Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-01 / 40. szám
XX. évfolyam. 40. szám. Nyíregyháza, 1899. október 1. IDEK. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. BOLCSVÁRME67E HIVATALOS LA PJA A SU30LCS7AR.\ÍEGra KÖZS3GI JEGYZŐK 3GFLETENEK KÖZLÖNYE. >I*sar. jelenik hetonliint etryszer, vasárnapon. Hirdetési dijak: Előfizetési feltételek: . eUMteUai néntek m*nrfn<L>U*,l * n A lap Mellem! résiét képeio kttldeméojek, postán vagy helyben házhoz hordva : eM/Meteu p#uet, nugreMeUMlt t a ^^ eij B, , lll t nér-i .-k bekódol. u , • „ Egész évre 4 forint. lap szétküldésé Uirnunban leendő felnő- „. ... ... . . , ., Mindéi nejysxer hasátowtt p«tlt nr tffHír Fél évre 2 . lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos c« k ka-lé^ J', • kö»,- 4 kr Negyedévre 1 . könvvnvomd iiiho/ Uknln i.te7. fi «,í m Kincstár* btlyrgdlj igében uindru heA köx.égi jegyzi és tanító araknak egé« évre Ko ny v ny° r aafjdhOZ iskola-utcza 8. sza.n \ kéziratok csak rllagos kivanatra . ai deté. ut.n 30 kr. fi/urt.k. csak két forint. Egy szám ára 10 kr. (Janoszky haz) intezendok. i Jetó kölUégcr- küideuik vi<.,*«. A nyílt téri kOiIeméuyek dija loronkm 80 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza --ik szám); továbbá: Goldberger A V.. Eckstein Bernát és Altalános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Pragában ós Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által Hamburgban Hivatalos rész, 27'jOO. K 1Ó99. Szabolcsvármegye alispánjától. Minden bizottsági tagnak! Főispán Őméltósága Szabolcsvármegye törvényhatóságának rendes évi közgyűlését folyó évi október hó in-dik és következő napjainak délelőtti 10 órájára Nyíregyházára a vármegyeháza nagytermébe összehiván : van szerencsém arra a t. bizottsági tag arakat a tárgysorozat közlése mellett tisztelettel meghívni. Nyíregyháza, 1899. szeptember 27. Mikccz János, alispán. [A tárgy.orozatot külön mellékelünk.] „A főgimnázium jövője." Ezzel a czimmel e lapolt raulfc számában egy nagy érdekű czikk látott napvilágot, a mely ugy czéljánál, raiut a benne elmondottaknál fogva megérdemelte azt a föltűnést és általános érdeklődést, amelyet fölkeltett. A czikk tartalma röviden az, bogy a nyíregyházi ág. hitv. ev. főgimnázium jelenlegi épülete kicsiny és égető szükséggé vált az iskola megfelelő elhelyezéséről való gondoskodás. Hogy a nyíregyházi főgimnázium, a nagy kiterjedésű Szabolcsvármegyánek egyetleu teljes közép-iskolája immár évek óta nem képes befogadni a jelentkező tanulókat, az általánosan ismert tény. A czikkben felhozott adatok azonbm meglepték, de egyszersmind megdöbbentették még azokat is, akik a főgimnázium sorsa iránt közelebbről érdeklődnek és az iskola fejlődését figyelemmel kisérték. Nagyon sokan tudták azt, hogy a tanulók létszáma évről-évre örvendetesen szaporodik. A „NYIRVIÜÉK" TAR0ZAJA. A magyar nép idöjőslása. — Ismeretterjesztő apróiig. — A mezei munkára utalt s igy élete javarészét az Isten szabad ege alatt élő munkás nép oem ismeri sem a baroméiért (légsulymérő) sem a hygrometert (nedvességmérő), sem az anemometert (szélmérő) stb., sőt talán a hőmérőt sem, mely eszkőzök pótolhatatlan segítői az időjósló meteorologusnak, mégis sok zor nem agyonhallgatást érdemelnek egy-egy tapasztalatokban megélemedett egyszerű mezei munkásnak szavai, meljekkel az időjárAs megváltozására figyelmezteti egy va^y más jelenségből következtetve munkát adó urát. Sokszor u?yan a baboua színezetével hatn ik e jóslások azemberre, vagy mende-mondának ttlunek fel, de nagyrészükben bizonyos magva relik az igazságnak. Mindez pe'li<? c<ak azért van igy, mert voítaképen vannak a népnek babonái is melyek jövendölése szerint várja az időjárás jobbra-, vagy roszabbra fordulását, vannak mende-mondái is, melyek szintén gyökeret vertek lelkében csaknem csalhatatlannak tartja őket, de vannak az időjárásra vonatkozó közmondásai is, melyek hitelt érdemlők s a rajtuk való gondolkozás nem kárbaveszett munka. Nem lesz érdektelen és tanulság nélkül való _ uey hiszem — az időjárásra vonatkozó babona, mende-monda és közmondás tözött lévő kü'önbséget példával megvalósítani. A babona benne van a mi népünk vérében s oly erősen gyökerezett lelkébe, hogy hosszú évtizedek felvilágosító munkájára van még szükség, hogy azt kiölje onnan A néplélek nem idegen hazája a babonának. Szívósan ragaszkodik hozzája, mint őseitől nyert öröksééhez' minél különösebb a babona, annál maradandóbb lelkében Hiába kínáljuk meg a felvilágosilás igaz gyémántjával, 6 az ámítás csillogó üvegjeért nyul. ,Ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napos eső Tett' -- tartja még ma is a laikus köznép. E« babona. Hol van a kapcsolat, az okozat, osszefügés az időjárás, az eső bekövetkezése és Medárd napja kozott ? De hogy ez a szaporodás olyan rohamos, hogy míg a gimnázium mostani épületének építése idejében csak 19(5 tanutója volt, 1887-ben, a VlII-ik osztály megnyitásakor 280, hat, év múlva 384, ez évben pedig tobb miut ötödfélszáz ! — ezek olyan adatok, amelyek mig egyfelől méltó büszke>>ggel tölthetnek el bennűuket, addig másfelől Idegdöbbent az a ludat, hogy ma már ötödfélazá? tauuló szorong abbau az épületben, amelyet 12 év előtt a legvérmesebb reinéuynyel se mertek volua ilyen létszám részére tervezui Még jobban fokozza azonban megdöbbenésünket az a körülmény, hogy a .tauulók létszámának ilyen emelkedése a meglevő iskolaépülettel anuyira nem áll arányban, hogy immár a helybeli gyermekek is kiszorulnak a beiratkozásoknál. Helyesen vonja le ebből a helyzetből a kérdéses czikk azt a következtetést, bogy itt tenni kell, még pedig alaposan és gyorsau. Helyesen vonja le a viszonyok mérlegelésével azt is, hogy az /.i^ala meglevő telkén és az esetleg megvásárlandó szomszédos telken pótépitkezésekkel e bajon segítve nem lenne. Nem pedig "azért, mert ötszáz, fejlődésben levő gyermeknek nagy és szabail területre van szüksége. amelyen az óraközökben kimozoghassa magát. Erre különös súlyt fektet ma már a közoktatásügyi kormány is. Kimutat azonban a czikk arra is, bogy miképen lehet tehát a kérdést alaposan és okosan megoldani. A mende-monda már sokkal ártatlanabb, mint a babona Legtöbbször hibás okoskodásból származik s alapja a nem elég pontosságú megfigyelés, az ok és okozat felcserélése. Mende-monda pl. a „vörös Hold" meséje, mely szerint a derült holdvilágos, 4—6 meleg éjszakákon a Hold sugaraitól ruegvörösöduek, elfagyuak a rügyek, bimbók. Itt azonban nem a Hold, hinem a derült éjszaka szerepel, midőn a kisugárzás következtében a lárgyak alacsonyabb hőfokusk lehetnek, mint az őket környező levegő. A valódi oknak helytelen okkal való helyettesítésében rejlik itt a mende-monda keletkezése. A mende mondában az össze nem tartozó dolgok ok és okozati összekapcsolása odáig mehet, hogy a mende-mondsababonával lesz határos, mikor is elfordu'ván az igazságtól, elveszti jelentőségét. A mende mondában mig igy el nem fajul, mindig van valami kis nyoma az igazságnak. 11 TI ne a jelenségnek, a természeti tüneménynek, mint okozatnak megfigyelése helyes, csupán a jelenségnek igazi okát nem leli meg a felületesen látó és gondolkozó laikus ember s igy jön létre az össze nem tartozó dolgok ok és okozati öszekapcsolása. MielHt még a népnek az időjárásra vonatkozó, igazán figyelmet érdemlő közmondásszerü állításaira térnék át, a melyekből lehet cak népünk időjósló képességét látni, említek pár néphagyomány!, néphitet, melyek nemcsak gazdasági, de tudományos szempontból is hasznosak és érdekesek. Gimörben Pelsőcz felett a Bikk nevű erdő homlokán epj mélyedés van, az úgynevezett Birtóklyuk. Erről az tartja a néphit, hogy ba e helyet köd lepi el, s ha a köd epei napfelkeltével el nem távozik, három 24 óra alatt esőnek kell lenni; ha huzamosabb ideig tartózkodik a köd, zivatarnak, ha napokig marad helyén, hosszas esőzésnek. E« a néphit s mint egyik megfigyelő írja, — ez a valóság. (Term. tud. közi. 352. f.) Lócén a király-h>gyet tartják ilyen megbízható időjósnak. A felvidéki megyékben, főleg Birs- és Hontmegyében az a néphagyomány divik, hogy „ha márc.iu~ hónapnak főleg második felében valamely napon erős kői uralkodik valamely vidéken, e naptól számítva századik napm ugyanazon i. vidéken pu-ztitó jégzivatar lesz." E néphagyomány alapján jövendölte És épen ez a része a dolognak az, a melylyel kissé részletesebben foglalkozui szándékozunk. A czikk ugyanis egy ép oly váratlan, mint érdekes eszmét pendit meg. Olyan eszmét a melynek megérlelése és keresztül vitele Nyíregyháza város egész jövő fejlődésére kiható fontossággal bír. Azt javasolja ugyanis, hogy a főgimnázium mostani épületei és telkei adassanak el és más helyen, megfelelő nagyságú telken uj épület emeltessék. Enuek a javaslatnak tebát két része vau. Az egyik a meglevő telkek ós épületek eladása. Nem könnyű magának ennek a megoldása sem, de nem is lehetetlen. Maga Nyíregyháza városa — fájdalom — nincs abban a helyzetben, bogy a megvételre és más czélra való értékesítésre gondolhasson. Anyagi erői úgyszólván teljesen kimeritvék. Nem számithatni ebben a kérdésben a vármegyére sem, mert uiucs reá szüksége. Csak a harmadik s egyszersmind a legfőbb tényező segítségével oldható meg ez: az állam segítségével. Ha lenne vele mit dicsekedni, Nyíregyháza bátran dicsekedhetnék azzal, hogy eddigelé az államtól menüéi kevesebb anyagi áldozattal járó jóbau részesült. Mig más vidéki városokban különféle állami iparvállalatok is találhatók, addig Nyíregyházán a kincstárnak ingatlaua sincs egyéb a törvénymeg Kassán, nem természettudós, hanem jogász ember ámult évjuniusában csakugyan bekövetkezett jégzivatarf. Mennyiben közre játszott itt a véletlen s milyen része van benne a valóságnak, — ezt eldönteni hosszabb tanulmány és megfigyelés van hivatva. Nézzük most a közmondásokat. Lefelé jár a füst, esö lesz. Kezdő meteorologus is első hallásra hajlandó babonát látni ez állításban, élcielődve s némi gunyiyal kérdezné: ugyan miféle kapcsolat lehet a füst lecsapódások és a bekövetkezendő eső között?, mennyivel inkább ne fogadná kételkedéssel hát az, ki nem rendelkezik a meteorologia elemeivel sem! Pedig tényleg logikus kapcsolat van e két jelenség között. Az egyik mintegy előhírnöke a másikuak. Hegyfoky Kabo3 13 hónapig észlelt, tett megfigyelést s arra az eredményre jutott, hogy ennek a népies szólásnak: a füst lecsap, eső lesz, van alapja, a mennyiben 100 eset közül 74 bevált. Megfigyeléseiről kineritően számol be a Természettudományi Közlöny 1896 évi 326. füzetében. A füst nagy légnyomás idején száll lefelé; mert a meteorologia egyik alaptétele értelmében nagy légnyomás területén mindig leszálló, kis légnyomás terü'etén min lig felszálló áramlat észlelhető. A nagy légnyomás idején tehát a leszálló áramlat lefelé szállásra kéfZteti a füstöt. S mikor van nagy légnyomás valamely helyen, illetve mi idézi elő a nagy légnyomást? A levegőben lévő vízpárák. Ha eléri a levegő párateltségét, vagyis a nagy lígnyomás, az«e lefelé jár a füst, az annyit jelent, hogy közel van az eső bekövetkezése. Vak meleg van, esö-lesz. E két jelenség közt is meg van a kapcsolat. Tudvalevő, hogy a páraképződésre meleg szükséges. Párára pedig szükség van, hogy eső legyen. A páraképződés felemészt bizonyos mennyiségű meleget. (Ez a tünemény lépten-nyomon kínálkozik megfigyelésre kü'önösen a fővárosban a gomba módjára szaporodó, újonnan épü'ő házaknál. A száradás, a mi párolgással, piraképzódéssel jár felemészti a környező levegő melegét, innen van, hogy ez épületeknél, mindig hűvös van s a beállott hőmérséklet-különbség következtében légáram jön létre, azaz fű a szél.) Dá ez a felhasznált meleg mennyiség a természet örök törvénye értelmében nem semmisülhet s nem is semmi ül meg V Mai számunk 8 oldalra terjed,.
