Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-26 / 9. szám

frtpíí DÍ e pancsok nemcsak Migyarországon vannak forgalomban. Külföldre is vitetnek ki, mint maevar borjk és tönkre tették szőlőhegyeink világra szóló hir •evét ugy, hogy már nem hisz senki a tiszta magyar borban. Azon a ponton vagyunk, hogy ha meg nem aka dályozzuk a borhamisításokat, megakad a szólók fel­újítása ős tönkre megy külföldi hineTQuk és nem le­szück képesek többé régi piaczainkat az uj szőlőknek megszerezni. És mindez egy plr szár, lelkiismeretlen hamisító kedveért, a kik üzelmeikkel a termelók és fogyasztók rovására és az ország becsületének árán, milliókat ős százezreket szereznek. Nagyon is itt volt tehát az ideje annak, hogy a má évek óta hatástalaunak mutatkozó műbortörvénv szigorú végrehajtása iránt intezkedett Magyarország földmivelésügyi, kereskedelemi és belügyi minisztere. Az egész ország osztatlan tetszéssel fogadta a kiadott legutolsó rendeleteket, a melyek mig egyrészt a hatóságokat kényszeritelték a szigorú eljárásra, más részt a borellenőrzó bizottságok létesitésévei a termelő ós fogyasztó közönség köréből az eljáró hatóságok mellé egy segítő, véleményező és ellenőrző organizmust ren­deltek. Az összes vármegyék egy félév alatt létesítették ezeket a borellenórző bizottságokat, amelyek az ország legtöbb részéb-n működni is kezdettek. És mi lett az eredmény? Két-három hónap alatt 100 és 1000 hamis bor­minta került a szakértő fórumok elé és a sújtó ítélet egymásután irtja ki a c alókat. Minden borhamisító elitélését az ország tapsai kisérik, mert nemzeti becsületünk kívánja meg azt, hogy ezektől az élósdiektól megszabadítsuk Magyaror szágot. Rövid még az idő, hogy általános tapasztalatokra hivatkozhassunk, de már is vannak vidékek, a hol ha­tározottjavulás konstatálható már az első Ítéletek hatása folytan is és általános a meggyőződés, hogy ha a mű­bortörvéuyt csak 4—5 éven keresztül is hasonló erély lyel hajtjuk végre, u magyar bortermelésnek és a fo­gyasztó közönségnek kiszámithatlan hasznára elpusztul­nak a hamis bortömegek hazánkból. Nem ütközhetünk meg azon, hogy az üldözőbe vett csalók védekeznek. Da már az mégis hallatlan dolog, hogy az elitólt ós ítélet alatt levő borhamisítók Budapest székes-fóvá rosban valóságos szindikátust alapítottak. Ez a szindikátus hires országgyűlési képviselőket, ügyvédeket és régi nagy napilapokat szerez meg czél­jainak, nagy aparátussal és nagy összegekkel rendel­kezik és mindezen eszközeivel kíméletlen hajszát indít meg azon minisztériumok és hatóságok ellen, a melyek­ben volt és van erkölcsi bátorság még a milliomos ezé­geket is bőrtönbe csukni, ha a csalás reájuk bizonyult, A borhamisítók e központi szindikátusának befo­lyása azonban nemc;sak a sajtóra terjed ki, hanem sike­rűit a budapesti kereskedelmi csarnokot és kereske­delmi kamarát is arra bírnia, hogy e tisztátalan keres kedelmi elem érdekei mellett foglaljon állást. Az érdekelt gazdaközöuség természetes, hogy szin tón nem nézheti tétlenül érvényesülni kezdő jogos ér dekei ellen intézett ezen gálád támadást és sorompóba lépett. A magyar gazdák legnagyobb erkölcsi testülete, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület viszi ezen a téren is a vezérszerepet és csatlakozásra hívta fel az összes vármegyei gazdasági egyesületeket, megüzente a harczot a borhamisítók szindikátusának. A legközelebbi jövőben tehát az ország egy érde kes és a nemzetre végeredményében felette fontos gaz­dasági harcznak lesz szemtanuja, amelyet a magyar Az utca sarkon már ott a banki könyvelő a ko csival. Jánoska beül hozzá. — Mehet, irány a Rákóczy! — Nem fél? Kérdi a banki köoyvelő ós fürkészve nézi a kocsi félhomályában szomszédja arcát. — Nem. Suttogja Jánoska. 1 — Igyék egy kis konyakot. — Nem iszom, nem szoktam. — Csak igyék nem árt az ilyenkor, hisz párbaj! vivní se szokott, ma még is verekszik. Igyék csak. A könyvelő ur jókora konyakos üveget huz elő a belső szebéből és oda adja Jánoskának. Jánoska iszik. — Többet, többet! Uaszolja a könyvelő. Jánoska iszik többet és többet. A táncteremben már együtt vannak a többiek. Igyekezünk a vetkeztetéssel, a kötelékek felrakásával. Jánoska olyan furcsának találja igy bebugyolált nyak kai, csuklóval magát. Minek a? Vértesi Kelemen Ernő szörnyen nyugodt. Guoyo­san néz át ellenfelére. Jánoska meg csodálattal vissza Huh micsoda forradás van a mellén végig — niui a jobb karján is van egy —• be furcsa! Békítik őket. Igen? Nem — nem! Ha nem, hát — rajta. Jánoska megy előre. Jobban szeretne hátra menni de hát nem lehet. Vértesi Kelemen Ernő szét terpeszkedik mint egy béka, a kardjával meg úgy mókázik, hogy Jánoska azt sohse tudná utána csinálni, figurákat rajzol a he­gyével a levegőbe. Jánoska alig Iát, szédül is vagv mi, a konyak ! Az ellenfél hirtelen nagyot dobbant, Jánoska erre vág egy kegyetlent előre, de többet aztán nem vág. Olyan zavarosan lát, hall. mindent. A karja le­hanyatlik. ÁUj! Futkosás, megfogják hárman is, a jobb karján meg olyan melegséget érez. Oda pillant vér — mennyi vér. Bizony Jánoska te avval a kezeddel ebben az életben, nem sok egy betű, de annyit se irsz már. szőlőtermelő és fogyasztó közönség viv egyik nagy ter­melési águok és kiviteli érdekünk védelmezőiére azok kai az elemekkel, amelyek piszkos utakon, és a kőz rovására eddig űzött jövedelmező mesterségüket akar­ják most már szemérmetlenül tovább folytatni. Az egyik oldalon a termelók és fogyasztó népek százezrei és milliói a becsületnek, a tisztességnek éa az igazságnak fegjvéréinI a másik oldalon a meggazda­godott borhamisítók bármikor és bárhol, bármioó fegy verek használatára ké>z csapata. A harcz erós lesz, mert a nagy vagyonoknak nem tiszta czélzataik elérésére hosszú kezűk van. De mi bizunk az eredményben! Bízunk benne, hogy Magyarország kormánya nem dobja oda százezernyi szorgalmas, verejtékes munkából •Hó lakosságának érdekét néhány száz csaló martalékául, hanem kitart és halad tovább a megkezdett irányban. Bizuuk benne, hogy az összes vidéki hatóság ős borellenórző-bizottságok, amelyeknek tagjai a magyar társadalom színe-java, teljesíteni fogják kötelességüket és nem engedik meg, hogy M <gyarországon a borha misitók és csalók üljenek diadalt a szentesitett törvő nyek felett. Tenyész-állatliállitás. A (Kisvárda-Vidéki Gazdakör' által márczius hó 12-én rendezendő tenyősz-állatkiállitás tárgyában a kör választmánya a gazdakör tagjaihoz következő körlevelet intézte: A Kisvárda-vidőki Gazdakör a mult évi bika­kiállítás nagy sikere által buzdítva — s a mindinkább nyilvánuló közszükségletnek megfelelóleg — folyó évi márczius hó 12-ín Kisvár.Iáu Reizmau Hermán urnák a vasúti állomás melletti gazdasági telepén, vasári czéllal tenyészbika, teuyésztehéu ős űszó-kiáliitást rendez. A már eddig is nyilvánult nagy érdeklődés mellett indokolt az a reményűuk, miszerint a kiállítás ép oly népies, mint ta:ulságos lesz s hogy azt komoly vásárló közönség fogja felkeresni. Megtétettek az arra szükséges intézkedések is hogy a községek részére be-zerzendő s ezeknek a magas minisztérium által kedvezmőayes áron átadandó tenyész­állatok a kiállításon vásároltassanak. Az lévén a meggyőződésünk, hogy e vásári kiállí­tással lényegesen szolgáljuk a gazdaköri t. tagok érde keit, elhatározzuk, hogy kiállító csak gazdaköri tat lehet; de ép e körülmény teszi indokolttá azon kéré -Unket, hogy a kiállítás iránt minél uagyobb érdeklődés' tanúsítva, — a kiállításhoz minél több állatot bejelenteni méltóztassék. A bejelentés czéljára szolgáló s lehetőleg kitöltendő idecsatolt ivek legkésőbb folyó évi márczius l-ig külden dók be az egyleti titkár dr. Vadász Lipót nr czimére Kuvárdára. Fedett helyiségről s takarmányról gondoskodtunk olyképpen, hogy csak a takarmány ára lesz fizetendő. Minden bejelentett állatért egy korona bejelentési dij, as eladott állatok vételárából pedig 2 százalék járulék fizetendő a Gazdakör pénztárába. Az állatok már márczius 11-én állíthatók be. A fedett kiállítási helyiségben minden kiállító részére külön-külön megfelelő korlátok készitvék melye ken belül az allatok csoportosan állithatok ki. Kérjük annak potos jelzését hány korlát lesz szükségas és egy egy korlátban hány állat fog elhelyeztetni. Egyebekben utalunk a bejelentési ivre. Az bizonyára felesleges ki emelnünk, hogy mustra állatok nem Állíthatók ki. A kiállítás d. e. 10 órakor kezdődik és d. u. 4 óráig tart, ezen belül állatot sem bevezetni, sem ki­vezetni nem lehet. Az állatok márczius 13. estig maradhatnak a kiállítás helyiségében. A kiállított állatokat a tulajdonos saját veszélyére őrzi ós gondozza. Kisvárda, 1899. február 10. Kiváló tisztelettel: A Kisvárda-vidéki Gazdakör választmánya. Milyen burgonyát termeljünk.' Közeledvén a tavasz, időszerű a fönti kérdést felvetni. Eddig a termelésre szánt burgonya megválasztásá­nál leginkább csak arra ügyeltünk, hogy jó termésü-e és lisztes-él? És móltón, mert e két tulajdonságától függ leginkább jövedelmezősége is. Ujabban azonban egy harmadik tulajdonságára w ki kell terjeszkednünk, nevezeleseu: ellentáHó-e betegségeknek!? Mert ugy bel,- mint külföldön mind gyakoribbá válik a panasz, hogy a burgonya a legjobb kezelés mellett is ősztől-tavaszig elrothad. A rothadást egy gomba faj, a peronoszpora infestem' idézi elő. E penész gomba a kifejlett gumókban már ősszel bent van s tavaszig biztosan elpusztítja a bur gonyát! Most a burgonya rothad ! Érdekes tudni, hogy az ujabb, nemesitett, esetleg magról előállított burgonya ellentállóbbak ezen betegség iránt, mint a régi fajták. Ezt a szakemberek azzal magyarázzák, hogy egy és ugyanazon burgonya egy és ugyanazon határban év­tizedeken át termeltetvén, degenerálódik, elsatnyul, el­gyöngül. Ugvanis a burgonyát, _ mint tudjuk — átalán c<ak gumóiról tenyésztjük tovább; tehát ép ugy járunk el, mint midőn egy erdőt c>ak sarj hajtása után akar­nánk fenntartani. Valamint az a fagyökér előbb-utóbb kimerül s csak gyönge sarját fog növelni, ugy gyöngül el a burgo oya, mely gumóiban mintegy egy és ugyanazon gyök­törzsben él tovább. Azouban bármikónt is áll a dolog, az bizonyos, hogy burgonyánkat veszedelem fenyegeti a peronoszporv infestene nevü betegség által. Sok gazdától hallottuk, hogy a télen sok burgonyá­juk rothadt el! Ez 9zomoru! Da hallottunk vigasztaló dolgokat is! Igy mioap Klár Andor limapusitai birtokos ur mondta el, hogy míg az azelőtt termelt burgonya haj­tás nagyban rothadtak, addig az ujtbban karolt Agoelli­féle .Magyar Ktoc>* burgonyája teljesen épségben maradt! Valóban nagyon lekötelezőé Klár Andor ur a gazdákat, de főleg a kis gazdákat, ha ezt a kipróbált uj fajta burgonyát hozzáférhetővé tenné, illetve ha — van fölöie — minél több kis gazdának juttatna belőle vetőmagot. Hisszük, hogn mint igazi éa lelkes gazda az ez iráot hozzáfordulóknak mindenben a kezűkre fog dol­gozni; hisszük ezt annyival inkább, mert olyannak ismerjük 6t, ki a fényt nem rej i véka alá. ÁG ÚJDONSÁGOK. — Áthelyezi*. Az igazságügy miniszter Crucsor János nagy-kallói kir. járásbirósági telekkönyvi belei­szerkesztési segédtelekkönyvvezelfit a sümegi királyi járás­bírósághoz helyezte át. — Választás. A Bdslliy Barna rendőrkapitánnyá történt kinevezésével megúrescdell gazdasági tanácsosi, továbbá Sexty Józsefnek ul-zámvovőve való megválasztá­sával üresedésbe jött száintiazti alias betölléu-ru az alispán márczius 7-ik napjára tű/te ki a választást. A pályázati kérvények márczius 5-ik napjának 11 órájáig adandók be. — A fosorozás elhalasztása. A folyó évi fóao­rozas ügyében Fejérváry Géza báró honvédelemügyi miniszter a következő körrendeletet intézte a törvény­hatóságokhoz: 1387—99. cin. szám. Az 1899. évi ujon­ezozási elóiuunkalatok foganatosítása targyában, a mult 1898. évi szeptember hónap 6-ikáról 59.000. sz. a. ki­adott körrendeletem kapcsán és a miniszter tanács ha tározata alapján, ezennel elrendelem, hogy az idei főso­rozás egyelőre és további rendeletemig elhalasztassék. Erről a sorozási járás tisztviselők azonnal értesitendók. Budapest, 1899. évi február hó 19-én. Fejérváry s. k. honvedelmi miniszter. — Az ötödik gyógyszertár engedel/ezése ügyé­ben a napokban érkezett le a belügyminiszter döntés-' vármegye alispánjához. A belügyminiszter a városi és vartnegyei egészségügyi bizottságok és a vármegyei fő­orvos véleményét tette magáévá s éhhez képest az ötö­dik gyógyszertár felállítására az engedélyt nem találta megadhatónak. — A Nikelszky Mátyás-féle 1000 frtos alapítvány kamatait máiczius hó 21-dikéu osztják ki a városházán, városi Bzegények között. — Alesperes választás. A tiszavidéki ág. ev. egy­házmegye alesperesi állására az érdekelt egyházak április 30 dikáig adhatják be sztvazataikat. A szavazás Révész János nagybányai és Bortsdk György kölesei lel­kész között fog végbemenni, mint akik az első válasz­tás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. — Ivóvizeink. A belügyminisztériumhoz tartozó eg*szségtani laboratóriumba Nyiregyháza város polgár­mestere két üveg vizet küldött fel megvizsgálás és véle­ményezés végett, még pedig |egy-egy palaczkkal az úgyne­vezett Jósa-kutból és egy Sárkány-utczai fúrrott kútból. A napokban érkezett le a laboratórium szakvéleménye amely az erdei .Jósa kut" vize átlátszó, szagtalan és üledéket nem ad. A viz I literében 379 ingr. az összes szilárd alkatrész, amelyből chlór 27 mgrmmal, szerves anyag pedig 59 inlgrainmal szerepel. A Sárkány-utczai kútvize piszkos, vörösbarna szinü, zavaros és állás után bőséges üledéket adó. Az összes szilárd alkatrész egy literben 993 mgr., amelyből chlór 62 mlgr., szerves anyag 86 mgr. s különösen igen sok a vas. A szakvélemény eredménye az, hogy mig a nagy erdei Jósa kút vize kifogás alá nem esik, addig a Sárkány-utczai kut vizé­ben nem csupán az összes szilárd alkatrészek, de a chlor, szerves anyag, salétrom sav és főleg a vas any­nyira vannak megszaporodva, hogy azok a viznek em­beri élvezetre alkalmas voltát gyanússá teszik. — .Víg-estély*. Lspunk legutóbbi számának ily czimü közleményében foglalt azon kifejezést, hogy: .ko­moly, meglett férfiak képesek mr.gukat besubiczkoltatni, czigánykereket hányni stb" — többen félremagyaráz­ván: a leghatározottabban kijelentjük, miszerint abban részünkről legkisebb rosszaié vagy malicziózus tenden­czia nem volt, hanem az ezen szavakban használt túl­zás csupán annak illusztrálására szolgált, hogy ai illető urak milyen önzetlen elszántsággal igyekeztek néhány derült pillauatot szerezni a közönségnek s előmozdítani ezzel a nőegylet anyagi érdekeit. — A Bessenyei kör legközelebbi házi-estélyét márczius hó 4-én szombaton délután 6 órakor tartja. Az estély programmja változatos, és sok élvezettel kecseg­tető. Az irodalmi szakválasztmány különös gondot fordit arra, hogy e legközelebbi estély szinvonala és azon a magaslaton legyen, amely az eddigi estélyeket annyira rokonszenvesekké, sőt kózkedveltségűvé telte. Az estély első száma quartett lesz, amelyben dr. Hoffmamn Emil, dr. Hoffmann Mór, Juhász Sándor és Friedmann Samu urak vesznek részt. Ezt fogja követni dr. Jósa András vármegyei főorvos ur felolvasása, amely iránt altalános érdeklődés nyilvánul már most is. A következő számot Bogsch László zongora játéka fogja képezni. A 4-ik szám lesz Halasi Piroska k. a. szavallata. — Az eslélyt minden valószínűség szerint egy remek czimbaloin szóié fogja berekeszteni. A szak választmány egyébként a prog­rammot a kör minden egyes tagjának megfogja küldoni. Megemlítjük egyúttal, hogy a kör tagjai reszére a belé­pésre feljogosító látogató jegyek ezen estélyig szintén szétfogr.ak küldetni. — Színészet. A város szinúgyi bizottsága csütörtökön foglalkozott Komjáthy János debreczeni színigazgató azzal a kérelmével, hogy a városi színház május és junius hónapokon adassék neki át. A bizottság eleget tett a keretemnek. A mini biztos forrásból értesülünk, Kom­játhy május 15-én szándékozik előadásait megkezdeni. — Lázadás. E hó 17-én T.-Polgáron választás volt a katholikus autonomiát szervezni hivatott kongresz­szua képviselőre. E választást megelőzőleg eddig még

Next

/
Thumbnails
Contents