Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
„N Y t R V t O É K.‘> 3 I < ■' ■> Még két dolog sokat magyaráz Egyik az utak rendben tartása. Azt hinné az ember, hogy a hol mezei vasutak szelik át mindenfele a táblákat, ott a düllő utak nem sok gondban részesülnek. Ellenkezőleg. Dombomra töltött széles utak kötik össze a tanyákat. Folyvást, igazítják, esők után, ha felvágja a szekér, fogasolják azonnal Éhez is gondoljuk el a mi utainkat, akár ;a homokon, akár a . rétközön, télbeu-nyárbau egyaránt. A közutak, a gazdasági élet vérerei. Minő vérszegénységben szenvedünk mi! Pedig az útadó, a közmunka-adó, a községi munka, és ilyeuféle más teher, ugyan ám elég van a nyakunkon ! A másik a marha-tartás. Csak a szarvas-marháról szólok. Most már több helyen a nyomásos gazdálkodást is kezdik beszüntetni. Kis gazdák kis ekéjét két gyenge tehénke karczolgatja. A nyírvíz csatornái levezetik a sovány homokot harmattal tápláló mélyedéseket s a szikes feneket felszántja a gazda, legtöbbször semmi haszonra. — Így tesznek a rétközön is — Csak búza . . , búza . . . búza . . . Pedig egy pár jó tinó több hasznot adna, mint 10 hold sovány föld Mert a hol a marha-állomány kipusztul, ott sovány az ugar. De legyen már elég a tanúságokból is. Méltóságos Gróf, Elnök Úr! Szabolcsvármegye gazdasági életében, mindenesetre hasznos tényező a Gazdasági Egyesület. Tudom, hogy sokat igyekszik tenni, de nem mindig kellő sikerrel. Nincs tevékeny, mozgalmas, gazdasági élet. Különösen a kis gazdák, igazán siralmas állapotban tengődnek. Értök is történik egy és más dolog, jó szándék, czélos terv, — de a kivitel nagyon nehéz. Gazdasági ismétlő iskolák, kertészeti vándor-tanitók, apaállat vizsgálatok, legújabban pedig egy minta kisgazdaság berendezése — mind hasznos dolgok, tervek . . . tervek . . . tervek. Legyen rajta méltóságos Elnök ur, hogy minél többen látogassák meg íázabolcsvármegyé- böl Mezőhegyest. Megáldja érte a magyarok istene! . . . Andrássy Kálmán. Kapunyitás előtt. Közelget az iskolai év kezdete s pár nap múlva megnyílnak az iskolák. Készítik a nagy útra a fiukat, a leányokat, az iskolába menendőket. A vasbikák bömbölnek a szérűkön, pergetik a tiszta búzát. A mamák, a testvérek a ták hűvös lombjai atatt készítik, toldozzák a ruhákat, kötik a harisnyákat . . . És ez így megy Nagy-Magjarországon mindenütt. ’ Fiuk, lányok, ha ti azt igazán meggondolnátok, hogy ez a sok sürgés-forgás nagy részben értelek történik ... i.1. Egyik irótársunk azt mondotta: a házaknak is van leikök. Igen! az egyik csábítóan, kaczérau mosolyog, mintha beakarna hívni, mintha tánczra akarna perdülni; a másik kevély pózba helyezkedik, sok elijeszt rideg külsőjével . . , Fiuk! ha ti igazán megértenétek, mit fejez ki a vefejték apátok arczán, mennyi vágyat, reményt, aggodalmat sző'bele anyátok, testvéretek a ti harisnyáitokba! Ott ülnek, nézzétek, szótlanul anyáitok, testvéreitek, öltést öltés ulán tesznek; az egyenes fonalat szines vászonná szövik; ti ezt prózai munkának néznétek, de a fonalon ezer és ezet gondolat, óhajtás halad végig . . . . . . így fog a fiú haladni lépésről-lépésre, mint ez érte tett munka; igy fognak összekapcsolódni lelkében, díszesen, harmonikusan mindazok a tulajdonságok, erények, melyek áz embert emberré teszik, mint e vászon szálai! Hátha nem? Most ismét az aggodalom, a töprengés testi és lelki épségtek felett halad a fonalon . . . Mikor a kötelesség előszólitja majd a fiukat, sőt az ajtók előtt áll, hogy játszóterükről, mulatságaikból összegyűjtse őket a különféle tanintézetekbe: ha szivük van, ha érezni, gondolkozni tudnak, nem az iskola, nem a nevelésnek gondosan összeállítóit rendszere, nem a folytonos gyakorlat, hanem ezek az apró jelek a szülék gondja, verejtéke is — megtaníthatná őket arra, mi az ő kötelességük. Mennyi ily figyelmeztetést vihet el az ifjú az iskolákba a szülei házból!! Sajnos azonban, nekünk legalább úgy tetszik, nem ily apró figyelmeztetések, melyeket nem is lát, nem is ért meg minden ifjú, hanem egy egész nagy apparátusnak, az iskoláknak a munkája is, mély szerető gonddal kidolgozottan, tervvel, hosszú képzéssel, gyakorlattal akarja az ifjút igazi hivatását értő emberré alkotni, az eredmény után Ítélve, mintha bizony meddőnek mutatkoznék 1 Az iskolák törekvése az, hogy valódi embereket, testben-lélekben erőseket neveljenek. S kint az életben, az iskolákból kikerült nemzedéknél, szellemben, erkölcsben, érzésben mintha hanyatlás, dekadencia mutatkoznék a múltakkal szemben, sőt mintha ez fokról-fokra elijesztőbb módon jelentkeznék. Különösen egy dolog az, a mi miatt aggodalom száll meg bennünket, s ez a jellemek gyengülése, melyről az újságok nap-nap mellett, különféle czimek alatt számolnak be. De hát ki annak az oka, hogy a jellem pusztuló- ban van? Az iskolák? Talán nem!? A jellem hanyatlásának az oka maga a kor, a társadalom. Nekünk úgy látszik, az iskolák munkáját nem segíti a kor, a társadalom szelleme, sőt mintha az iskolákkal szemben állana, harczot folytatna a kor irányzata és ebben a harczban a gyengébb fél: az iskolák! Az iskolák fárads igos munkája, a kor ellentétes szelleme miatt, egy egyszerű tömjénáldozattá redukálódik, melynek illata elkíséri még az ifjút az iskola kapujáig, de a világ oltárán más láng lobogván, mint az iskolai katedrákon, az ifjú elsőbben is azt vizsgálja, melyiknek fénye mellett haladhat biztosabban, melyik Ígér neki több kényelmességet. És mert látja, hogy az iskolában tanult ideálok követése, életelvek ápolása, a nemes lélek cselekedeteivel való tündöklés csak kevesek kultusza s ez a kultusz is lenézett, megvételt, vagy legalább nem elég jutalmazó: világos, hogy ha nincs benne elég lelki erő, az erősebbnek, annak a pártnak szolgálatába szegődik, melynek lobogóján a pénz, annak minden egyéni deréksé- get pótló, felülmúló előnyei, a könnyű szerrel boldogulás, a munka nélkül valóság és más hízelgő czimek vannak felírva. E fejetetejére állított morált, e felfordult világnézetet kellene tehát rendes, jogos alapjára visszaállítani; a materializmus e szennyes áradatának, mely annyi lelket magával ragad, kellene gátat vetni, közösen, a jobbaknak egyesült erejével. A valódi keresztény morált kellene az őt megillető polczára emelni, az emberiség közös életelvévé tenni! Mindjárt meglátnék, hogy milyen változást idézne ez elő földünkön. Ha csupán egyéni derékséggel lehetne célt érni; ha ez lenne egyedül, a kitüntető, a jutalmazó, — a tálén- 1 tűm, mely most az immoralitás eszköze, a gazságnak kamatozik, a jó szolgálatába állana! Ha megértené a társadalom, hogy most is, mint minden iskolai év kezdetén, midőn a fiuk lelkében meg- zendül a »Hannibal ante portás“ szózata — az egész életre kiható küzdelemben gyüjtenének föltétlenül tiszteletre méltó fegyveredet. És a szüle is nagyobb bi?alommal törölné le arczárói a verejtéket. Nyílt levél Szabolcsvdnncgye igen tisztelt hatóságaihoz, községi elöljáróihoz, a gazd. egyesülethez, gazd. körökhöz s általán a gazd. ügy barátaihoz. A föidmivelésügyi m. kir. miniszter úr ő excellen- tiájának kitüntető bizalmából a 2677.--898. ein. számú magas reudelettel „gazd. vándor szaktanárnak“ neveztettem ki a „szövetkezeti szakra“ oly czélból, hogy a szövetkezeti eszme terjesztésére, s általán a mezőgazdaság, de főleg akis gazdák gazdasági érdekeinek intellec- tuális utón való előmozdítására irányuló munkákban szerény szaktudásommal és gyakorlati ismereteimmel hivatásomhoz képest részt vegyek. Székhelyül, melyet mindig a nagyméltóságu miniszter úr jelöl ki, Nyíregyháza lévén kijelölve, működésemet első sorban Szabolcsmegyére terjesztem ki. Flivatalos működésemet külön e czélra kiadott miniszteri utasítás szabályozza. Énnek értelmében feladatomat képezendi: 1. A magas miniszteri rendeleteknek esetről-esctre eleget lenni. 2. Az ország bármely részéről hozzám intézett, vagy utalt szakkérdéseket elintézni. 3. Közigazgatási hatóságok, községi elöljáróságok, gazd. egyesületek és körök, valamint szövetkezetek hivatalos megkeresésére mindennemű, szakmámba vágó ügyekben a körülményekhez képest eljárni, a hozzám intézett kérdésekben felvilágosítást és tanácsot adni szóval vagy Írásban, esetleg a helyszínén cszközlendő magyarázatok kíséretében. 4. A magas minisztérium jóváhagyása mellett tanulmány utakat tenni a vidéki gazd. élet tanulmányozása czéljából. 5. A hozzám forduló egyes, gazdáknak vagy ügybarátoknak a felvetett vagy felmerülő kérdésekben felvilágosítást adni szóval vagy Írásban. A hozzám érkezendő megkereséseket a fenti sorrendben és díjtalanul intézem el. Felkérem tehát az igen tisztelt hatóságokat, elöljáróságokat, gazd. egyesületeket, gazd. köröket, szövetkezeteket, valamint a magánosokat is, szíveskedjenek bármely, a szövetkezeteket, a téli gazd. tanfolyamok és gazd. előadások tartását, s átalán a mezőgazdasági életet érintő kérdésekben és ügyekben esetről-eselre hivalalom- hoz (Nyíregyháza, IV. kér. Ér-utcza 13. sz. a.) fordulni. Itt meg kell jegyeznem, hogy magánosok megkereséseire csak azon esetben rándulok ki a helyszínére, ha megkereséseiket a hatóság, elöljáróságok, gazd. egylet, vagy gazdakör utján lerjesztik be hozzám; directe az egyesek részéről hozzám intézett megkeresésekre csak is szóbeli vagy Írásbeli útba igazítást adhatok, mert hivatalos utazásokat csak is miniszteri rendeletre, tanulmány utaknál, továbbá hatóságok, községi elöljáróságok, gazd. egyesületek és gazd. körök hivatalos megkereséseire vagyok jogosítva tenni. Fölkérem különösen a vidéken élő igen tisztelt földbirtokos, lelkész, jegyző és tanító urakat, hogy minden oly ügyekben, melyek a nép gazd. ismereteinek s gazd. életének fejlesztésére alkalmatosak, szíveskedjenek engemet megkeresni. így: a növény termelésre, állat- tenyésztésre . . . uj termelési ágak meghonosítására, . . . magvak beszerzésére . . . szövetkezetek, gazd. körök, olvasó körök megalakítására stb. stb. vonatkozó útbaigazítások és felvilágosítások iránt. Egyben kérnem kell azokat, kik bizonyos kérdések tisztázása és megbeszélése végett valamely községbe való kirándulásomat óhajtják, szíveskedjenek ily esetekben úgy intézkedni, hogy ily alkatommal adandó felvilágosításaimat, útbaigazításaimat mentül több érdeklődő gazda hallhassa, esetleg hogy mentül több actuális kérdés legyen meg- Jwszélhető. Az ily közvetlen megbeszélések és eszmecserék a helyzetet megvilágítják, engem a teendők iránt tájékoztatnak s lehetővé teszik, hogy mindenkor híven tájékoztathassam a magas földművelésügyi kormányt azon gazd. ügyekre nézve, melyekre hivatalos működésem kiterjed Csodákat nem Ígérek, mert én is csak ember vagyok. Nagy sikerrel sem biztatok, mert a siker Isten kezében van! Azonban vállvetett becsületes munka után, — ha nem is a magunk, de legalább utódaink részére — a sikert is joggal remélhetjük Én egy csendes gazd. tanszéket hagytam el jelen állásomért, hogy né csak közvetve, de közvetlenül is közreműködjem a nép gazd. életének fóllenditésén, és mert jobb szeretem hazám mezőgazdasági ügyét, mint saját kényelmemet. Még egyszer kérém szives bizalmukat és támogatásukat. Legközelebb teendő tanulmány utam irányát ugyancsak e lapok utján fogom közzé tenni; ez alkalommal is készséggel fogok rendelkezésére állani a tisztelt gazdaközönségnek. i I Nyíregyházán, 1898. augusztus 28. Hazafias üdvözlettel Abouyl Károly, kir. áll. gazd. szaktanár. Taniigy. A nagykálldi áll. gimnáziumban a tanulók szabályszerű beiratása — a nagy szünidőben történi előjegyzések figyelembe vételével — szeptember 1., 2. és 3. napjaiban történik. Schurina István, gymn. igazgató. Értesítés. A nyíregyházi róm. kath. elemi iskolában a beiratások szeptember 1-sőtől 11-éig naponkint délelőtt 9 órától 12-ig tartatnak, s a rendes tanítás 12-én veszi kezdetét. Felhivatnak a szüíők és a gyámok, hogy tanköteles gyermekeiket ezen idő alatt Írassák be, mert a későbben jelentkezők a város hatósága által megbirságoltatnak. Az évi landij 2 frt 15 kr, mely a beiratás alkalmával azonnal lefizetendő. A hitközség tankötelesei közé nem tartozó tanulók évi 6 frt 15 kr. tandijat kötelesek fizetni. Sr.egénysorsu szülők gyermekeit az iskola igazgatója a tandíj fizetése alól (elmentheti; a 15 krnyi dijat azonban az ilyeneknek is meg kell fizetniük. Más népiskolából jött tanulóknak végzett tanulmányaikról bizonyítványt kell felmutatni, kétes esetekben pedig a miniszteri utasítás 50. szakasza értelmében felvételi vizsgálatnak kell magukat alávetni. A javító és felvételi vizsgálatok a beiralás tartama alatt tartatnak meg. Kelt Nyíregyházán, 1898. augsztus 27. Orsovszky Gyula, vezető-tanitó. Értesítés. Az ágost. hitv. cvang. népiskolában a jövő I898|9. tanév szeptember hó 6-án a tanköteles tanulók beiratá- sával veszi kezdetét. Szeptember hó első három napján a javító és magánvizsgák tartatnak, szeptember 6—10-ig, délelőtt 8 órától 10-ig és délután 2 órától 3-ig, a megfelelő osztályokba tartozó váróéi tanulók vétetnek fel. A tanyai népiskolák tanulóinak beiratása szeptember 12— 20-ig a tanyai iskolákban eszközöltetnek. A beiratásnál minden szülő vagy gyám köteles bizonyitványnyal igazolni a tanuló születés évét és azt, hogy hányszor részesült védhimlő oltásban ? Ugyanakkor minden tanuló az országos t. nyugdíj alapra 15 krt tartozik lefizetni. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 12-én reggel 8 órakor templomi islenitisztelellel kezdődik. Figyelmeztetnek a t szülők és gyámok, miszerint tanköteles tanuló gyermekeiket a kitűzött időben és az illető osztály tanítónál pontosan beíratni és rendesen iskoláztatni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1898. augusztus 25-én. Pazar István, ág. h. ev. népiskolai igazgató-tanitó. A nyíregyházi ev. ref. egyház vegyes elemi iskoláiban az 1898—9. iskolai évre szóló beiratások f. 1898. évi szeptember hó 1 —11. napjain tartatnak. Kéretnek az ev. ref. felekezetűnkhöz tartozó szülék 6-12 éves elemi iskolai tanköteles gyermekeiknek a kijelölt időben haladéktalanul történendő beiratására, hogy a rendszeres tanítás elemi iskoláinkban a beiratások után azonnal kezdetét vehesse és későbbi feladások által ne hátráltassák. Az I. osztály növendékeit beírja és tanítani fogja Lengyel József tanitó, a II., V., VI. osztályok növendékeit Bán Lajos tanitó, a III., IV. osztálybeli növendékeket Horváth István tanitó. Ev. ref. felekezetűnkhöz tartozó szülék gyemekei- kért 2 frt 50 kr. évi tandijat, más vallásuak és idegenek 4 frtot fizetnek. Az évi tandijíák első felerésze a beiratás alkalmával, a másik felerésze az iskolai év folyama alatt, február hó elején múlhatatlanul lefizetendő, valamint minden feladott gyermek után az országos tanítói nyugdij-alap javára 15 kr. és egyes tanitók által először beirt gyermekek után iskolai törvényeink értei
