Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-15 / 3. szám

,N T 1 B i o é: K. Fábián Kornéliáról, a nyíregyházi születésű és tanulmányaiban szülővárosa részéről is segélyezeti szini akadémiai növendékről adnak hirt a budapesti lapok. Még pedig olyan hirt, amely inig egy igytelői azt igazolja, hogy a városi segélyt nem érdemtelenül kapja, addig másfelől csak megerősíti a/.t a reményt, hogy Fábián Kornélián a színpadon u legszebb jövő vár. A/ országos színművészeti akadémia növendékei e hó 9 én este vizsgaelőadást taitottak a Várszínházban. Az előadásról megjelent hírlapi tudósítások kivétel nélkül Fábián Kornéliát emelik ki játékáért és társai közül kiitaagasló tehetségeért. Doczynak a Csók czimü vígjátékában játszotta a királyné szerepét. Az előadásról a többek között a Magyar Ujsag a kóvetkesőkU irja: .Fábián Kornélia (Ill-ad éves) a királyné nehéz szerepét elejétől végig oly nemes felfogással is ügyességgel játszotta meg, hogy kétségkívül őt kell a legtehetségesebb női növendéknek tartanunk, Haruu.dik és negyedik felvonásbeli nagy jelenelei utáu nyílt színen is zajos tapsokkal adóztak a gyönyörű megjelenésű leány tökéletes művészetének*. A Nemzet ezt irta: .Fábián Kornélia szép megjelenésen kívül meglepő otthonosságai is rendelkezik*. A P-sli Hírlap szerint: , A Csók előadásában különösen Fábián Kornélia túlit ki, ki a királyné szerepét igen intelligens módon adta*. Hasonlóképen nyilatkoztak a többi lapok is. — Mikor lesz kész a villamos vasúti Mióta a keddi városi közgyűlés döntött a villamos vasútra beadott ajánlatok felett, az a további kérdés foglalkoztatja a közvéleményt, hogy mikor lesz hát most ruár készen a villamos vasul? Erre a kérdésre termeszetesn határozott válaszl adui lehetetelen, mert hiszen a vasút úgyenek még nagyon sok retortán kell keresztül mennie, mielőtt az épitkez- st meg lehet kezdeni. — A váró* képviselőtestületének határozata is csak 30 nap múlva terjeszthető fel a községi törvény rendelkezései szerint a vármegyéhez. A felterjesztes tehát február II. elölt nem történhetik meg. Miután — mint híre jár — a vármegye törvényhatósági bizottsága februárban rendkívüli közgyűlést amúgy is fog tartani, kedvező esetben a villamos vasút kérdésé felett is határozhat a törvényhatóság. — A vármegyeről ez esetben márczius elején kerül (el a minisztériumhoz, ahonnan — sürgős és kedvező elintézést remélve — a jóváhagyott szerződések márczius végével, vagy április közepéig visszaérkezhetnek. Ekkor a vállalkozó részvénytársaságnak a részletes terveket és költségvetést kell elkészíteni és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi minisztérium hoz bemutatni. Feltéve, hogy ez m íjus közepéig megtörténik, május végén vagy junius elején megtarthatja a kereskedelemügyi miniszter az úgynevezett engedélyezési tárgyalást, amelynek alapján az építés' meg ngedi, illetve az építési engedólyokira:ot kiadja. Ha ez julius elejére megtörténik, akkor mi sem ull ul|aban annak, hogy a vasút építéséhez julius vagy augusztusban hozzá kezdjenek, s ekkor inár azengedelyesnek áll érdekében, hogy azt mielőbb befejezze, mert annál előbb szedheti annak jövedelmét s szerződése az 1917. év végével lejár, akár mikor adja is át az üzemnek a vasutat. Mindez természetesen csak kombináczió s csak arra az esetre szól, ha valami zavaró körülmények közbe nem jönnek. — (iyászrovat. Alulírottak inély fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetlen jo anya, nagyanya, teslver, sógornő é» rokonnak őzv. greifenfelsi lovag Felhriinovszky Vilmosné szül. LK-zseri Tuláts Annának lolyó 1899. évi január ho 8-án délelőit 10 órakor, életének 55-ik éveben történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó 1899. évi január hó 10-cit délelőtt 10 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint, a honvéd-uteza 8-ik számú halottas házból, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő gyászisleui tisztelet pedig, folyó hó 11-én reggeli 8 órakor fog az. egek Urának bemutaltatni. Nyíregyháza, 1893. január 8-án. Legyen örök nyugvása oly csendes, mint a milyen mély fájdalom kíséri sírjába! Pelhrimovszky Margit férj. Fintor Gyuláné, Pelhrímovszky Irén, Pelhrimovszky Aladár, Pelhrimovszky Sarolta gyermekei. Fintor Gyula, vő. Dezséri Tuláts Sándor és neje DessewfTi Pauline, Dezséri Tuláts Ede és neja Zagróczky Irén testvérei. Greifenfelsi Pelhrimovszky Ernest. Wihan Ferencz sógora, őzv. Kaba Róza sógornő. Fintor Zolt nka és Jenőke unokái. — A nagy-kallói keresztény nőegylet folyó 1899. évi január hó 21-én a Casinó helyiségeiben a nőegyleti pénztár javára felolvasással egybekötött tdnetestclyt rendez. — Belépti díj: Személyjegy egy forint. Családjegy 2 forint. Ft lülfizetesek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. — A községi népkönyvtárak. A főldmivelésügyi miniszter a községeknek népkönyvtárak létesítésében való állami támogatása iránt a vármegye főispánja utján hozzá terjesztett kérvények alapján intézkedett, hogy a Franklin-társulat könyvkiadó-vállalat által a községek elöljáróságaihoz könyvjegyzék szerint egybeállított 168, 120 és 91 köletü népkönyvtárat díjtalanul küldjön meg. Ezenkívül a községek részére népkönyvtárak elhelyezése czéljaból egy-egy könyvszekrény beszerzésére egyenként 10 frtot engedélyezett. A népkönyvtárt Szabolcsmegyeben tddig a következő községek kapták meg: Báj, Csobaj, Kanyar, Kékese, T.-Kenéz, Szalóka, Ágtelek, Berkesz, Beszterecz, Téth, Székely. Tura, Senyö, Papp, Rohod, Ny.-Bakta, Lórántbáza, Eőr, K.-Apállii, Lövő, B.-Aranyos, Zsurk, Őrmező, T.-Szt-Márton, Ramocsaháza, Ibrony, Eperjeske, Mártonfalva, Nyír-Acsád, Szent-Mihály, TiszaLadány, Plhrügy, Demecser, Polgár, Tisza-Lók. Tisza Eszlár, Tisza-Bűd, Tisza-Dob, Pazony, Nagy-Halász, Oros, Kótaj, Gégény. Keék, Vas-Mégyer, Karász, Ajak. Hugyaj, Ge.-zteréd, Mihálydi, JJogát, Gjulaj, Nyírbátor, Nyírbeltek. Levelek, Magy, Vaja, Mándok, Petneháza, Bezdéd, Bogdány, Szakoly, Biri, Eszeny, Korcs, Raád, Lövő-Petri, Órladány és Benk. — Öngyilkossá?. Nyírbátorban szomorú tragédia já's/.ódott le folyó hó 7-én Schwarcz Erzsébet egy iparos családból való, csinos, fiatal leány őngyilkosáágí szándékból gyufa-oldalol ívott, mely 6 napi kínos szenvedés ulán véget vetett életének. Kéls gbeesett teliének okát nem tudni halrozottan. — A f. szab. tiszai társalat e hő 10-én tartotta meg elnökválasitö közgyűlését, csakhogy elnök-választ^ helyett miniszteri bmost kért ki a földmivelésűgyi minisztertől. A miot erie-oiünk azon indítvány, — hogy miniszteri biztosul a m«*gye főispánja kerestek ki, — iclamatióval lett elfoeadv. — A „Nyírvidék" sajtópere. Lórxncty Itt cin, Kenézlő, Vits és Zilkod községek volt köijegyzője, kit ez állásától fegyelmi ítélettel mozdítottak el, lapunk felelős szerkesztője és — a sajtótörvényben kimondott fokozatos felelősség al4pj.n1 — Jóba Elek kiadó-tulajdonos ellen sajtó-ügyi följelent >1 tett becsülets rtes és rágalmazás miatt. Az inkriminált közlemény ínég 1897. február 21-én jelent meg a Nyirvidekben, még pedig abból az alkalomból, hogy I. ">rinc y István a várinegve akkori főispánja. Kallay Andráshoz, Mikecz J mos alispán, Szikszay Pal fóúgyés'. és a vármegye több tisztviselője ellen, azök becsületet melyen »-rtő beadványt intézett, melyet a főispán a közigazg iti-i bizo.tság ülésen előterjesztvén, a közigazgatás bizottság — mellőzésével a megrágalmazott tisztviselők am.i kérelmének, hogy ellenök fegyelmi eljárás indít issék — jo/os fölháborodásának kifejezése in llett — Linnczy István ellen a búnfenyítő eljárás m gmditd*>il h it irosta el ét foganatosított*. A .Nyirvidék* a közigazgatási bizottság c halarozatát, a Lőrinczy István eljará-uira vonatkozó megtelelő, bár az adott viszonyok közöli túlságosan enyhe megjegyzésekkel — egész terjedelmében publikálta, amiért a/.ttn Lőrinczy István síjtópöii indított Inczédy Lijos felelős szerkesztő, az inkriminilt közlemény szerzője, es — mint említettük a fokozatos felelősség alapján — Jóba Elek a kiadó-tu'ajdonos ellen. E sajtó ügyben a debreczeni kir. törvényszék, mint sajtóbiróság e bó 21-dikére tűzte ki a végtárgyalast, amelyet azonban e napon nem tartanak meg, m rt lapunk szerkesztője és kiadó-tulajdonosa, mint vádlott ik kérvényt adtak be a debrcczeni kir törvényszékhez, mint sajtóbiros iglioz, hogy e sajtóügyben az esküdtszéki tárgyalás megtartását, az ideig függessze föl, míg a vármegye közigazgatási bizottságának épen az inkriminált hírlapi közlemény tárgyát képező eset alkalmából hozott lutározita alapján, a nyíregyházi kir. törvényszék előtt megindítóit bünfenyitő pör befejezést nyer. — Nyilvános nyugtázás. A nagykéllói önk. tűzoltó egylet f. bú 8-áu tartott báljáuak ö.-s es bevétele 128 frt. volt; költségekre kiadatolt 76 frt. 50 kr. uiaradt tiszta jövedelem 51 frt. 50 kr. Felülfizettek: Dr. Kállay Rudolf 4 frt. 50 kr. Fererczy Bertalan 2 frt. 50 kr. Ferenczy Manó, R ichmsn Menyhért, Lengyel Eudre, 1 fr'. 50 krt.—1 frt. 50 krt. Sesz'ák Gyórny, Garzámics György, Liszlovik József (Nyíregyházáról), 1 — 1 frt. Mitulki ÖJöu (Nyíregyház ) Bne József (NyiregyhSzn), Risenfeld Mór, Tormi Audrás, Vékony Iünácz, Hegedlls B4la, Nyikos János, Vaxkovic* Ödön, Líricczy Antal, Dr. Grü ifeld Károly, Dr. Hollós J. Szabó János, Hiranghy Ferencz, Vágó József, Halász Sándor, Vékony Miklós, Rí zdorfer B*ia, Dudinszky Miklós, GáspAr Gyula, Benedek Lajos, Pítbó András, 50—50 kit. Összesen 25 frtot. Jegyeikre beküldtek: Dr. B.irosnyói L. Béla 5 frt. Kállay Ubul 3 frt. Dr. Bleuer Miklós, Morgeustern Lajos, Szondy János, (Geszteréd), Madarász István, Nagy Kálmán főjegyző, Kende József, Berethőy Jáno

u, Schunna István, Klein Mór, Klein Jenő, Pethő Zugmond. Mihalovics Ferencz, Palánszky Bertáim, Benedikt Sátdorné, Lévay Sándor, Sipos Eudre, l—1 frtot. N«gy Kálmán f. könyvelő, Vitéz Antal, Líng jános, Gőrömbei Péter, Kardos Ltván, Klein Lipót, Zoltán István, Pelsóczy Sándor, Divizy Lajos Bleuer Bála (K -Semjéu), Nagy Sándor (K.-Semjóu), 50—5D kr. Ö<szesiu: 29 frt. 50 krt. Fogadják a nemes szívű adakozók köszönetünket. A rerdezőség. — Sertésvész. Csengeri Mihály Sima pusztai birtokán és Czirják György alsó simái tanyáján a serlésvész fellépett, a szomszédos Verescsárdi, Messzelátó és Hosszúhát tanyák is zár alá vétettek. — Lakodalom — szerencsétlenség. Régi hagyomány Szabolcsvármegyében, hogy a mátka-pár üdvözlésére a vőfélyek pisztolylövéseket lesznek. Ártatlan mulatság. Akár a szüreti üdvlövések, főkép akkor, ha a pisztoly csak vaktöltéssel van megtöltve. De nem mindig van a pisztoly csak vaktöltéssel megtöltve. Az általános szokástól, hagyománytól való eltérés keserűen boszulja meg magát. Vidim lakodalmi menet élénk kurjongat ássál haladt Nagy-Kállóból Balkánv felé. A vőlegény sietett szerette menyasszonyához aki Balkányban élte le szűzies életének ragyogó korát. Kisérelét a nyoszolyó leányok, vidám vőfélyek és rokonai 11 igy száma által elfoglalt csengő-bongó szekerek képezik. — A vőfélyek közölt van a legjobb, legrégibb jóbarál: Ács Lijos is, aki Kabay János legmeghittebb barátjának eskütője alkalmából kitörő jókedvnek engedi át magát s gyakorta hódol az általános szokásnak, amely a mátkapár üdvözletére koronkén pisztolylövés ,'ket tesz. Bent van már a hangos lakodalmi menet Balkány községében. Néhány lépés csak a menyasszonyi házhoz. Ács Lajos első vőfély nem áthatja meg, hogy még egy utolsó üdvlővést ne tegyen. Szerencsétlen végzetére. Abban a pillanatban, midőn pisztolyát elsütendő inutaló ujját a ravaszra teszi, merő kíváncsiságból kilép Popik Jánosné, egy üde, fiatal, gyermekes asszony a kapun és útjába akad gondtalan homloka a nem oda irányzott golyónak. Egy halksikoltás s halva rogy össze a szegény asszony. Rémületes zavar támad a násznép kőz "itt s a tettlegességgel gyanúsított vőfélyt a vőlégényel együtt letartóztatja a csendőr s egyelőre meg van akadályozva a mátkapár várva-várt egybekelese. — Vizsgálóbíró, bonezoló orvos és rabláncz csörgés • helyett -ítélte a lakodalmi örömünnepet. Történt pedig ez szerdin d lelőtt 10 es fel órakor. — Érdeke^ látogatója volt mult h > 30 án a gróf Esterházy Géza-fele cognac-gyárnak, mely most már keletre is sikeresen exportál, Abdullah Ben Siyd Tarik tifiiszi kereskedő személyében ki európai üzleti útjában Budapestreis betért, hogy többek között, nevezett gyár föképvíselősye; i? megszerezze magának. SárkányArnold vezérigazgató aina kérdés re, hogy miképen fogja öszeegyeztetni a nagy mennyiségben vásárolt cognac eladását a Korán tilalmával mosolyogva válaszolt a barna kereskedő: .Italnak tilo-, de hát segítünk magunkon s recipén iratunk cognacol a doktorral, orvosságot szedni pedig a Korán nem tiltja!* — Antlcalvos a neve aion elismert kipróbált szernek, mely hajkihullás. fejkorpa, kopaszodás ellen a leg-ikeretebb-n ha-zaAlhatö. Ai Anticalvus a hajit puhítja, a fejbőrt tisztítja, a a htj mindennemű bánta!miit elttvolitji. Nemc<ak férfiaknak *s nőknek, hanem ityermekekuek is kitűnően ajin ható I'végjét 2 koronáért küldi a főnétkűidéii raktár: Kanits Ödön gyógyszertára Balassi-Gyarmaton, de kapható minden má« gyógyszertárban i». l-l — A Memnon-szobrok képe. Ali a színes keleten két óriás ülő-szobor; mindegyik egyetlen darab kőből. Az egyiket azéltórte a földrengés, Kr. e. 27-ben; feiaö része a földre zuhant. Nemsokára az a hír terjedi el, hogy a szobor talapzatából n ipfeikcléskor olyasforma h mg hallatszik, mint mikor a hárfa húrja elpattan. E csoda-, monda aiájról-iiájra jart. A görögök a thebaeiek minden bizony kodása daczára sem akarták a zengő szoborbin Ili. Amenthotpu táraó szobrát látni; az aethipoiai Memnon, Tilbon es Aurora fia szobrának tartották, igy e költői nép altal költői magyarázatot nyert a hajnali zengés: Memnon anyjat, a hajnalt üdvözli. Kr. u. a II. szazadban Hadrianus császár és Sabina császárné csak azért utaztak Felső-Egyiptomba, hogy e csodás iiangokat hallják. Septimius kegyeletből abba az allapotba helyezte vissza a szobrot, indyben a 27-iki földrengés előtt volt. De a s'.obor egyszerre — minden várakozás ellenére — elnémult. A görög Asklepiodotos még látta. Azt irta a szobor talapzatára: TeiigermülóU Theli* iu<ld iueg. Mem ónnak neui kell meghalni. Hogyba bittor fén.vnyel festik Anyja melog aaganű. Kell .mgiik hangos éneke Lybiai hegyek tOrén, Miket k/á.M oruvu Thehától Viluxt (árga Xiliu-tOvény : A te Sad, — ki dic*Tágya. Kényt kereave harcira aulla Tr'jiban • The«« ,

Ii4l.au — Nyugatik, néma, örök 4 ma. De már Ghampollion a .Lettrés érrites d'Kgyple*-bcii azt irja: .. . . többször ültein hajnalban Memnon hatalmas térdein, de soha semmiféle zengemény nem jött ki szájából, hogy elvonja figyelmemet arról a mélabús képről, inely Tliebac síkján tárult szemem elé, hol a királyi városok e«en elsőszülöttének tetemei hevernek szerteszet.' L -liet, hogy e dalt a tudós nem hallja, de a költő igen. A füzetben a szobroknak 2 gyönyörű képe is meg van, egy metszet, s egy színes reproductio, Werner Károly aquarellje után. Ez utóbbi kepen a lemenő hold látszik az ég peremén, ezüstös fényt hintve a szobrok kőkebleire a sötétkék éjszakában, s Amcuhoptu király kőalakja egykedvűen néz a viz-túkörrc lábai előtt. Mondanunk sem kell, hogy e képek s ezek magyarázó leírása a Nagy Képes Világtörténet 7-ik füzetében van, mert hiszen mely más munka adna nálunk ily gazdag képel s ily tanulságos és élvezetes szöveget. — Egy-egy fűzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Csarnok. I)iúk-kalaii<l Weliiiarban. 1803 év augusztus 20 áu egy fiatal diák ballagot Jenából Wcimarb*, igyekezvén, hogy Ilm-Athénben kissé körülnézhessen. Seluchovinyi — igy nevezték a fiatal embert — egy magyar tót volt Pozsony vidékéről. Röviddel ezelőtt ösztöndijat nyert, mely lehetővé tette neki néhány évet Jénában tauulni ós pedig a philologiát. A német nyelvei tökéletesei! birta. Szluchovinyi Weimarba vándorlába közben — miután már a főbb nevezetességet megtekintette — kenő délután egy falusi kinézésű csendes útra tért, melyen a cunos házak árnyas kertekkel voltak körülvéve. A hőség nagy volt, megszomjazott és erősen vágyott büsitő ital utáu. Körülnézett tehát, hátha talál egy korcsmát, hol szomját enyhíthesse. Azonban sehol sem tudott egyet sem felfedezni. Ekkor hirtelen vidám kaczajt hall, egy golyó gördülését és miodjárt rá egy báb eldőlését. Aha — gondoiá — itt korcsmának kell lenni! Olament a nyitott kertajtóhoz és a kuglizó felé tekintett hol egy urakból álló vidám társaság volt összegyűlve. Azonkívül padokon es székeken néhány idősebb és fiital nő ült, kik mint nézők szerepeltek. Terebélyes tölgyek árnyékolták vz idylli helyet s a háttérben egy nagyobbszerü ház volt látható, bokrokkal körítve. Hiszen ez egy nagyon csinos nyári mulató! — mormolá a tót diák. £1 a társaság is nagyon tisztességesnek látszik. Itt bizonyára jó időzni, mert ez a szabály: jó emberek sziveden tekér.nek! Hm, hm. Csaknem agy látszik, hogy a poétikus Weimarban azzá leszek! Belépett, egy lugashoz közeledett, ott asztalhoz Olt és igy kiáltott: Hé, korcsmáros, egy üvefc sört, ha «zibad kémem! Minden tekintet felé irányult és pedig csud&lkozó kifejezéssel és a fiatal hölgyek összebújva egymáshoz nevettek. Szli chovinyi azonban megőrizte méltóságát Kabátzsebéből dobányzacskót és pipát véve ki, megtömte utóbbit, tüzet csiholt és az égő taplóval meggyujtá & pipáját. Ez alatt a kuglizóban az urak egyike — valószínűleg maga a gazda, egy hosszú, nyúlánk, beteges és szenvedő kinézésű férfi — valamit suuott egy fiatal pajkos leánykának. A kicsike szolgálatkészen futott a házba és azonnal visszatért habzó sörrel telt korsót fogva kezében, melyet a diák elé az asztalra helyezve, pajko* komolysággal mondá: Egészségére! — Köszönöm szépen! — felelt Szluchovinyi. Milyen sör ez? — Weimari. Nagyot húzott belőle és elégedetten mondá: Valóban, nagyon jó! — Igen, mi mindig a legjobbat tartjuk — magyarázza a leányka és visszaszaladt a hölgyekhez a kiknek halkan valamit súgott, mire még jobban nevettek, mint eddig. Szluchovinyi egy darabig nyugodtan pöfékelt s mellé nagyokat ivott a kitűnő sörből. Egyidejűleg élénk