a legajánlatosabb az aszfalt járda, . aszfalt makadam úttesttel s ezért a Hazai aszfalt rész- vénytársaság által beadott ajánlatot tartja leginkább ( figyelemre méltónak. Azon esetben pedig, ha a kép- viselet az aszfalt makadam burkolatot aggályosnak 1 találná, ajánlja, hogy az úttest kissebesi gránit kővel bur- koltassék. Ugyancsak felolvastatott, a kérdés tanulmá- nyozására kiküldött bizottság jelentése, mely bizottság i szinlén első sorban az aszfalt makadámot, másodsor- ban pedig a kissebesi gránitot ajánlja. A jelentések fe- lett hosszas izgatott és humoros jelenetekben egyarántJi bővelkedő vita fejlődött ki, melynek végével a polgár- mester névszerinti szavazást rendelt el. Szavazás ered-ménye uz lett, hogy 62 szavazattal 42 ellenében elha- tározlák, hogy az uttestet kissebesi gránittal fogjáksJ burkolni. A járda burkolására nézve egyhangúlag elfo--i gadták az aszfaltot. A közgyűlés későn 6 óra után vég--< ződött. — Megfelebbczett villamos vasút. A magyar n vasúti és forgalmi részvénytársaság a képviselőtestületJÍ azon határozatát, mellyel a „Részvénytársaság villamosai és közlekedési vállalatok számára" czég ajánlatát elfo--< gadta, felebbezéssel támadta meg. • ! — Képviseleti tag választása. A város nyol- czadik kerületében az 1896. évi képviseleti tag válasz--; tás alaki okokból megsemmisíttetett, amiből folyóiaggj az uj választás január hó 31-én tartatott meg. A vá--j lasztást dr. Kovách Elek kir. közjegyző vezette. Ugy a£ szabadelvű párt, mint a függetlenségi párt külön jelöl - - J teket állított fel, s mondanunk sem kell, hogy a füg--} getlenségi part a maga jelöltjei mellett igen nagy agi--i tácziót fejtett ki. Igy is vegyes liszta ment keresztüL.Ii Beadatott összesen 129 szavazat. Megválasztva lettek Sipos Bela 97 szavazattal, Leffler Sámuel 68 szavazattal,,IJ Tomasovszky Lajos 66, Nagy Lajos 66, dr. Bartók Jenőöi 65 és Kubassy Béla 65 szavazattal. fehér szinü szabad karok is, melyek gyöngéd harmóniá-a val és puha j-ráciiával izegtek-mozogtik testüknek kóüö oidaláu. Ellenben uem felelt meg esztétikai ízlésemnek^ a gerlék ama rossz szokása, — ellentétben a ragadozók-il kai — arc/.ukat rej.elmes takaró mez alá bujtatták, m honnsn villogó szemeik csak két mesterséges nyilásomo át szórhat ák sugaraikat a külvilágba . . . Mist kivált a íekete szigetből egy harczias tekiu-n tetű lény és a színes mezűek fajáuak egy olőkelffllí képviselője felé tartott. Mikor elibe ért, legnagyobtíd ijede.memre átkarolta a messzi vizek fehér liliomát ésö azt olyan erőszakosan tette, hogy komoly aggodalorrnc fogott el a fi'igrán szervezetű habtündér sorsa iránt .... E.sö pillanatra azt hittem, hogy a bekövetkező p^rharcao' fogja a két faj hegímóniájánik kérdését eldönteni ia ámbár az erők egyeuetleuségét látva, semmi kétségeinia se lehetett a ragadozó győzelme felől . . . Ekkor egx§ váratlan fordulat történt: a nyers erő nem bírt a gyön-m géd bájjal, nem tépte szét és uetn tudta harczképtelennéin tenni, hanem el kezdett vele keringed, miközben dalia-*! mos hiugok üteme rezegtette meg a levegőt . . . Ésíl fö fedeztem, hogy az elragadott gerle indokolatlan jó-ö[ indulattal hajúit társa felé, amit nem tudtam máskéntu; megm igyarázui, csak azzal a föltevéssel, hogy a vizxi liliom árulójává lett a saját fájának . . . A hipotézisemet azonban csakhamar halomra dön-ui tölte egy ujabb tapasztalat: a ragadozók és gerlék egy-7i kőt perez múlva valamennyien követték az első pár pél-b dóját ős szabályos mozdul ltokkal ők is körülugrálták termet. E szimptóma után megállapítottam, bogy s*. ragadozók és gerlék uem háborút viselnek egymássalií hanem mint bálványimádók hangos zsivajjal és u^rándo- i zással együttessen isteni tiszteletet tartanak s igy nyíl íi, váa békés viszonyban élő törzsek . . . A ragadozó- és gerle-faj egymáshoz való viszonyát jellemzi a következő párbeszéd: — Ila magát egész életemben mindig a karjaiéni között tarthatnám! — mondta keringés közben eg;; ragadozó a párjának. — Hisz csak magán múlik! — felelte a kis gerlei