Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-06 / 10. szám
XIX. évfolyam. 10. szám. Nyíregyháza, 1898. márczius 6. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Mogjelenili liotenkint etryszer, va^rnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Kgéix évro . . ...... 4 forint. Fél érre.......................................................2 „ Negyed érre ............................................1 „ A icÖMégi jegy zó éa tanít > uraknak egöx- évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Jóba JCleli kiadó-tulaj iono. könyvnyomdájához iskola-ulcza H. szám (Jánószky ház) inlézcndők. A lap siellera! résiét képező küldemények, a «erkonti ezt rne alatt kéretnek bek tilde ni llérineutetlen levelek csak ism -rt ke* któl fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivAuatra s at illető költségére küldetnek tüdza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hi>áborott petit sor egysz r közlése S kr.; többszöri köiléi esetében 4 kr. Kincstári bélyeg Jlj fejé en, minden egye« i.ir- deté« után 0 kr. fizettoiik. A nyiit-tórl közlemények dija soronkint tfO kr Hirdetésük elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza ,ö-ik szám); továbbá: Goldbsrger A. V. által Budipesten Husenstein és Vogler __________________irodájában Becsben, Pragaban és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hiv atalos rész. 4482. K. e , .... bzaholcsrarmcgye alispánjától. 1 o Jo. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye közönsége az 1848 évi törvények megalkotása és szentesítése félszázados évfordulójának megünneplése czéljából a folyó év márczius hó li-ik napjának délelőtti 10 órájakor Nyíregyházán, a vár- megyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlési tart. melyre a bizottság tagjait tiszlulcttcl meghívóin. Nyíregyháza, 1898. év márczius hó 1-ikén. Mikre/. János, alispán. A rendkívüli közgyűlés programúja ; 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Ünnepi szónoklat, tartja Bury Béla bizotls. tag. 8. Klnöki bezáró beszéd. Szabolcsvármegye alispánjától. Kérelem Szabolcsvármegye lakosaihoz ! A törvényhatóság alföldi részén települt Polgár község egyébként is szegénysorsu népe — a mull évi silány termés, a csekélynek bizonyult nyári keresmény folytán — éhezik, és a szó legigazibb értelmében közsegélyre szorul, mert ma már a 700-at is meghaladja ama szerencsétlenek száma, akiket egyesek könyörüle- tesiégoés a nagyrészt önkéntes adományokból fenntartott népkonyhán nyújtott ingyenes élelom ment meg az éh-haláltól. Szükségtelen a nyomort élénk színekkel ecsetelni, hiszen tudjuk, tapasztuljuk, hogy a magyar nép tűrni, szenvedni, nélkülözni megtanult; és bizonyára rendkívüli körülményeknek kell előidézni azt a lényt, hogy a magyar faj minden más segítség hiányában alamizsnáért nyújtsa kezét. Ez a rendkívüli körülmény bckövctkczcll, mert — annak duezára, hogy a község munkabíró férfiú az egész lél folyamán idegen helyen, verejtékkel keresi maga és családja részére azt az élelmet, amit máskor nyári munkájával megszerzett, — addig a keresni nemtudó elagotlak, betegek és árvák fenntartása a könyö- rületességre van utalva. A könyörülctesség nevében fordulok a vármegye azon jobb viszonyok közt elő részéhez, amelynek nélkülözhető pénze, vagy élelme van; és én hiszem, hogy az n közönség, am lynek áldozatkészségét az ország minden vidéke s nem egyszer a külföld is hálásan vette igénybe — nem vonja meg jótékonyságát az őt közelebbről érdeklő véreitől sem. A pénzt, vagy élelmet, (gabonancmúek, főzelék, burgonya, zsír, szalona stb.) tartalmazó adományok akár a helybeli elöljáróság közvetítésével, akár pedig ..-is ínséget segélyező bizottság — Polgár“ eziin alatt, bármely megyebeli vasúti állomáson az adományozó által közvetlenül — esetleg a szállítási költség nlólagos fizetése mellett is — feladhatók, mely feltétel betartása esetén a kereskedelemügyi ni. kir. miniszter engedélye folytán igen mérsékelt vitel-díj mellett szállíthatók. Végül tájékozásul tudatom inég. miszerint az élelmi szerek szállításánál használt zsákok, kosarak, vagy cgyébb tartályok a feladó kívánságára vissza fognak küldetni. Nyíregyháza, 1898. február hó 28-án. Mikre* János, alispán. __ ' Sznbolcsvármcgve alispánjától. 1898. 1 g A községi elöljáróknak. A ni. kir. belügyminiszter urnák 766 ein. >z. alatt kiadott körrendeletét, melyben a hatósági engedély nélküli gyűlés rendezését, azon való részvételt, a folo-v latolt gyűlés folytatását kihágásnak minósili, tudomásul vétel, n községi lakosok köreben többször es a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel és alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1898. év február hó Iá. Mlkeez János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 766. cin. síim. Körrendelet. Az 1848. évi április 28-án 216. sz. u. <■> 1868. évben 128. ein. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendeletek, valamint ezek alapján kifejteti joggyakorlat értelmében népgyűlések uz illetékes I. fokú hatóságnak legalább 24 órával előbb bcjelentendők, s csak ezen bejelentés folytán nyert engedély mellett tarthatók meg. Hogy ezen tilalomnak érvény legyen szerezhető, népgyülésnek szabályszerű bejelentés és engedély nélkül való rendezését az azon való részvételt, valamint a hatóság állal feloszlatott népgyülésnek folytatásai az 1879. III. t. ez. I. §-a alapján ezennel kihágásnak miuű- silem és annak elkövetőire Iá napig terjedhető elzárást és too frtig terjedhető pénzbüntetést állapitok meg. Erről a tőrvénybalóságot ludomas, miheztartás és további intézkedés végett értesítem. Budapesten, 1898. évi febr. hó 13. Pcrczcl s. k. « 4.J00. K. „ . Szabolcsvármegye alispánjától Községek elöljáróinak, Nyíregyháza város polgármesterének. A nagyméltóságu magy. kir. belügyminiszter urnák 1136/898. cin. szám alatt kelt körrendeletét, melyben a megerősített alapszabályokkal nem biró, avagy feloszlatott egyletek működésében való részvétéit kihágásnak minősíti, oly felhívással közlöm másolatban, miszerint annak tartalmát tudotnásvevés czéljából a község lakossága körében ismételten legye u legkiterjedtebb módon közhírré és a tudomására jutott kihágásokról az illetékes első fokú halósághoz azonnal jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1 598. márczius i. Mikccz János, alispán. (Másolat.) Magyar kir. belügyminiszter 1136. ein. sz. Körrendelet. Az 1875. évi május 2-án 1508. cin. sz. alatt kelt belügyminiszteri körrendelet értelmében mindennemű egylet megalakulása előtt köteles alapszabály lervezetét illetékes törvényhatósága utján a kir. kormányhoz felterjeszteni. — Ha tiz ily köp felterjesztett alapszabály tervezetre 40 nap lefolyása alatt határozat nem hozatott, vagy észrevétel nein tétetett, az egyesület működését ideiglenesen megkezdheti ugyan, azonban véglegesen csuk akkor alukulliat meg, lm alapszabályai a kir. kormány láttumozásával elláttattak. Hogy ezen rendelet hutározmányniimk érvény legyen szerezhető, az 1879. XL. t. ez. I. g-a alapján valamely egyletnek a fent említett szabályok ellenére való átalakulását, illetőleg (alakítását, az ekkép alakult, vagy szabályszerűen létrejött, de jogérványes határozattal feloszlatott, vagy felfüggesztett egylet vezetésében, ‘gyűléseiben, vagy bármiféle működésben való részvételt kihágásnak minősítem és 15 napig terjedhető elzárással és 100 forintig terjedhető pénzbünletésssl rendelem büntetni. Erről a törvényhatóságot tudomás, miheztartás és további megfelelő intézkedés vegeit értesítem. — Budapesten, 1898. évi február 26-án. Peresei, s. k. A színészet ügye. Két bónapi kínlódás és vergődés után elpályáztak a színészek városunkból, épen a legnagyobb szükségben jutván bozzá — a vármegye főispánjának közbenjárására — a belügyminiszter 300 frtos segélyéhez, amire bizony nagy szükségük volt. A színház most üresen áll, nagy némaságban, és fölmerül a kérdés, hogy inegzendül-e benne egyhamar Thália papjai és papnői ajkán a szó, az ének I Mi sors vár a színházra s ettől eltekintve is, lesz-e bátorsága hozzá valamelyes sziuész-direktoruak, hogy a mi közönségünk lassanként hírhedtté való s/inházba nem járásával szemben be merje tenni ide a lábát, abban a biztos tudatban, hogy itt ugyan meg nem élbet, nem boldogulhat. Azzal a sok nagyralátással és merész álmokkal szembeD, amelyek a mi városuuk városias mivolta felől olyan sokakuak a keblét dagasztják, bizony-bizony alapoz hatású hideg znbany lehetne az a látvány, hogy ez u mi kis sziuházunk a legutóbbi két hónapi saison alatt is — alig egy-két este kivételével — nap-nap utáu kongott az ürességtől, nem csak, f~ Műi számunk 8 óidul z-iz törjed. de szinte alig-alig, hogy valamiféle nyoma, észrevehető jele lett volna e két hónap alatt a művelt társaságban annak, hogy színészek vaunak városuukbau, s néha-néha el lebotue tölteni ott is egy-egy estét. Csodálatos dokadeupia ez, szembe állítva e jelenséggel azt a tényt, hogy városunkban az intetligenczia száma az utolsó pár év alatt nem csak hogy nagyon szaporodott, de igen tekintélyes ez a szaporodás olyan jómódú családok beköltözése folytán is, akiknek a színházba való járás semmi külőuösebb anyagi megerőltetésükbe nem kerülne. Hogy mi sors vár a sziubázra és általában a színészet ügyére nálunk ily körülmények között, még is érdemes leuue talán ezzel a kérdéssel foglalkozni, nem csak egy-egy jámbor ujság-czikk keretében, de valamiféle módon magának, a mi művelt társaságunknak ós — de okvetlenül — a városházán is. A formailag már megalakult, de még nem működő Bessenyei-kör bizonyára legelső sorban lesz hivatva arra, bog}’ a köteles társadalmi tevékenységét ebben az irányban életre keltse s iráuyitsa. Reméljük, hogy a már elfogadott egyesületi alapszabályok rövid idő alatt megnyerik a korinányhatúsági jóváhagyást s a Bessenyei-kör ebbeu a nevezetes társadalmi és közművelődési kérdésben megindíthatja az erélyes akcziót Ami a városháza zöld asztalát illeti, itt — a multbau tapasztalt nem törődés, a színészet ügyének, mint közkérdésuek, ilyeu értelemben való csaknem teljes figyelmen kívül hagyása, még 1 csak észre sem vevése, bizony kevés remónynyel bLtat, hogy valami jó, valami üdvös, ezéIrávezető kezdeményezés, megfelelő argumentumokkal megerősített akció, u s/.iuészet ügyének elposványosodott helyzetéből való kiemelésére megindulhasson. Még a vezető emberekben is alig-alig ha itt-ott akad e kérdés iránt valam'cske kis érdeklődés, — a képviselő testület nngy zöme pedig szinte előreláthatólag — ellenséges álláspontot foglalna el minden olyan kAdetnényezóssel szemben, mely figyelmeztetné a várost arra, hogy a színészet ügyének ápolása is egyik kötelessége, ós figyelmeztetné, hogy végre valubára tegye jóvá, amit idáig ebben az irányban elmulasztott. M>-rt az fóljegyzésre méltó dolog, hogy Nyíregyháza, mióta varos, mondjuk mióta székhelye a vármegyének és ezen a réven központja a vármegyei közigazgatás keretei szerint szervezett hivataloknak: a színészet ügyének előmozdítására mindössze 18,000 forintot áldozott s azt se ezen a czimen, do részvény-jegyzés és kölcsön nyújtás czimén. Holott pedig Nyíregyházának maginak kellett volna a városnak színház épületet emelnie és még ezen felül minden más városok példájára segélyezni. gyámolitani a színészetet. A mellett a tagadhatatlanul rohamos fejlődés mellett, amelyet Nyíregyháza város külső képe a legutóbbi két évtized a att fölmutat, a színészet ügye nem csak nagy hézagot. de óriási visszaesést képvisel. Mintha csak egészen kiesett volna ez az ügy ama tényezők sorából, amelyeknek kölcsönös egymásra hatáss a városi fejlődés fel'étele. Valószínű, hogy ennek a — bogy úgy mondjuk hivatalosan tanúsított negligenciának
