Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-11 / 37. szám
„IN Y í JR V t D É K“ S s annyira kétségtelen, hogy szolgálatot vélek tenni mezőgazdasági érdekeinknek, ha fölhívom erre az intézményre a vármegye gazdaközönségének s annak képviseletében a gazdasági egyesületnek figyelmét s közlöm itt gróf d’Orsay ezredes, ménesparancsuok úr szívességéből a „Mezőbegyesi tájfajta lótenyésztés“ szabályzatát a következőkben: Czél: A mezőhegyesi törés- és próbamének okszerű kihasználása mellett egyelőre a vidék lóanyagának javítása, hogy idővel egy „Mezőhegyest táj fajta“ elérethessék és így a lótenyésztés hazánkban emeltessék. 1. §. A közreműködésre felvétetik minden Mezőhegyes vidéki kizárólag földmivelés és lótenyésztéssel foglalkozó gazdaember, ki az alább következő pontoknak magát aláveti és ezt a mezőhegyesi ménesparancsnokságnál egy Írásbeli kötelező nyilatkozatban kijelenti, mely nyilatkozat érvényessége csak akkor szűnik meg, ha az illető okot ad arra, hogy a törzskönyvből töröltessék. 2. §. A tenyésztés iránya feletti felügyeletet,_ a felülvizsgálati jogot és minden idevágó intézkedést a felügyelő bizottság gyakorolja a tenyésztés és ebből kifolyólag a tenyésztők érdekeinek szemmel tartásával. A felügyelő bizottság — miután a mének fölölti rendelkezési jog és a tenyésztési egyéb viszonyok úgy kívánják — a mezőhegyesi ménesparancsnokból mint elnökből állandóan, továbbá az általa helyenként esetről esetre ideiglenesen felkéri egyénekből mint tagokból áll. A felügyelő bizottság korlátlanul vezeti az egész tenyésztést. Határozatait amennyire lehet a tenyésztőkkel egyetértő- lég hozza ugyan, de ha mégis nézeteltérés forogna fenn, úgy a tenyésztőknek a bizottság határozataiban megnyugodnak kell. 3. §. Ha fedeztetés végett egy ménhez több kancza jön egyszerre, magától értetődik a napos kancza bir elsőbbséggel, a többi pedig sorrend szerint délután, vagy másnap fedeztetik. Azon esetben ha a tenyésztő nem akar várni, mig kanczáját az épen elfoglalt mén fedezheti, úgy a párosítást — ha egy más illő mén kéznél van — megváltoztathatják csupán azért, nehogy a tenyésztőnek a fáradtság mellett még idővesztesége is legyen. A rendes körülmények között azonban minden kancza azon ménnel fedeztetik, amely reá párosittatott. A mezőhegyesi ménesparancsnokság a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minisztérium engedélyével a következő kedvezményeket adhatja meg: I. A kedvezményes áron való fedezhetést. II. Ahhoz képest, amint arra megfelelő anyag lesz, évenként jutalomdijazást rendez, melynek napjai idejekorán közhírré fognak tétetni. III. Ha a lóanyag szaporodik akkor, hogy a tenyésztők könnyebben és jobban tudják feles számú lovaikat értékesíteni, évenként nyilvános árveréseket is fog rendezni. 4. §. A felügyelői bizottsági elnöknek joga van a bizottság tagjai közül egyeseket a tenyésztőkhöz időnként kiküldeni avégből, hogy a lovak miképeni tartása és ápolása felől meggyőződést szerezzenek. Ez azonban mindenkor anélkül történik, hogy a tenyésztőt bármily kiadás is terhelné. 5. §. A pontosságért és esetleges visszaélések kikerülése végeit minden tenyésztőnek, ki a nyilatkozatot aláírta — fedezett kanczája és az abból származott bélyegzett csikójáról a ménesparacsnokságnál törzskönyv vezettetik, amelyből egy ló eladásakor kívánatra törzsvolt köztünk semmi visszavonás. — A köszöntésemet nyájasan fogadta. Különben nem is törődött velem. Én Majthényi Rózsának kurizáltam, ő rá nem is gondoltam. Egyszerre kosarat ad. A négyes alatt nem nyuj'ja a kezét. Majthényi Rózsa nevetve figyelmeztetett. — Nézze már, hogy féltékenykedik Lejtényi Hedvig rám. Igaza volt. — Emlékszem. Te erre egy pár nappal há'at fordítottál Majthényi Rózsának és újra a Hedvig bolygoja lattól. — Igaz. — De ha jól emlékszem rövid idő múlva már uj a más kislánynak hordtad az ibolya csokrot. Káros Magdát hódítottad el tőlem — gonosz. — Igaz. Aranyos ifjúkor soha sem jösz vissza, bolondos szívügyeiddel! — De hát hogy kerültél újra össze Hedviggel ? — Barátom, én soha teljesen nem szakítottam vele, sem teljesen bizalmában nem voltam. A jog elvégzése után haza mentem joggyakornoknak a törvényszékhez. Akkor váltam el tőled, te katona lettéi, bár veled tartottam volna én is. Hedvig jegyben járt egy dúsgazdag ügyvéddel, Kissel. — Ismertem, de hát az idős volt hozzá. — Jegyben járt vele. Hozzá is ment. Mig menny asszony volt találkoztunk néhányszor. Egész elfogulatlan volt velem szemben, mondhatni hideg. — Felesége lett Kisnek. Már akkor az a gyanúm volt, hogy hizel gett gyermekes hiúságának az irigyelt gazdagságú vő legény, hogy szivének mi köze sem volt a frigyhez. Mi hamar kiderült, hogy jól sejtettem. A fiatal asszony ünnepelt királynője lett a báloknak. Bóditóan szép volt. Ragyogott, hódított. könyvi kivonat adatik. A törzskönyvbe a kanczák fedeztetésükkor iratnak be teljes leírás szerint, a csikók pedig szin, nem, jegyek és bélyegzés szerint, mely czélból azok, ha lehetséges 9 napos korukban, de születés után 1 hónap eltelte előtt okvetlenül Mezőhegyesre hozandók. 0. §. A csikók mikor beíratnak bélyegezve lesznek a nyereg helyén jobbról „m. t.“ belük (mezőhegyesi tájfajta) és a születési évszámmal, balról pedig a törzskönyvi folyó számmal. Az olyan gyengébb csikók, melyeknek anyjuk másodrendű voltánál fogva csakis az anyag javítása végett fedeztetett — tehát a tájfajta jelleget még teljesen nélkülözik, az ily csikók az „m. t.“ betűkkel nem bélyegeztetnek, de mert kedvezményre már jogosultsággal bírnak, azért törzskönyveltetnek, és jobbról a nyereghelyen a születési évszámmal, balról pedig a törzskönyvi folyószámmal lesznek bélyegezve. A bélyegezés egy az elnök által kirendelt tag, a tulajdonos vagy megbízott és a törzskönyvvezető jelenlétében díjtalanul végeztetik. A töizskönyvvezetőnek mindegyik kancza után 50 kr. dij jár, melyet a tenyésztő minden kanczának évenként először történt fedezése alkalmával lefizet. A községi elöljáróságok felkéretnek, hogy a lólevelek kiállításánál a bélyegjegyekre különös gondot fordítani szíveskedjenek. , 1. §. Évenként szeptember hóban a lájfajta ősszes- lóanyag különböző helyeken összepontosittatik, — felette osztályozás tartatik, úgyszintén ekkor vétetnek a kanczák párosítás alá. Ezen helyeken a tájfajta tenyésztők összes a tájfajtához tartozó lóanyagukkal megjelenni kötelesek. Az indokolatlan meg nem jelenés a tenyésztésből való kizáratást vonja maga után. Ha olyanok részéről, kik még nincsenek a tájfajtában, párosítás alkalmával kiváló lóanyag mutattatik be, úgy a bizottság azokat is felveheti. Az összpontosítási helyek és napok a hatóságok utján adatnak a tenyésztő közönség tudomására idejekorán. s, §. A párosítás alkalmával minden tenyésztő minden kanczája után, mely párosittatott a fedezési dij egyrészét azaz egyenlően 5 forintot azonnal lefizetni tartozik kötelezésül arra nézve, hogy felvett kanczáját tényleg fedeztetni fogja. A lefizetett 5 forintról elismervényt kap, melyen kitüntetve van a párositási eredmény is. Ezen elismervényt a kancza próbáltatása alkalmával előmutatni köteles a tenyésztő s ha a kancza nem sárlott, ez esetben reá vezettetik a próbálás kelte s a tenyésztőnek visszaadatik. A kanczának első fedeztetése alkalmával az elismervény mint pénz a fedeztetésért még ráfizetendő összeggel együtt adandó át a tenyésztő által a mezőhegyesi ménesparancsnokságnál. Minden olyan kancza után, amely a nem sáriás folytán vagy a tenyésztő mulasztása nélkül bármily okból tényleg nem fedeztetett, a fedezési idény végével az 5 írt visszaadatik az elismervény beszolgálása mellett. Ez áll az esetleg elhullott kanczákra nézve is. Ha ellenben valamelyik tenyésztő beirt és párosított kanczáját fedeztetni egyáltalán nem hozza, annak előre lefizetett 5 forintja a tájfajta tenyésztési alap javára esik. Magától értetődik, hogy oly kanczák után, amelyek esetleg ingyenes fedezésre vétettek fel, semmi sem fizettetik a párosításkor. 9. §. Megtartásra osztályozottnak tekintendő minden egyes kancza, amely fedeztetés czéljából beíratott, mindaddig, mig ki nem töröltetik a tenyésztésből, továbbá minden olyan bélyegzett kancza-csikó, amelyre nem mondatott ki, hogy eladható. A himállatokat, továbbá azon lovait, amelyek megtartásra nem osztályoz— P.rt-ze első sorban újra téged. — Úgy van. K&ezérkodott velem. Nem jól tette. Valamelyik farsang eleji bálon vott. Együtt ültünk a bálterem pálmái alatt. Az ura a kopaszodó pénzes zsák benn kártyázott valahol. Nagyon kedves volt hozzám. Mell csokrából még egy rózsabimbóval is megajándékozott. Bolondja lettem újra. Közel ültem hozzá és átadtam magam annak a hódító gyönyörnek, a mit az imádott asszony közelsége gyakorolt rám. — Tücsköt, bogarat össze beszéltem neki, ő pedig fel fel kaczagott. villogtatva pompás fogait. Egyszerre megragadtam a kézét és azt kérdeztem tóle, boldog maga Hedvig ? Mondja, boldog ? Felugrott, végig mért hidegen és ott hagyott. Majd meg őrültem. Mint az alvajáró lézengtem egy pár napig. Nem gondoltam rajta kívül semmire a világon. Rettenetes napok voltak. Két hét múlva újra találkoztam vele a kaszinó bálján. Bágyadt volt, mintha beteg lett volna. A kö szönésemet szívélyesen fogadta és mélyen a szemembe nézett. Barátom azt a nézést soha Bem felejtem el. Egy boldogtalan élet minden panasza, egy soha véget nem érő szerelem minden esdeklése volt abban a pil lantásában. Keveset tánczolt. Éjfél után az ura magára hagyta, leült kártyázni a harmadik szobában. Hozzá merészkedtem. Reszkető hangon kértem egy túrra. Nem akart tánczolni, hanem helyett mutatott maga mellett. Csakhamar egyedül maradtunk a pávatoll formájú pálma levelek alatt. Tudod, hogy az asszonyok milyen dédelgető szívélyességgel járnak egymás kezére ilyenkor — Haragszik rám, kérdeztem tőle. Ostoba banális kérdés, de a szerelmesek nyelvében előkelő helye van. tattak, a tenyésztő bármikor tetszésze szerint - akadálytalanul eladhatja, de az eladást utólagosan jelenlse be, hogy a törzskönyvbe bevezethető legyen, ép úgy az elhullást is bejelenteni tartozik. Ha egy olyán ló hullott el, a mely a tenyésztés érdekében meglarlásra osztá- lyoztatott akkor ezt, községi bizonyitványnyal kell igazolni, tnelyben a ló teljes leírása kitüntetve legyen. 10. §. Ha valamelyik tenyésztő oly anyagi helyzetbe jut, hogy a megtartásra osztályozott lovát is eladni kénytelen, akkor előzetesen forduljon a felügyelő bizottsági elnökhöz és ha az a felhozott indokokat elfogadhatóknak tartja, úgy kivételesen engedélyt adhkt az eladásra. Az első időben azon tenyésztő, aki jó ló- anyagot venni akar e szándékát jelentse be, hogy a vevő és eladó összehozathassék. A bizottság az első években vevést és eladást — magától értetődik csakis megtartásra osztályozod lovaknál — azért közvetít szívesen, hogy a tenyészanyag a közeli vidéken maradjon. Később pedig úgyis árverések fognak tartatni, melyeken alkalom nyílik a vétel és eladásra. , . 11. §. Azon tenyésztő, ki a megtartásra osztályozott csikót vagy kanczát bejelentés nélkül elaclja és ezen egy kötelezettségének sem felel meg a neki nyújtott többféle kedvezményekkel szemben, az a lájfajta tenyésztésből egyszersmindenkorra kizáralik. 12. §. Az oly tenyésztő, aki a fentit felsorolt pontoknak magát alávetni nem szándékozik, vagy pedig a lájfajta tenyésztésben való részvételre igényt nem tarthat, magától értetődik azért fedeztethet Mezőhegye- sen úgy, mint eddig, de természetesen minden kedvezmény nélkül. A gimnáziumi tanítás napi időrendjéhez. A szék- és főváros iskoláiban a családi és társadalmi életnek alakitó befolyása alatt a tanítás újabban olyan időbeli beosztáBt nyert, hogy csak a délelőtti órákat tölti a tanuló az iskolában s délutánja zavartalan otthoni munkásságra s előkészületre vau szabadon hagyva. A vidéki iskolák legtöbbje utánozza ez ujiást. A czél közössége s a munkakör azonossága által úgy is rokonságban álló intézeteink aztán várják, nézik, ki indítja meg mindenfelé az újítást. Érdeklődéssel gyűjtik a tapasztalatokat arra nézve, hogy miben és mennyivel czélszerübb a tanításnak ilyen napi rendje s minő hátrányai vannak a régi munkabeosztásnak. Ezen felfogással szemben fölemlítem azon nevejős- tani elvet, hogy nem szabad ugyan elzárkóznunk iskolai életünkben a czélszerü újításoktól, melyekkel a fejlő társadalmi élet iskoláinkat időként megostromolja; de másrészt nem szabad mindent már csak azért is czől- szerünek vélnünk, mert ez divatos és uj. E meggyőződésből indulva ki, fölvetem a kérdést: váljon gyakorlatinak előnyösnek, sürgősen alkalm: zásba veendőnek tekintsük e a gimnáziumi tanításnak' olyan időbeli beosztását, minőt a fő- ős székváros i tudtommal némely vidéki város iskolában alkalmazva találunk-? Kik a tanításnak ezen időbeli beosztását ajánlják, azok részint a társadalmi élet újabb alakulásaira, részint a tanulók önállósítására, részint a tanárok: érdé- keire hivatkoznak. Nem merem mondani, hogy ezzel minden bizonyító erővel biztató tapasztalatot kimentet- tem volna azon kérdés eldöntésére nézve, hogy miért czélszerű a délelőtti időre Szorítkozó s megszakítatlan folytonosságban űzött tanítás. Lőhet, hogy kényelem érdeke is okul szolgálhatott ez újítás behozatalánál, mert ebéd után kedélyes társalgás közben, bajos, erőt venni magunkon, s föllépni a tanszékre akkor, mikor már a gondatlan pihenés is megőrdemlett s jól 'eső dolog sokunkra. Nem mondom, hogy ilyen személyes vonatkozású dolgokat az iskolai munka beosztásánál soha*figyelembe ________________ ■ . .. /■,,,■•■ '4 — Haragszom, felelte szemeit lesütve. — De hát miért ? — Mert úgy magamra hagyott.' ■ r ■ ‘ — Nem tudom én mit beszéltünk tovább. A szivemről az agyamra szállt az a rózsás ősztvesztő gyönyörűség, a mit a.viszonzott szerelem érzete gerjeszt. Nem törődtem én akkor semmivel, hozpá simultam hirtelen, magamhoz öleltem reszkető karjaimmal és megcsókoltam. Csókom viszonozva volt. Egy pillanatig tartott az egész. Azt hittem nem látta senki. ■ ( '' Százan látták. Másnap az ec ész város rólunk beszélt. A férje dühöngött. Meg akart korbácsolni aa ut- czán, a járó kelők fogták le, a mjkor rám rohant. Kihivatott. ígérte, hogy megöl,.mint egy kutyát. Kiálltunk embertelen szigorú feltételek . mellett. Golyó váltás háromBzorjizenöt lépésről, aztán, kard a mig mozdulni bírunk. Először ő lőtt, golyója nem mehótett távolabb a vállamtól egy arasznyira éreztem a szelét. És felemeltem a pisztolyom ős oda tüzeltem a sápadt hájtömeg közepébe. Összerogyott rögtön, öt perez múlva meghalt. Úgy bizony fiam, gyilkos vagyok. Karoly fáradtan haj otta fejét ‘ oldalt, a nagy karosszék támlájára. Egész sötét volt körültünk már. Becsengettem Józsit. Világot gyújtott ős.behozta a vacsorát. Alig nyültunk valamihez. A psodáíkozó legény csaknem érintetlenül hordta el a tálakat. Elkészítette a teát és magunkra hagyott. — Elutaztam a párbaj után. Csak egy hónap thulva mertem visszatérni, a mikor engedett füzéből az ellenein gerjedt közfelháborodás.
