Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-05-07 / 19. szám
L 68. Eb. jgggj— Szabolcsvármegye erd. albizottsága. A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter ur, a sima fenyő rozsda elleni védekezésről szóló utasítását 34. eln. sz. alatt közli. Határozat. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur <3 mgyméltóságának 34. eln. sz. leirata közhírré tétel végett a Nyirvidék utján közététetni rendeltetik, azon felhívással, hogy akár magánosok, akár az erdőtisztek a rendeletben jelzet fabetegséget észlelnék, annak megakadályozása végett a védekezést haladéktalanul eszközöljék s erről az erdészeti albizottsághoz folyó év Szeptember hó l-ig jelentés teendő. Miről Nyiregyháza város polgármestere s a községi elöljáróságok a Nyirvidék utján, továbbá a kir. Erdő felügyelő Debreczenben, jelen határozaton értesíttetnek. Nyíregyházán, lt>99. Április hó 11-án Dr. Meskó László, erd. alb. elnök. (Másolat:) Földmivelésügyi m. kir. minisztea 34/eln. 1—4. Körrendelet. Valamenyi közigazgatási bizottságnak és királyi erdőfelügyelőségnek. A simafenyő hólyagos rozsda elleni védekezés ügyében. Értesülvén arról, hogy a .simafenyő hólyagos rozsda* (Feridermium resp. Aecidium Strobi. Kleb.) Foroszország egyes vidékein fellépet, ezen a siiuafenyő (Pinus Slrobusz L.) valamint a czukor fenyő (P. Lambertiana Dougl) és a hegyifenyő (P. monticola Dougl.) fákra és állabokra káros és veszélyes betegseg fellépése és tovább terjedése elleni óvóintézkedések szempontjából szükségesnek találom a közigazgatási bizottságot - és a királyi erdőfelügyelőseget a következőkre figyelmeztetni. Az előbb emiitett betegséget előidéző gombának (Cronartium ribicola Dietz) első fejlőd si alakjai (az uredo és telento spórák) a ribiszke (Ribes) félék külö-, nősen pedig a fekete ribiszke (R. nigrum L.), az arany ribiszke (R. aureum Purach.), a veres ribiszke (R. rubrum L.) a vörös virágú ribiszke (R. sanquineuni Pursch) és a pöszméte ribiszke (R. grossulaiia L.) leveleinek alsó lapján lépnek fel. Ott telepet képezve, érés után mindjárt csíráznak és létre hozzak a sporidiákat. Ezek a simafenyő s ezenkívül a fennebb megnevezett fenyőfajok levél nélküli ágainak kérgére jutva spermogniumokat fejlesztenek, a melyekből az aecidium alak es illetve a tulajdonképeni baj, az u. n. .hólyagos roszda* fejlődik. Ez a kéregnek erős megvastagodását előidézve, a kérget, háncsot teljesen tönkre teszi s néha a fás részbe is behatol. E betegség folytán a fiatalabb törzsek haiLar elpusztulnak; az idősebbek sokáig ellenállnak ugyan, azonban ágaikat egymásután elvesztve, végre az egész törzs a betegség áldozatává lesz és az egész állabok tönkre mennek. A betegség-elleni védekezésre s a betegség tovább terjedésének megakadályozására a következő óvó- és irtó intézkedések ajánlhatók: 1. A simafenyő állabokból, valamint a csemetekertekből s ezeknek 50. m. távolságon belüli területéről minden ribiszke (Ribes) féle, különösen pedig a fekete ribiszke (R. nigrum . L.) kiirtandó s a kerti ribizli és köszméte juniustól kezdve figyelemmel kisérendő, beteg leveleik pedig elégetendők; 2. A gomba által megtámadt fenyőág vagy törzs szintén feltétlenül elégetendő; 3. A simafenyőt jó fekvésű helyen, a hol sem ribiszke (Ribes) félék, sem beteg fenyők nincsenek s ilyen körülmények között levő faiskolákból hozatva, kell elültetni. Felhívom továbbá a közigazgatási bizottságot, hogy jelen intézkedésemről a kerületében levő erdőbirtokosokat 3 erdőtiszteket megfelelően* értesítvén, hivja fel s illetve utasítsa, hogy az említett betegség- netaláni fellépése esetében, a tovább terjedés megakadályozása érdekéből a fenti intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg, a czimhez pedig az esetről jelentést tegyenek. Rendelem végül, hogy a czím ez ügyben hozzám folyó évi október hó 1-éig minden körülmények között jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1899. február hó 24-én. A miniszter megbízásából: Solta Gyula. 103. Eb. Szabolcsvármegye erdészeti albizottsága. A debrcczeni kir. erdőfelügyelő, az erdőterületek összeírására vonatkozólag javaslatot tesz. Határozat. Felhívatnak a községi és körjegyzők, hogy az úrbéri legelő illetőségekből az 1898. évi XIX. t.-cz. értelmében állami kezelésbe adandó és összeírandó feltétlen, erdőtalajjal, vagy véderdőjelleggel biró területeknek, valamint a volt úrbéreseknek esetleg felosztva kezelt azon erdőilletőségének ősszeirhatása végett, melynek felosztása az 1871. évi 53. (urb. rend.) t.-cz. 32. §-a ellenére nem biro uton történt, vagy pedig melyek mint erdők, vagy kopár terek ajándékozás, vétel, elcserélés, vagy más jogczvnen jutottak av urb tulajdonába, közösen kezeltetnek és mint vederdok, vagy feltétlen erdótalajjal birók, állandóan erdőként feltartandók, az ide vonatkozó birtokjogi, részletes területi es a talajra vonatkozó adatokat, hivatkozással az ,89 9-® vl 15217. sz. f. minist, végrehajtási rendelet 10. §-nak b), c), d) pontjaira, haladéktalan írják össze és időnyeres végett (esetleg nemleges jelentéseiket is) közvetlen a kir. erdöfelügyelőhöz Debreczerie folyó hó 15-dxkeig felelosseg terhe niellett.terjesszék be, a jár. erdőtisztnek pedig, ha e tárgyban is hozzájok fordul, ugyanezen adatokat reszére is adják át. Miről a kir. erdőfelügyelő, a járási erdőtiszt pedig oly figyelmeztetéssel, hogy a már előzőleg kiadott utasításhoz alkalmazkodva, saját részéről .s oly adatok birtokába igyekezzék julni, melyek összeírás eseten észrevételekre és felesleges helyszíni szemlére okot nem lógnak szolgáltatni, - külön határozattal, továbbá járási főszolgabirák, Nyiregyháza város rendorkapitanya községi és körjegyzők a .Nyirvidék' utján értesíttetnek. Nyiregyháza, 1899. május 3. Dr. Meskó László, erd. albiz. elnök. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. 1306L_K. I8'J!». A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Gáva községhez tartozó tanyán a jászói prépostság kárára 9 darab sertés sertésvész miatt elhullott s ez okból a községben és tanyán levő sertésállomány rár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1899. április 25. Mlkeez János, alispán. 13034. K. !ggg — Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Tisza-Szent-Márton községhez tartozó Pinkóczi János és társai kárára 4 darab sertés sertésvész miatt elhullott s ez okból a községben levő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1899. április 24. Mikecz János, alispán. 13342. K. 1899^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi április hó 13-án kelt értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyházán felmerült lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár folyó évi április hó 25-én feloldatott. Nyiregyháza, 1899. április 27. Mikecz János, alispán. 12737. K. 1899; Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak,Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi február hó 26-án kelt 6485. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Tisza-Eszlár községben felmerült rühkór betegülési eset folytán elrendelt zár folyó évi április hó 19 dikén feloldatott. Kelt Nyíregyházán, 1890. április hó 22-én. Mikecz Jáuos, alispán. 13046. K^ 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi április hó 2-án kelt 10594. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Keék községben előfordult rühkór .folytán elrendelt zár folyó évi április hó 23-án feloldatott. Nyiregyháza, 1899. április 25. Mikecz János, alispán. 12360. K. _ , . . ... ..... Szabolcsvarmegye alispanjatol. i oyy, A községi elöljáróságoknak. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltóságának 2065—99. számú körrendeletét tudomásul vétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1899. április 19. Mikecz János, alispán. (Másolat.) A vallás és közoktatásügyi magy. kir. miniszter. 2065—99. szám. Körrendelet. Az 1893. évi augusztus hó 31-én 33.564. szám alatt kelt rendelettel kibocsátott iparos-tanoncz iskolai szervezetnek a községi jellegű iparos-tanoncz iskolákban alkalmazandó igazgatók és tanitók választását szabályozó 55., illetve 71. §. g) pontjait a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyetértőleg a kereskedő-tanoncz iskolák részére alkotott s az 1897. évi május hó 24-én 25314. szám alatt kelt rendelettel kibocsátott szervezet 44., illetve 59. §. g) pontjában foglaltaknak megfelelőleg akként módosítom, hogy az ipar tanoncz-iskolai szervezet 55. §. g) pontjának eddigi szövege helyébe a következő intézkedés iktatandó: ,A tanoncz-iskola igazgatóját és tanítóit az iskola bizottság a kir. tanfelügyelő, vagy megbízottjának elnöklete alatt tartandó választó gyűlésen alkalmazza. Azon esetben, ha a kir. tanfelügyelő a választáshoz hozzá nem járulna, az üg7 a kir. főigazgató utján elbírálás végett, a vallás és közoktatásügyi miniszter elé terjesztendő." — A 71. §. g) pontjának eddigi szövege helyébe pedig a következő rendelkezés veendő fel: „Igazgatót és tanerőket alkalmaz. (Lásd az 55. §. t.)" Az állami jellegű iparostanoncz iskolákban a tanerők a kir. tanfelügyelő javaslata és a főigazgató véleményes jelentése alapján tőlem nyerendik megbízatásukat. Budapesten, 1899. évi április hó 4-én. A miniszter helyett: Zsilinszky, államtitkár. 2595—899. K. Dadai alsó járás főszolgabírójától Körözvény. Hollender Adolf tiszapolgári lakos bejelenti, hogy márczius hóban mint czipész-segéd nálla alkalmazásban volt Rohfeld Zsigmond, a törvényes felmondási határidő betartása nélkül, márczius hó 20-án munkakönyve és 20 forint tartozás hátrahagyásával ismeretlen helyre megszökött. Felkéretnek az összes hazai hatóságok, nevezettet körletük területén nyomoztatni s az eredményt feltalálása esetén hivatalommal közölni szíveskedjenek. Személyleírás: Rohfeld Zsigmond születési helye Esztergom, született 1866., vallása róm. kath., termete közép, arcza ovál, szeme kék, szemöldöke szőke, orra, szája rendes, fogai épek, haja szőke, különös ismertető jele nincs. Foglalkozása czipész segéd. Munkakönyvet nyert 1888. év deczember 16-án a budapesti czipész iparhatóság által. Tisza-Lök, 1899. április 20. Dobos, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 9290. K. 1899. A Járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A csongrádi járásban összeirt teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét puhatolás végett azon felhívással közlöm, hogy felUlálas esetén közvetlenül Csongrád vármegye alispánja lesz értesítendő. Nyiregyháza, 1899. márczius 25. Mlkeci J^nos, alispán. (Másolat.) A csongrádi »o.o*u járá»lMn 1899. évre összeírt teljesen ismeretlenek névjegyzékét nyomozás végett azon kéréssel küldöm ineg, bogy az eredményről annak idején érlesiteni szíveskedjék. A teljesen ismeretlennek nevei: Dömötör József, Gal József, Huszka János, Pintér Sándor, Rafáel István. Szóhk Ferencz, Tóth László. Szentes, 1899. február 21. Dr. Mitó Zsigmond, alispán. 10619. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A fejérgyarmati sorozójárásban összeirt teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét szabályszerű puhatolás végett közlöm, feltalálás esetén közvetlenül Szatmár vármegye alispánja lesz értesítendő. Nyiregyháza, 1899. április 6. Mlkeca János, alispán. (Másolat.) Ismeretlen hadkötelesek 1899. évi kimutatása: Balogh Miklós, Bárányi Ferencz, Békési Albert, Bereczki József, Biriki János, Bodnár Bálint, Bojtor János, Bónis Kálmán, Bóra Lajos, Czirák Mihály, Csák Bálint, Danó Károly, Dávid Bálint, Fodor János, Fuchs Ábrahám, Gacsó Gedeon, Garádi Ádám, Gari Bálint, Gyuricska Mihály, Hága György, Heiszter István, Horváth Gergely, Iváncsó Ferenci, Jócsák György, Juhász Bertalan, Kiss Józseí, Klein Ignácz, Kocsorák János, Kovács József, Kóczé Mihály, Lakatos András, Lakatos János, Milák Bertalan, Nagy Ferencz, Pásztor József, Pethő István, Sankó István, Spingeld Nóé, Szabó Bertalan, Szabó Gusztáv, Szabó István, Szalma András, Schvarcz Hermán, Tóth Mihály, Tóth Ferencz, Tóth Károly, Takács Gábor, Varga István, Veisz Antal, Veligdán János, Vincze Bertalan. 9352. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A Járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az élesdi és tenkei sorozójárásokban összeírt, teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét puhatolás végett oly felhívással közlöm, hogy feltalálás esetén közvetlenül Bihar vármegye alispánja lesz értesítendő. Nyiregyháza, 1899. márczius 24. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Névjegyzéke a Biharmegye élesdi sorozójárásban 1899. sorozási évre összeirt és ezen sorozójárásban 1878., 1877. és 1876. években született teljesen ismeretlen hadköteleseknek: Popa Mitru, Magiár György, Vargha Flórián, Domokos Ádám, Flóra Péter, — János, Lingurár Tivadar, Lovas Viktor, Weubauer Simon. — Névjegyzéke Biharvármegye tenkei sorozójárás községeiben az 1899. évi ujoncz-állitáshoz összeírt 1878-ik évi születésű teljesen ismeretlen hadköteleseknek: Fekete György, Kornya Tivadar, Kracsun Demeter, Szegedi Ambrus, Triff Mihály, Pável Miron. 11101. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A csengeri járásban összeírt teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét nyomozás végett oly felhívással közlöm, hogy feltalálás esetén közvetlenül Szatmár vármegye alispánja lesz értesítendő. Nyíregyházán, 1899. április 7. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Névjegyzéke a Csengeri sorozó járás 1899. évre felhívott ismeretlen hadköteleseinek. Jakab László, Kacz Mátyás, Lebovics Antal, Takács Gyula, Moldován György, Zsiros János, Muló Demeter, Farkas György. Csenger, 1899. február 22. Böszörményi s. k. főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 10356. K. 1899. A Járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A magy. kir. posta portómentességónek fali térképére vonatkozó előfizetési felhívást tudomásul vétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1899. április 10. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Előfizetési felhívás! ,A magyar Posta portómentességének Fali Térképé*-t azon tiszteletteljes megjegyzéssel bátorkodunk Nagyságodnak szives betekintés végett megküldeni, kegyeskedjék annak nélkülözhetetlen és gyakorlati voltáról meggyőződest szerezni. Miután művünk hivatalos adatok nyomán kidolgozva s a magy. kir. posta és távírda vezérigazgatóságnál felülvizsgálva lett, a közigazgatás terén úgy a megyei és városi, hatóságok, hivatalok, valamint a községi elöljáróságoknál oly gyakran előforduló kétes esetekben biztos kalauzul szolgál s ezen esetekből eredő kellemetlenségek elkerülésére nélkülözhetetlen segédeszköz. Művünknek úgy a megyei hatóságok és hivatalok, valamint a községi elöljáróságok közti körözését kérve, maradtunk Székesfehérvár, 1899. márczius hó, — teljes tisztelettel: Obermayer János és Barcza Ferencz, m. kir. posta és távirda tisztek. — A két részből álló térkép ára egy korona. Folytatása a főlapén.
