Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-15 / 42. szám

1 a V I U E H" Leövey Miklós helyére, a szolgabírói állásra Kubassy Béla és Kálmánczhey Gyula közig, gyakornokok pályáztak, akik közül közfelkiáltással Kubassy Béla szolgabiróul egyhangúlag megválasztatott. A közigazgatási bizottságban megüresedett tagsági helyekre megvála,ztatlak: Okolicsányi Lajos, gróf Vay Tibor, Borbély Gáspár, Bodnár István és Gaál Elek, az állandó választmányban és egészségügyi bizottságban megüresedett tagsági helyre pedig dr. Kovács Elek' Tárgyalás alá vétetett ezután a törvényhatósági utak kiépítése és a vármegye területén létesítendő h. é. vasutak segélyezéséhez szükséges kölcsön felvételi módozatainak megállapítása és a tőrvényhatósági úthálózat esetleges redukálása czéljából szükséges javaslat megtétele végett, a vármegye közönsége által megbízott küldöttség jelentése. A közgyűlés határozata a következő: Amennyiben a vármegye közönsége az 1895. évtől fogva, mint azt több izben hozott határozatai igazolják, kifejezést adott azon szándékának, hogy a törvegvhatósági közutakat — közlekedési érdekeit kielégítendő — kiépitni kívánja, majd hogy ugyan ezen czélból a törvényhatóság területén létesíteni szándékolt h. é. vasutak segélyezéséhez is hozzájárul: a küldöttség javaslata a további intézkedések megtételének alapjául elfogadtatik ugyan s a vármegye közönsége, azon töltétel alatt, ha a kereskedelemügyi miniszter a törvényhatóságot ezen czélja elérésében anyagilag támogatni fogja, rnár ezúttal elvben kimondja, hogy az önmegadóztatásnak az 1890: I-ső t.-czikk által megállapított legmagasabb mértékéig elmenni hajlandó is; miután azonban az eddigi munkálat eredményéből azt látja, hogy a kitűzött prograinm a' törvényhatóság által még akkor nem érhető el teljesen, ha az önmegadóztatásnak a hivatkozott törvényben megállapított legmagasabb mértékéig elmegyen; s miután továbbá épen ez okbol a törvényhatóság úthálózat terjedelmének redukálása föltétlenül szükséges: már ez alkalommal elvileg elhatározza azt is, hogy a törvényhatósági úthálózatból a sátor-aljaujhely—munkácsi, a nyíregyháza—balsa—rakamazi törvényhatósági kőutnak Vencsellő községből kiágazó s Vencselló és Balsa községeken keresztül a balsai révig vonuló szakasza; a nyíregyháza—nyirbaktai törvényhatósági ut, az esetre, ha a nyíregyháza—v.-naményi h. é. vasút kiépítése biztosítottnak lesz tekinthető; az uj-fehértó—h.-böszörményi, a tokaj—v.-naményi és debreczen—nyirbátor—m.-szálkái ut, mint amelyek közforgalmi szempontból vagy nagyobb jelentőséggel nem bírnak, vagy mint az utóbbi nem vármegyei érdeket képvisel: a törvényhatósági úthálózatból kihagyva, községi közlekedési (vicinális) közutakká minősitesenek: a nagykálló—szt.-gy.-ábrányi trvh. közút pedig azon czélból, hogy a.vármegye ezen részenek más vármegyére gravitáló összes községei a járási és vármegyei központtal összeköttetésbe hozassanak, oly módon, miszerint ezen ut Balkány, Szakoly, Mihálydi és Adony községek ériptésével haladjon Sít.-Gy.-Ábrányig, megváltoztassék. Tekintettel továbbá arra, hogy a vármegye közönsége a fent említett trvh.. közutaknak kihagyásával a trvh. úthálózatban megmaradó összes többi utakat egész terjedelmében kiépíteni óhajtaná, de e tekintetben jelenleg érdemleges határozatot azon okból nem hozhat, mert a trvh. úthálózatban megmaradó utak hosszáról, azok kiépítési és fentartási költségeiről, a trvh. útadó és minimumok fölemeléséből várható évi jövedelem mellett fölvehető kölcsön mennyiségéről, a jelenlegi viszonyok mellett számbavehető évi törlesztési részletek összegének nlagosságáról s a fedezetlenül maradó építési költség t'örjesztéátére igényelhető államsegély mérvéről kellőleg tájékoztatva nincs: ez ügyre vonatkozó iratokat oly felhívással adja vissza a vármegye alispánjának, hogy a fónt,követett kérdéseket a kir. államépitészeti és a vármegyei számvevői hivatal közbenjőttével kellőleg világosítsa meg, s a törvényhatóság legközelebbi közgyűléseben úgy a közutak tovább fejlesztése, valamint a közlekedés ü^ynék h. é. * vasutak segélyezése által leendő előmozdítása kérdésében is tegyen ujabb előterjesztést. A Hentzi szobor ügyében a közgyűlés — Bory Béla lelkes fölszólálása után — magáévá tette az állandó vSÍSsztmánynak ez ügyre vonatkozó, lapunk legutóbbi számában közölt javaslatát. . A- Polgár községben ez évi junius hó 21-én tartott jegyző-választás éllen beadott felebbezést vette ezután tárgyalás alá a közgyűlés, s a választást — az előfordult szabálytalanságok miatt — megsemmisítette. Az esküdt-biróságokról szóló törvény határozatai értelmében, a bniügyminiszter fölhívására, a nyíregyházi kir. tőrvényszékhez bizalmi férfiakul Somogyi Gyula, Bartholomaeidesz János, Haas Mór, Borbély Gáspár, Darvas István, Patay József, Berethőy János, Bory Béla, Bogáthy József, Jármy Miklós, Jármy Ödön, Szalánczy Bertalan; a debreczeni kir. törvényszékhez bizalmi férfiakul Bessenyei Imre, Darvas Béla, Dénes Ferencz és Madarász Sándor választattak meg. Egyesüljünk! Nem vagyunk türelmetlenek, mert tudjuk, hogy mindennek érui kell. Erőltetve, kéretlenül és kelletlenül nagy és fontos ügyeket nem lehet és nem is tanácsos elintézni, mivel hogy az igy áthajszolt dolgok mindig tökéletlenek és többnyire bennünk marad a bomlás csirája A magyar gazdaközőnség mostanában, a szó valódi értelmében ostrom alatt áll Föltalálta valaki a honmentó igét amelyet különben őseink már a honfoglaláskor ismertek és követtek, és most már minden felöl csak ez harsog- szövetkezzünk, szövetkezzünk . . . Meg van tehát a régen ismert csodaszer, melynek használata mellett megifjodunk, megizmosodunk, a nyomort és szegénységet kikaczagiuk. mert hiszen ha majd szövetkezünk, megkezdődik hegyen-völgyön a lakodalom. Kózdolgokkal nem jo trefat űzni, a népnek aki igazán rászorult a segitsegre

; nem szabad a szemébe port hinteni, nem szabad olyan ígéretekkel áltatni, amelyeknek beváltására képtelenek vagyunk, és amelyek, ha beválthatnánk is, rájuk nézve sokkal kisebb értéket képviselnének a mai árfolyamnál. A szegedi V-dik gazda-kongresszuson sok, mondjnk meg őszintén: túlságosan sok ideális, fellengós, indokaiban dús, következtetéseiben ragyogó, képekben gazdag elmefuttatást hallottunk, melyektől a legfőbb tauyasi gazda (akik közül szerencsére mentül kevesebb hallotta a honmentó igéket) megiszouyodnék. Megiszonyodnék először azért, mert kizsarolt, kiszipolyozott, mindenki által elhagyatott és megcsalatott szereucsétleu páriának hihetné magát; másodszor azért, mert az orvosságot, melyet neki legjobb barátai, a birtokosok ajánlgatnak, olyan adagokban, olyau formában, a milyenben ajánlják, nem tudná bevenni Lehet ugyau, hogy mi itt a vidéken rövidlátók, nagyzolok s talán kissé elbizakodottak is vagyunk és csak nagyképüsködüuk, hihetetlen meséket mondunk azokról a nagy és mindenképen fontos kérdésekről, melyek hazánkban nem annyira megoldásra, mint inkább rendezésre várnak, de bocsássa ineg nekünk a magyarok Istene, mi mégis csak magyarok vagyunk és a magyar mezőgazdák sorsát a néppel egyetértve, az ó szoxásait, igényeit, óhajtásait figyelembe véve szeretnónk rendezni. Aztán igy is csak lassan, módjával, őszintén és igazán arra tőrekedve, bogy minden lépesből neki legyen haszna, vagyis úgy, hogy az előzetesen ueki ígért előnyöket megkapja. Mind ezek mellett c=ak természetes, hogy mi nem tudjuk elképzelni azt a Magyarországot — az ó szabadságszerető és önállóan gondolkozó kisgazdáival — amelyben minden élni és boldogulni akaró embernek legalább egy-egy hitel-, fogyasztó-, értékesítő-, biztosító-, állattenyésztő-, termelő- stb. stb. szövetkezet tagjává kellene lenni, még pedig bajor vagy német mintára olyan kötelezettséggel, hogy politikai jogait is úgy gyakorolja, amint azt a szövetkezetek központi szövetkezetéből tőle kívánni fogják. Ez taláu már még is több lenne a soknál, pedig a jóból is megárt a sok. Itt az ideje kissé gondolkodni ezek felett, most, a kezdet kezdetén, mert ha olyau irányban fejlődnek ezek az ügyek, amilyenbe egyik vármegyei törvényhatóság bizottsága legközelebbi közgyűlésén. a még majd alakítandó „Gazdák Biztosító Szövetkezetéinek a támogatásával jutott, hamarosan elkövetkezik az az idő, melyben azért fohászkodik a kisgazda Istenéhez, hogy védje őt jóakaróitól, az ellenségeivel majd maga is elbáuik. Nincs semmi okuuk kételkedni az alakulandó gazdák biztosító szövetkezeteinek leendő nagy sikereiben és hasznos voltábau, mi is őszintén óhajtjuk létesülését; de hogy ubárszerü határozatokkal erőszakoltassék akárcsak egyetlen Községre is rá ennek támogatása,azt nem helyeselhetjük, sőt megengedhetőnek sem tartjuk. Hova vezetne, ha követőkre találna és ha a kormány ilyeneket megeugedne ?! Ez már nem szövetkezet alakítás, hanem örök időkre való besorozása, lefoglalása a községi és árva vagyonnak, egy még majdan megalakuló szövetkezet szolgálatára. Arra van példa hazánkban is, hogy valamely szervezet és kellő garancziákat nyújtó szövetkezet támogatására felhívjuk a községet figyelmét, de hogy olyan szövetkezet támogatása. amelyik majd lesz, egyenesen megrendeltetett volna, arra példát nem tudunk. Elérkezett tehát az ostrom ideje, most már ha akar, ha nem, boldog lesz a magyar. Mi tagadás benne, mi ettől az erőszakos boldogitástól félünk és erre alapos okaink vannak. Unjuk a nagy dob örökös bugását is, azt a dohost pedig, akit művészi ambíciója odáig ragad, hogy a dobot megrepedésig döngeti — sajnáljuk. A szövetkezetek létesítéséhez szerintünk sem ukáz, sem nagy dob nem szükséges, hanem igenis szükséges fgy jó alapszabály, melyből mindenki megérthesse jogait és kötelezettségeit; szükséges néhány igazi önzetlen és dolog értő ember, és végül szükséges, hogy a szövet kezetnek létesítéséből mindenek előtt a szövetkezeti tagok haszna és előnye önként kitün jék. Szerintünk szükséges volna még az is, hogy minden alakitandó szövetkezet hézagpótló legyen, és ne akarjon azon a talajon aratni babérokat, amelyet mások évek során át verejtékkel miveltek. Ez azonban már csak ethikai kelléke a szövetkezet alakításának, amelyen ki-ki egyéni izlése és felfogása szerint túlteheti magát. Megsemmisített választás. A nyíregyházi rendőr-tanácsosi állás megsemmisítését a vármegye közgyűlése a következő határozattal mondta ki: Nyíregyháza város képviselőtestületének f.évi márczius 7-én tartott gyűlésében a gazdasagi és katonaügyi tanácsosi állásra Kovács P. Pal, az ideiglenes számtiszti állasra Motoska Sámuel megválasztása helyben hagyatik. Mikecz Józsefnek a rendőr alkapilányi állásra történt megválasztása megsemmisíttetik. Egyidejűleg utasittatik Nyiregyhaza varos képviselőtestülete, bogy a rendőr-alkapitányi állásra, ezen állas vaUsztás utján leendő betölteseíg, helyettes kirendelése iránt intézkedjek. Helyben hagyandó Kovács P. Pál és Motoska Sámuel megválasztása, inert a pályauti hirdetmény szabályszerűié? közhírré tetetett s a választás szabályszerűen ejtetett meg s inert a megválasztott Kovács P. Pál és Motoska Sámuel egyénsége ellen oly kifogások felhozva nem lettek, melyek miatt az elfoglalt állasra érdemetleneknok volnának feltűntetve. A felebbezésben kifogásul az adatik elő, hogy Gzukor Ignacz nem képviseleti tag Czukor Henrik helyett lett a választásra meghiva es jogtalanul leszavazott, a kijelölő bizottságba Borbély Sándor törvényszéki biró törvénytelenül lett behiva, s végül Kovács I'. Pál gazda sági tanácsosra beadott szavazó lapok közt kettős szavam lapok is voltak. Ezen felsorolt sérelmek azonban a fent jelzőit kél választás megsemmisítésére elegendő indokot nem képeznek, mert a bemutatott szavazási jegyzék szerint G-ukker Henrik képviseleti tag is jelen volt a választásnál és szavazatát érvényesítette, ha pedig Gzukor Ignác/, szavazott is, és ha tényleg Kovács P. Pálra szavazott volna is — tekintettel arra, hogy Jánószki ellenében KovátP. Pálnak 3 szótöbbsége volt — még ezen szavazat leszámításával is mindég 2 szavazat többsége maradi. Borbély Sándor törvényszéki bírónak a kijelölő bizottságba történt behívása az 1869. évi IV. t.-cz. 10. $-ban körülirt tilalommal nem ellenkezik, meri e/.en megbízás egy ülés tartamára szólott, a törvény intézkedése pedig tartós vagy huzamosabb ideig tartó kiküldetést vagy megbízást tilalmaz. Azon felhozott sérelem pedig, hogy a Kovács P. Pál választásánál kettős szavazat lap is találtatott különös figyelembe már azért sem jöhet, mert a felebltczé* szerint is a szavazatok számba vételénél csak egy /avazat lett feljegyezve. Megsemmisítendő ellenben Mikecz Józsefnek i ndőralkapitánynyá tőrtént megválasztása, habár maga a választási eljárás teljesen szabályszerüleg lett végrehajtva, mivel Mikecz József személyisége a bemutatott iratok igazolása szerint a rendőrkapitányi állás elfogl

.il

.in i nem alkalmas. Ugyanis Mikecz József ellen beigazoltatott, hogy a városnál már egy izben mint alkalmazott tisztviselő hivatalos pénzeket hűtlenül kezelt. A közel múltban az ipartestületnél viselt jr-yzui állásától megfosztatott, mivel ellene hanyagság, jogtalan pénz- és belyng kezelés miatt oly panaszok tetettek, melyek nagy reszben a későbben foganatosított hivatalos vizsgálat alkalmával beigazolást is nyertek. Különös figyelembe veendő okok ezek — különösen a rendőr-alkapitányi állás betöltésénél, mely állás betöltésének egyik legfőbb kívánalma a teljes megbízhatóság ; a hol a város lakosainak személyi és vagyoni biztonságáról van szó, a hol ugy vagyoni kérdések mint személyi szabadság felett történik intézkedés, a hol különböző hivatalos pénzeket is kell kezelni. A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter ur pedig 36844—97. szám alatt hozott elvi jelentőségű határozatában kimondta, hogy elöljárói állásokra oly egyének, kik előzőleg büntetve voltak, mindaddig meg nem választhatók, mig fedhetlen előéletű egyének ily állások elfoglalására, rendelkezésre állanak. Ezen határozat indokolásában kimondatik továbbá az is, hogy „a közszolgálat érdekei megkívánják, miszerint fedhetlen előéletű és igy megbieható egyének alkalmaztassanak elöljárói állásokra, a kijelölési intézménynek épen az a czélja, hogy ily egyének szemeitessenek ki, nem pedig olyanok, kik ellen oly természetű vádak igazolhatók be, melyek, ha tényleg hivatalban levők ellen irányulnának, ezeknek állásuktól fegyelmi uton való elmozdítását vonnak maguk után. Tekintetbe véve végül még azt, hogy a rendőralkapitányi állásra, fedhetlen előéletű egyének is pályáztak s azok közül kettő jelölve is volt — a bivatolt belügyminiszteri határozat jelen esetben alkalmazandó s Mikecz József választása megsemmisítendő volt. Szabolcsmegyei (ezelőtt felsö-tiszavidéki) gazdasági-egyesület közleményei. i. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur őnagyméltósága 69814 sz. magas leiratában felhívta a gazdasági egyesületet, hogy a gyümölcsértékesítés előmozdítása végett a szükséges intézkedéseket ugy hivatalosan, mint társadalmi uton megtenni igyekezzék, az irányelveket következőkben adván meg: értékesítés legnagyobb akadálya abban áll, hogy rendkívüli sok fajta gyümölcs termeltetik, 8 még a legnagyobb termelők is alig-alig vannak abban a helyzetben, hogy egy-azon fajtából csak egy waggon szállításra képes árut tudnának is a piaezra viuni. Másik akadáiy a gyümölCsosztályozás és a pakolás hiányosságában rejlik.' A világkereskedelem pedig ma már teljesen azonoB, egyöntetű, jól csomagolt árut keresi és fizeti jól. Hogy tehát gyümölcstermelőink az értékesítés terén a versenytől ki ne szoríttassanak, szükséges, hogy a fentiek figyelembe vételével iráoyittassék a termelés". Gazdasági egyesületünk 1898. évi szeptember 27-én tartott igazgató választmányi és vármegyei mezőgazdasági bizottsági ülésén legelső feladatának tekintette azon gyümölcsfajták kijelölését, melyeknek nagyban való termelése az eddigi gyakorlat által igazoltatott, s midőn