Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-18 / 25. szám

Határozat. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter hivatkozott száma rendelete folytán s az 1881. XLI. lörv.-cz. 33. §-ában foglal! rendelkezés alapján a kisajátítási eljárás a fent megjelölt községi (közdűlő) közút kiszélesítéséhez szükséges területnek Nyíregyháza r. tan. város részére leendő megszerzése czéljából ezennel elrendeltetik; a kisajátítási küldöttség elnökéül Mikecz János alispán, tag­jaiul Somogyi Gyula és dr. Meskó László, jegyzőjéül Sípos Béla tb. főjegyző kirendeltetik s a kisajátító kül­döttség eljárásának megkezdési időpontjául a folyó évi julius hó 3-ik napjának délelőtt 9 órája a helyszínére s majd folytatólag Nyíregyháza városházának kistermébe kitűzetik, s a tárgyaláshoz a kisajátítást kérő Nyíregy­háza város képviseletében annak polgármestere, tiszti­ügyésze és főmérnöke meghivalik. Nyíregyháza város polgármestere felhivatik, hogy a kiadott kisajátítási terv B# összeírást a jelen határozat vétele után a városházánál 15 napig tegye ki közszemlére, s erről, valamint a tárgyalás halárnapjáról az összes ér­dekelteket a jelen határozat e^y példányának vétiv mel­leit való kézbesítésével azonnal külön is azon figyelmez­tetéssel értesítse, hogy a kisajátító küldöttség a kisajá­lilási kérdésben akkor is érdemileg határoz, ha az ér­dekeltek közül senki sem jelen meg. — Utasíttat ik vé­gül, hogy a csatolt hirdetménynek megfelelő példányban alkalmas helyeken leendő azonnali kifüggesztését eszkö­zöltesse s annak megtörténtét a bizottság előtt annak idején igazolja. Miről a vármegye alispánja, Sípos Bela tb. fő­jegyző, dr. Meskó László és Somogyi Gyula b. tagok, Nyíregyháza város polgármestere a jelen határozat 30 példányával és egy hirdetmény kapcsán, vénül Nyíregy­háza város t. ügyésze és mérnöke, valamint a .Nyir­vidék* vármegyei hivatalos lap kiadóhivatala, ugyancsak a hirdetmény egy példányával értesíttetnek. Nyíregyháza, 1899. junius 7. Br. Feilitzsch, főispán. Hirdetmény. A nyíregyházi vasúti állomáshoz vezető községi )|(közdülő) közút kiszélesítéséhez és az ezen útnak két jfoldalán szükségelt fedett belon csatorna létesítéséhez a szükségelt azon területeknek megszerzésére, a mely te­ilrületeknek tulajdonosaival a vételárra nézve a megegye­slzés barátságos uton nem sikerült, — a kereskedelem­j ügyi ni. kir. miniszter úr őnagyméltósága a kisajátítási , jogot 29371- 1-2. 1899. számú rendeletével engedélyez­vén: — a kisajátítási eljárás kesztülvitelére megalakított Á küldöttség működése megkezdésének időpontjául ezen dlbizottság által a folyó évi julius hó 3-ik napjának d e. " 0 órája a helyszínére, majd folytatólag Nyíregyháza vá­iiiros kistermébe tűzetett ki, s a kisajátítási terv és ösz­-: szeirásnak ezen haláridő előtt 15 napon át Nyíregyháza fuvaros polgármesteri hivatalában leendő közszemlére ki­iltétele elrendeltetett. Erről az érdekeltek azon figyelmeztetéssel értesít­hetnek, hogy a kisajátító küldöttség a fennforgó kérdé­ek felett akkor is érdemileg fog határozni, ha a lár­•g jyaláson az érdekeltek közül senki sem jelen meg. Nyíregyháza, 1899. junius 7. Br. Feilltzsch, főispán. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch lüBerthold cs. és kir. kamarás tőispán elnöklete alatt ^Nyíregyházán az 1»99. évi május hó 12-ik napján foly­tatólagosan tartott tavaszi rendes közgyűléséről felvett jjjegyzőkőnyv kivonata. 218—99. Bgy. 6691. 10102—99. K. Tárgyalás alá vétetett a törvényhalósági alkalma­oszottak segély alapjának kezeléséről szóló szabály, endeleti [OÜervezet összeállításával megbízott küldöttség jelentése. Határozat. Szabolcsvármegye közönsége a küldöttség által be­iminiutatott és az állandó választmány által elfogadásra ^ajánlott tervezetet a következő szövegezéssel alkotja meg. Szabályrendelet, a törvényhatósági alkalmazottak segély-alapjának keze­léséről. Általános intézkedések. 1. A Szabolcsvárinegyei törvényhatósági alkalma­lofottak sajál erejükből, saját magok gyámolitása és iga­1 oio11 szükségleteik kielégithetése czéljából a fentebbi czi­aitnen segélyalapot létesítenek. 2. A segélyalap részesei és tagjai a törvényható­ság mindenkori tisztviselői a segéd és kezelő személy­zethez tartozók, ha állandón alkalmazva vannak tényle­2i<;es szolgálati idejük tartama alatt. 3. A segélyalap vagyonát az egyesek és a törvény­hatósági alkalmazottak önkéntes adományából kelelke­)i! ctt a törvény hatóság pénztárában kezelt s az 1898. •v végével kimutatott állapot szerint 1079. frtra rugó ,8! isszeg képezi, jövedelme pedig egyesek és a tagok őn­n« :éntes adománya, továbbá a fentebbi vagyon és a köl­iö sőn adott összeg után szedett kamat nyeremény leend. 4. Az alap pénzkészletének határai kőzött és a ÍB zabályrendeletben előirt módon a gyámolitás kölcsön, oi lyujtás és segélyezés által történik. Gyámolitásban részesülhetnek a szabályrendelet 2-ik >lc zakaszában felsoroltak. ~ A kölcsön-nyújtás. 5. Az alaprészesei és tagjai kivételes méltánylást jénylő esetekben s a jelen szabályrendeletben megalla­oJ »itott módon és feltételek között az alapból kölcsönt ehetnek fel. A kölcsön veti összeg az illető évi törzs fizetésé­ek 10 százalékáig terjedhet s bármikor engedelyeztetik, 51 jlőrlesztetlenül maradt rész ulán esedékes ka­cattal legalább tíz hó alatt egyenlő havi részletekben a hiszti fizetésből való levonás utján törlesztendő. A felvett kölcsön összeg teljes törlesztése előtt jfabb kölcsön nem engedélyezhető. 7. A kölcsön engedélyezésére és utalványozására a >• örvény hatóság első tisztviselője jogosult a szabályren­delettől eltérő kivételes intézkedéseket azonban nem tehet. 8. Elhalálozás esetén a hátralékos kölcsön a halá­lozási illetményből visszatérítendő, esetleg az elhalt va­gyonos örököseitől behajtandó. Kivételes méltánylást igénylő esetekben a vármegye alispánjához beadott s kellően igazolt kérvényre a sza­bályrendelet II. szakasza szerint alakított bizottság a visszafizetés alóli felmentést megadhatja. Segélyezés. 9. A szabályrendelet 2-ik szakaszában megneve­zettek huzamos ideig tartó, kivételes és költséget gyógy­kezelést igénylő betegség esetén vagyoni helyzetükre és a keresetképtelen család tagok számara való tekintettel általában visszatérítési kötelezettség nélkül segelyben ré­szesíthetők. A segélyül adott ősszeg az évi törzsfizetés 10 szá­zalékánál magasabb nem lehet s annak felvételetői szá­mított két éven belül ujabb segélyezésre igényt, senki igényt nem tarthat. A csekélyebb javadalmazást élvező jogosultak egyenlő körülmények között a segély nyújtásnál előny­ben részesitendők. 10. Magasabb javadalmazással egybekötött állásba, vagy jobb vagyoni viszonyok közé való jutás esetén az adott segély összeg kamat nélkül visszafizetendő. E fel­tétel a segélyben részesült személyre nézve időhöz nem kötötten kötelező. Hogy a visszafizetés esete bekóvetkezett-é, a sza­bályrendelet II. szakasza szerint alakított bizottság jo­gosított eldönteni. 11. A segélyre szorulók kérvényei felett az alispán vagy helyettesének elnöklete alatt hat választott tagból álló bizottság határoz. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivűl négy tag jelenléte szükséges. A határozatok szótöbbség­gel hozatnak. Szavazat egyenlőség esetében elnök sza­vazata dönt. Vegyes intézkedések. 12. A bizottság tagjait, a jogosultak közgyűlése saját kebeléből szavazó lapokkal választja. A megbízás három évig tart, a kilépők újra meg­választhatok. A bizottság tagjai közül három a tisztviselők, há­rom a segéd és kezelő személyzetből választandó. 13. A bizottság határozatai jegyzőkönyvbe foglal­tatnak s végrehajtás végett alispánnal közöltetnek. A jegyzőkönyvet az elnök és jegyzőkönyvvezető hitelesíti. 14. Közgyűlésen ülésük és szavazatuk van a sza­bályrendelet 2-ik szakaszában megnevezetteknek. Közgyűlés tartandó minden negyedik év január havában az általános választások megtartása czéljából és esetenkint akkor, amikor valamelyik bizottsági tag helye megüresedik. Az általános tisztújító közgyűlésen a vármegyei főpénztárnok az alap állásáról tájékoztató jelentést tesz. 15. Az engedélyezett kölcsön szabályrendelet sze­rinti törlesztését a számvevőség ellenőrzi, vármegyei fő­pénztárnok pedig a ki ezen alapot kezeli, a számvevő­ség által számfejtett nyugtán feljegyzett összeget a tiszti fizetésből levonni és az alap javára bevételezni köteles. 16. Ugy a kölcsön nyújtás, valamint a segélyezés a vármegye alispánjához czimzett s 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványon kérelmezendő. A kölcsön nyújtásra irányuló kérvények felett az alispán vagy helyettese, a segelyezési kérvények felett pedig a szabályrendelet 11 szakasza szerint alakított bizottság felebbezés kizárásával végérvényesen határoz. Szabályszerűen felbélyegezett kérvény és utalvány nélkül az alapból kiadás egyáltalán nem teljesíthető. 17. A segélyalap vagyona a szabályrendelet 2-ik szakaszában megnevezettek kizárólagos tulajdonát ké­pezvén, a vele való rendelkezési jog is őket illeti. Ha valamely előre nem látható körülmény folytán ezen alap további fenntartása szükségtelennek, vagy le­hetetlennek mutatkoznék, a vagyon hova fordítása te­kintetében az akkori jogosultaknak a szabályrendelet 14 szakaszában említett közgyűlése határoz. Érvényes határozat hozatalra a tagok háromnegyed részének jelenléte szükséges, a kik a kérdésben szótöbb­séggel határoznak. Ezen szabályrendelet a vármegye hivatalos közlö­nyében közöltetik, s Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói utasíttatnak, hogy annak intéz­kedéseit a 447/95. bgy. számú szabályrendeletben meg­határozott módon közhírré tegyék s a kihirdetés meg­történtét igazoló községi bizonyítványokat a polgár­mes'er közvetlenül az alispánhoz, a községek pedig a járási főszolgabíró utján a fentebb jelzett törvényható­sági szabályrendeletben előirt 8 napi határidő leteltével a vármegyei alispánhoz beterjesszék. Miről az alispán közvetlenül, a főszolgabirák és községek pedig a .Nyirvidék* utján jegyzőkönyvi kivo­naton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Kornis Géza, tb. főjegyző. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1899. évi május hó 12-én Báró Feilitzsch Bért hold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt folytatólagosan meg­tartott tavaszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 249/99. Bgy. 9765/99. K. Tárgyaltatott megyei főpénztárnok előterjesztése az ideiglenes pénztári számtiszti állás állandósítása iránt. Határozat. Miután a Il-ik pénztári számtiszti állás a fenn alló szükséghez képest a 61515—95. belügyminiszteri leirat­tal az utado és ebadó terhére ideiglenesen engedélyezve lett s a vármegyei főpénztárnok előterjesztése szerint a mindég fokozottabb mérvben szaporodó munka elvég­zése czéljából ezen állás rendszeresítése s illetve állan­dósítása múlhatlanul szükséges, tekintettel arra is, hogy ha ezen állás véglegesittetik, biztosabban lehet megfe­lelő szakerőt nyerni; a pénztári Il-ik szamtiszti állás véglegesítése; az útadó és ebadó terhére a már meg­állapított 500 frt évi fizetés 100 frt lakbér javadalma­zás mellett elhatároztat ik. A határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügy­miniszter úr ó nagyméltóságahoz az ebadó és útadó jelenlegi állásának kimutatasa mellett oly kérelemmel rendeltetik felterjesztetni, hogy földmivelesügyi és keres­kedelemügyi m. kir. miniszter urakkal egyetértőleg a pénztári il-ik számtiszti állást az útadó és ebadó ter­hére állandósítani méltóztassék. Mivel pedig ezen állás rendszeresítést közérdekű, a határozat a .Nyirvidék* varmegyei hivatalos lap utján közzététetik, s felhívatnak községi elöljáróságok és Nyír­egyháza város polgármestere a közölt határozat szabály­szerű közhírré tetelére s utasíttatnak, hogy a kihirdetés­ről szóló igazolványt illetékes járási főszo Iga bíráik utján Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül a vármegye alispánjahoz terjesszek be. Vármegye alispánja pedig utasittatik, hogy a bi­zonylatok s esetleges felebbezéseket a határozat és ala­pok kimutatásával a belügyminiszter úr Ónagymeltósá­gahoz terjessze fel. Miről a m. kir. belügyminiszter úr Ónagymeltósága felterjesztésen a varmegye alispánja a további intézke­dések megtetele végett, megyei pénztári ós számvevői hivatal továbbá járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, községi elöljáróságok a „Nyirvidék* vár­megyei hivatalos lap ntján jegyzőkönyvi kivonaton ér­tesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Kállay Elek, aljegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 16714. K. 7899! A járási fószolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi április hó 19-én kelt 12387. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kis-Kálló községben felmerült sertésvész folytán el­rendelt zár folyó évi május hó 31-én feloldatott. Nyíregyháza, 1899. junius 2. Mikecz J&nos, alispán. 16733. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Buj községhez tartozó .Rakottyás* tanyán Bleuer és Groák társak kárára 15 darab sertés sertésvész miatt kiirtatott, elhullott, s ez okból a köz­ségben és tanyán levő sertés állomány zár alá helyez­tetett. Nyíregyháza, 1899. junius 2. Mikeci János, alispán. 16894. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi márczius hó 5-ikén kel 7451. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyházán felmerült rűhkór betegűlési eset folytán elrendelt zár a folyó évi inájus hó 20-án feloldatott. Nyíregyházán, 1899. junius hó 3-ik napján Mikecz János, alispán. 16895. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi május hó 17-dikén kelt 15254. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyházán sertés orbáncz betegűlési eset folytán elrendelt zár folyó évi junius hó 2-án feloldatott. Nyíregyházán, 1899. évi junius hó 3-án. Hikeei János, alispán. 16929. K. —Szabolcsvármegye alispánjától. I o9 J. Értesítem, hogy Vasmegyer községhez tartozó Deim Márton-féle tanyán 7 darab sertés sertésvesz miatt elhullottt s ez okból a községben és tanyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1899. junius 4-én. Mikecx János, alispán. 17007. K. " 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Szent-Győrgy-Ábrány községhez tartozó .Bernáth rész* tanyán Keszler Jabab kárára 15 darab sertés sertésvész miatt elhullott s ez okból a községben és tanyán levő sertés állomány zár alá he­lyeztetett. Nyíregyházán, 1899. évi junius hó 5. napján. Mikeei János, alispán. 17008 . K. 18997 Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Kálló-Semjén községhez tartozó .Mandel'-fele tanyán Grósz Mór kárára 10 darab sertés sertésvész miatt miatt elhullott, s ez okból a községben és tanyádon már előzőleg elrendelt zárlat továbbra is érvényben marad. Nyíregyházán, 1899. évi junius hó 5-én. Mikeez János, alispán. 17415. K. 18997" Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi április hó 17-dikén kelt 12176. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Tisza-Dada községhez tartózó .Központi' tanyán fel­merült sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi junius hó 6-án feloldatott. Nyíregyháza, 1899. junius 9-én. Mlkeei János, alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents