Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-09-24 / 39. szám
XX évfolyam. 39, szám. Nyiregyháza, 1899. szeptember 24 IDÉK VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEG7ZÓK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Metrjelenik hetenUint egyszer, vasárnapon. noHtán v^ev he^yben ház^í3z "hordva • Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap «el!eml részét kép.iö kOldeu.éojek, Hirdetési dijak : C"év rr S y. 7 . 4forf n t lap szétküldése tárgyában leendő felszó- ' . *, ! w J Minden Bé B,.«r b.Uk.z.U p..l« ..r Fél évre 2 „ lamlások Jóba Elek k,adó-tulajdonos f o„? tíí nTl " " " m" r t ^'V," ""T" 4 k\ /^községi* jegyző "és'ta'nit'ii uraknak égés/, évre könyvnyonulájához isko.a.Ucza S. szilI 1 k^ÍJtok cak TU á so, k.v.natra . az iJ^tMSiT ' "" csak két forint. E?y szám ára 10 kr. (Janoszky haz) intezendők. illetó költségéi küldetnek vuttt. A nyílt téri közlemények díj* torookiMt S0 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A V., Eckstein Bernát és Altalános Tudóaltó által Budapesten, Haasen3tein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban 1 092. s z. 1899. Hivatalos rész. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályáztti hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál évi 1250 forint törzsfizetés és 200 forint lakbér illetménynyel rendszeresített és legközelebb elhalálozás folytán megüresedett ellenőr-könyvvezetői állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvenyüket, valamint eddigi alkalmazásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó cvi október hó l-éig, mint záros lutáridőig nyújtsák be s kérvényükben inigukat a szabályrendeletileg megállapított s az egy évi fizetésnek megfelelő óvadéknak a kineveztetés után azonnal leendő letételére kötelezzék. Nyíregyházán, 1899. évi szeptember hó 13-án. Iír. Feilitzsch, főispán. 27590. K. 1899. Szaboicsvármegye alispánjától. Nyiregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. Az alábbi hirdetményt oly felhívással közlöm, hogy annak kellő közhírré tételéről gondoskodjék. Nyíregyháza, 1899. szeptember 22. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. Hirdetmény. Érlesitem az érdeklődőket, hogy a legtöbb adólfizető vármegyei bizottsági tagok 1900-ik évre érvénynyel bírandó s az igazoló választmány állal egybeállított ideiglenes névjegyzéke az 188C. évi XXI. t.-cz. 28-ik §-ának rendelkezéseihez képest folyó hó 25-ikétől kezdődőleg 15 napon át a vármegyeháza előcsarnokában kifüggesztetni fog, s azok, kik a névjegyzékre vonatkozólag felszólamlással kívánnak élni, felszólamlásukat a jelzett 15 napi határidő alatt, tehát bezárólag folyó évi október 9-ikéig az állandó bíráló választmányhoz czim • zetlen az alispáni iktaíó hivatalban beadhatják. Nyiregyháza, 1899. szeptember 22. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 27609. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szabályszerű közhírré tetei végett értesítem, hogy az országgyűlési képviselő választók 1900-ik évre érvénynyel bírandó névjegyzéke ellen irányuló felszólamlások és észrevételek elintézése tárgyában hozott központi választmányi határozatok a választmány jegyzőjének hivatalos helyiségében folyó évi szeptember hó 20-tól 30-ig tartó időben közszemlere kitétettek s érdeklődők ál tal a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők. Nyiregyháza 1899. évi szeptember hó 22-én. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. A főgimnázium jövője. (M—f.) E lapok hasábjain, néhány számmal ezelőtt, valaki a nyíregyházi iskolák túlzsúfoltságáról czikkezett s czikkében, a többek között túltőmöttnek, a fegyelem, a tanítás igényeinek nem megfelelőnek találta a helybeli fógimuázium helyisegeit is. Nem mondott újságot ez állításával a czikkiró. Hogy ez így vau, tudjuk, látjuk minden perez ben, évek óta, mi, kiket hivatásunk a főgimnáziumba szólít; az igazgató már tobb Ízben meg is mondta, hogy mi módon, mily eszközökkel lehet és kell a halasztást nem turo bajon segíteni. De hát itt is úgy állunk, hogy a kérdés tanulmányozása egy bizottságnak tetetett feladatává, a bizottság azonbin a főgimnáziumban is olyannak bizonyult — köztünk legyen mondva - mint minden bizottság és míndeu ügyben, hogy t. i. a dolgot szépen elriogatja, elaltatja s kérdés: akad-e s mikor akad valaki, a ki elég merész gyengédtelen kézzel felkölteni tétlen szendergéséből úgy a bizottsági tagokat, mint szőnyegre hozni újból az elintézésre váró fontos ügyet. Én megkísértem ezt cselekedni, bár sajuálnám, ha felszólalásomat némelyek félremagyaráznák, hogy többek által házi ügynek deciaráit dolgot a nyilvánosság elé hozok. Kijelentem, hogy engemet c>ak a közügy sürgős érdeke vezet, midőn a hiányokat el nem hallgatva, megcsinálom a diaguosist, hogy a beteges állapotot felismerjük, s a menuyíben tehetségüukbeu, móduukb.in áll, javítsunk, gyógyítsunk, a közügyet, és csupán a közügyet szem előtt tartva újat, nigyot alkossunk mindnyájunknak javára, dicsőségére. De elejéu kezdem a dolgot. lS86-ban ért véget a magyar tanügyi kormáuynyal a tárgyalás, melynek az volt a czélja, hogy állami segítséggel a nyíregyházi hat osztályú gimuázium főgimnáziummá fejlesztessék. A miniszter, Trefort Ágostou, „oly feltétel alatt, hogy az iskolát fentartó testület kötelezi magát a kormány által előirt programm szerint, egy budapesti paedagogiai szakismerettel biró építész által készített, a nagymélt. vallásés közoktatásügyi minisztérium által helyben hagyott terv alapján egy új gimnáziumi épületnek s külöu helyiségft tornacsarnoknak a mostani iskolatelken való felépítésére és teljes felszerelésére" a kivánt subventiót megígérte A gimnázium elöljárósága a feltételt nemcsak elfogadta, de végre is hajtotta rövid két év lefolyása alatt; végrehajtotta elsó helyen Nyiregyháza városának nagylelkű támogatása mellett s aztáu meg saját erejéből. Maga a nyers épület — uem számítva a 19 ezer frton vásárolt telket — 60912 frt 12 krba került. A különálló téli tornacsarnok pedig 4962 frt 39 krba, a mihez még a helyiségek bútorzata járult, melynél fogva összes kiadásunk az épületre 72237 frt 67 krra rúgott. Dr. Klamarik János miniszteri tanácsos, ki tulajdonképen az épület méreteit adta s a ki személyesen meglátogatott minket, tanulmányozta a helyi viszonyokat s tájékoztatta magát az iskola múltjára nézve, a tauulók létszámára, a reménybeli növekedésre, abban a meggyőződésben élt, hogy az emelendő új épület tökéletesen elegendő lesz egy félszázadra. A miniszteri tanácsosnak nézetét elfogadtuk mi is, különösen abból az okból, — most valjuk be nyiltau — mert nem hittük, hogy nagyobb szabású épületnek felemelésére képesek lennénk; a meglevőt, a kivihetöt pedig koczkáztatnunk nem volt szabad. Di különben is az itjuság létszáma abban az időben, a nyilvános tanulókat véve figyelembe, 196 volt, mely számmal utolsók voltunk a kerület középiskolái között; jóval előttünk állt Igló, Késmárk, Eperjes. Rimaszombat, sőt a két gimuáziummal dicsekvő líozsnyó is. Aztáu meg akkor még nem volt szó arról, hogy a felsőbb osztályok növendékei válogathatnak abban, hogy a görög nyelvet taoulják-e, vagy az azt helyettesítő tantárgyakat, melynél fogva e tantárgyak kezelésére nem kellett legalább két tantermet számításba vennünk. A zsidó vallású tanulók pedig ép úgy megfértek a külön vallástaní óráu, bármely osztályban mint az ág03t. hitv. evangélikusok, vagy a rótn. katholikusok; túltömöttség nem volt. Pár év múlva, lássuk, miként alakultak a viszonyok? 18S7-ben, a mikor a VlII-ik osztály is megnyílott, a nyilvános tanulók létszáma a magántanulókkal együtt egyszerre 2S0-ra szökött; hat év múlva tanitváuyaink száma már 384, ma pedig meghaladja az ötödfélszázat. Soha nem remélt szaporodás; minek következtében rövid 12 év alatt oda jutottunk, hogy a tanulók létszámát tekintve, a kerület iskolái között, az első helyen állunk. Pedig e létszám se mondható megállapodottnak, mert a mint tudva van, minden évben vissza kell utasitauunk helybeli illetőségű tanulókat is helyszűke, illetőleg párhuzamos osztályok hiánya miatt, a mi természetellenes állapot s meg uem engedhető. Pedig a megye székvárosának a vármegye érdekeit sem szabad szem elől tévesztenie. Az pedig érdek-ellentét, visszás állapot s káros mindkét félre, Nyiregyháza városára éppen úgy, mint a vidékre, a mi most történik, bogy t. i. a székváros nem tudja, vagy nem akarja, vagy nem képes főgimnáziumába befogadni azon vidéki szülők gyermekeit, kik hozzánk vonzódnak. A város anyagi érdeke, positiója, tekintélyének, befolyásának növelése megköveteli, hogy e tekintetben radikális intézkedéseket tegyünk. Ha ugyanis képes volt Nyiregyháza városa egy millió forintnál is többet költeni kaszárnyára — kétségkívül saját kényelmére, de a vármegye előnyére is, — s ha évenként ezreket költ rá rádásul; nyúljon zsebéhez most is és újból, midőn legkevesebb 500 intelligens tanuló ifjú elhelyezéséről van szó: nem kérünk egy millót e czélra, sokkal csekélyebb összeggel is beérjük, annyit kérünk csupán, mely méltó leszen továbbra is ahhoz a városhoz, önmagához, mely évtizedekkel ez elótt a kúlturának tekintélyes áldozatot hozott communitások között az első helyen állott. És legyen róla meggyőződve a város közönsége, hogy a főgimnáziumra fordított ősszeg nem megy áldozat számba: jövedelmező befektetés ez a szó szoros értelmében úgy anyagilag, mint erkölcsileg s párhuzamba, hogy a kaszárnyánál maradjunk, ezzel egyáltalán nem hozható. De talán egy kissé eltértünk tulajdonképeni tárgyunktól. Maradjunk mellette. Constatáljuk, hogy a tanulók létszámával egyszersmind — nem úgy, miként a monda szerint Hatvani professzor szobája a vendégek számának nagysága szerint — tantermeink nem nagyobbodtak, nem szaporodtak. Ellenkezőleg, egy-két helyiséget leszámitva, mind-megannyi szúk, kicsiny, kevés; fegyelem, tanulmányi eredmény egészségi szempontból határzzottan kifogás alá eső. Tennünk kell alaposan, okosan, kőrültekintóleg s lehetőleg gyorsan. Mert a főgimnázium épülete, telke czéljának, rendeltetésének többé meg nem felel. Két módon lehet a bajon segiteni. Kevésbé jól és egészen jól. Kevésbé jól akként s akkor segitünk a közszükségleten, ha a mostani helyiséget bóvitjük ki oly módon, hogy az évekkel ezelőtt megvásárolt szomszédtelken, az új épületnek megfelelóleg, 5—6 tantermet épitünk; ba leromboljuk a telek közepén álló, most tanári lakásul szolgáló emeletes házat; ha megvásároljuk a Palicz-féle házat, s lerombolva azt, megnagyobbítjuk az iskola telkét, hogy igy módja, helye legyen az ifjúságnak, óra közben, szüuetkor kevés friss levegőt színi, mozogni, görnyedt testét kissé kiegyenesíteni. V Mai számunk 8 oldalra terjed,.
