Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-06-18 / 25. szám
Hivatalos melléklet a „Nyivirdék" 1899. 25-tk számához. 1203. Kb. 1899. Szabolcsvármegye közig, bizottsága. Dr. Jósa András vármegyei főorvos az 1899. évi május havi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik s egész terjedelmében a .Nyirvidék" hivatalos lapban közzététetni rendeltetik. Miről dr. Jósa András főorvos és a .Nyirvidék" szerkesztősége az egészségügyi jelentés csatolása mellett értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának 1899. évi junius hó 8-án tartott ülé séből. Br. Feilitzsch, főispán. 814 ———" Szabolcsvármegye főorvosától. 1899. Egészségügyi jelentés 1899. évi május hóról. A lefolyt május hóról a halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye minden községéből beérkeztek. — Ezen adatok szerint a közegészségügy állása a mult év május havával összehasonlítva, kedvezőtlenebbnek mutatkozott. 1898. év május hónapban elhalt 651 egyén, ami évi 31., pro mille halálozásnak felel meg. 1899. év május havában elhalt 424 fi, 412 nő, öszszesen 836 egyén; a mi évi 40. 9 pro mille halálozást jelent. Elhalt 7 éven aluli fi 289, nő 256, öszszesen 545, az összes elhaltaknak 65.g százaléka; 7 éven felüli fi 135, nő 156, összesen 291, az összes elhaltaknak 34.|°/„-a. Gyógykezelésben nem részesültek a 7 éven aluliak közzül 85, azaz 15.,%,, a 7 éven felüliek közzül 57, azaz 29. 0°/ 0. Átlagosan nem gyógykezeltetett 17. 7°/ 0. A halálozási arány az egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott: 1899. 1000 1898. járásban május hóban lakos közül május hóban kisvárdai 5. 8, „ 2. g, tiszai 3.„ , 2.„ dadai alsó 2.«, „ 2. 6, dadai felső 2. 8, , 2^, bogdányi 4.„ , 2.«, nyírbátori 2.„, „ 3. 0, nagykállói 2.,, „ 2. 5, Nyiregyháza város 3.0, . 2.5, Hevenyfertőző betegülési eset a járásorvosok bejelentése szerint előfordult: roncsoló toroklob és torokgyik 5 községben 5, vörheny 11 községben 39, kanyaró 37 községben 670, hökhurut 3 községben 6, bárány himlő 1 községben 1, fültőmirigylob 1 községben 1, trachoma 1 községben 3, összesen 59 községben 725 eset. Diphteria elleni serum oltás a beérkezett jelentések szerint 3 esetben alkalmaztatott, mindannyian gyógyultak. Ragályos betegségben 1898. év május havában elhal 19 községben 34 egyén, vagyis az összes 650 elhaltaknak 5.j°/o-a, és pedig hasi hagymázban 2 községben 2, hólyagos himlőben 1 községben 1, vőrhenyben 4 községben 11, kanyaróban 4 községben 6, roncsoló toroklob és torokgyíkban 5 községben 10, hökhurutban 4 községben 4. Ilynemű betegségben 1899. évi május hóban elhalt 37 községben 147 egyén, vagyis az összes 836 elhal t.iknak 17. 4%-a, és pedig: Hagymázban Demecser 1. Kanyaróban Anarcs 20, Ajak 12, Ibrony 10, Demecser 9, Keék, Pátroha 7—7, Bogdány 6, Oros, Nyiregyháza 4—4, Halász, Döghe, Kekcse 3 — 3, Bátor, Vaja, Ujfehértó, Gyulaháza, Kisvárda 2—2, Nagyfalu, Kemecse, Kércs, Ramocsaháza, Bakta, Biri, Gelse, Nagy-Kálló 1 — 1, összesen 28 községben III. Vőrhenyben Döghe 5, Thuzsér, Nyiregyháza 3—3, Kenézlő, Gyulaháza 2—2, Mogyorós, Buj, Oros, Vaja, Biri, Kálló, Kanyár, Karász, Kékese 1 — 1, összesen 14 községben 24. Roncsoló toroklob és torokgyíkban Kenézlő, KállóSemjén 1 — 1. Hökhurutban Piricse 2, Bűd, Ibrány, Ibrony, Halász, Bogdány, Semjén 1 — 1, öszszesen 7 községben 9. Nem ragályos betegségben a halálozás következőleg mutatkozott: veleszületett gyengeség 115, tüdő-gümőkór 108, tüdőlob 107, aggkór 58, görcsök 56, gyomor-bélhurut 33, gyermekaszály 28, brightkór és vizibetegség 21, agykérlob 16, véletlen esemény 13, gutaütés 10, szervi szívbaj 8, nehéz szülés, hörghurut 6 — 6, malária, gyomorrák, marazmus 4—4, tüdőlégdag, kiszorult sérv, öngyilkosság, hashárlyalob, görvélykór 3—3, erőszakos halál, derme 2 — 2, pokolvar, szövelkőzi májlob, méhrák, elmebaj, bujakór, angolkór, szivhüdés, csonlszú, bellob, lőltseb, toroklob, gerinezvelőlob, ránggőrcs, vérhányás 1 — I, ösmeretlen betegség 58. A 7 éven alóli gyermekek gyógykezeléséről vezetett nyilvántartás beérkezett adatai szerint mulasztás történt. a tiszai járásban 6 esetben, bírságolás — esetben, a dadai alsó , 3 , , — , a bogdányi , 5 , . 3 , a nagykállói , 5 , . — . Összesen: 19 „ . 3 , A kisvárdai, dadai felső, bátori járás és Nyiregyháza város részéről jelentés ezideig még nem érkezett. Hatósági felügyelet alatt álló, idegen ápolásba adott gyermek volt őszesen a beérkezett jelentések szerint 14 8, kik közül törvényes 24, törvénytelen ágyból származott volt 124, ezek a megejtett vizsgálat alkalmával, egynek kivételével, egészségeseknek találtattak. Nagy-Kálló 39, Nyiregyháza 31, Nyir-Bátor, Ujfejértó 15—15, Balkány 13, Polgár 8, Napkor 6, Dada 5, Vaja, Eszeny 2—2, Lök, T.-Ladány, Szent-Mihály, Piricse, Pilis, K.-Semjén, Apagy, Zsurk, Mándok 1 — 1. Körorvosok működéséről ezideig csak a tisza járásból érkezeit be a naplókivonat. A nagykállói közkórházban április hóról ápolás alatt maradt 71, május hóban felvétetett 113, ápoltak száma 184. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 93, javulva 18, gyógyulatlanul 3, meghalt 3, összes fogyaték 117. A hó végével ápolás alatt maradt 67, ápolási napok száma 2415. A kis-várdai közkórliázban április hóról ápolás alalt maradt 71, május hóban felvételeit 106, ápoltak száma 177. — Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 70, javulva 15, gyógyulatlanul 16, meghalt 10, összes fogyaték 111. A hó végével ápolás alatt maradt 66. Ápolási napok száma 2198. Tápszerek, italok, szikvizgyárak, közhelyiségek kedvező eredménynyel vizsgáltattak. Törvényszéki bonczolás ejtetett Nyir-Bálorban egy meglőtt nő, K.-Semjc-nben egy lórugás következtében elhalt gyermek, Nyir-AJonyban egy dézsa vizbe fult gyermek, Nyíregyházán egy leforrázott gyermek és külső sérülésekben elhalt férfi hullán. Orvosrendőri bonczolás nein történt. Hullaszemle Ibrányban egy vizbefult leá iy, Rakamaz és Besenyődön egy-egy halva talált nő Létán egy önakasztott férfi, Nyíregyházán egy leforrázott gyermek hullája felelt tartatott. Látlelet tudtommal 7 súlyos és 14 kö.inyü testisértésről állíttatott ki. A himlőoltás folyamatban van. Nyiregyháza, 1899. junius 7-én. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. 15885. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Felhívás a vármegye közönségéhez. Vármegyénk egyik hősi alakja Gáván, a gávai köztemetőben, jeltelen sírban alussza öiök álmát! Az 1848 —49-iki önvédelmi harezban őrnagya, majd ezredese volt a szabolcsmegyei önkéntes 48-iki honvéd zászlóaljnak. A törvényhatósági muzeuniban szent ereklyeként őrzött zászlót a felszenteléskor lett Ígérethez híven, a szomorú napok bekövetkezte után, Komáromból ő hozta haza s adta át megkoszorúzva a zászló-anyának. Ez a férfi volt Rakóczky Sámuel. Életét és minden képességét hazájának s/.entelte, ama nehéz időben hazájáért küzdve, — hírt, nevet szerzett magának, a megyének, a megye vele együtt küzdött fiainak. Szuronynyal verte ki Tridanból zászlóaljának élén az osztrákokat, — Issaszegnél szintén szuronynyal verte szét a sokkal számosabb ellent, — Ácsnál az elves/.ett sánczokal az ott maradt ágyukkal rohammal vette vissza ... de nem czélom leirni a hőstetteket, hiszen a történelem leirta azt. A zászlóalj hőstetteiért a III-ad rendű parancsnoka, Rakóczky Sámuel Il-od rendű érdemjellel lett kitüntetve, — és most jeltelen sirban pihen. E férfiúnak akar a törvényhatósági bizottság emléket állítani fel, és pedig az egész közönség hálája és kegyeletének méltó kifejezéseül akként, hogy költségeihez mindenki hozzájárulhasson adakozásával. Ezen emlek úgy sem a jeltelen síré, — a megye közönségéé marad, amelyről a hazaszeretet lelkesilő biztatást fog hirdetni a jövő kornak, a jövő nemzedéknek. Magunknak emeljük az emléket, amikor az elismerés, a hála adóját rójjuk le az emlék felállításával. Kérem az adományt hozzám küldeni. Nyiregyháza, 1899. május 30. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 12443^K^ 1899. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek eljáróinak. A m. kir. belügyminiszter úrnak 12628—99. szám alalt kelt körrendeletét szigorú alkalmazkodás végett közlöm. Nyiregyháza, 1899. junius 3. Mikccz János, alispán. (Másolat.) 126 2S—IX. szám. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi vármegye és városi törvényhatóság közönségének. Állandó bírói gyakorlat alapján a felperes váló perekben köteles keresztleveléhez a házasságból származott gyermekek szüle'ését vagy elhalálozását bizonyító anyakönyvi kivonatokat, vagy családi értesítőt, avagy esetleg a gyermektelenséget tanúsító bizonyítványt is csatolni. Az utóbb említett gyermekklenségi bizonyítványok kiállítására eddigelé ugyancsak az állandó birói gyakorlat alapján az a felekezeti anyakönyvvezető tekintetett illetékesnek, akinek kerületében a házasfelek utoljára állandóan együtt laktak, vagy az, akinek kerületében a férjétől külön válva élő nő a kereset benyújtásakor állandóan tartózkodott. Az 1894. évi XXXIII. t.-cz. életbelépése óta azonban a felekezeti anyakönyvvezetők megszűnvén, az állam közegei lenni, az idézett törvény életbelépésének időpontját, vagyis 1895. évi október 1-jet követő időre nézve a felekezeti anyakönyvvezelők által esetleg kiállítandó gyermektelenségi bizonyítványokat a bíróságok nem kötelesek a közhitelesség erejével bíróknak tekinteni. A kérdésnek a változott viszonyok által igényelt rendezése czéljából az igazságügyminiszler úrral egyetértőleg kijelentem tehát, hogy a szóban levő gyermektelenségi bizonyítványok kiállítása ezentúl a községi elöljáróságnak lesz kötelessége. — Községi elöljáróság alatt értendők: a szikesfővárosban a kerületi előljáró, vagy helyettese, Fiúméban, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban a polgármester, vagy helyettese, nagyközségekben a biró, illetőleg helyetlese és jegyző együttesen, kisközségekben a biró, illetőleg helyettese és körjegyző együttesen. Ugyancsak a községi elöljáróság kötelessége lesz azon körülménynek az einlilett czelból leendő igazolása is, hogy a házasfeleknek csak bizonyos számú és nem löbb gyermekük van. A gyermekek számának a községi elöljáróság részéről való ilyetén igazolása esetében azonban a bizonyítványban felsorolt gyermekek kora anyakönyvi kivonattal vagy családi érlesitővel külön is igazolandó. Végül a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg kijelentem még, hogy a kérdéses bizonyítványok kiállításáért — az igazolt szegénység esetét kivéve — 1 korona dij szedhető, s hogy a szóban forgó bizonyítványok a bélyeg- és illetékszabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 21. tételének bb) pontja értelmében 1 korona bélyegilleték alá esnek, kivéve azon eseteket, melyekben az érdekeltek igazolt szegenység czimén az illetéki díjjegyzék 85. tételének 12. pontja értelmében személyes illetékmentességet vehetnek igénybe. Felhívom a törvényhalóságot, hogy ezen rendeletemet az összes községi elöljáróságokkal, ahoz való alkalmazkodás végeit közölje, s a törvényhatóság területén megfelelő módon legye kőzhirré. Budapesten, 1~>99. évi április hó ll-én. A miniszter helyett: Széli Ignácz, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 16996. K. 18997" A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Fehivom, hogy az alább közöli pályázati hirdetmény szövegét hatóságuk területén közhírré tegyék. Nyiregyháza, 1899. junius 12. Mikecz János, alispán. 16996. K. Iri99. Pályázati hirdetmény. Nyiregyháza rendezett tanácsú városnál rendszeresített, elhalálozás következlében megüresedett s évi 600 frt fizetéssel és 100 frt lakbé rel javadalmazott adótiszti, továbbá 450 frt fizetéssel és 100 frt lakbérrel javadalma/ott írnoki állásra, valamint az esetleges előléptetés folylán megüresedő állásokra pályázatot nyitok s pályázni óhajtókat felhívom, hogy életkorukat, minősítésüket s eddigi szolgálatukat, igazoló okmányokkal felszerelt s rendszeresen felbélyegzett kérvényüket hozzám czimezve a vármegyei közigazgatási iktató hivatalba f. évi julius hó 23 ik napjáig adják be. A jelzett állások Nyiregyháza város tanácstermében folyó évi julius hó 25-ik napján délelőtt 10 órakor kezdődő képviseleti ülésen választás által töltetnek be. Nyiregyháza, 1899. junius 12. Mikecz János, alispán. 14453. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyirbogdányi járás főszolgabírói hivatala által 4445—99. szám alatt beterjesztett alábbi hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyiregyháza, ^99. junius 5. Mikccz János, alispán. (Másolat.) Nagy Dániel vasmegyeri lakos következő járlatleveleket vesztett el: 1. Egy 1898. szeptember 10-én Nyíregyházán ismeretlen eladótól vásárolt 2 éves tarka szőrű üszőre szóllót, 2. egy ugyanott 1893. október 5-én vásárolt 5 éves, szőke szőrű, fennálló szarvú tehénre szólót, 3. egy ugyanott 1898. deezember 5-én vásárolt I éves tarka szőrű üsző borjúról. Sem az eladókat, sem e járlatok kiállítási helyét megmondani nem tudja. — Kelt Kemecsén, 1899. május lió 6-án. Krasznay Péter, s. k. főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 17413. K^ 1899. A dadai alsó járás főszolgabirájának 3369—1899. számú pályázati hirdetményét közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1899. junius 9. Mikccz János, alispán. (Másolal ) 3369—99. Kig. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye dadai alsó járáshoz tartozó Bűd-SztMihály (népessége 6903, liatárkiterjedése l(i070 kataszt. hold) és a vele összeépült Tisza-Bűd községi (népessége 1857, határ területe 7747 kat. hold) rendszeresített kőráll.torvosi állás Bűd-Szent-Miliály székhelylyel megüresedvén, arra pályázatot hirdetek. A körállatorvos évi fizetése 300 frt készpénz, a községben nappali látogatásért 20 kr., éjjeli látogatásért 40 kr. dij szedhető, — a községeken kivül nappal 50 kr., éjjel 1 frt a látogatási dij és természetbeni fuvar, vagy megfelelő fuvardíj. Mint vJgatási biztos, a közvágóhídon levágott állatok után a megáll) pitolt dijak szedésére jogosult. A körállatorvosi összes hivatalos teendőket az 1888. évi VII. t.-cz. és vonatkozó rendeletek és a gyakorlat szerint pontosan ellátni köteleztetik, az állásra pályázók közül megválasztandó. A választást Bűd Szent-Mihály községházánál f. év julius hó 10-én délelőtt 10 órakor fogom megejteni. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy a lörvényben előirt elméleti képességűket, gyakorlati jártasságukat, életkorukat és erkölcsi magaviseletüket, igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványukat hozzám f. é. julius hó 9-én délután 5 óráig annál is inkább adják be, mivel a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. Kelt Tisza-Lök, 1899. évi junius hó 2-án. (P. H.) Dobos Imre, s. k. főszolgabíró. 1153. Kb. 1899. Szabolcsvármegye közig, bizottsága. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 29371-1-2. 1899. számú leiratában értesíti a vármegye közigazgatási bizottságát, hogy a nyíregyházi vasúti állomáshoz vezető községi (közdűlő) közút kiszélesítéséhez szükséges azon terület megszerzése czéljából, mely területnek tulajdonosaival a vételárra nézve a barátságos egyezséget létrehozni nem sikerült, — a kisajátítási jogot engedélyezte.
