Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-16 / 42. szám

szemben fennálló kötelezettségeiknek haladéktalanul eleget tenni és ez által megkímélni bennünket attól az egyébként is nagyon kellemetlen kényszerűségtől, hogy a vármegye tekintetes alispánjához kellessék, a hátralékos előfizetési pénzek bekivánása érdekében'fordulnunk.

Tisztelettel :

A „Nyírvidék“ kiadó-hivatala.

ÚJDONSÁGOK.

Erzsébet királyné emlékezete az iskolákban.

Wlassics Gyula dr. vallás és közoktatásügyi miniszter, a következő hazafias és magas szárnyalása körrendeletét adta ki az Erzsébet királyné emlékezetének évenkint történendő iskolai megünneplése tárgyában:

Még frissen sajog a szörnyű seb, melyet nemzetünk lelkén ütött a durva gyilkos, aki Magyarország földi mentőjét, Erzsébet királyasszonyt, orvul megölte messze idegenben.

Megölle azt a királynét, a ki nemzetünk szószólója, anyja volt; a ki megosztotta falalját a szegénynyel; aki, mint dicső védőszenlje, Erzsébet, fejedelmi palástjának szárnya alá vette a szükölködot; aki fájó könye két törölt le, mialatt lelke sirt s aki mindeneknek jó anyja volt s kinek áldott nyomán az engeszlelődés rózsái fakadtak, — megölte egy alávaló szövetség vadállattá aljasuk tagja, élő példájául annak, hogy mivé lesz az ember, a rósz nevelés és ferde elvek hatása alatt, mikor hit és erkölcs nélkül nő fel s nyomorult eszével tulteszi magát a törvény korlátain.

Tanítsuk az ifjúságot hinni és munkálkodni.

Tárjuk fel előtte azt a r ttenetes örvényt, a melyet a fejetlenség és szívtelenség tanai nyitnak minden társadalomban. Tanítsuk megutálni azt az intézményt, melynek mérges, gyalázatos fája ilyen átkozott gyümölcsöket terem.

És tanuljunk megnyugodni a változhatatlanban. Tekintsünk fel a mi szeretett Felséges királyunk megtört szivére, a melyet oly iszonyú sebekkel vérezelt meg a sors, de a mely fenséges atyai szív még akkor is a miénk, népeié, alattvalóié, mikor ezernyi sújtó sorscsapás gyógyíthatatlan sebet üt rajta, s a mely szív mélységes fájdalmában megtépett lelkét odalárja elénk, mondván: Szeretetem, atyai gondom, mindenem — a tiétek. — Az Ő fájdalma a mi fájdalmunk; lássa a mi forrón szeretett királyatyánk, hogy a palotától a kunyhóig minden szív vele fáj, minden szem vele sir s mulassuk meg: menynyire szeretjük Őt, mikor Felséges hitvesét siratjuk s annak drága emlékét őrizzük, ünnepeljük.

Neveljük Erzsébet királyné emlékében a tanulóifjúságot. Nem szabad az Ő dicső emlékezetének meghalványulni i a jövő nemzedékek lelkében sem. Évről-évre szenteljük, az Ő dicső és áldott emlékezetének az Ö védőszenlje: Erzsébetnek napját, november tizenkilenc^e- dilcét. — S inig a gyász e szomorú esztendejében már megtartottuk gyászünnepeinket, ezentúl évről-évre, Erzsébet napján, méltó gyászünnepséggel ujilsuk fel a mi elvérzett pátrónánknak, Erzsébet királyasszonynak emlékezetét; forduljon a maga hite szerint Istennek oltárához., teremtője kegyelméhez az egész magyar tanulóifjúság, s a tiszta gyermek-lelkek és fellángoló ifjúi szivek imádságában jusson az Ur elé a jövő nemzedékek hálája és szeretete Erzsébet királyné iránt, aki szeretőiének áldásával halmozott el bennünket, a kinek utolsó imájába is bele van foglalva nemzetünk boldogsága.

S az istenházából az erkölcs, a törvény tisztelet, a tudás és hazaszeretet templomába, az iskolába gyűljön a fiatalság, amely előtt igazgatói, vagy tanári szó hangoztassa lelkesülten Erzsébet királyné áldott emlékezetét, a nemzet anyjáért, a kinek szívét már halála előtt a fájdalom hét tőrdöfése járta át, a kinek szent élete és vértanú halála örök emlékezetül álljon fiaink és leányaink előtt!

A gyász és emlekünnepség pedig záruljon a mi nemzeti imádságunkkal, a Kölcsey-IIimnuszával, a melynek szép szavaival kérjünk áldást a magyarok istenétől a mi nemzetünkre és a trónra, melynek Ő soha el nem halványuló fényes csillaga volt.

Magyarország tanárainak ajkaira s onnan a tanulóifjúság szive mélyébe tegyük le Erzsébet királyné dicső emlékezetét s haló porában is áldjuk azt az átvert jó szivet, a mely annyira szeretett bennünket, hogy még holta után sem áldhatjuk és szerethetjük eléggé s a melylyel a mi dicső, jó királyunk vigasztalása, öröme szállt sirba, mindeneknek, de legkivált a mi gyászoló nemzetünknek örök fájdalmára.

Kérjük a népek és nemzetek istenét, hogy áldja meg, vigasztalja meg Felséges atyánkat, a királyt s áldjuk meg az 0 drága hitvesének szent hamvait, mondván :

Áldott legyen dicsőült királynénk, Erzsébet Felséges asszonyunk emlékezete!

— A vármegye alispánját a felső magyar köz- művelődési egyesület legutóbbi közgyűlése, központi igazgató választmányi taggá választotta meg.

— A vármegye őszi rendes közgyűlésének óriási tárgyalási anyaga, (319. pont) lapunk nagy terjedelme daczára is lehetetlenné teszi, hogy annak lefolyásáról részletes referádával szolgáljunk olvasóinknak. A közgyűlés legnevezetesebb intézkedéséről, boldog emlékű Erzsébet királynénk emlékezetének maradandó megörökítéséről és a vármegye alispánjának ebben az irányban tett és a nagy Királyné emlékéhez olyan igazán méltó s annak minden emberi és nemzeti érzéseinknek szerint igazán megfelelő indítványáról lapunk legelső helyén, a vezér-czikkben számolunk be, közölvén a törvényhatóságnak e javaslat alapján meghozott indítványát. Ez ügyről szóló tudósításunkat o helyütt csak azzal kell kiegészítenünk, hogy a közgyűlés, szintén az alispán indítványára azt is elhatározta, hogy a Nyíregyházán épülőfélben levő vármegyei közkórháznak Erzsébet királynénk nevéről való elnevezésének engedélyezése iránt a megfelelő helyen a szükséges lépések megtétessenek. Több választást is foganatosított a

„IN T f K V ! I) É I *•

kedden megnyitott közgyűlés. Szavazás nélkül, a felkiáltásokból kivehető többségnek konstatálása utján mentek végbe e választások, amelyek eredménye szerint szolgabirákká megválasztatlak Milcecz István aljegyző és Újhelyi Tamás t. szolgabiró. Az újonnan szervezett első aljegyzői állásra megválasztatott Sipos Béla t. főjegyző, az ő helyére Kornis Géza, ennek helyére Nagy Imre, utána való helyre Kállay Elek s negyedik aljegyzőül Mezőssy László. E választásokkal kapcsolatban főispán úr Öméltósága t. főügyészekké kinevezte Bagdy Imre és Bézier György ügyészeket, t. árvaszéki jegyzővé Mezőssy Lászlót s t. árvaszéki kiadóvá Fuchs Ignácz Írnokot. — Az orsz. központi hitelszövetkezetbe 1000 frtos jegyzéssel lépett be a vármegye. — Kossuth Lajos emlékének meggyalázói: Zelenyák és Zimándival szemben — megvetésének a közgyűlés jegyzőkönyvében kifejezést adott.

A Bessenyei szobor leleplezési ünnepélyét — az állandó választmánynak legutóbbi számunkban már közölt javaslata szerint — a jövő évi május havi tavaszi közgyűlésre halasztotta el a közgyűlés, fölhatalmazván mindazon által a vármegye alispánját a — megbízott küldöttség megfelelő véleménye alapján való átvételére és arra, hogy az átvétellel egyidejűleg, — a szobor is ide- szálliltatván — Kallós Ede szobrászt fizesse ki. A közgyűlés mind a három napján elnöklő főispán úr Öméltósága indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Sza- bolcsvármegye közönsége nevében, Samassa József egri érsek, 95 éves érseki jubileuma' alkalmából küldöttsége által üdvözöltessék. III. Béla király és Anna királyné csont-ereklyéinek ünnepélyes eltemetésénél a vármegyét, báró Feilitzsch Berthold főispán úr Öméltósága elnöklete alatt Mikeez János alispán, dr. Farkas Balázs, Gencsy Bertalan, Kállay Leopold és dr. Mezőssy Béla ország- gyűlési képviselők és bizottmányi tagok fogják képviselni. Felirat intézését határozta el a közgyűlés a belügyminiszterhez több uj állásnak rendszeresítése, továbbá a vármegyei tisztviselők, segéd és kezelő személyzet, továbbá a hajdúk lakbér illetményeinek, az állami tisztviselők e czimű javadalmazása mértékéig való fölemelése érdekében. E czimen az állami hozzájárulásnak 8000 írttal való fölemelésére lenne szükség. Az első napon, egészen a választások megejtéséig nagy számban voltak jelen a törvényhatósági bizottmány tagjai $ az odáig igazán népes közgyűlés általános helyesléssel fogadta és emelte határozattá dr. Mezőssy Bélának azt az indítványát, hogy a debreczen—ungvári kőut kiépítési költségeihez való állami hozzájárulás érdekében a kereskedelemügyi miniszterhez felirat intézlessék. A közgyűlés második és harmadik napja, a bizottsági tagok gyér érdeklődése mellett folyt le.

— Zclcnka püspök a német császár kíséretében. Mint egészen biztos forrásból értesülünk, II. Vilmos német császár felszólította Zelenka Pál tiszai kér. ág. -'V. püspököt, hogy csatlakozzék kíséretéhez, ajmelylyel i német császár nagy keleti útját megteszi. A kitüntető felhívásnak a püspök Ur Öméltósága természetesen a legnagyobb készséggel eleget tett s fiával és titkárjával ciatlakozván a német császár kíséretéhez, most már útban van Konstantinápoly felé. Távolléte alatt a püspöki teendőket Terray Gyula főesperes látja el.

— Lelkész választás. A tisza-vidéki ág. h. ev.

egyházmegyébe kebelezett Pazdus községben f. hó 9-én volt a lelkész választás Geduly Henrik nyíregyházi lelkész, mint Materny főesperes helyettese és Szirmay Ödön egyházfelügyelő, dr. mint Meskó László egyház- megyei felügyelő helyettesének elnöklete alatt. Egyhangúlag Kozlay József volt nyíregyházi segédlelkész, majd uj-klenóczi lelkész választatott meg.

— Anyakönyvvezetői kinevezés. A belügyminiszter Rakovszky József balsai jegyzői Írnokot Balsára anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki.

— A villamos vasútról. Majdnem egy teljes esztendő telt el azóta, hogy a „Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára“ budapesti ezég által Nyíregyházán létesíteni szándékolt villamos vasút köz- igazgatási bejárását megtartották. Azóta a területhasználati szerződés feltételeit tárgyalta egy bizottság. A villamos vasút dolgában eddig történtekről időszakonként részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. — Most végre a tárgyalások befejezéséről adhatunk hirt. Szerdán délután jött létre a végleges megállapodás az egyes feltételek felett a ezég képviselői és a városi bizottság között. Ezen megállapodások közül mint lényegesebbeket felemlítjük, hogy a szerződés tartama a villarnvMágitási szerződéssel együttesen 1960. deczember 31-ig állapíttatott meg. A világítási szerződés meghosszabbításával szemben a ezég a magánvilágilás árát hektowatonként 0-5 kraj- ezárral szállítja le s 1947. január 1 -töl kezdve a közvilágítást 50°/o-al olcsóbban teljesiti. Az elfogadott feltételek alapján a szerződést a napokban írásba foglalják s aztán a bizottság jelentésével a képviselőtestület elé terjesztik.

— Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminiszter a gávai olvasó-egylet alapszabályait jóváhagyási záradékkal látta el.

— Lóverseny Nyíregyházán. A szabolcsmegyei agarász egyesületnek a héten kedden tartott közgyűlésén a többek közölt szóba került a jövőben Nyíregyházán rendezendő lóversenyek terve is. — A terv élénk tetszésre talált s az egyesület nyomban meg is ajánlott egy 1000 forintos dijat. A terv megvalósítására egy három tagú bizottságot küldtek ki. Az első lóversenyeket a jövő év tavaszán tartják meg.

— Uj tiszteletbeli tisztviselők a vármegyénél.

Báró Feilitzsch Berthold főispán Rézler György kisvár- dai és Bigdy Imre tisza- löki ügyvédeket tiszteletbeli megyei t. főügyészekké, Mezőssy László IV-dik aljegyzőt tiszteletbeli árvaszéki jegyzővé és Fuchs Ignácz központi Írnokot tiszteletbeli megyei kiadóvá nevezte ki.

— Segély. Nyíregyháza város képviselőtestülete Fábián Kornélia kisasszonynak, az orsz. sziuészeti akadémia kicünő növendékének, ez évre is havi 15 frí segélyt szavazott meg.

— Nyugdíj a városnál. Végre valahára nem mint tengeri kígyó merül fel ez a hir, de mint a meg valósulás közeli stádiumában levő kérdés a városnál

I ugyanis a nyugdíj szabályrendelet minden retortán

S

keresztül menvén, megnyerte immár a vármegye jóváhagyását is. A szabályrendelet most a törvény értelmében meg fog hirdettetni s jogerőssé válván, a tanács haladéktalanul meg fogja tenni az életbeléptetésére szükséges intézkedéseket.

— Előadás a gyümölcs tenyésztésről. Mácsánszky Lajos nyíregyházi ágost. evang. tanító, kinek egy városi gyümölcsfa és szőlő mintatelep létesítése érdekében indított nagy fontosságú aktivjáról csak nem régiben adtunk hirt; a jövő vasárnap, e hó 23-án kezdi meg a városháza nagytermében népszerű előadásai sorozatát a gyümölcs tenyésztésről. A kiváló szakember előadásaira felhívják az érdekelt közönség szives figyelmét.

— A ref. műkedvelő daltársaság dalestélye. Mint a hogy e lap múlt havi első számaiban jelezve is volt a nyíregyházi ev. ref. műkedvelő daltársaság 3 éves fennálása emlékére részben a ref. templom orgona javársr, részben pedig saját pénztára gyarapítására egy táncz- mulatsággal egybekötött nagyobb szabású dalestélyt akart tartani szeptember hó 11 -én. Az úgy erkölcsileg, mint anyagilag teljesen sikerültnek Ígérkező dalestély megtartását azonban megakadályozta volt ama szivet és lelket leverő s megbénító, rémségesen megrendítő hir, a szeretett királynő gyászos halála. Ki gondolt volna akkor mulatozásra, mikor egy nagy halott fekszik gyászos ravatalán? A kis egyesület is a hir vételével azonnal intézkedett s a közönséggel falragaszon tudatta, hogy az országos gyász miatt nem lesz dalestély, el- napoltatik bizonytalan időre, ürömmel jelezhetjük, hogy a tervezett dalestély meg fog tartatni a jövő november hó 5-ik napján, szombaton. Bár a meg nem tartott dalestély kiadási költségei még teljesen fedezetlenek, a kis egyesület, hogy a nagy közönséget az estély megtartása idejéről pontosan értesítse, uj pót meghívókat bocsát ki, melyek e hét folyamán szét is küldetnek a szélrózsa minden irányába. Az est műsora némileg változik, a mennyiben az egyes számok megcserélődnek s a tilinkó helyett czimbalom játék lesz. Ez azonban semmi tekintetben sem lesz hátrányára az est fényes programújának. Mert pl. ki ne hallgatná élvezettel az ifjú czimbalom virtouzt Horváth Bertalan urat, kinek gyors keze, művészi játékáról a közelmúltban volt alkalmunk meggyőződni, s ki ez alkalommal is egy ízlésesen összeállított magyar népdal csoportot fog előadni. Olvasva különben a daltársaság ez estélyének műsorát, nem mondunk nagyot akkor, midőn azt állítjuk, hogy e műsor oly ügyességgel van összeálitva, hogy bátran odaillenék akármilyen nagyszabású hangverseny programújának. Éppen azért kétszeres kötelességet vélünk teljesíteni, midőn e fényesnek Ígérkező estélyre mennél nagyobb számmal megjelenünk. Egy érdeklődő.

— lteittonda istálló. Tudniillik, hogy Nyíregyháza város ebben a nem nagyon lényeges, se nem valami nagyobb mértékű anyagi érdeket képviselő kérdésben, felhívásra, ajánlatot tett a cs. ős kir. közös hadügyminisztériumnak, hogy a kívánt remonda istállót hajlandó felépíteni abban az esetben, ha az u, n. katonai kincstár a városnak ebbe a vállalkozásába belefektetendő tőkéje után 7% kamatot biztosit, Éz igy nem sikerülvén, a város lemondott arról, hogy a remonda istállót fellőpitse.

— Gyászrovat. Özv. Topser János mint férj, úgy a saját, valamint leánya, özv. Andrássy Sámuelné született Topser Karolina és az összes rokonság nevében is, szomorodott szívvel jelenti, a legjobb feleség, szerelő anya és rokonnak Topser Jánosné szül. Soltész Érailiának folyó 1898. évi október hó 14-én esteli 9 órakor, életének 72-ik, boldog házasságának 2fi-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhuny tát. A megboldogultnak földi maradványai folyó évi október hó 16-án d. u. 3 órakor fognak az ág. ev. h. vallás szertartása szerint az orosi utczai saját házból, a vasút melletti sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nyíregyháza, 1898. október hó 15-én. Áldás és béke lengjen porai felett!

— A városi szegény-ügy rendezése érdekében a tanács által megindított aktlóról lapunkban többször megemlékeztünk már. Legutóbb foglalkozott e kérdéssel a város képviselete is, elvben elfogadta egy szegény háznak ős egy menedékháznak a létesitósét, a részletekre nézve azonban a tárgyalásba nem ment bele, hanem elhatározta, hogy előbb a tanács által kidolgozott szabályrendelet javaslat sokszorosittassék s tanulmányozás végett a képviseleti tagok között kiosztassék.

— A Gőzfürdő házi kezelés alatt. Mint már lapunkban jeleztük, a gőzfürdő bérbeadására másodszor hirdetett zárt ajánlati versenytárgyalás eredménye, hogy arra egyedül Tolnay Sándor a Sóstó fürdő bérlője jelentkezett, aki a gőzfürdő bőr élvezetéért 1500, illetve 1800 irtot hajlandó fizetni. Ezzel szemben a város képviselőtestülete elhatározta, hogy a gőzfürdőt most november I őtől jövő óv május 1 éig házilag fogja kezelni, s ez idő alatt rendbehozatja és kitisztittatja s csak aztán, tehát a jövő évben fogja az uj pályázatot meghirdetni.

— Bokréta ünnepély. Az épülő vármegyei közkórház bokréta ünnepélyét e hó 9-én, Vasárnap délelőtt 10 órakor tartották meg. Ebből az alkalommal a vármegye a közkórház építésénél alkalmazott munkások között 317 frt 10 krt osztott ki, amely öszszegből az építést vezető főpallér 100 frtot kapott.

— Nevezetes újítás a telefonon. Vass József Nyíregyháza város segéd mérnöke rendkívül érdekes újítást talált fel a telefonon. Találmányának gyakorlati értéke abban áll, hogy a telefonon beszélni akaró maga kapcsolja össze egy igen elmés és nem is bonyolult szerkezet segítségével azt az állomást, amelylyel beszélni akar. Továbbá, hogy az ekként összekapcsolt állomások közötti beszélgetés más közbeeső állomáson ki nem hallgatható Végül pedig épen az által, hogy az egyes állomások egymásután, tehát egy vezetéken vannak egymással összeköttetésben, a vezetékekben óriási, 80—90°/o megtakarítás érhető el. — A nagy horderejű találmányt, amelyre feltalálója már szabadalmat is nyert, jövő számunkban részletesebben is megismertetjük olvasóinkkal.

— Vörkeny járvány. Kisvárda és Petneháza községekben a gyermekek közölt a vörheny betegség jár- ványszerüleg fellépett.