Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-10 / 50. szám

2 N Y I K V I D É K" a királyi családtól kezdve az utolsó munkásig annyira jellemzi. Mig a latin fajú népek, francziák, olaszok, már nem becsölik annyira a családiasságot, a könnyű, ledér életet szeretik élni és élvezni, amiért aztán erélyök fogyvafogy s napról-napra tért veszitenek A magyar nemzet mindig családias volt. Igy maradhatott meg a népek versenyében, ezer küzdelemben. Fájdalom azonban, ma kezdi becsét veszteni a családias érzés. A nemzet erélye lankad. Keresi a könnyebbet. A régebbi, országfenntartó. edzett középosztály, züllésnek indult. A szabadtermészet nyilt öléről, városokba, hivatalokba tódul; növeló küzdelem helyett, ernyesztő bizonyosság kell neki: akármi kis hivatal biztos kenyere, négy fal között, zárt levegőben, untató egyformaságban. S ennek eredménye az idegesség és rossz gyomor. Még keservesebb eredménye a testi és szellemi energia elgyengülése, a családi élettói elfordulás, a nótlenség s ebből származó számtalan ártó hatások, melyek lassú méregkéut beeszik magukat a nemzet testébe s végzetessé válhatuak a nemzeti életre uézve. Csak ügyeljük ineg e dolgokat nagyobb figyelemmel s lehetetlen, hogy ily kisebb városban is mint Nyíregyháza, fel ne tűnjék a családtalan férfiak nag^ száma, a kávéházi és veudéglói életmód mozgalmas volta, a könyü élvezetek keresése, meggondolatlan pénzpazarlás hitvány, sót ártalmas dolgokra s mindezek eredményeként a korán meggyengült idegek életuntsága s érzéketlenség az igazi férfias tevékenység iráut Ezek orvoslásaként uein lehet jobb és hatékonyabbeszközt feltalálni,mint visszaállítani a régi magyar családias élet megbecsülését. A családias élet értéke más szóval: a nő értéke. Mert a családi élet központja mindig és mindörökké a nő, az anya marad. Az ő szivelelke adja meg a családi élet kívánatos voltát, melegségét. A nő természetes czélja nem lehet más, mint a család s nála és benne azon természeti tulajdonságok kifejtése, melyek mély és állandó vonzerővel birnak a környezetre. Mert mindeu létező életjeleuséguek, megvau a maga természeti tulajdonsága, és e tulajdonság csak alkalmas eszközök róhatása folytán fejlődhetik ki. A legigénytelenebb dudva, mely az útszélen dugja ki a fejét, vagy egy királyi sarj, egyaránt eszközöket igéuyelnek, létfejlődésök elóhaladására s eszközök nélkül e^yik sem boldogul. S az az útszéli dudva, ha megnyeri fejlődésének eszközeit, vidámabban virul, díszlik, mint a királyi sarj, eszközök nélkül. Legyüuk őszinték, igazságosak és valljuk meg nyomban, hogy leányaink természetes tehetségeinek kifejlesztésére, mai társadalmunk nem ad alkalmas eszközöket 8 e miatt bűnhődünk mindnyájan. Nem azt gondolom pedig, hogy kellő számú leányiskoláink uincsennek. Ez is baj mindenesetre. De nagyobb baj, hogy létező leánybölcsességet. Szőke hsju, komor felesége nézett egy darabig, aztán összehúzta száját és kiment. Hideg levegő, jóleső a felizgatott kedélynek és csillapítja a sziv sebes dobogását is- Az övé pedig dobogott és kesergett is egyszerre. Hogy oda támaszkodott a czifra faragott oszlophoz, lehunyta szemét. Fülében megcsendült egy régi hang. Egy, a múltból, mely olyan rezgő, olyan fájó volt és amire akkor csak mosolylyal felelt. Mosolylyal és hideg tekintettel. Ki tudja, ballhatja-e még? Kocsi zörög a kavicsos uton. Arra tekint. A személyzet siet. Az államtitkár ur is kinézett az ablakon. Semmi, senki. Valami ur. A szőke hajú asszony megdöbbent. Mi az? El komor arcza pirba borul és befut a szobába, ráborul férjőre, ki is megütközve nézett rá és csak ugy szólt, annyit — Istenem, Istenemi Többet nem. Mit is szóljon ? Azt, hogy az örömtől meghasad a szive? Nem, nem. Hallgatott, csupán a lélek rezdült meg benne. Megkérheti . . . bocsánatot nyerhet. Ugy örült ennek, annyira, hogy szint' ugrálni, tapsolni lett vóo kedve. Ugrálni, felkiáltani örömében: — Iitenem, de jó vagy, de szent vagy! Sebesen jött ment a szobában, oda sem figyelt a férjére. — De édesem, magát mi leli? Mi leli, mi leli? III. Az államtitkár ur azt mondta feleségének, hogy mikor olyan gyönyörű az ég, ugy süt a nap, neki nem érdemes a szobát Arizni. Hisz* fiatal, erős levegőre van ssüksége, igy mondta az orvos professzor. Menjen hát járkálni, a tante majd elkíséri — Jó megyek, ha azt hiszi. Es elment a tante val, ki nagyon szerette a mezei virágokat. Ahogy elhagyták Matlárházát, megszólalt a tante. iskoláink sem alkalmasak leányaink nevelésére. Inkább divatos szemfényvesztések, mint természetes nevelő iskolák. Talán többet ártanak, mint használnak Fájdalom mai, de teljes meggyőződéssel mondtam ki véleményemet, az igazolást azonban egy jövő czikkre hagyom . . A uyiregyháza—v.-naméuyi vasút. A nyíregyháza—v. naményi vasút mielőbb való megvalósításának előmozdítása érdekében a mult hó 20-dikán az érdekeltséget Péchy Béla értekezletre hivta össze. Az értekezlet lefolyásáról közöljü a következő jegyzőkönyvi értesítést: Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyir-Biktán 1899 évi november hó 20 ik napján, a uyiregyháza-vásárosnaményi helyi érdekű vasútvonal kiépítési ügyének előmozdítása czéljából, egyik érdekeltségi tag — Péchy Béla által egybehívott érdekeltek értekezleti gyűlésben. Jelen voltak: Br. Podmaniczky Géza, Gr. Vay Ádám, Péchy Béla, Gr. Muiátn uradiiom képviseletébeu Buday Gyula, tiszttartó, Horváth József, Czukor Vilmos, Ujlaky Gyula, Takács Gyula, Urbán Dezső, Krausz Mór, Molnár Gusztáv, és meg a sorba vett visu'.von*lmenti községek erdekeltjei közül számosan: valamiut Vidovich Menyhért, nyug., ezredes, mint a tervezett vasútvonal engedményese. 1. Az értekezleti gyűlést egybehívó Péchy Béla, a szép számban megjelent érdekelteket melegen üdvözölvén, felhívja az egybegyűlteket: hogy agyülés vezetésére mindenekelőtt elnököt és jegyzőt választani méltóztassanak. E felhívás folytán elnökké egyhangúlag Péchy Béla, — jegyzőül pedig Halka István. választátik meg. 2. Megválasztott elnök é9 jegyző helyüket elfoglalván, Péchy Béla elnök az értekezleti gyűlést megnyitó, meggyőző érvekben gazdag beszédében előadja az értekezlet egybehivásának ciélját és részletesen kifejti, hogy mennyire áldásos befolyással lenne a tervbe vett vasu'vonal kiépítése az általa érintendő vidék gazdasági viszonyainak fellendítésére; mert mig jelenben ez a vidék járható közlekedési utaknak is hijjával lévén jó formán esők gabona és burgonya termelésére szoritkozhatik, addig e vasút létesítésével több és jövedelmezőbb gazdasigi czikkek termelésére is sikerrel vállalkozhatnék, aevezetesen immúnis homok-talajáa virágzó szőiő telepeket, homokkal vegyes anyagok talaján pedig jövedelmező és az állattenyésztésre is befolyással biró czukor répa termelést hozhatna léire. Eí okokból a Nyíregyházát Vásáros-Naménynyal összekötő vasútvonalnak minél előbbi kiépítése e vidék minden rendű lakosságára nézve úgyszólván nélkülözhetetlen létfeltételt képez. Ezen elnöki előterjesztés általános helyesléssel fogadtatván, az értekezleti közgyűlésen nagy számban jelenlevő érdekeltség egyhangúlag kinyilvánítja, hogy a tervb • vett nyíregyháza—vásárosuaményi vasútvonal kiépítés az egész vidék nagy közönségének gazdasági és ipari felleudülésére nélkülözhetetlen, s annak létesítése érdekében ugy erkölcsileg, miut anyagilag minden tőle telhetőt elkövetni egyetemlegesen kötelességének ismeri. 3. Hogy a tervbe vett vasútvonal létesítésének ügje előmozdittassék: ugyancsak elnök indítványozza, hogy ily czélból egyfelől vármegyénk méltóságos főispánjához ós alispánja 0 Nagyságához, másfelől főispán 0 Méltósága vezetésével a Nagyméltóságú kereskedelmi, földmivelési ós pénzügyi mínister Urakhoz küldöttség menesittessék, a mely küldöttségnek feladata leend sttrgetöleg kérelmezni a vármegyei és állami hozzájárulást a tervbe vett helyiérdekű vasút mielőbbi kiépítéséhez ós egyszersmind kérelmezni a községek kozzájárulásának jóváhagyását. — Kicsikém, nézzük meg a Tarpatakot, az alsó vízesést'. Láita már? — Nem. Akkor elhallgattak és figyeltek a viz zuhogására. Oiyan jó igy messziről hallgatni. Valami sejtelmes érzéstől remeg a sziv. Mintha bocsánatról szólnának ott. Valami édes-kedves hangot vél a fül benne felismerni. Édes kedves hangot. Régi, régi szót. Mint a czitera alsó húrja, ugy morog. S az államtitkár ur feleségének eszébe jutott egy mese. Aki elmondotta ott volt. Ltthatta minden nap. ... A cziterás meséje . . . Vájjon az oly erős-e? Vájjon annak dobog e a szive? Képes lenne-e még szeretni? Elgondolkozott. Nem hallotta, hogy közelében gyöngéden kél a szó s azt az ismerős hangot sem vette észre, mely, akár csak a viz a szikláról leesve, morog, morog. ... Vájjon megbocsát-e? Magáról mesélt-e? ... És a morgás hallatszot. Csendesen, fagyosan Amint feltekintet már ott is látta maga előtt, kiről gondolkozott. — Jó napot. Fagyos, közönyös hang. Ki véle volt az a nedves ajkú asszony pedig az államtitkár ur feleségének nyakába borult. — Bizi, Bizi! De halavány lettél. Mi bajod? — Beteg vagyok édes, nagyon. — Te? Díhogy vagy. Pedig — hej — ha nem látszott is a testén, bizony a lélek annál betegebb volt. — Ugyó Feri ur, nem ilyen a beteg? — Olyan, ha megérdemeli. Ha megérdemli ? . . . Oh! ha egyizerre ölik meg a szivet az nem fájhat ugy, mintha apránkint csepegtetik bele az öldökölő mérget. ... Ha megérdemeli .... ha megérdemeli . . És a méltóságos asszony nem hallott többet a beszélgeEzen elnöki indítvány is helyesléssel fogadtatván, a vármegye első tisztviselőihez menesztendő küldöttség elnökéül Péchy Béla értekezleti elnök kéretik fel, tagjai pedig külöu iven jegyeztetnek fel, azon kijelentéssel, hogy e küldöttség névjegyzékébe később is bármely érdekelt fél fölvétetheti magát; — egyszersmind főispán Ö méltósága felkérendő a Budapestre menendő küldöttség vezetésére, valamint arra is, hogy a küldöttség fogadását az illető Nagyméltóságú Minister uraknál kieszközölni méltóztassék és a fogadás idejéről a küldöttségi elnököt értesíteni kegyeskedjék. 4 Méltóságos Vidovich Menyhért nyug. ezredes ur, mint a tervezett vasúi engedmeuyese előadja, hogy e vasútvonal létesítését leghatékonyabban lenne előmozdítható az által, ha az érdekeltség vagyonosabb tagjai minél több vasúti törzsrészvényt jegyeznének. Ebből kifolyólag melegen ajánlja ily törzsrészvényjegyzések gyűjtését. Ezen ajánlat is helyesléssel fogadtatván, engedményes és Péchy Béla elnök megbízatnak, hogy a létesítendő vasútvonal mentén érdekelt birtokosokat, gyártulajdonosokat és birtokbérlóket, saját belátásuk szerint buzdítsák ily törzsrészvények jegyzésére és aláírására. 5. Hogy a tervezett vasút kiépítése esetén a czukorrépa termetes e vasútvonal menti vidéken meghonosittassék, e czélból: az értekezleti gyűlés minden egyes községből, az intelligentia köréből 2—4 egyént kér fel és biz meg azzal, hogy a czukorrép* termelés előnyeit megismertetve és a népnek is megmagyarázva, a termelni szándékozókat aláírási iveken gyűjtsék össze, kimutatva azt is, hogy ki, hány holdat szándékozik termelni, — hogy a magas minisztériumhoz menendő küldöttség ez irányban is tájékozva legyen a fel utazás előtt. Az értekezleti gyűlés ezek letárgyalása után berekesztetett, jelen jegyzőkönyv pedig nyomban felolvastatván, elnök és jegyző által aláírva hitelesíttetik. A küldöttség eddigi tagjai: Apagy főbírója, Bencs polgármester. Czukor Vilmos, Dr. Edelstein Aladár. Dr. Fodor G>uia, Dr. Harstein. Ilosvai Endre fszbiró, Juhász Mihály. Dr. Kola Jinos, Bikta főbírója, Beretvás Endre, Csoba litván, Farkas Boldizsár, Fried Ármin, Halka István, Jákó főbírója, Kállay András, Korchma Pál, Biruh Arnold, Buday Gyula, Ékkel Elemér fszbiró, Dr. Ferlicska Kálmán, Gencsy Albert, Horváth József, Jármy László, Kallay Leopold, Krausz Mór, Levelek főbírója, Leveleky Máyer, Mándy Ignácz, Molnár Gusztáv, Orosi pléb.inos, R thod főbírója, Schmelz plébános, Szabó Aladár, Uray Imre, Weinberger Arthur, Leveleky Ármin, gr. Mailáth József, Mikecz János alispán, Napkori plébános, Orosz Miklós, Simák István,Schwarcz Jakab, Takács Gyula, gr. Vay Ádám, Zoltán István fszbiró, Leveleky Márton, Mandel Sándor, Mikecz Djzső főjegyző, Oros főbírója, br. Podmaniczky Géza, Somogyi Gyula, Schwarcz Menyhért, Urbán Dezső, Vay István fszbiró. Gzukorrépa termelés közvetítői: Erdélyi Farkas, Barna Miklós Petrovich, Oros, Czukor Vilmos Napkor, Simák Islván, Szabó Aladár, Szikszay Mihály Apa

by, Weinberger Arthur, Mandel Sándor Magy, Molnár Gyula, Molnár Gusztáv Levelek, Fried Ármin Buday Gyula 0 Fehértó, Urbán Dezső, Horváth József, Besseuyőd, Kriston Sándor Korhcma Pál, Pocz János Bakta, Lóránt, ifj. Rebak János, Szabó János, Blau Pal, Uray Miklós, Kércs Fodor István Jákó, Tóth István, Kántor Jánosi, Károlytanya, Ujlaky Gyula Rohod, Schwacz Jakab Vaja, Komáromy Miklós, Győry Sándor, Komoróczy Sándor Őr, Komáromy Lajos, Berzsenyi Antal, Krausz Mór. Mada, Schmelcz Lajos, Jármy László, Puszta-Dobos Máté László, Vásáros Namény A vármegyei régiségi muzeum minden szombaton és vasárnap d. e. 10-töl lá óráig nyitva van s ingyen megtekinthető. — A muzeum katba logusa 20 krért ugyanott megszerezhető. tésból, csak annyit. Ott zsongot fülében. Nem tudta kiűzni: •... Ha megérdemli . . . Meg, meg. Érzi ő azt régen. Mióta halovány két piros orczája. Mióta az álom valóságra vált. S fájt a szive nagyon azóta. De most érzi, még jobban fáj. Feláll tehát és mennyit akar. Olyan a menése, mint a nádszál libegése. Feri látta s egy kis szánalom lopódzott szivébe. Megfogta kezét erőseu és szeme közzé nézett. — Ne menjen Bizi. Akárhova futna, amitől fél úgyis utói éri. Mert mindig eszébe jut. Maradjon in kább. — Nem — Feri — nem maradok .... nem szerelem látni .... és nem akarom. Megyek. ' Ekkor hirtelen lehajlott és megcsókolta a férfi kezét, mintha bocsánatot nyert volna. Feri össze rár- < czolt homlokkal szólt hozzá, szigorúan, parancsolva. — Most már ón is azt mondom: ne lásson meg többet. Menjen innen messze . . . messze. Érzem, hogy még van egy hely szivembeo, van egy csepp hely, amely megtud bocsátani. Menjen. Ha szánnám is, szeretni nem tudnám. Menjen ... Jó napot. Aki mesélt a cziterásról, uki magáról mesélt. Nem hazudott. Bizi — az államtitkár ur komor felesége pedig lehajtott fejjel amint odább ment — haza felé gondol kozott és sírt .... sirt a tante-val együtt. — Olyan, mint a cziterás, Hideg fásult és most még jobban szeretem. Pedig hiába szeretem. Szerelem, szerelem. Ragyogó tavasza az életnek! mutató csilaga a kétségbeesettnek. Szerelem, szerelem. Istentől kapott legnagyobb ajándék; üdvea pokolnak. Lelket megragadó; szivet eltemető. Maki áry Endre.