Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-30 / 31. szám

,N Y I K V I D É K" vadult környezet sokszor romboló hatásának is sikerrel ellent állhasson? E kérdésekre adandó indokolt értekezésben földraíyes népünk műveltségi foka tartandó szem előtt és a gyakorlati irányra fektetendő a fősuly; kívántatik annak részletes és önálló kifejtése, mikép érvényesítse a tanító ezen gyakorlati szempontokat már a beszéd és értelem gyakorlatnál, továbbá a földrajz, a hizai történelem és eseti-g más tantárgyak oktatásánál. Kívántatik hároin ide vágó előadás szószerinti előterjesztése. A pályamunka, mely idegen kézzel írandó és a melynek legalább öt írott ívre kell terjednie, a folyó 1899-ik év október hó 1-ső napjáig küldendő be Dr. Vadász Lipót ügyvéd úrhoz, mint az egyesület titkárához Kis-Várdába. A pályadíj csak érdemes munkának adatik ki. Az első díj 100 korona, a második 50 korona. Pályázhatnak a Kis-Várda vidéki népnevelési egyesület tanitó tagjai. Felhívás. 4 terménycsarnok helyiségében iv van kitéve, és felkéretnek ugy az eladók, mint a vevók, hogy az általuk kötött üzleteket a jelzett iven az ár és minőség megjelölésével jegyezzék fel és aláírásukkal lássák el. Ezen jegyzésekből mindenki által ellenörizhetóleg fognak a szerdai és szombati jegyzések megállapittatni, egyúttal az üzleti hangulatról, a főbb piaezok jelentéseiről is az árjegyzés eszközlésekor emlités fog tétetni. A terménycsarnok választmánya. A vármegyei régiségi muzeum mindea szombaton és vasárnap d. c. 10-től 12 óráig nyitva van s ingyen megtekinthető. — A muzeum magyarázó katkalogusa 20 krért ugyanott megszerezhető. ÚJDONSÁGOK. Az uj rendőrkapitány. Báró Feilitzsch Berthold főispán úr Őméltósága a nyíregyházi rendőrség kapitányává Kertész Bertalan főispáni titkárt nevezte ki. Nyíregyháza város közönsége nagy megnyugvással és osztatlan örömmel vette a kinevezés tényét tudomásul, mert mindannyian, kik városunk közrendészeti viszonyait ismerjük, nagy reményeket fűzünk ahoz, hogy az uj rendőrkapitány vezetése alatt városi rendőrségünk végre valahára egy hivatásának megfelelni képes organizmusá fog kifejlődni és megizmosodni. Kertész Bertalan tíz hosszú esztendői töltött el az igazán nehéz főispáni titkári állásban, szolgálván ez időn át két főispán alatt, akik mind a ketten, úgy Kállay András, mint báró Feilitzsch Berthold ugyancsak kivették részüket abban az ezer águ és vonatkozású nehéz munkában, amit vármegyei közigazgatás néven ösmerünk. Sok és bő alkalma volt e hosszú tiz év alatt, hogy — felfegyverkezve lévén jogi ismeretekkel — a gyakorlati élet viszonylatai szerint lássa meg a közéletet még pedig arról a — tágabb körre való kilátást nyújtó magasabb fórumáról a közigazgatás gépezetének, ahol a helyi közigazgatás körében felmerülő és kielégítésre varó szükségletek és érdekek, a magasabb és általánosabb állami szempontok figyelembe vételével jutnak megítéléshez és megoldáshoz. Az uj rendőrkapitányra nagyon szép, de felette nehéz feladat vár: Nyíregyháza város rendőrségének reorganizációja, azoknak az uj viszonyoknak megfelelő módon való szervezése és fejlesztése, amelyek Nyíregyháza városias fejlődéséből következtek. Rendőségünk, mint intézmény, mint egyik nevezetes része városunk hatósági igazgatásának, nem haladt lépést a város városias fejlődésével. Ma egészen más és uj viszonyok, más és uj feladatokat állítanak a rendőrség elé, amelyekhez képest szervezetét megerősíteni és átalakítani kell. Kertész B' rtalan tudásától, gyakoriali ismereteitől, erélyétől, munka-szeretetétől és munka-bírásától méltán reméljük és várjuk, hogy az ő vezetése alalt rendőrségünk e megsokasodott feladatok teljesítésére képessé válik. Megvagyunk róla győződve, hogy az uj rendőrkapitány — mint ahogy maga is dolgozni fog — hasonló szorgalmatos odaadást követelve a vezetése alatt álló hivatal al .almazottaitól, rövid idő alatt és anélkül hogy a rendőrség uj szervezésének elkerülhetetlen költségei által jelentékenyebb megterheltetés elvállalását kivánná a képviselőtestülettől, olyan niveaura fogja emelni rendőrségünket, amely Nyíregyháza város mai fejlődöttségének megfelel. Nehéz munka lesz, de ily irányú törekvésében biztosan számithat Nyíregyháza város minden polgára odaadó támogatására. — Petőfi emlékezete. Ma ötven éve, hogy Pelőti Sándor, a legnagyobb magyar költő a fejéregyházi csatasikon eltűnt. Az ötvenéves évfordulót kegyelettel ünnepli meg az egész ország, de különösen azok a városok és községek, melyek Petőfi életében jelentőséggel bírnak. Nálunk az ág ev. egyházban ma vasárnap d. e. 11 órakor Petőfi emlékezetének szentelt islenitiszlelet lesz, amikor is Geduly Henrik lelkész tart egyházi beszédet. A Bessenyei kör három tagú küldöttség által képviselteti magát a Segesvárott tartandó, országos jellegű Petőfi ünnepen. A küldöttség tagjai: dr. Prok Gyula egyesületi főtitkár. Morauszky Ferenez és Porubszky Pál már szombaton delben elutazlak Segesvárra. Ünnepet szentel Petőfi emlékezetének az ipartestület és az iparosifjusági egylet is s az ünnepélyre a következő meghívást bocsátották ki: A szabadság lánglelkű, örök dicsőségű dalnoka Petőfi Sándor halálának félszázados évfordulóját a nyíregyházi ipartestület és iparosifjusági egylet, folyó 1899. évi julius hó 30-dikán este 6 órakor, az ev. ref. dalárda közreműködésével meg fogja ünnepelni, mely ünnepélyre a polgárságot, a testület- és az egylet tagjait tisztelettel meghívja a rendezőség. — Előléptetés, őfelsége a király, Kunfalvy Istvánt, a helybeli kir. törvényszék biráját a VII. fizetési osztályba léptette elő. — Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter Erdödy Miklós földbirtokost, a nagykállói járás területére, az állandó gazdasági tiszttel megbízta. — Eskütétel. Kertész Bertalan, Nyíregyháza város uj rendőrkapitánya szombaton teszi le hivatalos esküjét, az e napra e czélból összehívandó képviselő testület szine előtt, s hétfőn veszi át a rendőri hivatal vezetéséi. — A tiszai ág. ev. egyházkerület ez évi közgyűlését tudvalevőleg városunkban tartja meg. E közgyűlés alkalmából mintegy 160 vendége lesz városunknak, többek között Zelenka Pál püspök az egyházkerületi gyűlés egyházi és Szentiványi Árpád egyliázker. felügyelő, a gyűlés világi elnöke, Kulinyi Andor és Géza, Kullman János, dr. Meskó László orsz. képviselők, Kubinyi Aladár, a rimaszombati kir. ti vszék elnöke, s az egyházkerülethez tartozó 11 egyházmegye egyházi és világi kitűnőségei. A vendégek augusztus 7-én érkeznek varosunkban, 8-án délelőtt tartatik ineg az előértekezlet, délután 5 órakor pedig a gyáiuintézeti istenitisztelet, melyre külön is felhívjuk a közönség figyelmét. A templomi beszédet Becser Endre, nagyszlabosi lelkész, göinösi alesperes tartja s közreműködik a dalárda is. 9-én és 10-én lesz az egyházkerületi gyűlés, ü-én a Koronában, 10-dikén pedig a Sóstón lesz közebéd. — Választás a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete a héten, kedden töltötte be válaszlás utján az elhalálozás folytán megüresedett adótiszti és Írnoki állásokaí. — A tisztválaszlo közgyűlésen Mikecz János ali=pán elnökölt, kit küldöttség hívott meg. Az adótiszti állásra három pályázó volt, akik közül Murányi Géza írnok közl'elkiáltáss il választatott meg. Ily. n formán egy második írnoki állás is megüresedett, melyet szintén ez alkalommal töltött be a képviselet. Az egyik írnoki állásra, 10 pályázó közül, a beadott 109 szavazat közül 56 szavazattal Sebessy Lajos dijnok, a másik írnoki állásra 9 pályázó közül, 102 szavazat közül 33-mal Kállai István dijnok választatott meg. Az elnöklő alispán ezzel a közgyűlést, zajos éljenzések között berekesztette. — Egészségügyi vizsgálat. Sexty Gyula, tanügyi tanácsos, helyetles rendőrkapitány, orvosi assistencia mellett megvizsgálta a héten az összes korcsma helyiségeket, pékmühelyeket, mézeskalács sütőket, s a tapasztalt kisebb mérvű tisztátalanságok megszüntetéséről azonnal gondoskodott. — Megbüntetett munkások. A nagykállói járás főszolgabirája 47 arató munkást, akik munkás igazolvány kiváltása nélkül munkába állottak, 3—3 napi elzárásra s fejenkint 30 forint pénzbüntetés — esetleg ujabb 3 napi elzárásra ítéli. — A vármegye közigazgatási bizottsága augusztus havi rendes ülését csütörtökhöz egy hétre, augusztus 10-én tartja meg, a vármegyeháza kistermében. — A fürdés áldozatai. Istóezi János, Edelstein Aladár t.-kenézi földbirtokos kertésze e hó 25-én fürödni ment a Tiszába a feleségevei. Elkapta őket az ár s ott vesztek mind a- ketten. E^y 13 éves s egy 3 éves kis fiu maradt árván utánuk. — Névmagyarosítás. Weinstein Sámuel debreczeni illetőségű nyíregyházi lakos vezetéknevét „Boros"-ra, Heimbucher Márton rakamazi lakos, valamint Vilma és Béla kiskorú gyermekei vezetéknevüket „Halrnosi"-ra változtatták. — A magyarosodás érdekében. A kormány, igen helyesen, messze kiható intézkedéseket szándékozik tenni a magyarosodás érdekében. Ugyanis elhatározta, hogy az 1900. évtől kezdve a kereskedők és iparosok, egy szóval bármiféle czimtábla felirata csak magyar lehet, csak magyar szövegű űrlapok bocsáttatnak forgalomba és csakis azon kereskedők könyvei fognak hitelességgel bírni, melyek az állam nyelvén vezettetnek. Ez az intézkedés ki fog terjedni ugy a fővárosra, mint az ország egyéb városaira és községeire. — Halálos elgázolás. Paulusz András helybeli gazda-ember e hó '28-án a Sulyán-bokor tanyán az uton elgázolta szekerével, az ott játszó Ferkó József 1 '/

2 éves kis fiut. A nehéz szekér kereke a gyenge gyermek fején ment keresztül s a kis fiu holtan maradt az ut porában. Holttestét a törvényszék felbonttatta s a vizsgálatot megindították. — llalálü/.á . Rónay Jenőt, a „Szabolcsi Hitelbank" könyvvezetőjét súlyos csapás érte: szeretett apósa Scipiades József jász-apáti-i kir. közjegyző e hó 18-án történt halála által. — Gyászrovat. Aló.Írottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a jó fiu, testvér, sógor, rokon és barát Grünberger Endrének folyó 1899. évi julius hó 27 én, életének 34-ik évében, hosszú, kinos szenvedés utáu történt gyászos elhunytát, A megboldogult halt tetemei julius 28 án délután 4 órakor fogDak, az izr egyház szertartásai szerint, a pazonyi-utezai 35 sz, halottas házból örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1899 év julius 27 én. Béke és áldás lebegjen a korán elköltözött hamvai felett! Grünberger Adolf, Grünberger Adolfné szül. R<5th Johanna szülők. Grünberger Alice férj. Uugár Lijosné, Grünberger Ignácz, Grünberger Ltjos, Grünberger Liura férj Friss Lajosné. Grünberger Irma férj. Róth Ferenczné, Grünberger Júlia férj. Wassermann Sámuelné, Grünberger Róza férj. özv, Hercz A. Aurélnó, testvérei. Grünberger Ignáczné szül. Weisz Róza, sógornő. Uugár Lajos, Friss Lajos, Rót ferencz, Wis.sermann Sámuel, sógorok. — Palicz Lvjos ós neje szül. Bencs Mária mint szülők, mély fájdalommal jelentik szeretett s feledhetetlen egyetlen drága Mihály fióknak, Il-od éves joghallgatónak folyó évi julius hó 27-én délután 3 órakor 21 ik életévében hosszas szenvedés után, szivszélhüdésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult nak hült, tetemei folyó évi ju'ius hó 29-én délu'án 5 órakor fognak, a Szent-Mihály utczai 22. számú házból, az ágostai evang egyház szertartása szerint, a vasút melleti sirkertbelörök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza 1899. julim 27. Isten veled, kedves halott! — Adófizetők figyelmébe. Értesítem Nyíregyháza város adózó közönségét, hogy a folyó évben kivetett összes allami adónemek a főkönyvekben már előirattak miért is figyelmeztetem az adózó közönséget, hogy adójának az adókönyvecskébe leendő előírása végett a városi adóhivatalban jelen felhívás közhírré tételétől számított 8 nap alatt annyival is inkább jelentkezzék, mert a határidő eltelte után a mulasztó fél az 1883. évi XLIV. t.-cz. 36. §. d) pontja értelmében 5 forintig terjedhető pénzbirsággal fog büntettetni. Nyíregyházán, 1899. julius 24-én. Sztempák Jenő, adóügyi tanácsos. — A folyó 1899. évre szóló fegyveradó kivetési lajstrom elkészülvén, ez a városi adóhivatalnál folyó 31-től számított 8 napra közszemlére leend kitéve. Figyelmeztetem az érdekelt fegyveradót fizető egyéneket, hogy azok: a) kik ezen adóval már a mult évben is megvoltak róva a lajstromnak közszemlére történt kitételének napjától; b) azon adózók pedig, kik ezen adónemmel ez évben rovattak meg első ízben, adókönyvecskéikbe történt bejegyzésétől számított 10 nap alatt az eselleg téves kivetések ellen irányuló felszólamlásaikat a városi adóhivatalnál előterjeszthetik. Nyíregyházán, 1899. julius hó '28. Sztempák Jenő, adóügyi tanácsos. — Gabona és örleuionyok soronkir üli szállítása, az Üzletszabályzat 55. § 3. pontjánák életbe léptetése, a dijszabásszerü rakodási időnek 9 nappali órára való leszállítása. A magy. kir. államvasutak igazgatósága közli, hogy a nagyméltóságú m. kir. kereskedelmügyi Miniszter ur engedelye alapján az üzletszabályzat 56 § l. pontja alatti általános határozmáuyoktól eltórőleg a Fiúméba, valamint általában a vámkülföldre rendelt gabona szállítmányokat és őrleményeket soronkivül ós első sorban fogja továbbittatni, míg a magyar bal (Fiumét kivéve) és a magyar osz'rák forgalomban &z azonnal el nem szállítható kocsirakományu teherárukra nézve (éló álatokat és romlandó árukat kivéve) a felvétel és szállítási határidő iránt az üzletszabályzat 55. § 3. pontját fogja alkalmazni. A magy. kir. államvasutak igazgatósága közli továbbá, hogy ugyanezen miniszteri engedély alapján a dijszabásszerű rakodási határidőt mindazon árukra nézve, melyek a mindenkor érvényes díjszabási határozmányok szerint a felek által rakandók ki, vagy be, 9. nappali órára szállíttatta le. Hogy a szállító közönség ezen intézkedés terhét lehető csekély mérvbeu érezze, intézkedések történnek, hogy ott a hol a felek kívánják, a ki és berakás a fél költségére|a vasút által foganatosittassék. E/.eu intézkedések f. évi julius hó 25-én léptek életbe és visszavonásig érvényben maradnak. — Angol udvariasság. Az angol ez a SZÍVÓS. büszke, mások szerint gőgös faj a nőkkel szemben oly udvarias, hogy a mult századok francsia lovagjai sem lehettek különbek. A „Frankfurter Zsitung'-uak egy Londonban lakó német nő érdekes apróságokat ir erről, önkéntelenül is főlhiva az összehasonlítást az angolok és a kontinens nemzetei közt. Azt az igazi, lovagias udvariasságot, mely az angolt annyira jellemzi, nem találni meg nálunk, de nem találni meg sem Németországban, a kultura, sem Francziaországban, a finomság á'litólagos hazájában. Íme belőle neháuy példa a fönt emiitett német hölgy leveléből: ,A déli munkaszünet idejében Kensington egy keskeny ulczáján mentem keresztül. Egy helyütt a keskeny gyalogjárót 5—6 munkás foglalta el, pipázva s nadrágzsebbe tett kézzel. Azt várva, hegy majd utat csinálnak, lépteimet meglassítottam. Valamennyien félre léptek, s egyikük, egy idősebb ember, kivette a pipáját szájából, s meghajolva mondá: „Bocsáoatot kérek!" Madame. O.ihon, a mi kedves hazánkban, micsoda társadalmi körhöz kell tartozni a férfiaknak, hogy egy immár nem fiatal nővel szemben ekkora udvariasságot tanúsítsanak! . . .Vagy e

cy másik: Egy hausumban ültem, s előttem jól megrakott sörös-kocsi vonult el. A hordókon kedélyesen végignyuj ózkodva feküdt a kocsis, s álmcsin ásított. Tekinteteink találkoztak, s ő, megszégyelve magát azon, hogy egy nő ily gyöngeségen kapta rajta, kezét gyorsan szája elé kapta, s zavartan nézett rám, — mintha bocsánatott akarna kérni . . . Vagy még egy eset: A parkban ültünk a puezezos tömeg közt, s szerettük volna tudni, hogy hány óra, de nem akartunk egy urat sem megszólítani. Leányom egy mintegy 16 éves kifutó suhanezhoz fordult, a ki almát rágicsálva ment el előttünk. A suhanc/, mielőtt óráját kihúzta volna.) gyorsan eldobta az almát, mert melyik angol férfi beszélne egy hölgygyei, almát rágicsálva. A mi kedves bobbyjainkról, a rendőrökröl is sokat lehetne beszélni. Egyszerűen hihetetlen, hogy mily udvariassággal bánnak öregekkel, nőkkel és gyermekekkel. Ezt leírni nem lehet, ezt látni kell. — Sokrates. A görög philosophiát ő fekette erkölcsi alapra. Komoly, rideg ember volt, ki az életben mindig csak a fogyatkozásokat látta, B magas elveinek elfajulását. Athén utczáin szóba állott mindenkivel s mindig tanított. Kérdezősködött valamiről, s rávezette az embereket, hogy rendesen nem is sejtik annak a lényegét, a miről könyedón, meggoudolás nélkül beszélnek. Beszélgetése második felében aztán rávezette az illetőt a szóban forgó dolo^ lényegére. Az 6 tanítványa volt P.ato. „Úgy állnak ők egymás mellett — irja Rmke — mint később Krisztus és keresztelő Szent János.' Sjcrates rideg, magába zárkózott, szinte aBketikus élete sokban emlékeztet egy keresztyén remetéére. Valóban van benne valami az askezis, s a földöntúli elmélkedés szelleméből. Följegyezték róla, hogy egyszer r>gész éven át egy helyben állva, mozdulatlanul gondolkodott. Az erkö'cs kegyetlen bírája ó, elhanyagolt külsejű, torzonborz ember, mint Keresztelő János Tizian vásznán. Eletét és halálát hiven leírja a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 33. füzete. A 12 kötetre tervezett nagy munkát Marczali Henrik egyet, tanár szerkeszti, s a legkiválóbb magyar szakemberek irják. A II. kötet, mely a görögök történetéről szól, Gyomlay Gyu'a nevét viseli homlokán. Egy kötet ára 8 frt. Egy füzeté 30 kr. Kapható a kiadóhivatalnál (Révai Testvérek, Budapest, VIII, Üilói it 18) ós bármely hazai könyvkereskedésben.