Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-12 / 46. szám

NYÍRYIDE K" g) Végül megfelelő viszonyok imellett, a szövetkezeti boroknak kimérésekben, raktárakban, kereskedésekben való értékesitése. Eienkivül meg kell még emliteni a szövetkezés azon módját is, midőn a szövetkezet a mustot mindjárt a sajtó alól, vagy a bort a zajos erjedés, után lefejtés nélkül adja el, ezek: a szüretelő szövetkezetek. Ezen szövetkezetek fótörekvése az, hogy minél nagyobb mennyiségban egyenletes minőségű mustot vagy bort állítsanak eló, hogy a vevő ne legyen kénytelen a szükséges nagyobb mennyiségű bort 40—50, gyakran még számosabb kisgazdáktól összevásárolni, továbbá, hogy teljesen biztosíték nyujtassék az iránt, hogy a vevő teljesen tiszta, jó minőségű bort vehessen. A szüretelő szövetkezet akként alakulhat, hogy több kisebb bortermelő ősszel, pár hónappal a szüret előtt összeáll s lehetőleg bérelt helyiségben vagy olcsón épített deszkafélszerben, akár saját, akár bérelt sajtókkal és szüretelési eszközökkel közösen sajtolták ki termésüket, a szövetkezet tagjai által kölcsönözött vagy másoktól bérelt hordókba A mustot vagy azonnal a prés alól adják el, vagy a zajos erjedés után. Hogy azonban az a szőlőtermelő, a kinek jobb fekvésű, jobban megmunkált, nagyobb bortávolságra és értékesebb fajtákkal beültetett szólője van, meg ne rövidíttessék, szüret elótt a szövetkezeti tagok, vagy az igazgatóság, vagy egy, külön e czélra választott bizottság bejárják a szőlőket, három vagy négy osztályba osztják a szólóért fizetendő árakat s mindegyik társuk szőlőjét megfelelő osztályba sorozzák. Ezen bejárás alkalmával azon szőlőbirtokost, a ki szőlőjét a szőlóbetegségek ellen — peronoszpóra, lisztharmat stb. — nem védelmezte, vagy igen hanyagul kezelte, avagy szőlőtermése igen fejletlen, vagy rothadt, vagy fürtjei penészesek, ugy hogy annak a többivel való összeszürése az egész készlet minőségére hátiányosan halna, a szövetkezetből kizárhatja. A szövetkezet a szüret idejét ós sorrendjét megállapítja, a termelók kötelesek termésüket zuzatlan állapotban a szüretelő helyre szállítani, a hol az lemérés után azonnal feldolgoztatik. A must, vagy a zajos erjedésen keresztülesett bor eladása és a költségek leszámítása után a termelők a beszállított szóló súlya és osztálya szerint kiszámított érték arányában osztozkodnak a jövedelmen. Az ilyen szüretelő szövetkezeteknél a szövetkezeti munkásság zöme, tehát legalább az első években, szürettől deczember végéig tart, s a szövetkezet igy legkésőbb február elsó hetében lezárhatja az üzleti esztendőt, és akkor a tagok között üzletrészük arányában szétoszthatja a nyereséget. Az ilyen szövetkezetnek vagy egyesületnek igen csekély tőkére van szüksége, mert lehetőleg minden eszközt, présházat, pinczét bérel, legfeljebb egy pár szóló sajtót és borfejtó-gépet szerez be. Mivel az egyesület csak igen korlátolt ideig működik, állandó tisztviselőkre nincs szükség. (Folytatása következik.) Egészségügyi jelentés. Nyíregyháza egészségügye októberben. A folyó év október havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a. beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőbbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. Az elmúlt év október havában elhalt 101, addig ez év október havában a halálozás 71-et mutat, kevesebb tehát 30-al. Nem szerint elhalt li 42, nő 29. Gsaládi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 35, lőldmíves gazda 16, iparos és kereskedő 17, értelmiségi 3. Ezeken kivül halva született 4, kora szülött volt 2. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 4. Törvénytelen ágyból származó elhalt 3. Élve született 144, és pedig: 76 fi és 68 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 13, és pedig l ti, 9 nő, az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 73-al. Házasságot kötött 25 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 5, nő 4 = 9, ág. evang. fi 23, nő 19 =- 42, helv. hitv. fi 3, nő 1 = 4, gör. kath. fi 6, nő 5 11, izraelita fi 5, nő — = 5. Életkor szerint 0—1 évig = 35, 1—5 évig = 4, 5-7 évig = —, 7—20 évig = 2, 20—30 évig = 5, 30—40 évig 4,40—60 évig 9, 60 -80 évig = 12, 80 éven felül 3; összesen 71. A város belterületén elhalt 45 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 23, kik közül nem lett gyógykezelve 2; 7 éven felüli volt 22, ezek közül nem lett gyógykezelve 1. A város belterületén elhalt 45 egyén közül nem lett orvosolva 3 egyén. A város külterületén elhalt 26 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 16, ezekből nem lett gyógykezelve 5, 7 éven felüli volt 10, ezek közül nem lett orvosolva 1 a külterületen elhalt 26 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 6. Az összes 71 elhalt közül tehát 9 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle 2 esetben lett eszközölve és pedig egy hirtelen kimúlt (bélcsavarodás) egyén hulláján és egy, egy napos gyermek hullája felett. Orvosrendőri bonczolás nem volt. Törvényszéki bonczolás egy erőszakos halállal kimúlt férfi hulláján. Orvosi látleletet kiadtam két könyü és három súlyos testi sértésről. Piacz és élelmi szerek rendben találtattak. Nyíregyháza, 1899. november 6-án. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök Tanítói gyűlés. Rég volt oly népes gyűlése a f.-szabolcsi ev. ref. tanitó-egyesületnek, mint a milyen a f. hó 9-iki. 51 ref. tanitó, 3 lelkész-tanácsbiró vett részt abban. Azonkívül vendégekül volt szerencsénk tisztelhetni a requiem tartásra beérkezett gyászfeleken kivül a kir. tanfelügyelőség részérói Mikler Sándor kir. tanfelügyelőségi tollnokot minthogy kir. tanfelügyelő ugyanaznap tartott közigazgatási bizottsági gyűlésen lévén elfoglalva), több tanügybarátot, köztük 4 más felekezetű helybeli tanítót. Az ev. ref. iskola legnagyobb terme szűknek bizonyult a tagtársak és vendégek befogadására, mégis mikor a hogy úgy elhelyezkedhettünk, látható örömmel tekintet végig Horváth István elnök a díszes csoporton, teljes megelégedéssel fogott hozzá 9 órakor elnöki megnyitójához, melyben szép szavakkal ecsetelte a tanítói hivatás magasztosságát, majd a megnyitó beszéd folyamán szomorú részvettel emlékezik meg Papp Bertalan eőri veterán kartársunk haláláról, midőn annak nyugvó poraira áldást kért a Mindenhatótól — egy ügyes fordulattal megemlékezik egyházmegyénk valóban derék papságáról s az egyházmegye kormányzójáról Görömbey Péter esperes úrról, igazán őszinte szívvel kérte az egek Urát, hogy az a jó viszony, az a szép egyetértés, a mely a közel múltban, különösen pedig a jelenben mindjobban kezd terjedni a papok és tanítók között, tartós, önzetlen és tiszta legyen, mert hisz' — mondá — nagy szükségünk van egymásra, de még nagyobb szüksége van a mi egyetértésünkre a mi szeretett anyaszentegyházunknak, mert bizony pásztorok nélkül szétszéled a nyáj (Rég meg mondtam és megírtam én ezt: Ref.). Oktatott, buzdított bennünket, hogy tartsunk össze, őrködő szemekkel vigyázunk a ránk bízottakra, mert szegény egyházunkat minden oldalról vész fenyegeti. Egyik oldalról fekete talárban jönnek átcsalogatni szegényebb sorsú híveinket az egyedül idvezitő egyházba, más oldalról a magát felekezetnek nevező, különben csak éjjel járó baglyok, a tévelygő baptisták is bibliával kezökben, annak tartalmát meg nem értve, hanem csak falva (mivel mindnyájan miveletlenek és kevés küllővel bíró tengelyen járók), kezdenek áldozatokat követelni tőlünk is stb. 1. A múlt gyűlés jegyzökönyvének felolvasása és hitelesítése után következett László Gyula bákai tanitó következő czímű értekezése: „Mily móddal és mely uton volna elérhető azon tanítási rendszer, melylyel a népiskola az életre nevelhetne." Értekezés fontosságára való tekintettel bíráló bizottság küldetett ki, egyszersmind ezen bizottság bízatott meg a további intézkedések megtételével. Bir. biz. tagjai lettek: Szombaihy Imre, Seres Gáspár, Lengyel József, Gáspár Gyula, Nánássy Gyula és Balogh Tamás. 2. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának az iskolai tanitás védelme tárgyában alkotott szabályrendelete méltatva az egyesületi elnök által. A mi fiatalos lélekkel biró kedves elnökünk a fiatal tanitó nemzedék ámulatára oda ült a felolvasó székbe, s tartott oly zammatos felolvasást, a milyenben régen gyönyörkódtünk. A tanitó személye, működése és az iskola s annak védelme köré csoportosította talpraesett eszméit. Minthogy azonban e becses lapok hasábjain a munka meg fog jelenni, azért bővebben nem is ismertetem. Azt azonban nem feledem el, hogy a közgyűlés munkás elnökének jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. 3. Féltizenegy órakor vonult át egy csoport, mint egy 60 tagból álló fekete ruhás gyászoló sereg a ref. templomba elsiratni még egyszer s utoljára Papp Bertalan bátyánkat. A templom, a szószék gyászba öltözött. 54 tanitó, ugyanannyi kántor énekelte a XG-ik zsoltár 2 első, örökszépségü dallammal biró versét: „Te benned bíztunk eleitől fogva." „Az embereket te meghagyod halni." Buzgó ének, majd dr. Bartók Jenő lelkész úr által mondott remek ima kicsalta könnyek Bandár Miklós gyászbeszédje alatt sem, bár jó hosszú volt, épen egy óráig tartó, száradhatott fel. Magáról a gyászbeszédről nem szólok semmit a „Nyirvidék"-ben úgy is meg íog jelenni. Hanem jó eleve figyelmeztetek mindenkit vegyen magának annyi fáradságot, hogy olvassa el s aztán gondolkozzék felette. Kár, hogy a közgyűlés több ezer példányban ki nem nyomatja. A jegyzőkönyvi köszönet itt is kijárt. 4. Lengyel József nyíregyházi tanítónak „Pár szó az orsz. tanítói nyugdíjtörvény revisiójához" czimü munkája tanulságos voltára való tekintettel ugyanazon bizottságnak adatott ki megbirálás és véleményezés, valamint az 1901-iki orsz. tanítói nyugdíjtörvény revisiójára való tekintettel indítványtételek kidolgozásával még egy pótbizottság bízatott meg, melynek tagjai Délczegh Sándor, Bandár Miklós és László Gyula lettek. A jegyzőkönyvi köszönet itt sem maradt el. 5. Az unginegyei ev. ref. tanitó egyesület képviseletében, mint vendég és értekező: Háda József szalókai ref. tanitó jelent meg. Rokonszenves alakja, kedves modora által azonnal megnyerte mindnyájunk szeretetét és tiszteletét. Hát még mikor önnön maga által készitett népiskolai taneszköze segélyével bemutatta az irva-olvasás tanításának sikeresebb s könnyebb módját, majd pedig egy általa feltalált térképtartónak rendkívüli hasznos voltát előnyeit?! Önkéntelen azon óhajtás támadt bennünk: „vajha mindörökre köztünk maradhatna.!" Tanulságos előadásáért, taneszközeinek szives bemutatásáért a közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. 6. Mezőssy Béla országgyűlési képviselő úr által az egylet czéljaira nagylelkűen adományozott 100 koronára vonatkozólag közgyűlés ekként határozott: A 100 korona „Mezőssy" alap czimén takarékpénztáriig kezeltessék. Nemes adakozónak szives adományáért jegyzőkönyvileg mond köszönetet a közgyűlés. 7. Tóth János nyugdíjba vonuló kartársunk helyeit az egyházmegyei közgyűlésekre küldendő képviselőül Balogh Tamás bogáti kartársunk választatott el. 8. A tanítók iránt éreztetett, lépten-nyomon beigazolt jóindulataért Nt. Görömbey Péter esperes úr a felső-szabolcsi tanitó-egyesület díszelnökéül egyhangúlag elválasztatott. Midőn e ténynek szívből örvendek, másrészt hiszem, hogy e tevékeny testület e választással még jobban virágzásnak indul. Adja az ég, hogy a felső szabolcsi ref. tanitó egyesület nagy fája minél több s jobb, ízletesebb gyümölcsöt teremjen, derék, jóravaló, kitűnő tanítók képiben. Hiszen a hazának ilyenekre van a legnagyobb szüksége. És most engedje meg tekintetes Szerkesztő ur, hatld szóljak egy két szót becses lapja hasábjain a mi kedves esperes urunkhoz. Mélyen tisztelt Nagytiszteletii Esperes ur! Három évvel ezelőtt szólott hozzám Nagytiszteletüséged egy e. m. közgyűlés alkalmával Kis-Várdán. Kormányzatra jutása alkalmával rosszul esett jóságos szivének, hogy azok a kik épen hivatva vannak a nemes erkölcsöket terjeszteni, megszilárdítani, azok hasonlanak meg sokszor egymással. Engem kért fel ugyebár Nagytiszteletüséged, hogy azt a kívánatos jó viszonyt a lelkészek és tanítók közt, amenyire tőlem telik, egyengesem. Ime 3 év múlva is, de a jó Teremtő elengedte érnünk, mire szivünk vágyott a lelkész és tanitó egyesülése, mit mondpk? testvéresülése e hó 9-iki közgyűlésen két alakban is nagyon szépen nyilvánult nevezetesen: Az alakuló „temetkezési segély-egyletbe tárt karokkal fogadluk be lelkész testvéreinket; 2-szor virágzó egjesületünk még virágzóbbá tétele végett lelki atyánkká, hív pásztorunkká hívjuk meg Nagytiszteletűségedet. Jöjjön hozzánk! Jöjjön mi közzénk; Szerető szivvel várjuk és óhajtjuk. De jöjjenek el a mi gyűléseinkre mentül többen a mi lelkész-testvéreink közül is, hadd lássák tulajdon szemeikkel mily önzetlen a kapocs, mely összeköt bennünket. Adja az Ég, hogy e kapocs soha meg ne lazuljon, de adja az Ég azt is, hogy a mi szeretett s elválasztott kedvespásztorunk hosszú nagyon hosszú időn át kapálgassa' tanítóegyesületünk nagy fájának tövét nyesegesse terebélyes koronájának fattyú hajtásait. Úgy legyen! Nyíregyháza, 1899. november 10. Lengyel József, ref. tauitó-egyesülcli főjegyző. A nőegylet hangversenye. A nyíregyházi jótékony nőegylet hangversenye, mely folyó hó 4. és 5-ik napján a színházban folyt le, teljesen zsúfolt ház előtb igen szépen sikerült, a főrendező Dr. Konthy Gyula fáradságot nem ismerő teljesen odaadó buzgalommal töltötte be nehéz szerepét a kuliszák mögött, igaz elismerésünket fejezzük ki az ügyes rendezésért. Talán előbb kellett volna említenem, legalább az illem azt kívánta volna a nőegylet ez idei elnökét: Popp Györgyné őnagyságát, a kinek elnöksége alatt most először rendezett a nőegylet előadást. Nos igen lisztéit hölgyeim! Csak annyit akarok mondani, hogy őnagysága az első próbát fényesen megállotta s csak gratulálhatunk a nőegyletnek, hogy ilyen buzgó, az ügynek teljes lényét odaadó elnöke van. Kívánjuk, hogy sokáig legyen szerencsénk őt a nőegylet élén látni és tudni. Miután a színpadon a rendezőséggel megismerkedtünk, a tisztelt szereplő hölgyekkel és urakkal már csak távolabbról akarunk megismerkedni s azért menjünk le a nézőtérre, mert a rendezőség már ugyan erősen akarná a csengőt rázni, ha t. i. volna csengő, de hát egy üres pohár is megtenné a szolgálatot, megkopogtatván azt egy czeruzával, ha a kordina húzó meghallaná, de többszöri kopogtatás, vagy mondjuk csengetés után sem sikerűivén a színnek nyílttá tétele, végre a rendező erélyes parancsa: „húzzák fel a függönyt" ! nem maradt el kellő hatás nélkül. Dr. Ferlicska Kálmánné őnagysága „Prológ"-gal kezdi az előadást kitűnő szavalatával, kellő hanghordozással és hangsúlyozással s igen kedvesen minden áron azt akarja bizonyítani, hogy mivel minden asszony merő egy újság, az asszonyok jobban értenek az újság íráshoz mind a férfiak. És valljuk meg, igaza volt, mert alig hangzanak el szavainak végső akordjai, felszökik a másik függöny is, és Uram fia! előttünk áll az Albertina és Josefa által szerkesztett „Eleven Újság", ott látjuk városunk legszebbjeit szép rendben egymásután, az egyik szebb a másiknál, mindegyik iparkodik kedves csevegésével az általa képviselt rovatot kitölteni. Kovács Edith k. a. a tárogató megfuvása után előfizetésre hív fel, úgy tudjuk, hogy volt is kellő hatása szavainak, mert sok szám kelt el a közönségnél. Sarvay Ilonka kisasszony meggyőződés teljes hangon előadja a Vézérczikket a villamosról, s a felhozott argumentumok folytán mindenki helyeseli igaz szavait. Ballay Iza k. a. a Garmond rovatban k^llő humoros előadással a város tekintetes tőrvényhatóságát keresi. Irján Etelka a tanügyrovathoz méltó komolysággal a leány-gimnáziumot sürgeti. Eötvös Mariska k. a és Jósa Andrea k. a. a Sport rovatban szerepelnek igen ügyesen, az első a lawn-tennis törhetetlen híve, a másik a biczikli előnyeit festi. Lukács Margit k. a. kellemes énekével a Dalt képviseli. Martinyi Margit k. a. a tárczában cseveg kedvesen érthetetlen dolgokat s végre miután kibeszélte magát s bevallja, hogy azt, a mit mondott, ő sem érti, az egész tárczát szecesszíó-na.]i jelenti ki. Az irodalom és művészet rovatban Jósa Jolánka k. a. Jókait nem tudja megérteni, Bleuer Rózsika k. a. a művészet pártolására hív fel, Horváth Ilonka k. a. pedig a festészet s a szalon hiányát s a festék és szalonna bőségét konstatálja Nyíregyházán. Majd az érdekes helyi hírek következnek. Előadják: Gara Irénke, Kubassy Berta, Gredig Sarolta és Bodó Márta kisasszonyok, mindannyian kitűnően. Hiába igyekezett Rónai Jenő úr a Nyilt-térben a t. hölgyek érdemeit lerontani, hiába volt túlzott helytelen bírálata, a közönség nem hitt neki, mert bizony nemcsak a szereplők, hanem a szerzők is megérdemelték a bőven kapott tapsokat. Hanem bátor leszek a szereplő t. hölgyeknek egyet megsúgni: nem ártott volna ha egy kicsit hangosabban mondották volna el a szerepeiket. — Jó hosszú szünet után Némethy Mihály ur és fiai Ferencz, Mihály és Albert hegedü-quartetteben Keller B. „Magyar vígjáték nyitány "-át és Gillet E. „Lóin du Bal" walzerét adták elő. — A műkedvelők biztos fellépése s precise játéka megérdemelte az érdeklődést és a kapott tapsokat, csak az volt a kár, hogy hangszereik kissé gyengék voltak. A harmadik számot Popp György úr „Közmondásokról, közmondásokkal" czímű, bizonyára sok fáradságot igénylett, nagy gonddal szerkesztett munkája töltötte be, melyet dr. Konthy Gyula úr olvasott fel kitűnő humoros előadásával. A negyedik számban űj csillag jelent meg a nyíregyházi műkedvelők egén: dr. Popini Albertné ő nagysága, ki Ráchel románczát, a „Zsidónő" czimü operából énekelte el s szép iskolázott hangjával elragadta a közönséget s hálás is volt a közönség, sok tapssal jutalmazta a kiváló műkedvelő énekesnőt, de ő nagysága sem volt