Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-07 / 19. szám

4. Kpv. 1899. Szabolcsvármegye közp választmányától. Hirdetmény. Olvastatott a magy. kir. belügyminiszter urnák 33000/99. szám alatt kelt körrendelete, melyben a központi választmányt az országgyűlési képviselő választók 1900. évben érvénynyel birandó névjegyzékének összeállítása, illetve kiigazítása végett szükséges előmunkálatok foganatosítására utasitja. Határozat. Ezen felhívás folytán az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítása végett a képviselő választókerületek következő összeirási szakaszokra osztatnak fel. I. A nagykállói választókerület. 1 Első összeirási szakasz. N.-Kálló, K.-Kálló, Biri, Szakoly, Balkány, Hugyaj, Geszteréd, Bőköny, Uj fehértó. 2. Második összeirási szakasz. Gelse, Mihálydi, Nyir-Adony, Nyir-Acsád, Mártonfalva, Szent-György-Ábrány, Buda-Abrány. II. A nyírbátori választókerület. 1. Első összeirási szakasz. Nyírbátor. Piricse, Pilis, Encsencs, Nyir-Béltek, Ny.-Lugos, Vaja, Eőr, Bánháza-Puszta 2. Második összeirási szakasz. Gyulaj, M.-Pócs, Bogát, Kis-Léta, PócsPetri, Levelek, Magy. 3. Harmadik összeirási szakasz. Nyir-Mada, P.-Dobos, Nyir Bakta, Lórántháza, Jákó, Rohod, Ó-Fehértó, Besenyőd. 4. Negyedik összeirási szakasz: Ibrony, Kércs, Ramocsaháza. 5. Ötödik összeirási szakasz: Petneháza, Laskod. 6. Hatodik összeirási szakasz: Kálló-Semjén. III. A kisvárdai választókerület. 1. Első összeirási szakasz: Kis-Várda, Ajak, Jéke, Pap, Karász, Gyulaháza, Anarcs, Fényes-Litke, Komoró. 2. Második összeirási szakasz: Dőghe, Veresmari, P.-Rozsály, Kékese, Kanyár, Dombrád, Berencs. 3. Harmadik összeirási szakasz: Mándok, T.-Pálcza, Bezdéd, Thuzsér, Őrmező, őrladány, Benk, L.-Petri, Lövő, Kis- és N.-Báka, Gyüre, Kis- és N.-Varsány, Bács-Aranyos, K.-Apálhi, Gs.-Kenéz, Gemzse. 4. Negyedik összeirási szakasz: Zsurk, T.-Szent-Márton, Eperjeske, Mogyorós, Eszeny, Szalóka, Agtelek. IV. Bogdányi választókerület. 1. Első összeirási szakasz: Gáva, Berezel, Paszab, Buj, Kótaj, lbrány. 2. Második összeirási szakasz: Halász, Kemecse, Raád, V.-Megyer, Pazony, Oros. 3. Harmadik összeirási szakasz: Napkor, Apagy, Tura, Sényő, Téth, Székely. 4. Negyedik összeirási szakasz: Bogdány, Berkesz, Gégény, Demecser, Keék, Beszterecz. 5. Ötödik összeirási szakasz: Pátroha, Thass. V. Tisza-löki választókerület. 1. Első összeirási szakasz: Tisza-Lök, Tisza-Dob, Tisza-Dada, Szt.-Mihály, Tisza-Bűd, Tisza-Eszlár. 2. Második összeirási szakasz: Baáj, Csobaj, Pthrügy, T.-Kenéz, Tisza-Ladány, Tardos. 3. Harmadik összeirási szakasz: Polgár, (Margita-Puszta ) 4. Negyedik összeirási szakasz: Balsa, Szabolcs, Vencsellő, Timár, Rakamaz, Nagyfalu, Viss, Za'lkod, Kenézlő. A fentebb alakított összeirási szakaszokban a választók névjegyzékének kiigazítására kiküldetnek. I. A nagykállói választókerület első szakaszába elnökül Kertész István, tagokul Szoboszlay Bertalan és Balogh Lajos; második szakaszába elnökül Szentmiklóssy Sándor, tagokul Ujfalussy Endre, Márton Gyula. II. A nyírbátori választókerület első szakaszába elnökül Várady István, tagokul Bortsik Gyula, Baksay Zoltán; második szakaszába elnökül Szilcz Ferencz, tagokul Mikolay György, Kéky László; harmadik szakaszába elnökül Péchy Béla, tagokul Keresztesi Sándor, Ujlaky Gyula; negyedik szakaszába elnökül Nagymáté Péter, tagokul Liptay Lajos és Nyárády Bertalan; ötödik szakaszába elnökül Okolicsányi Lajos, tagokul Jármy Elek, Okolicsányi Ferencz; hatodik szakaszába elnökül Kállay György, tagokul Pásztor István, Nagy Sándor (K.-Semjén); III. A kisvárdai választókerület első szakaszába elnökül Liptay Béla, tagokul Erőss György, Petrovay János; második szakaszába elnökül Nozdroviczky György, tagokul Moravek Gusztáv és Tamás Gyula; harmadik szakaszába elnökül Hideg József t.-pálezai ev. ref. lelkész, Szikszay Sándor, Rácz Béla; negyedik szakaszába elnökül Szabó József (Eszeny) tagokul Makay Miklós, Porzsolt Ádám t.-szentmártoni ev. ref. lelkész; IV. A bogdányi választókerület első szakaszába elnökül Darvas István, tagokul Pethő Antal és Andó Sámuel; második szakaszába elnökül Géczy Ádátn, tagokul Mikecz Pál, Suttka István; harmadik szakaszába elnökül Szalánczy Ferencz, tagokul Gönczy István, Simák István; negyedik szakaszába elnökül Mezőssy Gusztáv, tagokul Jeney István, Angyal Gyula; ötödik szakaszába elnökül Király József, tagokul Horváth József pátrohai ev. ref. lelkész és Kovács Zsigmond thassi ev. ref. lelkész. V. A tiszalöki választókerület első szakaszába elnökül Szomjas László, tagokul Papp János, Suhajda Béla; második szakaszába elnökül Czike Ferencz (TiszaLadány), tagokul Virág András, Márky József; harmadik szakas ába elnökül Bányász Sándor, lagokul Exinger Ferencz, dr. Dekány Lajos községi orvos; negyedik szakaszába elnökül Boócz Ferencz vissi lakos, tagokul Somogyi Imre, Horváth Gyula. A képviselő választók névjegyzékének kiigazítása minden kerületben a f. évi május hó 15-től, május hó 31-ig terjedő határidő alatt foganatosítandó. Az összeírás napját e határidőn belül a küldöttség elnöke tűzi ki, gondoskodik arról, hogy a vezetése alatt működő küldöttség munkálatát e határidő alatt befejezze s munkálatuk eredményéről a kiigazított s illetve összeállított névjegyzék és a küldöttség eskületételi jegyzőkönyvének beterjesztésével egyidejűleg junius hó 5-éig a központi választmány elnökéhez jelentést tesz. Az ősszeirói küldöttségek utasíttatnak: 1. hogy amennyiben a központi választmánynak nem tagjai, vagy ha lagjai is, de még felesketve nincsenek, e működésük megkezdése előtt az 1874. évi XXXIII. törvény 21-ik szakaszában szövegezett esküt tegyék le, erről jegyzőkönyvet vegyenek fel s azt az iratokhoz csatolva, a központi választmány elnökéhez beterjesszék. 11854

. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter folyó évi 16301. számu a kir. állattenyésztési kerületi felügyelőségekhez intézett körrendeletét, tudomásul vétel s mihez tartás végett közlöm. Nyíregyházán, 1899. április 14. Mikecz János, alispán. 2. Hogy az úrbéri értelemben vett telek nagyságának megállapításánál egyedül a Mária Terézia féle osztályozás alkalmával, illetőleg az 1836. évi V. törvényben meghatározott telekmennyiség az irányadó; — az ezen törvényes mértektől eltérő nagyságú, vagy bármely más úrbéri tőrvényeinkben ismeretlen elnevezésű telekegység figyelembe nem jöhet. Ehhez képes' az összeíró küldöltség elnökét és tagjait szigorúan utasitja, hogy az emiitett úrbéri '/í-ed teleknek és földadó minimumnak mennyiségét az összeírás megkezdése előtt minden helyen kellően megindokolt határozatbaa állapítsa meg, s ennek ősszegét, valamint azon körülményt, hogy a választók összeírása ez alapon leend foganatosítva — a községi elöljáróság utján minden jegyzői székhelyet képező községben a legkiterjedtebb módon, felelősség terhe mellett tétesse köz hirré még addig, mielőtt az összeírás kezdetét vette volna. Ezen megállapítás ellen a kihirdetéstől számított 8 nap alatt a központi választmányhoz, ennek határozata ellen pedig ugyanezen határidőn belől a belügyminiszterhez panasznak van helye. 3. Hogy a választók névjegyzékének kiigazításánál az 1874. évi XXXIII-ik törvényezikk 1 —15. §§-aiban foglalt törvényes intézkedésekhez szigorúan alkalmazkodjanak ; a küldöttségi elnök, a jelzett törvény 32-dik § ában bizlositott jogánál fogva jó előre határozza meg azon napot, melyen a küldöttség a munkálat megkezdése végett a nagyközségben vagy a körjegyzőség székhelyén meg fog jelenni, a megjelenési határnapot a községi elöljárókkal a munkálat megkezdése előtt tudassa s azokat utasítsa, hogy a kitűzött határidőt dobszó, hirdetmény és szószékbőli kihirdetés utján kellő módon közhírré tegyék. 4. A törvény 37-ik §-ának rendelkezéséhez képest a választók névjegyzékét minden községben egy példányban betüsorrendben készítsék el, s hogy a törvény 12-ik §-a alapján a választói jog gyakorlásától ideiglenesen kizárt egyénekről, továbbá az egyébként választó jogosultsággal biró azon egyénekről, a kik mint adóhátralékosok az 1874. évi XXXIII. törvény 12. §-ának 5-ik pontja és az 1875. évi VI. törvény 1-ső §-a értelmében a választói névjegyzékbe a törvény értelmében még fel nem vehetők, a teljes adatok feltüntetése mellett a folyó évi összeírás, helyesebben a névjegyzék kiigazítása alkalmával pontos külön jegyzéket készítsen. 5. Az 1874. évi XXXIII-ik t.-cz. 1-ső §-ának a választók életkorára vonatkozó rendelkezéséze való tekintettel az életkort előtüntető rovatot a legnagyobb pontossággal töltsék ki s egy választót csak egy jogczimen vegyenek fel az összeírásba s azt az illető rovatba pontosan vezessék be. 6. Hogy a törvény 33-dik szakaszában foglalt és a szavazók lakóhelyén leendő összeírására vonatkozó intézkedésekre kiváló gondot fordítsanak s csak a jogosultak személyes vagy írásbeli jelentkezés folytán vegyék fel a nem helyben lakót a névjegyzékbe, ha nem lakóhelyén kívánja magát összeiratni, amikor is az ez alapon eszközölt összeírás illető lételét az öszszeirás végett külön is megjelöljék. 7. Azon választók bejegyzésénél, kik „tisztviselők", ne ezen általános kifejezést használják, hanem mindig a hatóságot, vagy egyesületet, melynél alkalmazva vannak s a tisztviselői állás minőségét is tüzetesen megjelöljek. Figyelmeztetnek az összeíró küldöttség elnökei és tagjai az 1874. évi XXXIII ik t.-cz. 90. §-ában foglaltakra, melyek szerint a névjegyzék összeállításánál és kiigazításánál felelősek a törvényben megszabott és esküvel vállalt kötelességeik pontos és lelkiismeretes teljesitéseért s hogy a polgároknak választói joga ellen elkövetett bűntettek és vétségek az 1878. évi V-ik t.cz. 179—180. §-ai szerint büntettetnek. Figyelmeztetnek kötelességük pontos és lelkiismeretes teljesítésére azzal a hozzáadással, hogy netaláni törvénysértés, vagy kötelességmulasztás, illetőleg indokolt panasz esetén az idézett törvény 92. szakaszában gyökerező jognál fogva a belügyminiszter áital fegyelmi uton vonatnak felelősségre. Végül, az összeíró küldöttség elnökei és tagjai felkeretnek, hogy a községi összeíró jegyzéken a választási jogosultság alapját képező adómennyiséget mindenütt kitüntessék s figyelmeztettetnek, hogy az összeírás alapját képező s hozzájuk kiküldött ez évi összeíró lajstromoknak közhitelességi okmányok gyanánt való használhatása érdekében ezeket tisztán őrizzék meg s azokon sem feljegyzést, sem igazítást ne tegyenek. A községi elöljárók felhivatnak, bogy a kiigazítás határidejének közhírré tétele, valamint a kiigazításkor szükséges iratok előmutatásánál hivatali kötelmeiket buzgalommal teljesítsék. A központi választmány elnöke felhatalmazlatik, hogy az időközben lemondott küldöttségi elnökök vagy tagok helyett másokat nevezhessen ki. Ezen határozat hirdetmény alakjában kinyomalni, a küldöttségi elnököknek az 1900. évi összeírás és a szükséges nyomtatványokkal, a küldöttségi tagoknak, a vármegye alispánjának, a központi választmány jegyzőjének alkalmazkodás, a járási föszolgabiráknak, a községek elöljáróinak kifüggesztés és szószékről, valamint dobszó utján leendő kihirdetés végett megküldetni, valamint a „Ny irvidék" hivatalos lapban közöltetni rendeltetik. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye központi választmányának az 1899. évi május hó l-én tartott üléséből. Mikccz János, Komis Géza, ali>pán, mint a központi vá- tb. főjegyző, mint a közpon i lasztmány elnöke. válaaztmány jegyzője. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. kir. miniszter 16.301/II-1. szám. Körrendelet. Valamennyi magy. kir. állattenyésztési ker. felügyelősé nek. Az országos lótenyésztés általános szempontjából kívánatosnak, sőt előnyösnek tartom, hogy mindazok közreműködését igénybe vegyem, kiknek szakértelmétől és lelkiismeretes érdeklődésétől e téren kedvező sikert remélhetek. Énnek folytán kiváló súlyt helyezek arra, hogy az állattenyésztési felügyelőségek is alkalmat nyerjenek figyelemmel kisérni és előmozdítani ezen nagyfontosságú közgazdasági ág felvirágozásál. Azon reményben, hogy ez á.tal az ő óhajtásuk is valósul, utasítom az állattenyésztési felügyelőségeket, miszerint rendes hivatalos utazásaik alkalmával terjeszszék ki figyelmüket arra is, vájjon a községben van-e köztenyésztésre használt apaló, azt tekintett nélkül arra, hogy községi vagy magántulajdonban van-e, tekintsék meg; szerezzenek tudomást annak ellátásáról, gondozása és miként használásáról s ha bármely irányban észrevételük van arról, egyéb felterjesztéseiktől elkülönítve, tegyenek hozzám jelentést, melyben esetleg a szükségesnek vélt czélszerü intézkedések iránt is javaslatot tehetnek. A fentiekből láthatólag, az állattenyésztési felügyelőségeknek a helyszínén közvetlen intézkedési és rendelkezési joguk nincs ugyan, (kivéve, ha arra esetről-esetre határozott külön utasítást nyernek); de mégis alkalmuk nyilik nemcsak figyelemmel kisérni az országos lótenyésztés fejlődését, hanem a netaláni hiányok és hibák elenyésztetésére, kijavítására jelentéseik utján befolyást is gyakorolni. Nem különben feladatukká teszem, hogy az általam segélyezett közös csikó-legelőket (természetesen a cs. és kir. közös hadsereg csikó-telepei stb. ide nem értetnek) szintén szemléljék meg, azok berendezéséről, kezeléséről s egyéb körülményeiről tájékozást szerezve, észrevételeiket hozzám jelentsék. Ha az e tekintetben nyerendő megbízatást a rendes, hivatalos utazások keretében nem foganatosíthatják, külön készítendő utiszámla alapján számítsák fel útiköltségeiket. Ez alkalommal egyszersmind iutézkedtem, hogy ugy az állami fedezletési állomásokra szétosztott, mint a községek, illetve magánosok tulajdonában levő s köztenyésztésre használható mének jegyzéke évenkint az állattenyésztési felügyelőségeknek megküldessék s hasonló czélból ide mellékelek egy községi mének bérletére vonatkozó „Szerződés" — valamint a magánosoknak selejtezés alkalmával eladott ménekre vonatkozó „Nyilatkozat" szöveget. Önként érthetőleg figyelmük és ellenőrzési feladatuk arra is kiterjed, hogy köztenyésztésre engedélylyel nem biró mének ily czélra fel ne használtassanak — s a hol e tekintetben visszaélést fedeznek fel, azt ne csak hozzám jelentsék be, hanem egyszersmind az illetékes elsőfokú hatóságnak is hozzák tudomására. Midőn azon reményemnek adok kifejezést, hogy az állattenyésztési felügyelőségek, hatáskörük ezen kibővítését készséggel és az ügy iránti meleg érdeklődéssel használják fel az országos lótenyésztés felvirágozásának előmozdítására, egyszersmind tudatom, hogy ezen intézkedésemről úgy a törvényhatóságokat, mint a lótenyész-bizottsági elnök urakat és ménes — és méntelepparancsnokságokat is egyidejűleg értesítettem. Kelt Budapesten, 1899. márczius hó 28-án. Darányi s. k. A másolat hiteléül: Petzrik, s. h. igazgató. 12738. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi április hó 10-dikén kelt 11100. számu értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Gsobaj községhez tartozó Stein Sámuel f. tanyán felmerült lépfene elhulási eset folytán elrendelt zár folyó évi április hó 18-án feloldatott. Nyíregyházán, 1899. április hó 22-én. Mikecz János, alispán. 13117. K. Í8997 Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi február hó 9-én kelt 4333. K. számu értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyházán felmerült rühkór folytán elrendelt zár folyó évi április hó 22-én feloldatott. Nyiregyháza, 1899. április 22. Mikecz János, alispán. 13

486

. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi április hó 17-én kelt 12207. számu éstesitésemre, tudomására hozom, hogy a NyirBátor községben előfordult lépfene elhallási eset folytán elrendelt zár folyó évi április hó 25-én feloldatott. Nyiregyháza, 1899. április 29. Mikecz János, alispán. 13491. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy T.-Eszlár községhez tartozó „Szurkos" tanyán Szomjas Gusztáv kárára 4 drb sertés sertésvész miatt kiirtatott s ez okból a községben és tanyán levő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1899. április 29. Mikecz János, alispán. 1348

5. K. 1899. Értesítem, hogy Nyir-Béltek községben Hegedűs László és társai kárára 6 drb ló rühkórban megbetegedett s ez okból a községben 9 drb ló zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1899. április 29. Mikeez János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától.