Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-15 / 42. szám

Y I R V I D É K.« ezen fajtákat a vármegye törvényhatóságának a községi faiskolák és fásításokról szóló szabályrendelet tervezetbe felvenni, a csakis ezek általános kötelező termelését elrendelni javasolta, egyúttal elhatározta, hogy ezen fajták köztudomásra hozatala mellett felhívja a vármegye gyümölcstermelőit, hogy a számtalan fajták lehető csekély térre szorításával, kiválólag ezen kijelölt fajták szapori tására törekedjenek. IÁJA kijelölt fajták pedig a következők: Almák: Téli angoljarany parmén,Török-Bálint, Sóvári, körték: Angon­lémei herczegnő, Téli esperes, erdei vajomz, kajszin baraask: nyírségi magyar nagy korai, őszi baraczk: Vezerle duránczí, Venus emlóje, megy: Nyírségi spanyol megy, szilvák: Athlan ringló, besztercei szilva Kötött talajra, Spiith Anna szilva homok talajra. Ezek azon fajták melyek Szabolcsvármegye területén a gyümölcs­termelés jövőjét és az értékesítést biztosítani kizárólag képesek. Az igazgató választmány. II. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur őnagy­méltóaága 8141. eln. számú magas leiratával felhívta a gazdasági egyesületet, hogy a szőlészeti szövetkezetek megalakításáról szóló utmutatást a megyei szőlőbir­tokosoknak megküldve odahatni igyekezzek, hogy ezen szövetkezetek tényleg létesüljenek. Gazdasági egyesületünk ezen felhívásnak eleget teendő, amidőn a megküldött utmutatókat szétküldi, egyúttal ezúton is felhívja a szőlőbirtokosok figyelmét pincze-egyletek, mint értékesítő szövetkezetek alakí­tására. Általánosau ismert körülmény az, hogy borkeres­kedelmünk egyik legnagyobb hibája az, hogy évről­évre azonos bort nagyobb mennyiségben piaczra vinni képtelen, pedig a nagyobb borkereskedőknek ez lét­érdeke. Innen van az, hogy termelőink csakis a köz­vetítő borzenzálokkal léphetnek érintkezésbe, s jobb árakat elérni képtelenek. Második akadálya a jövedelem biztosításának abban áll, hogy tőkepénz hiányában a legtöbb termelő kény­telen termését már szüretkor részint lábon, részint ki­taposva, miut nyersárut nem megfelelő áron, nagy nehezen eladni. Ezen két sarkalatos hiányon kíván a szövetkezes segíteni. Már több mint két éve vajúdik itt Szabolcs­megyében e kérdés anélkül, hogy megszületni tudna, pedig az Országos központi hitelszövetkezet nemcsak kész anyagi támogatással segíteni, de még alapszabaly mintát is bocsát az érdeklődők rendelkezésére, ugy hogy ezen szövetkezetek megalakításához tényleg nem hiányzik egyéb, mint összejönni valahol és megalakulni, Felhívjuk tehát szőlőtermelőinket, hogy mindazok, akik a szövetkezet megalakításában résztvenni kívánnak, ebbeli szándékukat egyesületünk titkári hivatalánál levélbelileg jeleutsék be, ahonnan a fentemiitett ut­mutatás ingyen fog megküldetni. A választmány. Az 1900-iki népszámlálás. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a képviselő ház szerdai ülésében törvényjavaslatot nyújtott be az 1900. évi népszámlálásról. A javaslat igy hangzik: 1. §. A magyar országainak területén általános népszámlálás rendeltetik el. Ezen népszámlálás az 1900. évi deczember hó 31-ike és 1901. évi január hó 1 je közti éjfél időpontjában létező népességi állapot szerint 1901. évi január hó 1-je és 10-ike közt országszerte megindítandó és szakadatlanul folytattatván, ez idő alatt be is fejezendő. A népszámlálással egyidejűleg a köz- és magán­épttletek és a lakások összeírása, továbbá a kisipar körébe tartozó iparüzemek fölszereléseinek ós termelesi viszonyainak számbavétele is eszközölendő. 2. §. A népszámlálás a törvényhatóság (vármegye, város) első tisztviselőjének, Horvát-Szlavonországokban a megyei, illetőleg városi hatóságnak felügyelete alatt a községi elöljáróságok, illetve városi közegek és e czélra alkalmazandó számláló biztosok közreműködésével hajtandó végre. Az eljárás részleteit a kereskedelemügyi miniszter a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. t. cz. szem előtt tartásával, rendeleti uton állapítja meg­3. §. A kereskedelemügyi miniszter a népszámlá­láshoz szükséges nyomtatványokat ingyen szolgáltatja. Ezen nyomtatványokon a kérdőpontok kitöltéséről, tehát a számláló biztosok díjazásáról és a fölmerülő fuvar és egyéb költségekről is a községek tartoznak gondoskodni. A mennyiben valamely község a számláló biztosok részére az 1897. évi XXXV. t.-cz. 8. § a értelmében a kereskedelemügyi minisiler által, — Horvát Sziavon országokban a báu által, meghatározandó legkisebb díjazásnál a helyi körülményekre tekintettel magasabb dijakat állapit meg, a községi képviselőtestületnek a magasabb díjazást megállapító határozatához a törvény hatótág véleményének meghallgatása után a kereskede­lemügyi miniszterrel egyetértóleg a belügyminiszter, illetőleg & Horvát-Szlavonországokban a bán jóváhagyása szükséges, 4. §. A népszámlálás foganatosításából eredő azon költségek fedezésére, melyek az államot terhelik a kereskedelemügyi miniszter részére 740,000 korona rendkívüli hitel nyittatik. — Ezen összeg a pénztári készletekből fedezendő s a kereskedelemügyi tárcza illető évi átmeneti kiadásainál számolandó el. 5. §. A magyar királyi központi statisztikai hiva­talról szóló 1897. évi XXXV. törvénycziknek a statisztikai hivatal munkálatairól az országgyűlés elé terjesztendő munkatervre vonatkozó rendelkezésre (1897. évi XXXV. t.-cz. 3. §-i) nemkülönben az ezen törvényczikknek az vdatgyüjtések akadálytalan végrehajtását czélzó és az adatszolgáltatásra kötelezetteknek, valamint az adat­gyűjtést teljesítő, vagy az aditgyüjtésben és az adatok fö'dolgozásában közreműködő közegeknek felelősségét megállapító §§-ai (1897. évi XXXV. t.-czikk. 8., 9, 10.. 11., 12., 13, 14., 15., 16, és 17. §§-ai) a jelen törvény értelmében végrehajtandó népszámlálási munkálatokra is kiterjesztetnek. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelem­ügyi és pénzügyi miniszterek bízatnak meg A keres­kedelemügyi miniszter e végből a honvédelmi miniszter­rel, Horvát-Sílavonországokban a báaual egyetértőleg intézkedik. Budapest, 1899. évi okt. 10-én. Hegedűs Sándor t. k. kereskddelemügyi m. kir. miniszter. Szajpolcs vármegye alispánjától. 29123. K. 1899. Szabolcsvármegye nyíregyházi Erzsébet közkór­házában 1899. november hó 1-től ápolás alá kerülő betegeknek házilag való élelmezése határoztutván el, az élelmi czikkck biztosítása czéljából zárt Írásbeli verseny­tárgyalás hirdettetik. A zárt ajánlatok f. évi október hó 25-ig a vármegye alispánjához a közig, iktató-hivatalban adandók be. Szükségeltetik: I. oszt. Hús, zsír, szalonna, borjú- és marha-hús, csont és inn nélkül naponként 25 — 30 kiló. II. oszt. Kenyér 50—00 kiló, zsemlye bizonytalan mennyiségben. III. oszt. Tej naponta 6 — 10 liter, vaj, turó, tejfel megrendelés szerint. IV. oszt. Fűszer: buza- és gabona-liszt, paszuly, lencse, borsó, kása, szilva aszalt, dara, rizskása, gríz, só, paprika, bors, keménymag, eczet, czukor, kávé, tea, Gognac, kerti bo 4 fokos, hegyi bor 8 fokos. Ezen szükségletekre osztályonként is adható be ajánlat, a beadott ajánlat az 1900. év végéig ajánlat tevőre nézve kötelező. A szükségelt czikkek az igazgató­főorvos által meghatározott mennyiségben naponként szállitandók. Megjegyeztelik, hogy romlásnak ki nem tett c/.ikkek részére kisebb mennyiségben a kórház-telepen raktár is fog rendelkezés alá bocsáttatni. A kórház 150 betegre van berendezve. Bővebb felvilágosítás szerezhető Nyíregyházán a vármegye alispáni hivatalában, Nagy-Kállóban a kórházi igazgató-főorvosnál. Nyíregyházán, 1899. évi október hó 14-én. Mikecz János, alispán. A Nyirvidék előfizetési dijával hátralék­ban levőket tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összeget a hét folyamán bekül­deni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. — Köszönő irat a nyiresyházi egyháznak. Tekintetes és Nagytiszteletü Egyházközségi Elnökség'. Egy­házkerületünk legutóbbi közgyűlése ugy összességében, valamint egyes tagjaiban, a szives vendéglátásnak, a testvéreies figyelem és előzékenységnek annyiféle jelét tapasztal'a a nyíregyházi nemes egyházközség részéről, hogy méltán vallhatjuk, miszerint ez egyházközség, a mint lélekszámra nézve egyházkerületünk keblében a leg­első, ugy a testvéri szeretet és hitközösség tanúsításában is legelői igyekezett állani. Meg vagyunk azért győződve, hogy a közgyűlés összességének a legkedvesebb emlé­kektől táplált érzelmeit juttatjuk kifejezésre, midőn az igazán szives és szeretetteljes fogadtatásért meleg köszö­netet mondunk a Tekintetes és Nagytiszteletü Egyház­községi Elnökségnek és felkérjük, hogy ezen köszönet­nyilvánításunkat az egyházközségnek is tudomására adni méltóztassék, azon hő óhajunk kíséretében: vajha a nyíregyházi egyházközség, az Isten kegyelmének támoga­tása mellett, továbbra is virágozzék fejlődő s gyarapodó intézményeiben s híveinek gyümölcsöző hitelében; s legyen egyházkerületünknek azon vidékén világító tornya, melyről mindenkor a hitbuzgó elődök egyházias erényei­nek s az evangéliumi vallásosság és hithüségnek fény­sugarai áradjanak szét. Hitrokoni szeretetteljes üdvöz­letünk és tiszteletünk őszinte kifejezése mellett maradiunk Csorbái tó, 1899. augusztus 24-én testvérei az Úrban: a tiszai ág. hitv. evangelikus egyházkerület ez évi köz­gyűlése nevében: Zelenka Pál, püspök. Szentiványi Árpád, egyházker. felügyelő. Glauf Pál, egyházkor, főjegyző. — Kinevezés. Báró Feilitzsch Berthold főispán Dr. Kauzsay Ödön közigazgatási gyakornokot tisztelet­beli aljegyzővé nevezte ki. — Képvisclöválasztási fuvar-pénzek. Az ország gyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról ;szóló 1899. évi XV. törvényezikk 8. §-a alapján, a belügy­miniszter felhívására, a vármegye legutóbbi közgyűlése a választók részére fizelhelő luvar-dijak kérdésében a következő határozatot liozla : A vármegye közönsége az állandó választmány és a küldöttség javaslatát magáévá téve a törvény és miniszteri rendeletre való hivatkozás­sal szükségesnek tartja megemlíteni és alabbi eljárásá­nak indokolásául kiemelni, miszerint a törvényhalóság területén kiépitelt műutak elenyésző csekély terjedelem­ben állnak rendelkezésre, a ki nem épitelt s különöseb­ben a homok talajon elvonuló utaknak a közlekedésre alkalmas, vagy kevésbbé alkalmis voltára nem annyira az évszak, hanem inkább az időjárás van észrevehetőbb befolyással, továbbá pedig jól ösmert viszonyaink között kétségtelen az is, miszerint a kötött és homokos talajon létesített kiépítetlen utak jobb, vagy kevésbbé jobb köz­lekedésére is nem ugyanazon évszak es nem ugyanazon időjárás kedvező és végül mert csakis a kérdéses út talajára kedvező időjárás mellett lehet téli fuvar olcsóbb az egyéb évszakánál, kedvezőtlen időjárás melleit podig épen tél folyamán emelkedhet legmagasabbra, tehát ezek szerint a fuvardijat sem a közlekedési viszonyoktól, sem az évszako' iggővé tenni igazságosan nem lehet és végül meii an a meggyőződésben van, hogy a kép­viselő választasok alkalmával annyiszor felpanaszolt veszte­getéseket a követelhető ellenszolgáltatás lehető legcseké­lyebb mérvére való leszállításával lehet ellensúlyozni és megakadályozni: ugyanazért a fuvardijat fuvaronként és kilométerenként oda és vissza felszámitható 10—10 krnyi összegben, vasút igénybevétele esetén pedig szin­tén oda és vissza személyenként egy-egy Ill-ad osztályú jegy árának visszatérítésében állapítja meg. — A vármegyei szabadelvű párt kedden délután alakuló közgyűlést tartott Gencsy Béla elnöklete alatt, ki is a vármegyei szabadelvű pártnak közel tiz év óta viselt elnöki tisztéről leköszönvén, a közgyűlés Megyery Géza indítványára Gjncsy Bél.i irányában elismerését tejezi ki, s a párt elnökéül nagy lelkesedéssel s egy­hangúlag idősb gróf Vay Ádámot választotta meg. A közgyűlés további tanácskozasa ezután az uj elnök veze­tése alatt meni végbo. Alelnökül inegválasztatott gróf Pongrácz Jenő, kerüle ti alelnökök lettek: Martinyi József, gróf Pengrácz Jenő, Gencsy Béla, Bogáthy József, Jármy Miklós, jegyző Dr. Vadász Lipót, pénztárnok Szopkó Alfréd. Bejelentetett a közgyűlésen, hogy ujabban be­leptek a pártba: Lipthay Béla, Nozdroviczky György, Nozdroviczky Kázmér Harsányi Menyhért, báró Horváth Ferencz, Jármy Imre, Jármy András, Jármy Miklós, Zoltán Sándor és Komis Ferencz. A közgyűlésből Széli Kálmán miniszterelnököt táviratilag üdvözölték. A párt körében általánosan feltűnt, hogy Kállay András, a szabadelvű pártnak ez a régi kipróbált tagja a köz­gyűlésen nem vett részt. — Megerősített választások. A vármegye köz­gyűlése a szakolyi és kenézlői jegyző választásokat — a beadott felebbezések elvetésével — megerősítette. — A magyar ipar pártolására hívta föl a bel­ügyminiszternek egy nemrégen közzétett körrendelete a hatóságokat. Nyíregyháza város képviselőtestülete leg­utóbb .tartott közgyűlésén örömmel üdvözölte a belügy­miniszternek ez akcziójál s kimondotta, hogy mint idáig és mindig a jövőben is, minden vállalatánál és megren­deléseinél jelszava lesz: csak a hazai ipar! — ,,Szabolcsmegyei kör Budapesten." Szabolcs­vármegyének a budapesti főiskolákban járó fiatalsága e hó 7-én a budapesti József- ulczai .függetlenségi pol­gári kör" helyiségeiben föltámasztotta halottaiból és újra megalakította a budapesti szabolcsmegyei kört. Jól eső örömmel jegyezzük föl a fővárosban élő megyei ifjúsá­gunknak ezt a mozgalmát, melynek nemes és nagy­foníosságu czélja a tömörülés, összetartás és önképzés. Reméljük, hogy az a nagy lelkesedés, amelylyel fiatal­ságunk a megalakulást keresztül vitte s a megalakult kör fentartására tömörült, nem lesz szalmaláng. Az ifjúságot Fiikor Márton IV-ed éves joghallgató hivta össze az alakuló gyűlésre. Ezen a szombati ülésen rögtön megválasztották a kör tisztviselőit. Elnök Katona Miklós IV-ed éves jogh., alelnök Fiikor Márton IV-ed éves jogh., pénztárnok Deák István rajztanár-jelölt, ellenőr Berzeviczy Béla rajzt. jel., főjegyző Vietórisz István H-od éves jogh., jegyző ifj. Jóba Elek keresk. akad. szaktanf. hallgató, háznagy Gerhard Kálmán műegyetemi hallgató, titkár Szombathy Kálmán bölcsész. Bizottsági tagok: Friedmann Gyula orvost, halig., Fest László bölcsész, Nagy Elek műegyetemi hallgató, Oláh Dezső technoló­gus és Gönczy István letlek. A kör jelenlegi tagjai­nak a névsora a következő: Katona Miklós joghall­gató, Molnár Dezső joghallgató, Fiikor Márton jog­hallgató, Stark Sámuel jogh., Vietórisz István jogh., Zala Jenő állatorvostan h.. De ne Sándor jogh., Oláh Dezső technolog, Gerhard Kálmán műegy. h.. Tóth László műegy. h., Kollman János műegy. h., Sipos Géza jogh., Tóth Gyula jogh., Berzeviczy Béla rajztanár jel., Javorek Kálmán rajztanár jel., Vörös Vincze műegy. h., Maleczki Emil vasúti tiszt t. h., Deák Istvén r. t. j., Baruch Ernő jogh., ifj. Jóba Elek keresk. ak. sztf. h., Friedmann Gyula orvostan, h., Führer Adolf jogh., Ruhmann Béla keresk. ak. sztf. h., Fest László bölcsész, Csapó Vilmos jogh., Natry Elek műegy. h., Szukovszky Tihamér jogh., Jobbágy István műegy. h., Kandel Jenő jogh., Szombáty Kálmán bölcsész, Paczauer Kornél jogh., Hartstein Miklós orvostan, h., Mandel Jenő jogh., Szokol Károly rajz­tanár jelölt., Grósz Pál jogh., Grósz Dezső gyógyszerész, Brüll Ede gyógyszerész. Rendes ülést a kör minden két hétben tart. A budapesti .Szabolcsi Kör"-be be lehet lépni minden szabolcsi embernek, a ki a kisded egyesület iránt némi érdeklődéssel viseltelik. Tagsági dij egy évre 2 frt 50 kr. A ki jelenleg 10 frttal lett tagja a körnek mint alapító tag fog szerepelni. — A csclédlakás ügy rendezése. A héten a budapesti napilapok legtöbbjében megjelent az a hír, hogy Baranyavármegye közig, bizottsága milyen üdvös humánus és mindenek fölött úttörő — mert kezdemé­nyező — szabályrendeletet alkotott a gazdasági cseléd­lakások ügyében. E hirhez nekünk csak az a megjegy­zésünk van, hogy Szabolcsvármegye közönsége már az ez évi májusi közgyűlésen alkotott ebben az irányban szabályrendeletet, amelyet azonban a m. kir. belügy­miniszter — már életbe lépte utáu — Kornis Ferencz orsz. képviselő intencziójára hatályon kivül helyezett. — A (sászárszállás. Tudvalevő dolog, hogy a közigazgatási szempontbol Nagy-Kálló község területéhez tarLozó Császárszállás-puszta részben Nyíregyháza város, többi részében pedig nyíregyházi polgárok tulajdona. Nyíregyháza város képviselőtestülete ujabban ismét elha­tározta, hogy e pusztának Nyíregyháza város területéhez csatolása iránt akcziót indit, s a szükséges lépések meg­tételével a város polgármesterét és tiszti ügyészét bizta meg. — Kálmán napja. A nyíregyházi városi dalárda és az iparos ifjúság önképző egyesülete e hó 12-ikén elnökük: Dr. Ferlicska Kálmán orsz. képviselőt nagy ovácziókban részesítették. A dalárda szerenádot adott a szerelett elnök tiszteletére, aki mind a két — vezetése alatt álló egyesület tagjait magyaros barátsággal fogadta és látta el vendégszeretetéről ismeretes uri házánál. — Agarász-verseny. A szabolcsvármegyei agarász­egylet ez évi versenyét november hó 5-én és az utánna következő napokon fogja megtartani a nagy-kállói határ­ban. Ezt megelőzőleg november 4-én lesz Nyíregyházán a társulat közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents