Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-01 / 40. szám

a , ,IN Y t R V I D É K." széki és fogház épületnél, meg a dohánybeváltó hivatal épületeinél. Bérelt — és félreeső — helyiségben van elhelyezve a posta- és távirdahivatal; bérelt — és immár elégtelen — helyiségben vau elhelyezve a péuzügyigazgatóság és kir. adóhivatal is. A posta- és távirduhivatal ugyau nem jöhet számitásba a főgimnázium épületénél részint nagysága, részint a vasúti állomástól távol és nem közvetlen útvonalba eső volta miatt; de igen is számitásba vehetó a pénzügyigazgatóság és a kir. adóhivatal. Ezek a hivatalok ugy sem férnek már mostani helyiségeikbeu, amely helyiségekre immár magának a városnak is szüksége vau. Más megfelelő helyiséget pedig, mint a főgimnázium épületeit, keresve se lehetne találni az egész városban. Oda kell tehát hatuiok az illetékes tényezőknek, hogy a kinálkozó alkalmat használja fel a kincstár. Vegye meg a gimnázium épületét pénzügyi palotának. Ott elfér a pénzügyigazgatóság, az adóhivatal, sőt a pénzügyőrség is. Ma ezen pénzügyi hivatalok bérlete fejében 3800 forintnál többet fizet a kincstár: ennyit is csupáu azért, mert a városházán a pénzügyigazgatóság által használt helyiségek bére csak 2350 frt, az adóhivataléval együtt 3000 forint. Olyan megfelelő helyiséget, mint aminő a gimnázium, a mostani lakbérviszonyok mellett 5000 forinton alul nem lehetne kapui, még ha volna is olyan bérbeadó épület, ahol a szükséges helyiségek meg lennének. A kincstár tehát a fináncziális szempontból is jó üzletet csinálna Mindenesetre sokkal jobbat, mint ha — ami pedig rövid időn belül amúgy is elkerülhetlen — külön pénzügyi palotát épit drága telken. A két czél elérése, vagyis a gimnázium épületének értékesítése és a pénzügyi hivatalok megfelelő elhelyezése tehát úgyszólván az illetékes tényezők jóindulatától függ s azt hiszszük, hogy ezen jóindulat megszerzése sem fog leküzdhetlen akadályokba ütközni. A tárgyalt czikk javaslatának második része a gimnázium uj épületének helyével foglalkozik. Ezen helyet az ugyDevezet „Salétromszérü'-n találja legalkalmasabbnak. Ez az ugynevezet „Salétrom-szérü" az épités alatt levő vasúti ut déli oldalán terül el az Er-utczai telkek végénél. Erre a város tulajdonát képező területre már van egy a város képviselőtestületében elfogadott szabályozási terv. Ezen tervszerint ott egy, a Szinház előtt elterülő „Szénatér^nek megfelelő szabad tér fog létesittetni. hanem mint úgynevezett lappangó vagy kötött meleg benne van a párákban. Mikor aztán a levegőben e párák cseppekkó kezdenek tömörölni, folyékony állapotba mennek át, vagyis megkezdődik az esőképződés a légkör felső rétegeiben, a lappangó vagy kötött meleg szabaddá válik s emeli a hőmérsékleteit, me y emelkedést, nem a Nap hősugárzásának eredménye lévén, a köznép jellemzően ,vak" melegnek nevez. Álmos vagyok, esö-lesz. Az emberi test épp ugy ki van téve a levegő nyomásának, mint bármely más természeti test. Normális légnyomásnál egy felnőtt emberre, kinok testfelülete 1 m., 10330 kg. suly nehezül. S e nagy nyomás alatt nemcsak hogy össze nem roskadunk, hanem egyáltalán nem is érezzük; mert a testünk belsejében levő ueevek és gázok e nyomást ellensúlyozzák. Testünk belső nyomása tehát lerontja a levegő nek ránk gyakorolta nyomását, ellensúlyozza azt, ugy hogy ,ha az ember — mondja Foissac — előítéletektől menten figyelhetné meg mindazt, mit egy bizonyos idő alatt áterez; rövid idő múlva meggyőződnék arról, hogy létezik légsulymérői állás, mely mellett foglalkozásaiban több élénkség mutatkozik, melynél elméje rugékonyabb. szabadabb, vidámabb és tevékenyebb." (Saos M.: Éghajlattan, 256. 1.) Ámde a légnyomás változásnak és és ingadozásnak van kitéve, igy reáuk gyakorolt nyomása sem állandóan egyforma, hanem gyakran változást szenved. Első képzelődés alkalmával a légnyomás kiseb bedik mert a párák már cseppekké képződvén, nem süritik többé a levegőt, a barometer állása alászáll, testünk belső nyomását pedig állandónak tételezhetvén fel, az eddig fennállott egyensúly felbomlik; a belső nyomás erősebb volta következtében lankadtság, bágyadtság vesz erőt rajtunk, a mi előhírnöke az alvásnak, jele az álmosság érzetének. E közmondás nem minden alap nélküli volta tehát a légnyomás élettani hatásából magyarázható. Némely állatok e hatással szemben sokkal érzékenyebbek, mint az ember, ugy hogy a munkás köznép gyakran hivatkozik egyik vagy másik állat viselkedésére, mint nem megvetendő időjósra. Innen keletkezett az a mindenkitől ismeretes adoma is, melyben az egyszeri vendéglős kecskéjének viselkedéséből vont jövendőlés teljesült be, nem pedig a tudós csillagászok jóslása. Az a kérdés már most, hogy az uj gimnázium-épület ennek az újonnan nyitandó térnek melyik oldalán volna elhelyezhető? Első pillanatban bizouyára mindenki közvetlen a vasúti ut oldalán levő helyre gondol, a lebontás alatt álló Barzó féle ház mellett, így gondolja a szóban forgó czikk is. Ezzel szembeu azonbau épen azt akarjuk kifejteni, hogy véleményünk szerint az uj gimnázium nem ott, közvetlen a vasúti ut mentén, hanem bent, a létesitendő uj térnek déli végén volna legczélszerübbeu felépitendó, mert igy vethetné meg valójában alapját a város jövőbeni fejlődésének, az „Eralja" rendszeres, gyors és modern beépülésének s ekként egy uj, s egyszersmind a legszabályosabb városrész keletkezésének is. Ennek teljes kifejtése azonbau még egy hirlapi czikket igényel, amelyben igyekezni fogunk kimutatni azokat az áldozatokat is, amelyeket Nyíregyháza városa az uj gimnázium s vele együtt a város jövő fejlődése érdekében a jelenlegi, amúgy is kelletén tul terhelt nemzedék ujabbi me'terheltetése nélkül meghozhat. Gyermek-halandóság. A Budapesten lefolyt gyermekvédő kongresszus ismét a nagy gyermek halandóságra irányította a közfigyelmet. Mert borzasztó hazánkban a hét éven aluli gyermekek elhalálozásának száma. Az összes halálozások 50—52% a és az élve szülötteknek 35 —37% a hét éven aluli gyermekekre esik. Ezek a száraz számadatok h'ngos vádat emelnek még mindig ázsiai állapotban lévő közegészségügyünk rendezetlensége ellen. Van hires, minden tekintetben fölszerelt egyetemünk Budapesten. Jeleskedik a kolozsvári is. Van közegészségi tanácsunk, vannak törvényhatósági, községi, társulati és magánkórházaink. Vannak tudós orvosaink és mégis nemzedékek halnak el hét éven aluli korban. Még kitűnő közegészségügyi törvényünk is van; azonban en«ek az a bsja, hogy egész terjedelembeu sohasem hajtották végre. Városokban még csak vau némi javulás, de a faivakbau általában véve botrányosnak mondható a közegészségügy elhauyagolása. Egyik oka a nagy gyermek halandóságnak, hogy a vidékeu nincs orvos. Szegény községek még együtt is alig képesek egy körorvosi állást fenntartani. Hu pedig mégis akad körorvotuif, ennek óriási a kerülete. Nagy ritkán van kéznél orvos is, gyógyszerész is. ha kéznél vau is, szegény embeire nézve drága az igeuybe vételük. Első kötelesség lenne tehát arról gondoskodni, ho^y az egész ország, el legyen látva elegendő orvosokkal és gyógyszertárakkal. A hol ezeknek a fenntartása a község vagy szomszédos község képtelenek volnának, ott az államnak kellene a hiányzót kipótolnia; sót ha szükséges, teljesen az államnak kellene az orvosról és gyógyszerekről gondoskodni. Ha az állam törvénynyel kötelezi a szülőket arra, hogy 7 éven aluli gyermekeiket gyógykezeltessék: akkor kötelessége az államnak erre megadni a lehetőséget is. Sőt tekintettel az óriási gyermek halandóságra, attól sem szabad visszariadni, hogy a hét éven aluli gyermekek orvoslási diját s a gyógyszerek költségét az állam viselje. Igy szoktak hivatkozni a többek közt példáu

1 a macska viselkedésére. Ha erősen mosakodik a macska, eső lesz. Itt ugyan nem annyira a légnyomás élettani hatása, mint inkább a légkör elektromossága'/játszik szerepet, ha elfogadható magyarázatát akarjuk adui a macska erős mosdása és az eső jelensége között lehető kapcsolatnak. Kíséreljük meg. A légkörben — tudvalevő — mindig van bizonyos mennyiségű elektromosság. Ez elektromosság, felhős, borult időben, midőn tehát esőre van kilátás, nagyobb mennyiségben van jelen a levegőben, mint kü.öabeu, oly annyira, hogy hatással van a macska Szőrére. Elektromos megosztás (influentia) folytán a macska szőrében ellenkező elektromosságot kelt. Ellentét elektromosságu testek_állván egymással szemben, közöttük kölcsönös vonzás lép fel, minek következtében a mac ka szőre feláll. Ez ingerli a macska bőrét, igyekszik azért lesimítani; de száraz talppal ez nem sikerülvén, megnyalja, megnedvesíti talpát s úgy simitgatja szőréi, azaz mosakodik. Ily képpen lehet magyarázatát adni, hogy e két jelen ség, t. i. a macska mosakodása és az eső valószínű bekövetkezése összekapcsolható-e, vagy sem. Fő dolog felismerni azt, hogy mikor mosakodik a macska az emiitett czélból, mert bizony a macska — tiszta állat lévén — máskor is szokott mosakodni. Különben is itt, — mennyire sikerült, mennyire nem — e rövid magyarázattal e népeis szólamban foglalt áliitás lehetőségét, valószínű voltát akartam c?ak kimutatni. A nép azt tartja, hogy villámláskor, zivatar alkalmával nem jó szaladui, mert a villám „szeret* a gyorsan haladó testekbe csapni. E figyelmeztetésben is rejlik igazság. Nevezetesen : a futó ember mögött légritkulás áll be, az ellenállás tehát kisebb, minek következtében az elektromos kisülés, azaz a villám lecsapása könnyeb ben történhetik meg. Sík, az emiitettekhez hasonló közmondása van a mi népünknek, melyeket, a helyett, hogy gondolkoznánk felettök, egyenesen kimondjuk rájok az ítéletet: mesebeszéd, babona. Pedig, ha sikerült e pár esetben bebizonyítani, igazság vagyon beunök. Hisz a tapasztalat a tudás egyik tiszta forrása! E közmondások pedig legnagyobb részben az Isten szabad ege alatt munkálkodó közuéptől ered'ek, tehát a tapasztalat talajából fakadtak ! Szonibathy Kálmán. Csakis azzal, hogy az orvosoltatás sem nagyobb idővesztegetésbe, sem nagyobb költségébe nem kerül a szülőknek, lehetne a szegény népet hozzá szoktatni az orvos és gyógyszer igénybevételéhez és elszoktatni a közönytől és kuruzslástól. Ezt a czélt puszta büntetéssel nem lehet elérni. Mert sok babonát, előítéletet kell — fájdalom — kiirtani- a szegény emberek gondolkozásából. Suk helyen az a fölfogás, hogy ha az Isten el akarja venni a szülőktől a gyermeküket, meg kell nyugodni a gondviselés rendelésében; orvosszer ugy sem használ. Másutt akármi baja van a gyermeknek, ráfogják, hogy fogzása van, a min az orvos sem segíthet, Igy pusztul el tömérdek gyermek. Az is megrögzött szokás, hogy a gyermeket valami szerrel (p. o. mákkal) elaltatják, hogy sírással ne okozzon kellemetlenséget. Sok gyermek pusztul el baleset folytán, mely akkor éri őket, midőn szegény szülők dologra menve, kénytelenek magukra hagyni őket. De ki győzné felsorolni mindazokat az okokat, a melyeknek a következménye az, hogy Magyarország éveukint irtózatos jutalékot ad az ártatlan angyalok égi seregéhez. A tanulság pedig ebből sz, hogy törvényhozásnak, kormánynak, törvényhatóságoknak, községeknek, testületeknek és magánosoknak, szóval aa állam minden tényezőjének minden lehetőt el kell követni, hogy azt a töméntelen magyar gyermeket a hazának megmentsük. Mert halálra van itélve az a nemzet, a mely a jövő nemzedékről nem gondoskodik. Kisvárdai lóversenyek. Vasárnap október 8. délután I •/» órakor. Versenyintézök : Harsányi Menyhért, Nozdrovoviczky György Szalánczy Bertalan, Orosz György százados, Liptay Béla. Versenytitkár: Dr. Vadász Lipót. Pálya orvos: Dr. Küzmös György. Indítók: Erős György és Orosz Miklós. Biró: Zoltán Sindor. Mázsáló: Jármi Aüdrás. Totaiisateur vezető: Pallagi Béla. Igazgatóság: Gróf Forgách László, Gróf Forgách István, Liptay Béla. I. Tiszti akadály verseny. Tiszteletdíj I-nek adva Liptay Béla ur által II. és III-iknak a Gazdakörtől. A Szíbolcsmegye területén állomásozó cs. es kir. hadsereg ós a m. kir. honvédség tisztjei és tiszthelyettesei mlajdonában levő lovak számáia. Táv. kb. 4000 mtr. Teher 4 éves G8 klgr. öjéves 72 klgr. telivér 5 klgr. több. Nyertes ló 2 klgr. több. Tét 10 korona, f. v. f. II. Asszonyságok dija: Gátverseny. Tiszteletdíj I. és II. nek III. tétét menti. Gazdaköri tag tulajdonában levő 3 éves és idősebb félvér lovaknak. Táv. 2400 mtr. Teher 3 éves 70 klgr. 4 éves 75 klgr. idősebb 78 klgr. nyertes ló 3 klgr. Tet. 20 kor. f. v. f. III. Földmüvelésügyi ni. kir. miniszter dija. Akadályverseny. Dij 1000 korona. Ebből 800 korona az I-nek, 200 korona a Il-nak, 100 korona a III-nak a tétekből, 4 éves és idősebb lovak részére. Táv. 4800 mtr. Teher 75 klgr. versenynyertes 3 klgr. több nyeretlen ló 5 klgr. engedve, 4 évesnek 4 klgr. engedve. Beiratási dij 10 korona további 20 korona az indulóktól. IV. Lovaregyleti dij, Sikversenv 3 éves és idősebb lovaknak. Dij 1000 korona adva a magyar Lovaregylettől. Ebből 800 korona az I-nek, 200 korona a Il-nak, 100 korona a tétekből III-uak. Távolság 2400 mtr. Teher 3 éves 65 klgr. 4 éves és idősebb lovak 71 klgr. 500 korona értékű versenynyerője 2 ós fél klgr. több, minden ilyen versenyért két és fél klgr. 7 és fél kilóig, 1800 korona értékű vagy nagyobb versenynyerője 10 klgr. több nyeretlen ló 5 klgr. felvér ló 5 klgr. engedve. Beiratási dij 10 korona további 20 korona az indulóktól. V. Kazdaköri dij. Gátverseny. Dij 1000 korona. Ebből 700 korona az 1 nek 200 korona a Il-nak 100 korjna a III Dak. Táv 2400 mtr. 3 éves és idősebb lovaknak. Teher 3 éves 65 klgr. 4 éves 70 klgr. idősebb 72 klgr. telivérre 5 klgr. több nyeretlen ló 5 klgr. engedve. Beiratási dij 10 korona további 20 korona az indulóktól. VI. Gróf Fogách Liszló tiszteletdija. I-nek adva Gróf Fogách Liszló által II nak adva a Gazdakör által. Sikverseny Szabolcs, Zemplén, Szatmár, Bereg megyékben nevelt nyeretlen félvér lovak számára, lovagolva nyeretlen urlovasok által. Táv. 2400 m'r. Teher kiegyenlítés nélkül. Tét 10 korona. Általános határozmáuyok. 1. Nevezési záridő október 1-én este 10 óra. 2 A versenyeknél a „Magyar Lovaregylet" versenyszabályai mérvadók.] 3. Az írásbeli vagy távirati nevezések Dr. Vadász Lipót gazdaköri titkár úrhoz „Kisvárda" intézendők, távirati nevezések Írásban megerősítendők. 4. Nevezendő a lő tulajdonosa a ló neve, kora, színe és származása, valamint a ló terhe, melyet a versenyben vinnie kell szinte bejelentendő. 5. Minden dijból 5 százalék valamint a beiratási dijak a gazdaköri pénztárt illetik. 6. Lovagolni csak színekben vagy egyenruhában szalaggal lehet. Az ellen vétők 10 korona 50 koronáig büntethetők az igazgatóság által, 7. A verseuypályát a verseny napján Liptay Bélft ur fogja hivatalosan megmutatni. 8 A versenytéren felállított akadályok használata a verseny napján reggeli 7 óráig van megengedve mikor is a zászlók kitüzetnek. Ezen rend szabál) ellen vétők rögtön a helyszínén 10 korona bírságot tartoznak fizetni minden ugrásért. 9. Minden versenyben tisztiverseny kivételével, csakis kazdaköri tagok tulajdonában lévő és ilyenek által lovagolt ló indulhat. Tagok, felvételére a verseny kezdetéig mindig jelentkezhetnekA kisvárdai gazdakör versenyintéző bizottsága nevében. Liptay Béla s. k. gazdaköri elnök.