Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-12 / 46. szám

n T 1 R V I D É H.< 3 annak tudatától, hogy az iskola azon hely, a hol a gyermekek — vallásos hangon szólva — Isten képére és hasonlatosságára átidomittatnak; a hol a gyermekek, mint leendő polgárai a hazának a gyakorlati életre szükségei hasznos ismereteket elsajátítják; az iskola azon hely, a hol a gyermekek keblében a vallás-erkölcsi és hazafiúi érzelmek szikráit feléleszti és lángra gyulasztja a czél és tervszerüleg alkalmazott nevelés-oktatás. Nézzük meg csak azon embert, kit családi szerencsétlen körülményei folytán szülei nem iskoláztathattak, ki iskolai nevelés-oktatás nélkül nőtt fel az emberi társadalom terhére, ki gyermek korában hasonkoruak társaságában nem tanulta meg tisztelni az embert az emberben; Isten, haza és embertársai iránti kötelességekről fogalommal nem bir, állati ösztöneitől vezéreltetve, miként I tör embertársa életére? Mily könnyen vetemedik embertársainak megkárosítására, akaratának irányitója nem levén azon erkölcsi elv: „A mit akartok hogy az emberek cselekedjenek veletek, ti is azt cselekedjetek azokkal', életczéljául állati ösztöneinek kielégítését tartja, él eszmény nélkül való állati életet, keresztül törvén illem és erkölcsiség korlátain, felforgatja a társadalmi jogrendet, utoljára is lakójává válik azon szomorú helynek, a hol a társadalmi jog rendet felforgató, törvényt es igazságot lábbal taposó szerencsétlen egyének szabadságuktól megfosztatva őrömtelenül töltik napjaikat. Idézzem talán állitásom igazolására egy-két oly szerencsétlen embernek nyilatkozatát, kik iskolába nem járván, erkölcsi elvek irányítása nélkül bolyongtak az életnek örömvirágokkal behintett, de töviseket is bőven termő utain. Isten és embertársaik iránti kötelességek tudata nélkül irgalmatlan kezekkel oltották ki felebarátaik életét? Mint ilyenek az akasztófa alatt vallották meg, hogy ha iskolába jártak volna, most nem lennének szánandó tárgyai az emberek bámészkodásának! Nem, nem idézem, de felmutatom inkább az érem másik oldalán azon embernek képét, ki az elemi iskoláztatásra törvényesen kirendelt időszakot szorgalmas tanulás és jó magaviselet tanúsítása mellett ellöltvén, kinn az élet nagy iskolájában a kri-zlusi erkölcsi elveknek szüntelen szemelőtt tartása mellett szorgalmas munkában illedelmes és erkölcsi jó cselekedetek gyakorlásában töltötte életét. Mint ilyetj ember tiszteletet szerez Önnön magának, válik hasznára másoknak, lesz tisztességes tagjává az emberiségnek. Ily nagy jelentősége levén az iskolának, nem méltán nevezhetjük-e az iskolát a templom után a második szenthelynek? — A nevelés-oktatás tiszteletet gerjesztő templomának? Az iskolai nevelés és oktatás teljesítése magasztos munkásság itt e földön az emberiség jóllétének előmozdítása a túlvilágban nyerendő lelki üdvösség elnyerésére való tekintetből is. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizotlságának minden egyes tagja — midőn e szabályrendeletet megalkotta — teljes tudatával bírt annak, hogy az iskolának — legyen az akár elemi, akár közép iskola — éltető lelke, a tanitó, ki a nevelés-oktatás nehéz, de magasztos munkájának végzésével áldást hozóvá válik egyesekre, nélkülözhetetlenné a társadalomra nézve, ki nemcsak az életre szükséges hasznos ismeretekre tanilja meg növendékeit, hanem hat rájok azon eljárással, melylyel őket rendre, szorgalomra, figyelemre, jó cselekedetekre szoktatja, ki hat növendekeire minden egyes szavával, cselekedeteivel, minden mozdulatával, hat növendékeire azon elvekkel, melyek őt a gyermekekkel való bánásmódjában vezérlik. (Környei János). Ily sok oldalú testi és lelki erőt igénybe vevő terhes, de magasztos feladat teljesítése mellett elismerést, tiszteletet érdemelnek azon egyének, kik belső hivatásukból kifolyólag egész életük munkásságát a népnevelés-oktatás előbbvitelére, felvirágzására szentelik. Az az iskolai tanitó, ki a zajgó világ formája elől elvonulva csendesen végzi dolgait az iskola terem négy fala között, hasznosabb szolgálatott tesz az emberiségA nap lassan tovább mozdult az égen, sugarait most meg sárga táblán zúdította a nyugodtan álló pap nemes alakjára. Az utcán, a zajos pezsgő bécsi utcán csapatokba álltunk ós pergő dobszó mellett róttuk végig a kövezetet a Rosaauer kaszárnyáig, az irdatlan nagy lusta épületig, melynek udvarán le vett csákóval emeltük három ujjunkat az égnek. Szép ünnep volt. FényeB, formaságos, mint a milyen egy katonai ünnep lehet. A kaszárnya déli udvarán öt magyar ezred, most októberben berukkolt legénysége állt, bataillonokba. A hány ezred, annyi bataillon. Elől a zászlók a diszőrséggel. A kaszárnya emeleti imatermében mise folyt. A balkonon állt a 25-ösök ezred trombitása éB evangélium olvasáskor, Urfelmutatáskor kürtjellel adta tudtul a parancsnokló ezredesnek, hogy imái vezényelhet. Erre csattogott a Zum Gebet! vezényszó. A lobogók meghajoltak, az ezernyi ezrek balkeze pedig oda repült a csákó lakkos szemvédőjéhez. A banda Istenes darabokat játszott. Nagy templomban éreztük magunkat. A tömjénfüst saakadozott sávban szállongott ki az imaház ablakán. Templomunk mennyeibe a szelíd kékben mosolygó ég, derülten nézett le ránk, a hadseregnek, monarchiánk vasöklének legkisebb Ujjára." • . • , „ rr Mise végeztével felhangzott a kürtjei, rá a Vom a*h*ti A sok kéz le vágott a bajonettre, Bzinte bele rezdült íz ablakok üvege körös-körül. A miséző papok lejöttek az udvarra. A magas rangú ti«'»k elözönlötték az udvar szabadon hagyott részét. ííSií.ak Villogtak a rendjelek, k tábornokok zöld tollas esákója. szíTszoritó közelségben mozgott a Benácz ür ^'l^emzetiségek szerint álljanak külön! Hangzott * rSL^a támadt. A bataillonok kemény négyv minit és őt perc múlva külön-külön csoporffin^rs - iegényí6

g Megkezdődött az esketés. nek, mint az az arany zsinóros katona, ki fényelegve jár kel az emberek között, kard-csörtetéssel koptatja az utczák kövezetét. Az a szerény iskolai tanitó, ki egy-egy nemzedéket az eletre szükséges elemi ismeretek bírásával bocsátja ki az életbe, ki egy nemzedék kebleben gyújtja meg a vallásos és hazafiúi érzelem szikráit, hasznosabb szolgálatot tesz az emberiségnek, mint az a hivatalnok, ki író asztala mellett egyöntetű (chablonszerú) munkák végzésével űzi egyik napol a másik után. Az a szerény iskolai tanitó, ki igy nemzedek keblében fejleszti és ápolja az Istentől való függés érzését, állapit meg lelkében az élet ezerféle körülményei között Istenben bizó rendithetlen hitet, nagyobb hasznot lesz az emberiségnek, mint az a hazafi, a ki őseitől uzsoráskodással rakásra gyűjtött kincshalmazából ezreket áldoz a jótékonyság oltárán. Vajba ezen különböző irányú terhes tanítói munkálkodással egyenes arányban volna már a fizetés is, hogy az életszükségeiről való szertelen gondoskodás s a család fentariásának gondjai ne zavarnák a tanítót a népnevelés érdekében kifejtett nemes működésének folytatásában, hanem teljes testi erővel, lelkének nyugodtságával végezhetné munkásságát minden rendű és rangú tanítója a társadalomnak. Hogy az emberiség mivelése érdekében kifejtett tanítói vagy tanári működés kívülről jöhető akadályok által ne gátoltassék, erről gondoskodik a fent említett szabályrendelet, midőn büntetéssel sújtja azokat, kik a tanitó vagy tanár működését megakadályozzák, vagy a tanulóra vonatkozó jogos tanítói intézkedést tudva meghiúsítják, vagy a tanítványt az ily intézkedések iránti engedetlenségre rábírják. Lássuk magát a szabályrendeletet: A szabályrendelet értelme szerint kihágást követ el és 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki valamely nyilvános iskola tantermébe a tanítás ideje alatt engedelem nélkül bemegy és a tanítást zavarja; a ki az iskola bármely helyiségéhen a tanulók előtt erkölcstelen vagy oly kifejezést használ, vagy oly magaviseletet tanúsít, mely a tanítói tekintélyt sérti vagy kisebbíti; 2-szor. Az oly szüle vagy gyám, vagy a tanulóra felügyeletet gyakorló más személy, ki a tanulóra vonatkozó jogos tanítói intézkedést tudva meghiusítja, vagy a tanítványt az ily intezkedesek iránti engedetlenségre rábirja. Az ily pénzbüntetés a községi iskolai alap javára fordi tandó, behajthatatlanság esetén (1879. XL. t.-cz. 22. 29. 30. §. szerint) elzárásra is változtatandó. A jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások elbírálására illetékes hatóság elsőfokban a járási szolgabíró, Nyíregyházán a városi tanács kirendelt tisztviselője, másodfokban az alispán, harmadfokban a belügyminiszter. A büntető eljárás az ügyre nézve érdekelt tanitó vagy tanár feljelentésére az illető tanintézeti igazgatóság felhatalmazása folytán indítható meg. (Vége következik.) A pinczeszövetkezeteferöl. (Folytatás.) A kinek szüksége van a szövetkezetre, lépjen be tagul. A beváltás után következik a szövetkezet legfontosabb és legnehezebb feladata: a szőlőtermésnek borrá való feldolgozása. A zúzáit, a préselést a mustok keverését, az erjesztést, az esetleg szükséges borjavitásokat a legnagyobb gonddal és odaadással kell végezni. A jö malom és a prés tetemesen szaporítja és javítja a mustot; a közönséges taposás vagy muszkoláa sok becses anyagot, ezukrot éa zamatot hagy a törkölyben, a mit okvetlenül meg kell s a zúzás éi préselés utján meg is lehat menteni. Nagyon kifizeti magát a mustok keverése ii, mert e keverés által elenyésznek a termés egyenetlenségei a a szövetkezet egész borkészlete egyforma, állandó jelleget kap, a mely jelleg bírt és nevet biztosit a szövetkezetnek. A vevők tüdják, hogy ettől meg ettől Egy tábori lelkész felállt a barnára festett fa pódiumra ai első C9apat előtt, a mit négy vadász közlegény cipelt oda és szívhez igyekvő beszédet tartott németül. Aztán helyet cserélt egy főhadnagygyal, a ki lehetőleg magasra emelt vezénylő hangon csattogta el az esküt félmondatonként. A fedetlen fővel álló legénység három ujját égnek emelve zügta utána. Az öt zászló tartó meghajtotta a szent lobogókat, mig a So wahr unj Gott helfe! el nem hangzott. A pódiumot tovább mozdították. A horvátok előtt beszélt most egy pap, aztán azok esküdtek fel. Majd a csehek következtek. Aztán az oláhok, a szerbek. Utánuk a tótok, utóljára mi. Hatalmas tömegben álltak a magyarok, öt magyar ezred, magyar rekrutái. A honti 26-osok, az aradi 48-asok, a bácsországi 23-isok nagy része, a trencséní 25-ösökból egy kevés és az oláhvidéki 63-asok néhány legénye, egy négyszöget formáltak. Egy pap beszélt, nagy lendülettel. A 26-osok egy fekete parolinos főhadnagya felolvasta az esküt. Mint a mennydörgés hallatszott utána. — Éjjel ós nappal! Vízen és szárazon! — Fel a csákót! Csapatokba gyűlni. Vezényeltek a parancsnokok. A banda rázendített egy indulóra. A zászló diazőrsége megindult, utána az Abtheilung, utánunk a legénység. Már most az ablakba négy és öt emeletes házak szép lányai az exellenciás kisasszonytól a szobacicáig, mert hazafelé feszítenek az újonnan felesküdött bakák Szilajon vágnak le a lábak, mert azt mondja a banda oda elől, hogy: Pántlikás kalapom fújdogálja a szél. ... Az utca népe utánunk fordul, meg el is lép velünk egy darabon. A banda körül meg annyi a gyerkőc, hogy az egéBZ Sima-pusztát meg lehetne hajtatni velük egy körvadá szaton. A Yotiv templom előtt járunk. Remek dolog, mint egy tündérmese. Mintha nem is súlyos márványból, hanem cukorhabból volna megformálva. Hatvani Jóska a rajztanár gyönyőrteljes pillantást vet felé, ám rá acsarkodik káplár úr Benács. — A ragyogó csillagát a bámész fejinek, mit nézi a kű (emplonyot? Hát még sose látott templonyot? a szövetkezettől minden évben ennyi meg ennyi egyforma minőségű bort kapoak. Ez a magállapodott hirnev vaióságos tókét képvisel. Lám! hogy ismerjük mi föld miveiók a csillagos kuszát, az államvasuti cséplőgépeket a Daierzon-kaptárakat itb. Éppen ilyen féltékenyen kell majd vigyáznunk a szövetkezeti borok jó hírére is! As erjesztő helyiséget úgy kell berendezni, hogy azt síükség szerint fQteni lehessen. Ha az erjedés alatt állandó és elegendő a hőmérséklet, akkor a must összrs ciukortartalma azeizsié erjed, utóerjedések nem következnek bt), több és jobb minőségű less a bor kevesebb a aeprő. Az ilyen tökéletes erjedéa után jellegzetes, egészséges bort kapunk a mely a borbetegségeknek jobban ellent áll, jOl, viseli a szállítást a hásasitbató. Ezeket a talajdonságokat oly nagyon megbecsülik a kereskedők, hogy a fQtéi költsége nagyon jól meghozza a maga gyümölcseit. Az erjesztés tökéletessége annyira fontoa, hogy a nagyobb szövetkezetek igen jól fogják tenni, ha aa erjesztés idejére szakértő pinciemeitert fogadnak. Ila ezt a költséget nem bírná meg a Következeti pénztár, vagy ha a tagok közül elvállalhatná • nagyon felelósaegea munkát valaki akkor a vioctellériskolai igazgató vsgy a szőlőizeti és borászati felügyelő arak tanácsait mindenben jóelűre ki kell kérni ea nagyon pontosan meg ke 1 tartani, mert az erjesztés sikere nagy mértekben biztosítja, annak eltévesztése pedig okvetlenQl károsítja a szövetkezet virágzását. Az erjesztés körül sem a munkát, sem a költségei nem ssabad kímélni. E tekintetben az okos bőkezűség a legjobb takarékosság. Ha az erjesztés jól sikerül, továbbra már nagyon könnyű feladata lesz az igazgatóságnak. Az ujbort mindjárt tisztulása után, tehát novemberben, legkésőbb deciemberben le kell a seprőt fejteni a aztán lehetőleg karácsony vagy újév táján eladásra lehet bociátani. A szövetkezet a borokat a helyi viszonyokhoz képaat különféle képen értékesítheti és pedig, 1. szabadkézből nagyobb tömegben, hordókban adhatják el, 2. borárveréseket rendezhet, 3. sőt — amennyiben erre az állami italmérési jövedékről szóló 1899: XXV. t.-cz. alapján engedélyt kap — kis mértékben való elárultál vagy kimérés utján is forgalomba hozhatja borait. Megfontolandó azonban, hogy vájjon nem előnyösebb-e a szövetkezetre nézve, ha mindjárt a szüret utáu a termést vagy annak egy részét, még mint mustot adja el, ha tudni illik jó vevő akad rá. Ez kivált eleinte lehet előnyös, mikor a szövetkezet talán még nincs ellátva a kellő felszereléssel, vagy ha nincs megfelelő pinczemeatere. Az árverést megelőzőleg, valamint szabadkézből való eladásnál is, bormintákat kell küldeni a nagyobb vevőknek s minden kérdezősködésre gyorsan pontosan kell válaszolui. Az igazgatóság azután hirdetésekkel és körlevelekkel meghívja az árverésre a környékbeli és a fővárosi borkereskedőket, korcsmárosokat, vendéglősöket. Gondoskodni kell ezek fogadásáról, kocáikról esetleg izállásról és ellátáiról, hogy jól érezzék ott magukat és szívesen menjenek az árverésre máskor is. Ha csak a szövetkezet kellőleg berendezve éa teljesen arra való szakértő pincaemeaterrel ellátva nincs oem czélazerü a terméseladást későbbre hagyni, mert a borkereskedők nem szeretnek iskolázott borokat venni, de meg esetleg a szövetkezetnek is bajos dolog — kivált a megalakulás, illetőleg működésének első éveiben — a borkezelós vesződséges és koczkáiatos munkájával ia foglalkozni. Aa alakulandó szövetkezetek nagy réssére tehát leghelyesebbnek látszik, ha a szövetkezet borkészletének legnagyobb réBzét az erjedés, illetőleg az első lefejtés után azonnal eladja b legfeljebb egy részét hagyja meg s azt tovább kezeli. Ily módon több éven keresztül, lassanként, a nélkül, hogy ez által a szövetkezet bevételei nagy mértékben csökkennének, sikerülni fog a szövetkezetnek a nehezebben értékesíthető ó-borokkal is ellátni pinczéjét s oly mértékbe saiporitanl iskolázott esetleg egész palacikérett borait, a mily mértékben piaezot talált, illetve szerzett azok biztos értékesítésére. A törkölyt meg a seprőt legczélszerúbb természetben eladni, mert ezek feldolgozása külön berendezkedést, 8zeszégető üatök, esetleg törköly borok készítésénél nagymennyiségű erjesztő kádak besieraéBét teszi szükségessé. — Különben könnyen megtörténhetik, hogy ha a szövetkezet törkölybor-kéBiitéBsel is foglalkoznék ez a vevőknek és a fogyasztó közönségnek a természetes szövetkezeti borok iránt való bizalmát is csökkentené; már pedig a szövetkezetnek mindeaképen oda kell törekednie, hogy a közönség bizalmát megszerezze és meg is tartBa. A izőlőa gazdák szövetkezetének a most elmondott borértékeBÍtéeen kivül még más czélja is lehetne, nevezetesen : a) A szóló termeléssel összefüggő melléktermények értékesítéséről szintén a szövetkezet gondoskodhatnék, ilyen a már említett törköly és seprű kötöa értékesítésén kivül a termelt szőlővessző, amerikai vesszők, <zőlőoltványok közös értékesítése, esetleg ugyanezen lolgoknak beszerzése a szövetkezeti tagok részére. b) A csemegeszőlő közös értékesítése, az annak csomagoláshoz szükséges közös csomagoló ház létesítésére, ruganyos Bzállitó kocsik benzerzéBe, a bel- és külföldi piaezokon képviselet létesítése. c) A szőlőbirtokosoknak a termelésnél szükséges eszközök, gépek, anyagok, műtrágyák beszerzése. Um.: rézgálicz, kén, raffia, szőlőkaró, műtrágyák, széokéneg, permetezők, kénfuvók, kénkénegfecskendők stb. d) Közös védekezés szakértő vinczellér vagy szőlőkezelő igénybevételével a szólóbetegségek és a szőlő ellenségei ellen (peronoszpóra, lisztharmat, szőlómoly) stb e) Szólőfelujitási hitel közös igénybevétele, esetleg a szövetkezeti tagokn&k szükségea hitel megszerzése. f) A jég éa tavaszi fagyok ellen való közös védekezés, esetleg a szövetkezeti tagok termésének jég ellen való biztosítása.