Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-11 / 24. szám

Hivatalos mellólclet a „WyiviPaett" iöí»». <5i-m sxamanoa., 15643. K. ~ 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróságoknak. A m. kir. belügyminiszter 51416. sz. kórrendeletét, melynélfogva a fogyasztási adó után szedhető pótlek mikénti megállapítása iránt intézkedik, tudomásul vétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. május 22. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Magy. kir. belügyminiszter. 51416—IV-a szám. Körrendelet valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. A magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről 1899. évi VI. t.-cz. 8. §. értelmében ezen törvény egész terjedelmiben folyó 1899. évi julius hó 1-én lép éleibe. Az idézett törvénynek a rendezett tanácsú és a törvényhatósági joggal felruházott városokra vonatkozó rendelkezései szempontjából szükséges intézkedéseket a f. évi április hó 28-án 32785. szám alatt kiadott rendeleteim tartalmazzák. Ezúttal a szóban lévő törvénynek a kis- és nagyközségekre vonatkozó rendelkezései szempontjából a vármegyei törvényhatóságokat a kővetkezőkre teszem figyelmessé : Az 1886. XXI. t.-cz. 15. §. és az 1886. XXII. t.czikk 132. §. értelmében, — eddigele csakis a tőrvéryhatósági joggal felruházott és a rendezett tanacsu városok voltak feljogosítva arra, hogy az állami fogyasztási adók után pótlékokat szedjenek; — az 1899. VI. t.-cz. 3. §. azonban módot nyújt arra, hogy egyes nagyés kisközségek is biztosithassanak maguknak fogyasztási adó természetű jövedelmeket, — amihez azonban a pénzügyi és belügyi miniszterek előzetes engedélye szükséges. Ez az engedély csakis oly községeknek fog megadatni, amelyek a múltban az áll mii fogyasztási, ital és itulmérési adók beszedési jogát megváltották, vagy bérelték és ebből eredőleg az 1896—1898. évek folyamán oly rendszeres üzleti haszonra tettek szert, amit az állami borilal és húsfogyasztási adók beszedési jogának hasznosítása által most el nem érhetnek s ezeknek a községeknek is csak abban az esetben lehet az engedély elnyerésére kilátásuk, ha az állami egyenes adók után kivetett községi pótadójuk a 40 százalékot meghaladja. Ennélfogva, amennyiben egyes községek az 1898. VI. t.-cz. 3. alapján jövőben a fogyasztási adópótlék beszedési jogának engedelyezése iránt kívánnak esetleg folyamodni: az ez iránti folyamodványokhoz a következő adatokat mindenkor mellékelni kell, — és pedig: a) hiteles kimutatást arról, hogy mily összegért váltotta meg, vagy vette volt bérbe a község az 1896— 1898. években adónemenkint reszletezve az állami ital-, fogyasztási s italmérési adók beszedési jogát, — miképen kezelte ezt a jogot, mennyi volt az e czimen elert évi nyers jövedelme, mennyi az évi kezelési költség és igy mennyi volt a község évi tiszta jövedelme és haszna p b) kimutatást arról, hogy mily összegért váltotla meg, vagy vette bérbe a község adónemenkint részletezve a folyó évre az állami borital- és húsfogyasztási adók beszedési jogát, miképen kezelteti ezt a jogot, mennyi az évi kezelési költség s mennyi évi tiszta jövedelmet vagy hasznot vár a község ezen a czimen? c) egybehasonlitó kimutatást arról, hogy az a) pont szerinti tiszta jövedelem menynyivel volt nagyobb a b) pont szerint várható tiszta jövedelemnél? d) kimutatást arról, hogy mennyi volt az illető községben az utóbbi négy évben és a folyó évben az állami egyenes adók után kivetett községi pótadók százaléka és mennyi volt évenkint az e czimen elért jövedelem ? e) végül önként értlietőleg hiteles alakban csatolandó a képviselőtestületnek a fogyasztási adópótlekok szedése, illetőleg az ez iránti engedély kérelmezése tárgyában hozandó határozata s a helyhatósági bizonyítvány arról, hogy ezen közérdekű határozat törvényszerűen kihirdettetett, — és a felebbezési határidő leteltéig felebbezéssel megtámadtatott-e, vagy sem ? Mindezen a) — e) alatt felsorolt adatok két-két példányban mellékel.ndők a folyamodványhoz; azonkívül a község vagyonleltára s hgutóbb törvényhatósági lag jóváhagyott költségvetése is egy-egy példányban mellékelendő. Az 1899. VI. t.-cz. 3. §. u'.olsó bekezdése értelmében a fogyasztási adópótlékok fizetésére vonatkozó halározmányok a belügyi és pénzügyi miniszterek által egyetértőleg jóváhagyandó községi tzabályréndeletekben levén megállapitandok: — az ez iránti szabályrendeletek az engedélyezés iránti kérvénynyel együttesen fognak fölülvi/sgiiltatni, miért is azok a folyamodványhoz négy példányban, a hirdetési bizonyitványnyal együtt szintén csatolandók lesznek. Megjegyzem, hogy a/, egyöntetűség végett, másrészt az ipari és kereskedelmi érdekek lehető megóvása czéljából egy szabályrendeleti minta van kidolgozás alatt, melyet a törvényhatóságokhoz később fogok leküldeni. Már ezen alkalommal kijelenteni, hogy adandó esetekben a szabályrendeleteket teljesen az általam megküldendő szabályrendeleti mintának tnegfelelőleg kell megalkotni; — amennyiben mégis egyes különleges hely i viszonyok ezen szabályrendelet mintától eltérő egy némely rendelkezés fölvételét elkerülhelctletlenül követelnék: az illető eltéréseket úgy az erre vonatkozó határozatban, mint a folyamodványban tüzetesen indokolni kell. Önként érlelődik, hogy a fentebb tárgyalt folyamodványok s az azokhoz tartozó községi határozatok és szabályrendeletek a vármegyei törvényhatóság, mint közvetlen felügyelő halóság előzetes tárgyalása ulán vehetők csak kormányhalósági tárgyalás alá; miből következik, hogy amenynyiben egyes községek a fogyasztási adópótlékok szedhetese iránt nelalán folyamodni kivannának: — az ez iránti kérvényeiket, a fentebb vázolt módon föNzerelve a vármegyei törvényhatósághoz kell benvujlaniok. — A vármegyei törvényhatóság kötelessége lesz az esetleg beérkező kérvények szabatos fölszerelésére szigorú ügyelettel lenni, a netán mutatkozó hiányokat pótoltatni és azután az ügyet a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen tárgyalni s a hozandó közgyűlési határozat két példányával fölszerelendő iratokat indokolt véleményes előterjesztés kíséretében hozzám esetről esetre fölterjeszteni. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen körrendeletem tartalmát, a területén létező nagy és kisközségekkel tudomás vétel végett mielőbb közölje. Budapesten, 1899. évi május hó 14-én. A miniszter helyett: Széli Ignácz, államtitkár. 6539—99. K. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nagykállói járáshoz tartozó Szakoly— Biri körjegyzőségben a körjegyzői állás megüresedvén, arra az 1886. évi XXII t.-cz. 82. §. értelmében pályázatot hirdetek s felhívom mindazokat, kik ezen állási elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 6. §. ertelmében felszerelendő pályázati kérvényeiket folyó évi junius hó 27-ig hivatalomhoz annál is inkább adják be mivel a később érkezetteket figyelembe nem veszem. Ezen állás javadalmazása a következő: 1-ször évi fizetés Szakoly község részéről 266 frt. Iroda általány 30 frt. Fűtés, világítási általány 60 frt. Körjegyző uti általánya 45 frt. Körjegyző nyugdijába 30 frt. Természetbeni lakás 3 szoba, konyha, kamara, istálló, pincze, sertésól és széna bódé hozzá tartozó 541 •öl területű házi kerttel. A legelő dűlőben 3 hold 397 •öl szántó föld haszonélvezete, az úgynevezett „Falu-kertben" 1 hold 590 Qö! szánló föld haszonélvezete, mely utóbbiakért az adót a község fizeti. 2-szor évi fizetés Biri község részéről 150 frt. Körjegyző uti általánya 50 frt. Iroda szerekre 15 frt. A községházánál levő 1 hold 101 Oöl kert és a Jegyző legelője nevü 4 hold 1 Oöl szánló föld haszonélvezete, melyekért az adót a község tizeti. A választás folyó évi junius hó 28-án délelőlt 10 órakor fog megtartatni Szakoly községházánál. Nagy-Kálló, 1899. junius hó 2. Zoltán, főszolgabíró. 15669. K. 1899! Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és ii községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirájának 4427/99. sz. alatt kelt körözvényét szabályszerű közzé tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1899. május 24. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 4427/99. K. sz. Tekintetes alispán úr! A megyei hivatalos lapban leendő közzététel c/éljából tisztelettel jelentem, miszerint: Grósz Menyhért atyja Dávid Kis-létai lakos tulajdonát tevő 1 darab 8 éves szürke kancza jegytelen lova elszaladt s szorgos kutatás daczára feltalálható nem volt. Nyírbátor, 1899. május hó 18. dr. Leövey főszolgabíró. 15119

. K. 18991 Szabolcs vármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. A nyirbogdányi járás főszolgabirájának 4756/99. sz. alatt kelt körözvényét szabályszerű közzététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1899. május 24. Mikecz János, alispán. (Másolal.) Szabolcsniegye nyirbogdányi járás szolgabírói hivatal. 4 756/99. K. sz. Körözvény. Szlávik Mihály székelyi lakosnak folyó hó 9-ére egy darab 2 éves szögsárga kancza mindkét hátulsó és bal első körme kesely holdas homlokú csikója, a Dombrádi határbeli Orosz Miklós tanyájáról elbitangoll; hivatalos tisztelettel kérem annak a Nyírvidékbe leendő közzétételét elrendeltetni. Kelt Kemecsén, 1899. május hó. Krasznay Péter főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 13488., 13588., 14696., 1 1753., 12 156., 15053. K. 1899. Községi elöljáróságoknak. A folyó év I-ső negyedében foganatosított szemvizsgálatról az adatok több járásból hozzám beérkezvén — azt tapasztaltam, hogy a vizsgálatnak mely irányban való foganatosítása és a teljesített vizsgálatok eredményének a községnél vételni kötelezett jegyzőkönyvbe való bejegyzése tárgyában 5471—VI.—9-1. szám alatt kiadott belügyminiszteri leirat rendelkezései és a mult évi február hó 4-én kelt 2368. K. számú intézkedésemben foglalt utasítások kellően be nem larlattak; —mert a tanköteles gyermekeken kívül legfölebb a gyári munkások képezték vizsgálat tárgyát, inig a szabadságolt katonák, a midőn katonai igazolványukat a községnél láltamozás végett bemutatták, az iparos tanonezok és iparos segédek, a bizonyos ideig távollevő munkások, Amerikából hazaérkezeit egyének és a szolgálatba lépni kivánó egyének rendszeres vizsgálat alá csak igen ritka esetben vétettek, holott oly községe a vármegyének, a hol ily egyének meg ne fordulnának, egyáltalában nincs. Ugyanazért miután a trachoma betegségnek súlyos természete és azon körülmény, hogy ezen betegség fellépése következtében nem csak egyesek, de sokszor családok existentiája lesz megsemmisítve, — közludomásu dolog — s miulán épen ez okból törekvésem oda irányul, hogy ezen betegség a vármegye területéről lehetőségig kikülőnitessék, — a mi pedig csak az egyes eltitkolt esetek felfedezése és kigyógyitása mellett lehetséges: — figyelmeztetem, hogy a fent hivatkozott számú rendeleteket a folyó évnegyedben teljesítendő szem vizsgálatoknál betartani annál is inkább el ne mulassza: — mert az ezen rendeletekkel szemben vétők ellen a törvény teljes szigorával fogok eljárni. Nyíregyházán, 1899. évi május hó 29-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 15649. K. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyirbogdányi járás főszolgabirájának 4922—99. szám alatt kelt körözvényét szabályszerű közzététel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. május 24. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 4!i.'2 —1899. K. Szabolcsvármegye nyirbogdányi járás szolgabíró hivatal. Tekintetes alispán úr! Nagy Pálné szül. Montyán Mária ibronyi lakos hivatalomban megjelenvén, előadta, hogy 14 éves Mária nevü gyermeke f. hó 16-ik napján d. e. a szülei háztól eltávozott s azóta vissza nem (ért, s több napi keresés után mindez ideig nyomára nem akadtak, de a magával elvitt több rendbeli ruhája miatt azt gyanítják, hogy őt valaki szolgálni elcsalta. Ezen panasz folytán tisztelettel kérem a tekintetes alispán urat, hogy nevezett gyermek köröztelését a „Nyirvidék" czimü hivatalos lapban az alábbi személyleírás alapján elrendelni méltóztassék. — Neve Nagy Mária. Születési éve 1885. Vallása gör. kath. Termete vékony, nyúlánk. Arcza gömbölyű. Szeme setét kék. Szemöldöke fekete. Orra rendes. Szája rendes. Haja gesztenyeszin. Fogai épek. Különös ismertető jelei nincsenek. — Eltávozása alkalmával bordó színű reklit és barna szoknyát viselt. — Kemecse, 1899. évi május hó 18-án. Krasznay Péter, főszolgabíró. 16534. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Ért isilem, hogy Nyir-Bátor községben a sertésvész járványszerüleg fellépvén, a sertésállomány zár alá helyeztetett, s az 1898. évi 9300. sz. rendeletben előirott óvintézkedések folyamatba vétettek. Nyiregyhaza, 1899. május 31-én. Mikecz János, alispán. 16243. K. 1899 Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem hogy Nyíregyházán Gráf János kárára 1 drb. sertés sertésvész miatt elhullott, s ez okból az 1898. évi 93300. sz. min. rendeletben előirt óvintézkedések folyamatba vétettek. Nyíregyházán, 1899. május 28-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 16536. K. 18997 ~ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Kálló-Setnjénhez tarlozó Bleuer Béla-féle tanyán 5 drb. sertés sertésvész miatt elhullott s ez okból a községben és határán előzetesen elrendelt zárlat továbbra is, érvényben marad. Nyíregyházán, 1899. május 31-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, az 1899. évi május hó 12-én báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alalt folytatólagosan tartott tavaszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 187—99. Bgy. 13941—99. K. Olvastatott a vármegye alispánjának 13941—99. K. szám alatt veit azon jelentése, melyben a vármegyei regiségi muzeum megteremtése és rendezése körül kifejtett tevékenységért és az ezen muzeum kiváló fontosságú és nagybecsű anyagának sokszor áldozatok árán történt megszerzéséért dr. Jósa András vármegyei tiszti főorvos részére a törvényhatóság köszönetének és elismerésének kifejezése, s a nevezett tiszti főorvos által a fenti czélra hozott áldozatoknak a törvényhatóság által leendő viszonzása iránt indítványt tesz. Határozat. Miulán az emberi művelődés nyomait és fokozatos fejlődését a történelem előlti időszakból feltüntető régiségi muzeumnak a közművelődés fejlesztésére vonatkozó befolyása minden kétségen felül áll; — miután továbbá közludomásu dolog, hogy ezen muzeumnak megteremtése és az összegyűjtése s ritkaságánál és jellegzetességénél fogva kiváló tárgyaknak szakszerű rendezése, dr. Jósa András vármegyei tiszli főorvos időt, fáradságot nem kimélő tevékenységében a régészet, s igy a közművelődés iránti lelkesedéstől áthatott kutatásaiban s áldozatkészségében leli alapját; — s tekintve végül arra, miszerint a nevezett vármegyei főorvos az állal, hogy ezen muzeum megteremtése és rendezésű czéljából igen sok esetben, — saját maga és családja érdekeinek háltérbe tolásával, orvosi gyakorlatának felbenszakitásával és egyes tárgyaknak sajátjából való megszerzésével a köznek hozott áldozatot, — a vármegye alispánja által beadott indítványnak elfogadása mellett, dr. Jósa András vármegyei főorvossal szemben, a törvényhatóság köszönete és kiváló elismerése kifejezésre juttatni rendeltetik ; — az általa fenti czélból hozott áldozatok némi viszonzása fejében részére a vármegyei közművelődési alapból 1000 frt ezennel megszavaztatik, s a Megyery Géza b. lag által tett indítvány elfogadása mellett pedig végül dr. Jósa András vármegyei főorvos arczképe tőrvényhatósági muzeum részére megfestetni határoztatik; s vármegye alispá íja felhivatik, hogy az e czélra szükséges alap megteremtése iránt intézkedjék s eljárása eredményéről a törvh. közgyűléshez jelentési tegyen.