Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-02 / 40. szám
szabolcsyArmbgyb hivatalos lapja. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon, -WSS Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre . . 4 forint. Fél évre........................................ 2 „ Ne gyed évre.................................................1 ^ A községi jegyző és tanít» uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó- j támlások Jóba JEleJc kiadó-tulajdonos ! könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, I Hirdetési dijak: a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni j A1-. , . „ . .. ... „. , ,, , . , . . i . , , „J Minden négyszer hisabozott petit sor egyaz r Bérinentetlen levelek csak ismert kéz ktol , közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. fogadtatnak el. | Kincstári bólyegdij fejé en, minden egyes birA kéziratok csak világos kivVnatra s az detés után 30 kr. fizettetik, illető költségére küldetnek vissza A nyilt-térl közlemények dija soronkiat 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza által Budapesten, Haasenstein és Voglor irodájában Becsben, Prágában és Budapesten, 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Barnát és Általános Tudósitó valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész. 20100. K. „ , ,--j-gjjy--- Szabolcsvarmegye alispánjától. Mi nden bizottsági tagnak. Főispán Öméltósága Szabolcsvármegye törvényhatóságának rendes őszi közgyűlését folyó évi október hó 11-ik os következő napjainak délelőtti 10 órájára Nyíregyháza, a vármegyeháza nagytermébe összehiván, van szerencséin arra a t. bizoltsági tag urat, a tárgysorozat melléklése melleti, tisztelettel meghívni. Nyíregyháza, 1898. szeptember 30. Mikecz János, alispán. 17324. K. ~ 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. Községi elöljáróságoknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Felmerült eset alkalmából értesítem, hogy az 1899- évi lörvh. útadó kivetési lajstromának a kir. adóhivatal által eszközlendő hilelesitésénél azon körülmény, hogy az útadó kivetés alapjául az ideiglenes adómentességet élvező földek vagy házak adója is felvétetik, viszont jíbból az I. oszt. kereseti adó, mint kivetési alap kihagya- tik, a lajstromok hitelesítésére akadályul nem szolgálhat az esetben,-ha vagy—a kir-.-sdóhivotnlhoz intézendő megkeresésben, vagy a kivetési lajstrom vegén „Jegyzet“ alatt feltünteti azon összegeket, melyek a kir. adóhivatalnál előirva nincsenek, de útadó alapját kell hogy képezzék, illetve útadó kivetés alapjául felvéve nem lettek. Nyíregyházán, 1898. szeptember 27. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Tudomásomra jutott, hogy a vármegye területén oly idegen egyének járnak, mint pátrohai tüzkárosultak segélykérés czéljából, kik erre hatósági engedélyt nem nyertek, — felhívom azért czimet, hogy mindazokat, 20118. K. 1898. kik e czimen a községben könyöradomány gyűjtést eszközölnek, azonnal tartóztassa le s jelentés mellett a további intézkedés megtétele czdjából a járási tőszóig i- biróhoz kísértesse el. Nyíregyháza, 1898. szeptember 29. Mikecz János, alispán. 18175. K. ~ , , 1898— Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és aj községek elöljáróinak. Miulán az év utolsó negyedében a vármegyei egyes alapokat illető követeléseknek okvetlenül befolynia kell; — s miulán továbbá épen ezen időszak az, mely a köztartozások behajtására a nyári munka befejezte után a legalkalmasabb: elérkezett annak ideje is, hogy az ebadó tartozások teljes erélylyel biztosíttassanak annál is inkább, mert köztudomási, hogy ezen alap, a három újból rendszeresített vármegyei állatorvos javadalmazásának kiadásával oly annyira megterhelve lett, miszerint ez évi bevétel a folyó kiadások fedezésére elégtelen, s ez okból a meglevő alap teljes felhasználásának veszélye fenyeget. A múlt év végén a folyó évi ebadó beszedésének biztosítása végeit a vármegye területén levő összes kutyákat összeiratván, — mintán a folyó évi abadó behajtásának alapját ezen Ossum ás kell, hogy képezze ; — tudomására hozom, miszerint oly összegű ebadónak beszállításáért, mint a mennyi bárcza és dijnyugta az összeírás alapján lett, —• anyagilag felelőssé teszem s ludomására hozom azt is, hogy az esetleg előálló kü- lömbözet megfizetése alól leendő felmentése csak azon eselben lesz eszközölhető, ha a külömbözet oka hiteles adatokkd (a kutya elhullásáról, vagy elveszéséről szóló községi bizonylattal, nemleges zálogolási jegyzőkönyvvel, szegénységi bizonylattal, mely az illető lelkész által is aláírandó) lesz minden egyes esetre nézve igazolva. Az ebadó behajtásira legvégső batáridőként a f. évi október hó 30-ik napját, az ebadó számadások beadására pedig a f. évi november hó 15-ik napját állapítom meg, s az ebadó számadások a községek elöljárói által illetékes járási főszolgabirájukhoz lesznek beinutatandók, kik azokat összegyűjtve együttesen kötelesek november hó 20-ig a vármegyei számvevői hivatalhoz bemutatni. Végül értesítem, hogy a jelen rendeletem be nem tartását a törvény teljes szigorával logom sújtani. Nyíregyháza, 1898. szeptember 20. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánját#!. 1909I. K. 1898.' A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. Közi)irré tétel és rniheztarlás végett értesítem, hogy a f. év október havában az alább megjelölt helyeken és időben fog az országos és kirakó vásár tartatni, u. m.: Dombrád községben 3-dikán, Nyii'-Bogdány községben 5-dikén, Szent-Mihály községben 17-dikén, Mándok községben 24-dikén, Balkány községben 25-dikén, Kis-Várda községben 31-dikén. Nyíregyháza, 1898. szeptember 24. Mikecz János, alispán. 18692. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy báró Vécsey Józsefnek a Márton- falva községhez tartozó tanyáján egy Szt.-Gy.-Ábrányból származó eb veszettség—múrtt kiirtatott s ez okbóh-a Szt. Gy.-Ábrány és MArlonfalva községben levő összes kutyák nemkülömben a jelzett tanyai állatállomány 40 napi, illetve 3 és 4 havi zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1898. szeptember 19. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 18831. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesilem, hogy a sertésvész T.-Bűd községhez tartozó „Ilona“ lányán Oláh József gazdaságában levő sertésállományban is fellépett s ez okból T.-Bűd község területéről a sertések kivitele továbbra is tilos. Nyíregyháza, 1898. szept. 19. Mikecz János, alispán. A „iVYIRVlMK“ TAB0ZAJA. Kinyílik az idő. Mikor a gyerekek azt kiáltják az utczán: „Eey a rugós, dóié biczcz, i kkor egyszerre itt van a tavasz. A többi az semmi. A fű is mutatkozik már, de hiszen fű van a hó alatt is, az nem sokat ígér. A nap is melegebb egy kicsit, de a nap is csalóka, mert elbuvik. Némely napokon egy kis por és itt ott bogár mászik a fán, de ez mind nincsen annyi, mint mikor a gyermekek előkeresik a tavalyi dóiét, az Utófákat s verik a dóiét, a dóié meg veri be az ablakot. (Nyáron úgy sincs annak értelme) Néhol már jáczintusok vannak az ablakokban és a kutya hagyogatja már el a téli bundát, ami szintén tavaszt jelent. A galambok kijárnak to lászkodni a duez elébe, a kakas hangja élesebb; fabordó kocsik már nein látszanak s eunek arányában kémény is kevesebb füstöl, Ellenben emberek láth itók, kik ásóval és kapával haladnak egy, vagy más iránytűn. A föld még álmodik, de illata van. Nemsokára miodenfelé hasogatni kezdik n hátát, szegény, rendszerint erre ébred álmai bél. Kezdődik a munka s ennélfogva több vidámság vau az arezokon, mint téli időben. Az utczán már mezítláb hanezuroznak a gyermekek s e0ész csepp magzatok bentereguek a fák alatt. Azért némely részé még is megmarad. Ilyen a mostani Tejgelősz s aki, hogy meg marad, az bizooyosan egészségesebb, mint aki meghalt. Öreg emberek kiülnek a házak aj ajába, sütkére zés szempontjából. A nspnak különb melege van, mint a kályhának ,é8 ha a vén égjtró kidugja fejét a fellegek közül, a pókok is elóbujuak az ereszes alól. Nemsokára kezdődik ő reájuk is a jó világ, majd jönnek a legyek, a Katalin-bogarak s egyéb állatok, mik azért születnek, hogy megetessenek. Ez mind a póké lesz, mert madár még nincs. Még a verebek is elmentek a házak közül a földekre lakmározási ügyekben. Kezdi ugyanis teregetni asztalait a mezőkön az Isten. Oda kint már jó világ van. Az iskola beszünik s a magyarok története helyett, a libahijtő ostort forgatják a kezükben. A tehén tejének a friss füvektől egyszerre nagyon jó ize kezd lenni és abban duskálkodnak, ami nem is baj, mert a szelemenfáról igen fogy a füstölt oldalas. A tanyai kutya éhes ilyenkor, s ha lánczairól szabadulhat, nyulakat fogdos és meg is eszi gombócz nélkül. A hámot bekenik s kiteszik a rúdra száradni. Bsggelenkint köd van és a sürü harmat, abban mezítláb járnak s attól erősödnek. Továbbá több más ilyenféle dolgok vannak a tanyákon. A Tiszaszélen pedig a parti korlátokhoz egyre több ember támaszkodik könyökkel; vizenjáró emberek és psrtszóli népek ezek A napfény, amely végig szalad az áradó folyón, apránkint előcsalja a téli állásokból a lomba nagy fekete hajókat. Szép sorjában következnek fel s testükkel a parthoz állnak a fényes viz fölött szegély gyanánt, mint fehér ködmönön a fekete bárány ból való prémezet. A túlsó parton húzzák fel őket sok rossz macskalovakkal torontáli szerbek, ez ugyanis nekik már rég idő óta foglalkozások és a magyaroknak nem jut eszébe, hogy tőlük ezen munkát elvegyék. A magyar áll a lovával a koplalós placzczon s ha valaki jönne, hogy fél öl fát valahova vigyen, azzal meg is alkuszik s kötelmeit ez irányban teljesiti. Ama más vállalkozásba azonban nem fog. Ugyanis maradjon min denki a saját tudományánál. A hajókon is a kormányosok tesznek ilyenkor tanúságot tanulmányaikról és azt nézik azok a népek, akik a köp irtokon vannak két könyekkel. Ez a nyilvános vizsgálat, hogy a túlsó partról, mikor a ráczok leoldják a lovakról a kötelet, a maga emberiségéből, mint tud átjönni az innenső olda’ra. Ki miként tudj a kiszámítani az erőt. Az ár erejét, a meder poi ondját s ilyeneket. A partiak ezt nézít, egyéb foglalkozás híjával lévén. Foglalkozás még nem igen van a parton, a hajók még c-iak állnak, várják a kereskedőt, aki majd vitet valamit erre vagy arra. Ámbár a búza ezúttal nem sok, ami viedhetődjön, enuélfogva az emberek, akik a vízből élnek, a partról bámulnak be a folyóba. Simáu és hangtalanul szalad a viz. A zsákoló hatalmas vállalnak sem akadt munkája eddig, vállait tétlenül viseli az ember. Más dolog sem 'akadhatna ugyaD, például a kertekben kezdik már a földet forgatni, meg mi egyéb, de a zsákoló ilyesmire nem vállalkozik. Az ügyvéd sem megy embert gyógyítani, az orvos sem jár peres ügyekben biró elé. Ugyanis maradjon mindenki a saját tanulmányánál. így állanak hát az emberek és pipáznak. Ez igen szomorú foglalkozás, a füst eregetése. — Most tisztán ciak az államnak dolgoznak, véli egy s bólint rá hallgatag a többi. Jönnek már lefelé az oláhok a tutajjal. Jó friss az idő még, de biz ők már csak egy szál fehér ruhában vannak, ami igen jó egészségre mutat. Füstöl a tutajon a bögre alatt a tűz, abban az ebéd fől( krumpli sósvizben, ha ugyan a só még el nem fogyott. Szokása neki, hogy néha elfogy, mert az is csak úgy van, mint minden értékes dolog; amig sok van belőle, nagyon rájárnak. Valaki elibém áll és azt mondja: — Nini, maga az, uram? — Az ám, óu vagyok. Fiatalos forma férfi barna kabátban, csizmában. Szőke bajusza lefelé lóg, az arcza amaz egyszínű barnapirosok közül való. amilyent mái csak a pusztán lakóknak ad az Isten. Valahonnan ismerős a szeme állása, a bajusza, de nem tudom honnan. — No — mondja — de régen szerettem volna látni magát. Hát üsmer e még? — Emlékazek magára. Hát hogy van ? — No — mondja megint — üg)üuk vau idebent, hát begyüttünk. Már sohasem hittem, hogy látom valamikor. Igen nagy örömmel mondá e szavakat s hogy tétováztam, segített az emlékezetnek. — Maga a tizenhatnál volt . . . (már hogy a tizenhatodik századnál). — Az ám, én ott. — fia mög a tizeoötnél. — Ott . . . Mai számunk 8 oldalra, terjed.
