Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-06-11 / 24. szám
A jelen határozat közérdekű lévén s egy közalapnak igénybevételéi czélozván, — szabályszerűen közhírre tetetni s közhirri tétel után az ennek megtörtentet igazoló bizonylatok csatolása mellett, —jóváhavas végett a m. kir. belügyminiszierhez felterjeszteni rendellik. Ez okból a járási főszolgabirák, Nyíregyháza rend tanácsú város polgármestere és a községek elöljárói l.-lhivatnak, hogy a hozandó határoz it közhírré tételét, az 188<i. XXI. t.-cz. 7. §-a értelmében haladék nélkül eszközöljék s az ennek megtörténtét igazoló községi bizonylatokat a községek elöljárói illetékes járási főszolgabiráik utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül a vármegye alispánjához. 8 nap alatt beterjesszék. Miről a vármegye alispánja, dr. Jósa András vármegyei főorvos, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza varos polgármestere és a községek elöljárói, utóbbiak a .Nyirvidék" vármegyei hivatalos lap utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kell mint fent. Kiadta: Sipos Béla, tb. főjegyző. 16316. K. „ . , — jggö ozabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek eljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabírói hivatalától 4430 — 1899. szám alatt kelt hirdetményt szabályszerű közhírré télel végett közlőm. Nyíregyháza, 1899. május 29. Mikecz János, alispán. 592. K. 1899. Árverési hirdetmény. Nyír-Beitek község 17-sO hold vadászterülete 1899. év junius 9-én d. e. 9 órakor Nyirbéllek községházánál tartandó nyilvános árverésen az 1883. évi XX. l.-czikk értelmében hat egymásután következő évre haszonbérbe adatik. Kikiáltási ár 3 frt. Birlő bélyeg és munkadíj költségeket beszámítás nélkül viselni tarlozik. Nyir-Beltek, 1899. május 13. Szinegh Elemér, jegyző. Penyige Sándor, főbíró. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán l»99. évi május hó 12-én báró Feiiilzsch Beithold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt folytatólagosan tartott tavaszi rendes közgyűléséből felvett jegyzőkönyv kivonala: 202/99. B f c'y: 13946/99. K. Tárgyalás alá vétetelt a kir. államépitészeti hivatal főnökének az egyes vasúti állomásokhoz vezető ulak kiépitéso és vámos utakká leendő minősítése tárgyában 484/97. V. sz. alatt beadott jelentése. Határozat. Szabolcsvármegye közönsége a thúzséri vasúti állomáshoz vezető útnak 2.388 km., a fényes-litkei állomáshoz vezető 615 in., a kisvárdai vasúti állomáshoz vezető útnak 470 m., Thass községtől a pátrohai állomáshoz vezető útnak 7.200 m., a demecseri állomáshoz vezető útnak 5.M 15 km., a kemecsei állomáshoz vezető útnak 4.824 km., a rakamazi állomáshoz vezető ulnak 36C. m., a kálló-seinjéni vasúti állomáshoz vezető útnak 670 m., a nyírbátori vasúti állomáshoz vezető ulnak 815 m., a tiszalöki vasúti állomáshoz vezető útnak 1.500 km., a tisza-dadai állomáshoz vezető útnak 1.440 km., a tisza-dobi vasúti állomáshoz vezető útnak 4.700 km., a tisza-polgári vasúti állomáshoz vezető ulnak 2.750 km., s végül b.-szt.-mihályi vasúti állomáshoz vezető útnak 3.368 km., hosszban leendő kiépítését s ezen utaknak a törvh. úlhálózatba leendő felvételét s vámos utakká leendő nyilvántartását ezennel elhatározza, azon feltétel alatt, ha az építési költségek fedezetére szükséges kölcsön törlesztési rés/.leteinek kiegyenlítésére, s a kiépített utak évi fenntartási költségeinek biztosítására a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a vámszedési jogot engedelyezni fogja. Ugyanazért a jelen határozat szabályszerű közhírré tétele után az összes mű és tá.gyiratok a lenti czélból, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr Ó nagyméltóságához azon kérelemmel rendeltetnek felterjesztetni, hogy tekintettel arra, miszerint egyes útszakaszokon a befolyó vámdij tételek összege oly jelentéktelen, hogy abból az illető ulszakasz kiépítése és fenntartása nem eszközölhető, mig viszont egyes útszakaszok vámjövevelme ezen epitési és fenntartási költségeket meghaladja, a vámszédési jogot az összes útszakaszokra comuletive engedélyezni méltóztassék. Végül a pátrohai vasúti állomáshoz Dombrád községtől tervbe vett ut a vámos utak közzül kihagyatni, s ezen útvonal helyett a jelzett utak közzé a Dombrad, Beszterecz, Vasmegyer, kemecsei ut határoztatik felvetetni. Ez okból vármegye alispánja lelhivalik, hogy az ezen útra vonatkozó építési tervet és költségvetést készíttesse el, az írd.fcelt közsegeknek az építési Költségekhez való hozzájárulását biztosítani igyekezzék, s eljárása eredményéről a törvh. közgyűléshez mielőbb jelentést tegyen. A vámos utak közzé ezen utóbbi útszakasznak felvétele volt az előbbi helyett elhatározandó, mert eltekintve attól, hogy a dombrád-pátrohai ut oly turlas talajon vonul keresztül, hol a kiépítés igen nagy nehézségekbe ütközik és tetemes kiadást igényel; ezen utóbbi útvonalnak kiépítését czélszerübbo teszi egyreszt_ azon körülmény, hogy az állal egy nagyobb vidék kozlekedesi igénye nyer kielégítést, másreszt azon teny, ezen útnak kiépítésével a tervbe vett dombrád-ny.regyhaz. h é. vasút Ibrány-Dombrád szakasza kiépitesenek szüksége elesik, s igy egyrészről a községeknek másrészről a vármegyének ezen vasút kiep.tese költségeihez igényűt hozzá járulása ténylegesen csökkenthető. A járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói felhivatnak hogy a jelen határozat közhírré tételét, azon hozzaadassal, ho^y a fenti utak kiépítésére vonatkozo terv es mu.ratoa vármegyei alispáni hivatalnál a nva alos órak aa t megtekinthetők, haladék nélkül eszközöljek, s a közhírre tételt igazoló bizonylatokat a községek elöljárói illetékes járási főszolgabíráik ulján. Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül a varmegye alispánjához 8 nap alatt okvetlenül beterjesszék. Miről a vármegye aliopánja, a kir. állanépitészeti hivatal, a járási főszolgabíró*. Nyíregyháza város polgármestere es a községek elöljárói utóbbiak a .Nyirvidék* vármegyei hivatalos lap utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kell mint fent. Kiadta: Sípot Béla, tb. főjegyző. Szabolcsvarmegye alispánjától. 13028. K. I »99. A járási főszolgabíróknak és a községek elöljáróinak. A .Nyirvidék* folyó évi 12-ik számában közzétett 10361 —9a. *zámu rendeletemmel kapcsolatosan s annak kiegészítéséül közlöm a magy. kir. belügyminiszternek a postai hivatallal nem biró községek érdekében 29913— 99. szám alatt kibocsátott rendeletét másolatban s utasítom a községet annak végrehajtására. Nyíregyháza, 1899. uiájus 29. Mikecz János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 29913—IV-a. szám. Körrendelet valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. Az 1U75. évi október hó 13-án 49783. szám alatt kibocsátott illeni rendelettel a postahivatallal nem biró községek kötelezve vannak, hogy hivatalos leveleiket es értékküldeményeiket az e végből alkalmazandó küldőnezók állal, a postahivataloktól elhozassák, illetőleg oda elszállítsák. Minthogy az érvényben levő postai szabályok értelmében a postahivatal saját közegeivel csak a székhelyen lakó felek küldeményeit kézbesitteti, — ellenben a székhelyen kívül lakó czimzettek, leveleiknek a postáról való elhozatala iránt sajál maguk tartoznak gondoskodni: — ennélfogva azon czél elérése végetl, hogy a postai intézmény előnyeiben a postával nem biró községek lakosai is részesüljenek, legczélszerübbnek az mutatkozik, hogy az ilyen községekben a magánlevelek kőzvelilését a községek eszközöljék, amit az ilyen községek minden nagyobb megterheltelés nélkül annyival is inkább megtehetnek, mert a kezdetben hivatkozott rendelettel a községek sajál hivatalos leveleiknek a postahivataltól való elhozatalára és oda való elvitelére s evégből küldónczök alkalmazására már különben is kötelezve vannak. Ehhez képest a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg a következőket rendelem: 1. §. Minden nagyközség, továbbá minden körjegyzői székhelyt képező kisközség, melyben postahivatal nincsen^ köteles azon postahivataltól, melynek forgalmi köréhez beosztva van, a község, illetőleg a körjegyzői csoporthoz tartozó községek lakosai számára érkezett, vagy azok által feladott közönséges és ajánlott leveleket, levelezőlapokat, hírlapokat, áruminta és nyomtatvány-küldeményeket; továbbá a könyvelt küldeményekről szóló értesítő es nyugtákat, valamint feladó vevényeket, amennyiben azok átvételéről vagy feladásáról az illetők önmaguk külön nem gondoskodnak, hetenként legalább háromszor azon postaküldönczczel, ki a hivatalos levelek továbbításával megbízva van, — elhozatni, illetőleg a postahivatalhoz elszállítani. 2. §. A küldöncz az értekküldeményeket, csomagokat, pénzes leveleket, utalvány, utánvételi és megbízási pénzösszegeket is elviszi a postára, illetve onnan elhozza, ha ezzel őt a magánfelek saját veszélyükre megbízzák. 3. §. Olyan postai szállítmányok közvetítésére, melyek a postatáskában el nem férnek, a községi postaküldöncz nem kötelezhető. 4. §. A postai szállítás czi ljaira minden nagyközség, illetőleg körjegyzői szövetkezet egy oly táskát tartozik beszerezni, mely két kulcscsal zárható s mely kulcsok egyike az illető postahivatal, másika pedig a községi vagy körjegyzői, vagy az elöljáróságnak a postakezeléssel megbízott egyik tagjánál őrzendő meg. (Ilyen postatáskák 11 frt 30 kr.-ért az orsz. postatávirda gazdászati hivatalánál szerezhetők be.) 5. §. Lehetőleg minden községben a községháznál alkalmas és könnyen hozzáférhető helyen közhasználatra levélgyűjtő szekrény állítandó fel. (Ilyen levélgyűjtő szekrény két kulcscsal 5 frtért az országos posta és távírda gazdászati hivatalnál szerezhető be.) Az a község, mely ily gyűjtő szekrényt nem tart, képviselőtestületi határozattal tartozik gondoskodni arról, hogy a magánlevelek, melyik elölj.irósági lag által, a nap melyik szakában és órájában vétessenek át. 6. A községi, illetőleg a körjegyző, esetleg az elöljáróságnak a postakezeléssel megbízóit tagja köteles a hivatalos levelek elküldése alkalmával a levélgyűjtő szekrényben összegyűlt leveleket abból kiszedni s tartozik azokat a n^-ki átadott, illetőleg a többi községektől beérkezett és továbbítandó hivatalos és magánlevelekkel, úgyszintén a felek által feladásra hozott ajánlott levelekkel, csomagokkal, utalványokkal s hozzátartozó pénzöíS/.egekkel, valamint a küldemények elhozatala végett aláírva átadott értesítő és nyugtákkal együtt az úgynevezett .küldöncz postakönyvbe" bejegyezni, ennek megtörténte ulán a .küldöncz postakönyvet* a küldönczczel együtt a jegyzet rovatban aláírni, végre köteles a postakezelő az összes postaküldeményt a küldendő pénzösszeggel, úgyszintén a községbe kiküldött postai .értesítő és nyugtákról s/óló nyilvántartással*, végre a kézbesithetlen levelekkel, hírlapokkal stb. együtt a postatáskába a küldöncz es az illető községi biró jelenlétében elhelyezni és azt gondosan bezárni. 7. §. A postaküldöncz a po-taanyagnak úgy a községben, mint a postahivatalnál való átvételénél győződjék meg arról, hogy a .küldöncz postakönyvbe* bejegyzett küldemények és pénzösszegek tényleg megvannak-e ? mert a küldöncz az átrett postaküldeményekért és pénzösszegekért felelős. 8. §. Tilos a postaküldöncznek úgy a postára menet, mint jövet korcsmába bemenni, vagy bárhova betérni és idegen egyéneknek az általa szállított anyagról felvilágosítást adni. 9. §. A postaküldöncz visszaérkezte után a községi postakezelő, a postaküldöncz, továbbá az illető községi biró jelenlétében a postaküldeményeket és netáni pénzösszegeket a postatas kából kisz-di, az érkezett anyagnak a .küldöncz postakönyvvel* történt egybevetése után ezen könyv jegyzet rovatában az átvételt aláírásával elismeri és a küldeményeket községenként osztályozza : a) a helybelieket, még pedig a hivatalosokat az azok átvételére illetékes községi közegeknek, a magánosokét a szerint, hogy tart-e a község külön kézbesítőt, vagy sem, a kézbesítőnek átadja, avagy magánál őrizetben tartja, b) a nem helybelieket, vagyis a körcsoport többi kisközségei részére érkezett hivatalos és magán küldeményeket pedig továbbítás végett azon közegnek adja át, ki a körcsoportban a körjegyzőség és a többi kisközségek között a hivatalos levelek közvetítésére van hivatva. 10. §. Azt, hogy a községek tartsanak-e oly külön közeget, ki a magán postai küldeményeket a czimzett részére kézbesiti — a községek maguk határozzák el. Azon esetben, ha ily kézbesítői állás nem rendszeresittetik, tartozik a község közhírré tenni a napnak azon szakát és óráját, melyben a lakosok a számukra netalán érkezett küldemények átvétele vegett a községi postakezelőnél jelen!kezhetnek. 11. §. Kézbesítési díj az egyesektől a közönséges és ajánlott levélpostai küldemények után a kézbesítői állás rendszeresítése esetében sem szedhető. Ellenben a községi postaküldöncz, ha őt egyesek a 2. g-ban említett értékes küldemények és pénzösszegek elvitelével, illetve elhozatalával megbízzák, a küldemények után (utalványoknál is) darabonkint 5 kr. közvetítési díjra tarthat igényt. 12. §. Költségkímélés tekintetéből két vagy több község, továbbá két körjegyzőség is közösen tarthat egy postakűldönczöt. 13. §. A posta szavatossága a postai küldeményeknek a községi postaküldöncz részére történt kiszolgáltatásával megszűnik, illetőleg a könyvelt küldeményekért és készpénzösszegekért a posta szavatossága a feladásnál csak azon percztől kezdődik, amidőn a feladó vevény kiadatott, a leadásnál pedig csak addig tart, míg a könyvelt küldeményről, vagy utalvanyról szóló, czimzett által aláirt értesítő és nyugta, illetve a nyugtázott utalvány lap bevonatott. 14. g. A községet a 2. g-ban érintett magán postai szállítmányok és pénzösszegek kezeléséből szavatosság nem terheli. 15. §. A községi postakezelő mulasztásai és viszszaélései fegyelmi uton toroltatnak meg. 16. §. A községi postakezelő eljárása a községekben évenkint tartatni szokott vizsgálatnál a járási főszolgabíró által megvizsgálandó. 17. §. A községi postakezelő köteles a községi postaküldöncz működését ellenőrizni, minden a küldöncz ellen felmerült panaszt bejelenteni. 18. § A .küldöncz postakönyvet* és a .nyilvántartás" czimü füzetet a községnek az illető postahivatal díjtalanul szolgáltatja ki. 19. §. A községeknek e téren felmerült költségei a költségelőirányzatnak az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §. második bekezdésében érintett kiadási csoportja terhére veendők fel. Budapesten, 1899. évi április hó 20-án. Siéll. Szabolcsvármegye alispánjától. 15850. K. 1899. A járási iöszolsabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Torda-Aranyos vármegye alispánjának 5820-99. szám alatt kelt átiratát szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlőm, hogy eredmény esetén arról Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1899. május 24. .Mikecz János, alispán. (Másolat.) Sz. 5820—99. Torda-Aranyos vármegye alispánjától. Valamennyi megyei és városi törvényhatóságnak. Az 1898. év nyarán a Várfalva község határában épített villanytelep építésénél mint munkavezető alkalmazva volt Krausz György volt m. kir. cscndőrőrmester. Az építkezések befejezése után 1898, év augusztus havában nevezett Várfalváról nejének és 3 kiskorú gyermekének hátrahagyásával eltávozott. — Tekintettel arra, hogy Krausz György eltávozása óta nejéről és gyermekeiről nem gondoskodik, azokat hollétéről nem értesíti, s mivel családja Várfalván a legnagyobb nyomorban tengődik, tisztelettel kérem a tek. alispán urat Krausz Györgynek országszerte való körözése iránt intézkedni, hogy családja oda tolonczolható legyen. A Petrozsényi főszolgabírónak megkeresésemre adott válasza szerint Lupény községben nem tartózkodik. — Személyleírása. Neve Krausz György. Éve 48. Vallása ev. ref. Születési helye Földvár (Brassó megye). Termete közép. Arcza hosszúkás. Haja gesztenyeszínű, őszülő. Szeme kék. Orra, szája rendes. Szakálla gesztenyeszínű hosszú, öllőzete úrias. — Tisztelettel kérem tekintetességedet, hogy nevezettet a hatósága területén köröztetni és feltalálás esetén engem értesíteni méltóztassék. — Torda, 1899. évi május hó 9-én. Dr. Butep E., alispán. 16538 . K 1 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Mártonfalva községhez tartozó .Bagos* pusztán Madarász Sándor kárára 12 drb süldő sertésvész miatt elhullott s ez okból a községben és tanyán lévő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1899. május 31. Mikecz János, alispán.
