Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-26 / 9. szám

ismeretlen egyének erősen izgattak az elöljáróság és a papság ellen, aminek az eredménye az lett, hogy a félrevezetett tömeg a választást vezetőket megtámadta, a választók névjegyzékét tartalmazó ivet összetépték, s ezzel a választást meghiúsították. A csendőrség azonal nyomozatot indított, amelynek eredménye több letartóztatás lett. Egyúttal a tisza-löki kir. járásbíróság vizsgálatot tett folyamatba. A meghiúsított választás ismétlésére e hó 23 ika tüzetett ki, s ez alkalomra a nyíregyházi szárnyparancsnokság 10 csendőrt küldött ki T.-Polgárra a netán megujulandó zavargások megfékezése czéljából. — Jóváhagyott választás. Ujfehértó községben 1898. ápril 5-én megtartott jegyzőválasztáskor Balogh Lajos bökönyi jegyző választatott meg, a választást helybenhagyó töivényhatósági bizottsági határozat ellen ifjú Szunyogh Bertalan panaszt adott be, a közigazgatási bizottság azonban folyó évi február hó 8-án tartott nyilvános ülésében a panasznak helyt nem adott. — Csőd. A nyíregyházi kir. törvényszék Lőwy Sándor nyíregyházi divat és vászonáru kereskedő ellen csődöt nyitóit. Gsődbiztosul dr. Maurer László törvényszéki jegyzőt, tömeggondnokul dr. Prok Gyula, helyettes tömeggondnokul dr. Korányi Endre nyíregyházi ügyvédeket rendelte ki. A követelések bejelentésének határideje 1899. évi április 20, a felszámolási tárgyalás napja május 19. s a csődválasztmány megválasztásának napjául május 23. tüzetett ki. — Facsemete kert Nyíregyházán. A földmivelésügyi miniszter a napokban egy - vármegyénk gazdasági életére nagy jelentőségű szándékáról értesitetle a vármegye alispánját, nevezetesen arról, hogy a vármegye területén, még pedig Nyíregyházán egy állami facsemete kertet szándékozik létesíteni. A miniszter erre vonatkozó leirata igy hangzik: „A kopár területek beerdősitésének országszerte mutatkozó fellendülésére való tekintettel és az erdőbirtokosoknak fokozódó facsemeteszüksógletének lehető fedezése czéljából a vármegyében egy nagyobb állami csemetekert megtelepítését és fentartását határozván el, — a debreczeni kir. erdőfelügyelőséget egyidejűleg utasitottam, hogy Nyíregyháza r. t. város határában egy 5—10 k. holdnyi területet kiszemeljen és azt kibérelve még a f. év tavaszán csemetekertnek berendezze. Ezen államköltségen létesítendő és a kir. erdőfelügyelőség vezetése mellett az ottani járási erdőtiszt által kezelendő csemetekertben termett csemeték közvetlen utalványozásomra a kopár területek birtokosainak díjmentesen fognak kiszolgáltatni. Erről a közigazgatási bizottságot ama felhívással értesítem, hogy a közgazdasági érdekből beerdősitendő kopárok ügyét, az ezen munkálatok kiváló közgazdasági fontosságára és jelentőségére való tekintettel a sajat hatáskörében is előmozdítani igyekezzék és az illető járási erdőtisztet is utasítsa, hogy a debreczeni kir. crdőfelügyKlőségnek az emiitett csemetekert létesítésénél segítségére legyen és a kívánt útbaigazításokkal szolgáljon." — Nyilvánítás köszönet. A nyíregyházi takarékpénztár intézel tekintetes igazgatósága a jótékony czélokra előirányzott osztalékból ez évben is 40 frtot volt szives alsót'oku iparos tanoncziskolánk felsegélésére adományozni; ugyan ezen czélra a „Szabolcsi hitelbank" tek. igazgatósága 30 forint összeget küldött. Fogadják a pénzintézetek tek. igazgatóságai nemes czélu adományaikért az ipariskolai elnökség őszinte hálás köszönetét Pazár István ipariskolai igazgató. — A városi sziniigyi bizottság csütörtökön délután tartott ülésében nagyon fontos és — tegyük hozzá mindjárt — általános elösmerésre méltó megállapodásokra jutott arra nézve, hogy a város a tulajdonába került színházat miképen használja. Mindenekelőtt kimondotta a szinügyi bizottság, hogy Komjáthy Jánosnak, a debreczeni színház igazgatójának — aki május és junius hónapokra pályázott a színház elnyeréseért — teljesen díjtalanul engedi át a szuiházat, azzal a kikötéssel, (még pedig a Nemzeti Szövetség felhívása folytán,) hogy Komjáthy minden héten egy napon tartozik vagy népszínművet, vagy hazai tárgyú történelmi színművet előadatni s ez előadásokra 10 másodemeleti ülő, 20 álló és 10 karzati, tehát összesen -10 drb színházi jegyet bocsátani ingyen a tanács rendelkezésére. Megállapodott a szinégyi bizottság arra nézve is, hogy e jegyeket kizárólag tanyai gazdák és azok családtagjai között fogja a tanítók utján Kiosztatni. Kimondta továbbá a bizottság, hogy a színház épületet teli szezonra egyáltalában nem adja ki. — Házassá;*. Zoltán Ödön folyó hó 20-án kötött házasságot özv. Vay Jánosné úrnővel Rohodon. — A Nyíregyházi Takarékpénztár-Egyesület a .Szabolcsvármegyei Alt. Tunitó-Egyesület* nyíregyházi járásköre kebe'ében lévő Önsegélyző egylet javára 10 frtnyi jótékony adományt volt szives kezeimhez juttatni. A midőn ezen becses adományt e helyütt is nyugtázom, egyszersmind fogadja a jótékonyczélú intézményeket adományaival évről-évre istápoló egyesület leghálásabb köszönetem nyilvánítását. Nyíregyháza, 1899. február 22-én. Stoffan Lajos, ö. e. elnök. — Műkedvelői előadás. Az ev. reform, egyház orgona beszerzési költségei fedezésére a jövő hó 5-én és 6-án műkedvelői előadást re ndez. Színre kerül Gaál József elpusztithatlan bohózata a „Peleskci nótárius". A szerepek műkedvelőink legkitűnőbbjei kezébe helyeztettek el s igy bizton várhatjuk, hogy igazán élvezetes estélyben lesz részünk, annal is inkább, mert a rendezőség különös gondot fordít arra, hogy a sok jeleneiből álló bohózat gyors tempóban, lendületes egymásutánban szceniroztassék. — Köszönet nyilvánítás. A helybeli takarékpénztár tekintetes igazgatósága volt kegyes a helybeli ref. egyház szegény iskolás gyermekek felsegélyezésére 12 frt 50 krt küldeni; nemes pártfogásáért fogad a az eayház köszönetét. Nyíregyháza, 1899. évi február 25-án. Deák József, gouduok — Halálozás. Király József szolgabíró e hó 24 én Kisvárdán. élete 29. évében hosszas szendvedés u án meghalt. Temetése szombatou délután nagy részvét mellett ment végbe Kisvárdiu. Megjelent azon Mikecz János alispán is s több vármegyei tisztviselő a központból, magukkal vivén a tisz'ikar koszoruját— A városi szegényeknek. A nyíregyházi takarékpénztár szives jóságáért, hogy ismételten 100 frtot idományozoit a város szegéuyei részére fogadja ezúton is köszönetemet. Kelt Nyíregyházán, 1899. évi február hó 25-én. Májerszky Béla, h. polgármester. — Jótékonyság. A nyíregyházi „Takarék-pénztár Egyesület" igazgatósága évi zárszámadása alkalmából 60 forintot küldött az árvaház segélyezésére, fogadja nemes pártfogásáért az árvák nevében a nőegylet hálás köszönetét. — Megégett gyermek. Vajda István 4 éves kis gyermeke e hó 21-én Besztereczen, a tűzhely mellett magára maradva, ruhája tűzet fogott s annyira összéégett, hogy daczára az orvosi segélynek sebeibe belehalt. — A gávai ev. ref. egyházi énekkar dalestélylyel összekötött jó'ékonyczélu tauczmulatságot rendezett saját alaptőkéje és az iskolai népkönyvtár javára. Az estélyről tudósítónk a következőket jelenti: Az estélyi a gávai énekkar nyitotta meg Magyar I. Lajos vezetése mellett. Előbb egy népdal csop-jrtot, majd Birtalus .Kolera üző-je helyett ismét egy népdal csoportot énekelt. Mig az első eléneklése elég jíl sikerült, addig a másik nagyon sok kívánnivalót hagyott, nem szólva az ujrázásra elénekelt Beethoven .Hymnus az éjhez" czimü darabjáról, melyet alaposan összetörtek. Záradékul Kölcsey ,Hymnus'-át adták elő. I't már a karvezető lámpalázmentes volt. ami ugy az éneken, mint a dirigáláson meglátszott. Különben a gávai énekkar rövid fennállása után elég szép sikert mutatott fel. De azért nagyon sokat kell még tanulnia, hogy vidéküokÖD megálhassa a helyét. A szótagok tiszta kiejtése, a dinamikai jelekre figyelés, a taktus pontos betartása az egyöntetű hang kiejtés a főkellékek egy jó dalárdá aál, de ezekre a kezdő énekesek keveset adtak. Mind az által tekintve a szorgalmat, a bátorságot, ki mondhatjuk hogy e 2 hónap óta fennálló khorus jó munkát végezett. Az énekszámok között előbb László Gyula vencsellői ref. lelkész, majd Vargha János szabolcsi ref tanító szavalt. Az elóbbi Rudnyáuszky Gy. nagyhatású darabját a .Gyává'-t szavalta el. Ha előadásán nem is annyira, de gusztusán igen meglátszott az, hogy ő más közönséget várt, mint a milyen a többséget képezte. Hogy ne! Voltak olyanok a publikumban akik nevettek a hitásosan előadott szomorú dirabon. De annál inkább mulatott az egész közönség Vargha szavalatán, a ki a „Legény éle." és a „Kakas Ü őu" czimü monologokat adta elő, nagyszerű komikummal. Vilóbau nagyon meg lepte az embert az a hidegség, melyei a gávai és vidéki intelligentia tüntetett. A szimot. tevő közönség ez volt. Lányok: Andó Erzsike, Birát Z u«sika, Mikoc/. nővérek, Magyar Ilonka, Maas nővérek, Szikszay Z uzsika és Boriska. Asszonyok: Andó Símuelné, Barát Imréné, Borsos Póternó, Kiss Lipótné, Migyar Is vánaé, Mikec/. Mihályné, Sziksziy Gyuláné és Tar Péterné, Fe'ülfizettek: Audó Sámuel, Barát Imre, Farkas Imre 2—2 kor., Frenk Sámuel 6 kor., Gyarmithy István 2 kor., Klein Sámuel 1 kor., Líszló Gyula 2 kor., L'pitz Sámuel és Vilmos 2—2 kor., Pető I^nátzné 2 kor.. Papp Antal 40 fii

1. R)lkó Albert 4 kor. Fogadják a közreműködő urak, valamint a felü fi/.etők, az énekkar köszönetét, e helyen is. P. F. — A nyíregyházi polgári olvasó-egylet által 1899. évi február hó 11-ik uapján rendezett lánczmulatság alkalmával felülfiztttek : Csengery Gyula, Dr. Feriicska Kálmán 3 frt 50—3 frt 50 krt, Csapkay Jenő, Jóba Elek, Leffler Sámuel, dr. Prok Gyula, dr. Trajtler Soma 2—2 frtot, Baumeisler Ernő, Bogár Lajos, Csapkay Gyula, Klein István 1 frt 50—1 frt 50 krt, Antal János, ifj. Balczár Lajos, Barzó István, Bencs László, Heuffel Lajos, Hirsch László, dr. tloffmann Emil, Hook Pál József, Hunyady László, Jánószky László, özv. Janousch Mátyásné, id. Király Sándor, Kovács P. Pál, Mácsánszky Sámuelné, Marsalkó Lajos, Surányi István, dr. Vietórisz József 1 — 1 frtot, Andrejkovics Béla, dr. Bartók Jenő. Barzó György, Básthy Barna, Dániel Sándor, -Gara Miklós, Matulka Ödön, Oberlander Károly, Palicz Dániel, Papp Sándor, Tomasóvszky László, Zimmermann Kálmán 50—50 krt. Jegyeiket megváltották: Diener Gyula (Kis-Várda) 15 frt, id. Lipták Dániel 5 frt, Barkóczy Barna (Léva), Barzó Mihály, Lichtblau Jakab, Pollák József (Fényes-Litke), Prok "Pál 3—3 frt, André Gyula, dr. Ernyei János, dr. Springer Géza, Zoltán József (Kótaj) 2—2 frt, ifj. Gaál Ede, Kovács András, Reizman Hermán (Kis-Várda) 1 frt 50 — 1 frt 50 krral, Benczy Gyula zenekarvezető pedig a kialkudott dijból 10 frtot engedett el az egylet czéljaira. Fogadják a szives adakozók az egylet hálás köszönetét. — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi alsófoku kereskedelmi iskola czéljaira a Nyíregyházi Takarékpénztár-Egyesület 50 frtot, a Nyíregyházi Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet 25 frtot és a Kölcsönös SegélyzöSzövetkezet 10 frtot volt kegyes a kereskedők társulata pénztárához juttatni, mely nagylelkű elhatározásért az illető intézetek igazgatóságának ez uton mond köszönetet a kereskedők társulatának választmánya nevében Hoffmann Adolf, alelnök. — Felttltizetések. Az iparos ifjúsági egylet által f. hó 14-én tartolt álarezos bál alkalmával felülfizetni szívesek voltak: Stoller Ferencz 2 frl, Herr Zsigmond 1 frt 50 kr., Markó Mihályi frt 40 kr., Lakner Ödön, Valkovszky Géza, Karner Vilmos, Majoros Károly, Papp Sándor, Tündér József, Barthos György 1—1 frl; Haas Ármin, Leveleki N. 90—90 kr; Szilágyiné, Fleiner Lajos, Jakabovics Adolf, Varga Jinos, C'.ölder Károly 80 -80 kr; Szakácsi Dániel 70 kr; Zjaba József, Babar Ferencz, Dedics Sámuel, Király Sándor, Oláh Géza, Barzó István, Antal János. Murányi Géza, Neubauer Lajos, Kovács Pál, Pozsonyi György, Taub Lajos, Szitás Endre, Palicz István, S/.molár István, Hook Gusztáv, Teinel Géza, Bán Lajos, Greczmájer Károly, Gyeskó Sámuel, Kovács György, Palla Zoltán, Ritter Józsel Pivnyik András 50—50 kr. ;Gzap József, Oberlímder Károly és Zsiga, Barzó György, Prok Károly, Török N., N. N., N. N., Schatz István, Fejér N., K. N., Jakobovils Mór, Grünberger Lajos, Rubliczky Antal, N. N., Blumstein N., Kreisler N., Palatitz István, Lengyel Gerzson, Kállay Gyula, Kovács András 40—40 kr.; Csornák Mariska 3 frt 55 krt; Mihályi Imre, Papn Ferencz, Valent András, Karner József, Geppel Tivadar, Schwarcz Jenő, R. József, B. L. 30—30 kr.; Soltész Elek 20, G. J. 10 kr. Fogadják a m. t. felülfizetők ez uton is az egylet nevében a rendező bizottság hálás köszönetét. — Adományok. Az izraelita jótékony nőegylet pénztára javára a Nyíregyházi Takarékpénztár igazgatósága 30 frtot, a Szabolcsi Hitelbank igazgatósága 25 frtot adományozott. Fogadják a jótékony pénzintézetek ez uton is hálás köszönetünket. Az izraelita nőegylet elnöksége. — Névmagyarosítások. Melniczki Mihály nyíregyházi lakos vezetéknevet belügyminiszteri engedélylyel „Mátrai"-ra változtatta át. — A helybeli pénzintézetek, nevezetesen: a nyíregyházi takarékpénztár, szabolcsi hitelbank és kölcsönsegélyző egylet tek. igazgatóságai ez idén is 10 — 10 forint kegyes adományaikkal járultak az áldásosán működő .Magyarországi tanítók Eötvös alap" javára. A hasznos és nemes czél iránt tanúsított áldozatkészségükért fogadják a pénzintézet igazgatói alólirottnak legmélyebb köszönetét. Pazár István, az „Eötvös-alap* helyi gyűjtőbizottság elnöke. — 153.653 lélekkel van az idén több magyar alattvaló, mint tavaly. Ennyivel született több az 1898-ik évben (607.339), mint a hány meghalt (455.077.) Ez a növekedés azonban apadást is jelent, mert harmadéve a szaborodás 45.000-rel volt több. — De nehogy valami titokban terjedő veszedelmes betegségre gondoljon valaki: a halálozások száma t. i. nem emelkedett, de igenis fogyott a születések száma és pedig kerekszámban 37.000-rel. Igy jelenti ezt a m. kir. központi statisztikai hivatal Havi Közleményel-nek 1S9-*. deczemberi füzete, a mely a deczember havi adatok közlése mellett, már az egész 1898. évről magában foglalja a főbb eredményeket. Az egyes hónapok közül márcziusban találjuk a legtöbb születést, legkevesebbet pedig juniusban. Ai előző két évben is márcziusra esett a legtöbb születés, a legkevesebb pedig juniusra és deczemberre. Ugyané hónapok, t. i. márczius és junius mutatják a legnagyobb szélsőségeket a halálozások tekintet eben is: márcziusban közel 46.000-et tett a halálozások száma, jnniusban pedig a 33.000-et sem érte el. Átlagban minden ezer lélekre 37 születés és 28 halálozás esett a mult év folyamán; az előző évhez képest tehát a halálozási arány változatlan maradt, ellenben a szülelési arány 40-ről 37 -re csökkent. Mult deczemberben a születések aránya — Fiúmétól eltekintve - a Tiszáninneni részekben volt a legnagyobb, Erdélyben pedig a legkisebb. A megyék közül Szabolcs mutatja a legmagasabb születési arányszámot, mig Szilágyban a születések száma példátlanul megfogyatkozott: deczember hóban mindössze 282 gyermek született a több, mint 200 ezernyi lakossággal biró megyében, mig az ugyanolyan népességű Beregben 784. A halandóság Tiszántúl volt a legnagyobb és a Dunántul legkedvezőbb. A megyék közül Ugocsa megye mutatja a legkedvezőtlenebb, Brassó a legkedvezőbb arányszámot. A Tisza—Maros szögén és Erdélyben a halálozások száma felülhaladta a születéseket. A megyék közül Hajdú szaporodott a legerősebben, 17 megye népessége azonban többé-kevésbbé megfogyott. Legerősebben Szilágymegyéé, hol 282 születéssel 636 halálozás állt szemben. Ez utóbbi megyében különben a népesség fogyása krónikus bajjá vált. 1897. augusztus óta minden hónapban passzív volt a népesedési mérleg. Magában a mult évben 1600-zal fogyott a népessége. A biharmegyei Mocsirlán deczemberben sem volt egy születés sem, ellenben halálozás 23. Az aradmegyei Almáson 3 születéssel 21 halálozás, a biharmegyei Székelytelken 1 születéssel 23 halálozás, az aradmegyei Boros-Jenőn 13 születéssel 38 halálozás és a trencséninegyei Felső-Szucson 11 születéssel 48 halálozás állt szemben. — Köszönet nyivánitás. A nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület a közgyűlés által jótékony czélokra megszavazott összegb5l, a helybeli főgimnáziumnak 50 frtot adományozott. Fogadja ez u'on is a tekintetes igazgatóság adományáért a főgimnázium hálás köszönetét — A nátha gyógyítása. Ebben a mostani influenzás, náthás világban nem lesz érdektelen egy mUnheni orvos tanácsa a nátha ellen. Az orvos ezt mondja: .Erős oldatu hipermagánsavas káliumból (körülbelül egy kis késhegygyei félliter vizben) uéhány csöppet meleg vízbe teszünk ugy, hogy a viz halvány rózsaszínű lesz. Ezzel a vizzel azután az orrot ki kell öblíteni, Azután vattával, melyet szintén ebbe az oldatba mártunk, megdörzsöljük, megtisztítjuk az orrhárty&t. Ezzel a nátha bacillusait eltávolítjuk az orrból. Ekkor azátán kis száraz vattadarabot jó magasra betolunk az orlyukba és ismét kiöblítjük az orrot A vattát, mely föl szívj a az oldatott, körülbelül egy óra hosszáig at orrban hagyjuk, a mi nem okoz semmi kellemetlenséget, azután kifujjuk. Ez az egész eljárás, a mely eltávolítja az orrból a baciilusokat. Az orrban maradó vatta egyrészt megöli a bacillust, másrészt, mint a Priesznitzborogatás, kedves melegségével hat. Természetes, hogy ennek az eljárásnak akkor van különösen jó hatása, ha a nétha még friss, de a már régi náthát is hamarosan elmulasztja. Az iráni vallás; Zorvaster. Az iráni az első dualistikus vállá*, mely két istenséget állit szembe: a jónak és rossznak urát. Az irániak főistene kezdetben „az ég egész kereksége" volt, a legerősebb isten. „Az ő ruhája az egész ég bjltozata". Később a főisten mindjobban elvált az anyaglól s egészen olvonttá lett. Neve lőii Ahuramazda, „a mindentudó*. Vele szemben a sötétségnek istene, Angromainiusz, ki folyton küzd fényes bátyja ellen. De hasztalanul, A sötétséget elűzi a fény. a rosszat a jó. Angromainiuszt legyőzi Ormuzd. ő a béke, a boldogság istene : a földmivelés tanítója, mint Mondamin az amerikai indusoknál, „mindetludó", mint a biblia Ura, bölcs és magában boldog. Mindezek igen érdekes vonásai az iráni vallásnak; érdekesek legfőként azért, mert alapjai a mieinknek, s igy az emberi léleknek, az emberi érzés kívánságainak, az agy ideáljainak mindenütt való egyenlőségét igazolják. E vallás részleteiről a legtudósabb kutatás alapján, költői szépséggekkel gazdagnn ir a Nagy K'pes Világi őrténet 14. füzete. Egy füzet ára 30 kr., egy köteté 8 frt. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek irod. int. részv.-társ. Budapest. VIII,, Üllöi-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedésben.