Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-30 / 31. szám

N T 1 R V t D É ttórák dorgálás, mely után tanulót az iskolából Osztályzatok az elméleti tárgyakból és a gyakorlati munkákból a következők; jeles, jó, elégséges, elégtelen. Az írásbeli dolgozatok külső alakjából: csinos, rendes, tűrhető, rendetlen. Az erkölcsi magaviseletből: jó, szabályszerű, kevésbbé szabályszerű. 16. §. Tandijelengedés. Szegény tanulók a tanítótestület véleménye alapján, igazolt szegényséz és jó előmenetel esetén, a felügyelőbizottság által tandíjmentességben részesíthetők. 17. §. Szünidők. a) Szünidőt a rendes ünnep napokon kívül, a helyi körülmények figyelembe vétele mellett, a felügyelő bizottság engedélyezi b) Karácsonykor deczember 24-től január 2-ik napjáig bezárólag c) Húsvétkor: ünnep előtti csütörtöktől, ünnep utáni szerdáig. d) Pünkösdkor: a két ünnep nap. e) Ezenkívül az igazgató a tanév alatt két nem egymásután következő szünnapot engedhet. 18. §. Fegyelmi intézkedések. a) Fegyelmi eljárás alá esnek: 1. A tanulók hanyagsága és a tanulási igazolatlan mulasztása. 2. A tanító testület bármely tagja iránt tanúsított szándékos tiszteletlenség. 3. Egymásnak megbántása vagy megkárosítása. 4. Illetlen magaviselet az intézetben vagy az utczán. 5. Az intéze berendezési tárgyainak és a taneszközeinek megrongálása. 6. Gyűlések tartása az intézetben vagy azon kívül az igazgató engedélye nélkü . b) A büntetések nemei: 1. Megintés. 2. Igazgatósági dorgálás a szülők tudósításával. 3. Tanítótestület előtt dorgálás, szülők értesítésével. 4. Felügyelőbizottság előtti tanácsolható, hogy a szülők a vegyék ki. III. Az igazgatás és a tantestület hatásköre. 19. §. Az iskola személyzete. Az iskola személyzete áll: 1. Az igazgatóból. 2. A tanitök, illetve tanítónőkből. 3. A szolgaszemélyzetből. 20. §. Az igazgató jogai és kötelességei. a) Az igazgató az intézet első tisztviselője s mint ilyen rendszerint képviseli az iskolát; b) előadója a felügyelő bizottságnak, beírja a tanulókat, megnyitja a tanévet; c) az egyes osztályok vezetése és gondozása czéljából osztályfőnököket jelöl ki a tanítónők közül. Az iskolát közvetlevül az igazgató vezeti és ellenőrzi tanügy, fegyelem és rendtartás tekintetében. őrködik a felett, hogy a szervezetben megállapított teen 'ők, kiadott miniszteri és egyébb rendeletek, felügyelőbizottsági határozatok pontosan végrehajtassanak. Közvetlen felügyel az oktatásra, a fegyelem gyakorlására a megállapított, tanrend megtartására. Ha hiányt vagy kötelességmulasztást észl 1, megteszi észrevételeit, ha a szükség kívánná, flgyelmeitetések isinételt esetében az ügyet a tanitó testüL-t, végső esetben a felügyelőbizottság elé terjeszti. d) Figyelemmel kiséri a tanuló minden irányú haladását, — fegyelmi eseteknél a szabályzat értelmében jár el; e) a tanítók és tanulóknak négy napi távozásra adhat jogot; f) fontos ok miatt meg nem jelenő tanitó helyetteséről gondoskodik; g) vezeti z anyakönyveket és rendtartási naplókat; h) gondoskodik az épület felszereléséhez szükséges tárgyakról; t) vezeti az osztály-, javító- és pótvízsgálatott; ;) felügyel az épület külső- és belső tisztaságára, bútorok, könyvtár, gyűjtemények rendben tartására; jfe) a tandijakat kezeli, azokról a pénztárnoknak havonkint elszámol; l) eltávozás vagy betegség esetén 8 napig helyettesiül ti magát, hosszabb időre előzetes bejelentés szüfcséges. tn) az intézet szolga személyzete közvetlen rendelkezése alatt áll, de az alkalmazás és elbocsátás az elnök joga; n) kél havonként egyszer, szükség esetén többször gyűlést tart, melyben elnököl s előterjeszti ott a tanítótestületet és iskolát érdeklő felügyelő-bizottsági halászatokat ; o) átvesz minden oly hivatalos átiratot vagy bármely küldetné >yt, mely az iskolához van intézve; p) eltávozás vagy betegség esetén a felügyelőbizottság utólagos jóváhagyására 8 napig helyettesitheti magái, ha ennél hosszabb időről lenne szó, előzetes bejelentés szükséges. 21. §. A tanítók jogai és kötelességei. a) A tanítótestület a tanulók szellemi és erkölcsi nevelésben, az iskola jó szellemének fenntartásában egyöntetűen közreműködik; b) a tanítás magukra vállalt tárgyát a tanterv értelmében az órarend megállapította időben lelkiismeretesen s a többi tárgyakkal összhangzalosan az oktatas minden segéd eszközét felhasználva minden órára beható előkészülettel tanítják; c) a tanszék közti szünet alatt a csendre és illedelmes maga viseletre minden osztályfőnök a maga csoportjánál ügyeljen fel. 22. §. A tanítói testület. а) Az intézet igazgatója és tanítói, illetve tanítónői alkotják a tanító-testületet; ... . ,, б) a tanító-testület az igazgató elnöklete alatt minden két hónapban rendes gyűlést tart; két tanító kívánságára bármikor hívható össze rendkívüli ülés de a tanácskozás tárgya az elnöknek előre bejelentendő; e) az ülésről jegyzőkönyv vezetendő, melyet elnök, jegyző és még egy tag esetről-esetre hitelesít; d) a jegyzői lisztet a tanítók évenként felváltva teljesitik; é) a tanító-testület megállapítja a tanulók összhangzatos tanításának és nevelésének módját; f) minden tanév elején tanácskozik a teendők felől és az órarendet megállapítja; g) véleményt ad az intézet szellemi és erkölcsi ügyeinek javítására nézve, valamint a tanítás eszközeinek minden irányban való javításáról és szaporításáról; h) fegyelmi ügyekben az e végre alkotott szabályzat szerint intézkedik, jótéteménytől megfosztás és kitiltás esetében hozott javaslatát a felügyelő-bizottság elé terjeszti; ») a tanév végén az illető tanitó véleménye alapján megállapítja az osztályzatokat; j) ha a tanácskozás alkalmával az igazgató a többséggel nem ért egyet, az általa sürgősnek talált intézkedést azonnal életbe léptetheti, vagy a fennállót felfüggesztheti; azonban erről haladék nélkül jelentést kell tenni a felügyelőbizottságnak , k) a tanév bezárása előtt záró értekezletet tart, melyben ítél a jutalmazandók felett és megbeszéli a jövő tanévre szükséges előintézkedésekel. 23. §. A szolga személyzet A szolgák engedelmességgel tartoznak az intézet minden tisztviselőjének a közönség és tanulók irányában pedig előzékenységgel. Őrködnek, hogy az épület és felszerelési tárgyai ne rongáltassanak, a kárlevőt azonnal bejelenti az osztályfőnőknek és az igazgatónak. A kisiparosok hitelügye. A kisipar hanyatlásának meggátlása, s Magyarország középosztálya súlyos helyzetének a javítása, egyike & legégetőbb gazdaság társadalmi feladatoknak. Mialatt bármely más társadalmi réteg érdekében messzebbható intézkedesek és reformok eszközöltetnek, addig a kisipar fejlesztése teljesen Bzámitáson kívül maradt. A kormányban ugyan meglenne a jóakarat a kis iparos-osztály helyzetének javítására, de a folytonos és sikertelen létért való küzdelem olyan nagy mértékben fosztotta meg erélyétől a szóban forgó népositályt, hogy ma már képtelen Úgyszólván a felajánlott segítség felhasználására. A kisiparos osztály fellendülését legbiztosabban a kisipar hitelügyének szervezése útján érhetjük csak el. Sem a takarékpénztárak, sem az úgynevezett népbankok valamint az eddigi szövetkezetek 6em tették feladatukká a kisiparos osztály támogatását. Az itt elősorolt hitelforrások élvezhetése olyan feltételekhez van kötve, melyekkel a kisiparos osztály a legtávolabbról sem rendelkezik. A takarékpénztáraknál és bankoknál a hitelmegszerzés feltétele két kifogástalan jótállónak a megszerzése. Hogy a teljesen elhagyatott kisiparost képtelen olyan két kezesnek előteremtésére, akik a bankok és takarékpénztárak elővigyázatos czenzurájának igényeit kielégítsek, az könnyen elképzelhető. De a szövetkezetek ajtaján is eredménytelenül kopogtatna váltójával a kisiparos. Elmaradottságánál fogva a szövetkezési eszme jóttevő hattását felfogni nem birván, másrészt azonban minthogy képtelen a szövetkezeti tagság kötelezettségeinek teljesítőiére, teljesen kimaradt eddig annak érdekköréből, eltekintve attól, hogy szegényes állapotában talán még a szövetkezeteknél megkövetelt hitelnyújtás feltételeinek rem tudna megfelelni. Láthatjuk tehát, hogy a kisiparos osztály öumagára hagyatva képtelen egy olyan akczió megindítására, melynek réven ügyeit sikerrel előmozdíthatná és helyzetén lényegesen javíthatna. A kisipari hitel állami segélylyel való szervezése tehát a kisiparos-osztály érdekében égetően szükségessé vált. Már mint fentebb emiitettük, a bankok, takarékpénztárak és hitel szövetkezetek & hitelnyújtás modus vivendíjénél fogva nem elégíthetik ki a kisiparos osztály külömben szereny hiteügéiyeit. A leghathatóxabban ebben az irányban az úgynevezett előlegetési pénztárak (Vor sehuss Cassen) útján lehetne czélt órni. Az elólegezési pénztárintézményt Ausztriában már régebben ismerik, sőt Oberhol labrunnban Alsó Ausztriában é3 S\ Flóriánban Felső Ausztriában 1862 körül tényleg alapítottak is ilyen elólegezési pénztárakat, azonban az alapítási tevékenység ezen a téren teljesen szünetel, mely körülmény az elólegezési pénztárak csekély jövedelmezőségére vezethető vissza. Az Ausztriában fennálló elólegezési pénztárak szervezete meglehetősen egyszerű és körülbelül a követ kezőkben áll. Az elólegezési pénztár szervesését többnyire a takarékpénz'árak eszközlik. Az illető takarékpénztár tartalékalapjának egy róssétugyanis az előlegezési|pénztárnak ajánlja fel. Megjegyzendő azonban,hogy a pénztár ügykezelési szabályaira a kormány jóváhagyása szükségeltetik. Azjelőlegezési pénztárnak azután az a hivatása, hogy rövid időn belül visszafietendó olcsó kölcsönöket nyújtson személyi hitel alapján, becsületes és megbízható kisiparosoknak. A kölcsönadás legtöbbször személyi hite) alapján történik, de az elólegezési pénztárnak, különö>ec nagyobb kölcsönöknél jogában áll egyéb biztosítékok, mint kézi zálogok bekövetelése is. Az elólegezési pénztárak felállítását olyan hathatós eszköznek tartjuk, mely csakhamar nálunk is maga után vonná a kisipar fellendülését. A legelső feltételét az elólegezési pénztárnak az olcsó hitelnyújtás kizárólag kisiparosok részére kell hogy képezze. Evégből szükségeltetik az állami támogatás. A kisiparosok r'szérő támasztott hiteligények előreláthatólag kezdetben olyan esekélyek lesznek, hogy a kormány minden nehézség nélkül kamatnélkül kölcsönt engedélyezhetne egyenlőre az elólegezési pénztárnak. Az előlegeiési pénztárak stervetéiével pedig bízta meg a kormUJ • T'

d?

k

l péniintéieteket. Az előkelő vidéki péniintéaetek. tUiatva aa ország közgazdasági érdekétől majd felsőbb támogaUa esetén biaonyára készséggel állnak a kormány renfelkelésére. Ott aaonban, ahol ea bármely okoknál fog»a keresztülvihető nem lenne, azokon a helyeken aa uj szövetkezeti törvény alapján létesült hitelsaövetkaaetekM kellene megbízni aa előlegetéai pénstárak létesítésévé: Kerékpárverseny. A Nyíregyházi Kerékpár Egylet, mint már említettük, a folyó 1899. évi augusttus hó 30-án, StenlIstván napján a Nyiregyhása-liakamaa, illetve Nyiregyháaa-Nagykálló köaötti országutoa kerékpárversenyt a eat követőleg a tóstói fürdőben nyári mulatságot rendez. Jelvények, melyek ugy a versenyeknél, mint aa eati mulatságon való megjelenésre jogosítanak a mint igaaolványok láthatóan hordandók, a Tahj István ur Ötletében éa a versenynél, valamint este a mulatságon 1 koronáért kaphatók. Versenyszabályok: 1. Nevezési zárlat: 1899. augusatus hó 18-án déli 12 óra. 2. Nevezések aa egyleti titkárság ctimére küldendők. (A borítékra .Nevetés* sió írandó.) 3. Tét nélkül nevezés nem fogadtatik el. 4. A versenybizottság nevetéseket indokolás nélkül vissiautasithat. 5 Versenyezni csak illemet nem sértő sportsierü öltönyben szabad. 6. A versenyekben csak műkedvelő (amateur) kerékpárosok vehetnek réiat. 7. A versenyeknél a keresttetés vagy bármely rendellenesség, mely által más versenyló akadályozva van, díjvesztést von maga után. 8. A verseny elleni esetleges óvások at illető versenyszám után azonnal a bizottság elnökénél teendők meg. 9. Nem indulás esetén a tétek viasaaadáBának helye nincsen. 10. A versenybíróság ítélete felletbeihetlen. 11. A versenyeknél csakis 12 kgr.-nál nehetebb, jól működő fékkel éa csöngettyüvel ellátott kerékpárok lasználkatók. 12. Vezetők alkalmazása versany közben ni ca megengedve. Sorrend: I. Távverseny a Rakamaz felé vetető orstágu n nyíregyházi es más hatai kerékpáregyletek ta fi részére. Indulás délelőtt 10 órakor. Táv: 30 kilométer, 15 kilométernyire fordulóval. Elsőnek arany, másodiknak nagy ezüst, harmadiknak kis eiüst érem, negyediknek bronz érem. A harmadik dij csak az esetben adatik ki, ha legalább 5 versenyző indul, a negyedik csak ha legalább 7 versenyző indul. Tét: 5 korona. 11 órakor a távversenytők érketése éa fogadtatása Délben közös ebéd a Korona vendéglőben. Délután 4 órakor kivonulás a nagykállói orsaágutra a rövid távolságú versenyekhez. II. Vendégek versenye. Idegen kerékpáros Jegyietek tagjai részére. Távolság 5000 méter fordulóval. — Elsőnek ezüst, második és harmadiknak brona érem. Tét nincsen. III. Egyleti verseny. A nyiregyháti kerékpáregylet tagjii részére. Tav. &000 méter fordulóval. Elsőnek ezüst, másodiknak és harmadiknak bronz érem. Maximális időtartam, melyen belül a dijak kiadatnak 12 perez 30 másodpercz. Tét 3 korona. IV. Juniorok versenye. 18 évet be nem töltött kerékpárosok számára. Tav. 3000 méter forduló nélkül. Elsőnek ezüst, másodiknak és ha legalább 5 versenyző indul, harmadiknak bronz érem. Tét 1 korona. V. Vegyes verseny. Nyitva ugy at idegen, mint helybeli műkedvelő kerékpárosok résaére, ha nem egyleti tagok is. Táv. 3000 méter forduló nélkül. Elsőnek nagy ezüst, másodiknak kia etüst, a harmadiknak bronz érem. Tét 2 korona. A versenyek befejezte után társas kirándulás a Sóstóra. — Közös vacsora 8 órakor. Dijak ünnepélyes kiosztása 9 órakor. — Vacsora után táncimulataág. — A versenyeknél a nézőközönség részére aa orsaágut mentén elkülönített helyek tartatnak fent. Kordonon belül csak a versenyintétőség és a versenybíróság jelvénynyel ellátott tagjai, valamint az induló versenyaők és eltolóik tartózkodhatnak. Tanügy. Tanári pályázat. Kisvárda nagyközség államilag segélyezeit községi nyilvános polgári fiúiskolát nyit a a tanítást egyelőre az első és második osztályban f. évi szeptember 1-én kezdi meg. E végből at iskolaszék két rendes és egy segédtanári állásra pályázatot nyit. Az egyik rendes tanárnak a nyelvtudományi szakcsoportokat a másik rendes tanárnak és a helyettes tanárnak a természettudományi mennyiségtani szakcsoportot kell ellátnia. A rendes tanárok egyike fog az igazgatói leendőkkel megbízatni. A rendes tanárok, évi fizetése 800 frt és 200 frt lakbér, a segédtanáré 600 frt ás 150 frt lakbér, középiskolai tanári minősítéssel biró tanár alapfizetése 200 frttal több. Az igazgatói tiszteletdíj egyelőre 100 frt. Az iskolaszék fenntartja az ahhoz való jogot, hogy egyik tanár lakását természetben adja. A tanárokat az iskolaszék választja; a választás a nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium megerősítése alá esik. A pályázati kérvények — melyekben a pályázók minősítése, esetleges eddigi működése és idegen nyelvek tanítására való képesítése igazolandó — folyó evi augustus hó 15-ig küldendők be, Kastal Ferencz czimére, Kisvárdára. Kisvárda, 1899. julius 18. Az itkolasték. A „Kisvárda vidéki népnevelési egylet" alapszabálya értelmében a kővetkező pályatételt tűzte ki pályázatul: Mikép tanítsa és nevelje a néptanító az elemi iskolába járó gyermekeket arra, hogy a törvénytisztelet a jogérzet és a vallásos erkölcsi érzület lelkében erősen meggyökerezzék? Mdyen jellemképző eszközökkel fogja a néptanító a gyermek lelkét ez irányban annyira megedzeni, hogy az az otthoni — esetleg el-