Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
mében behatási dij lesz felszámítva. Szegény sorsú szülői! tandij elengedésért folyamodhatnak; ez iránti kérvényükét az egyházi elöljárósághoz czimezve a behatást teljesitü tanító kezéhez átadni köteleztetnek, ki is a beadott kérvényeket kellő időben az egyházi elöljárósághoz beterjeszlendi. Más valiásfelekezetü iskolából, vagy idegen helységből jövő gyermekek végzett tanulmányaikat s előmenetelüket feltüntető hiteles elemi népiskolai bizonyítvány előmutatása mellett fognak felvétetni, ennek hiányában felvételi vizsgálatnak vettetnek alá. Az 1898—9. iskolai évi tanítás folyó évi szeptember hó 12-én Isten segítségül hívásával veszi kezdetét. Kelt Nyíregyházán, 1898. évi augusztus hó 25. Horváth István, ev. ref. igazató-tanitó. Értesítés. A nyíregyházi községi polgári leányiskolába lépő tanulók beiratása szeptember ó-én veszi kezdetét s bezárólag szeptember 8-ig fog tartani. 1. A polgári iskolai, osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet: a) ki legalább 9-ik évét betöltötte; b) kinek az elérni népiskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit rend.s bizonyitványnyal, vagy az e végre elrendelt fölvételi vizsgálattal igazolja. 2. A polgári iskola bármely osztályába fölvehető oly növendék, ki koránál fogva az áitala kijelölt osztályba beillik s ezen osztályban megkívánható előkészültségről fölvételivizsgálat ulján bizonyságot tesz. 3. A fölvételi és javító vizsgálatok szeptember hó 9-én délután fognak megtartatni. 4. Fölvételi és javító vizsgálatok díjmentesek. 5. Tandij egész évre 20 frt, beiratási dij 1 frl, könyvtár dija 1 frt. 6. Tandij elengedésért oly tanulók folyamodhatnak, kik jóinagaviseletüek s az előző tanévről legalább „jó“ bizonyít vényt nyertek. 7. A folyamodvány a községi iskolaszékhez czim- zendő s mindjárt a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. 8. A kérvényhez csatolanc^j,: a) Iskolai, bizonyítvány az ílőző évről. bj Szegénységi bizonyítvány. Tanítók ezen bizonyítvány csatolását mellőzhetik. A szegénységüket kimutató növendékek tandijt nem fizetnek, egyéb dijak a beiratás alkalmával fizetendők. Beiratas alkalmával köteles minden tanuló ujra-oltást igazoló bizonyítványát is bemutatni. Nyíregyházán, 1898. augusztus hó. Az igazgatóság. A nó'ipariskolában a behatás kezdődik szept. 12. és tart 13—14-én, d. e. 9 — 12 óráig, az intézet helyiségében. A rendes tanítás 15-én kezdődik. Nem lehet eléggé figyelmébe ajánlani a nagy közönségnek ez általános intézményt főképp pedig a társadalom azon osztályának, melynek nem áll módjában leányait a magán utó ni sokkal költségesebb kézimunka oktatásban részesíteni. Rövid nehány évi fennállása óta igen sok szerény viszonyok között nőtt leánykának adta inár meg ez iskola a legtisztességesebb megélhetés módját. Értesítés. A helybeli izr. iskolában a beiratások agusztus hó 29—31-ig bezárólag tarlatnak. Később jelenlkezők csak iskolaszéki endedélylyel vehetők fel. A t. szülők érlesittetnek, hogy az idén az V. osztály is megnyillik. A tanítás szeptember 1-én veszi kezdetét. Nyíregyházán, 1898. augusztus hó 26-án. Az iskolaszék megbízásából: Fried Annin, tanító. Az első kerékpárverseny Nyíregyház,L i. A nyíregyházi kerékpár egylet nagy fába vágta a fejszéjét, amikor elhatározta, hogy augusztus 20-án országos nyílt kerékpárversenyt rendez, de vállalkozása mindnyájunk örömére hatalmasan sikerült. Nagy szó is az, amikor egy ifjú és mindössze 24 tagot számláló egyesület, kiáll a térre és kimondja a nagy szót, hogy versenyt akarok, amikor sem tőkéje az anyagi oldal bazirozására, sem menői az egyesület hir nevénók megmentésére, nincsenek. A mikor erőit még csak házi versenyeken sem ismerte ki, és már is kez- tyüt dob egy ilyen félelmes óriásnak, mint az ifjú debreczeni kerékpáregylet és sorompóba lép a jó nevű és szép múltú szerencsi kerékpáregylettel. De hát Igaz ügy, jó ügy; anyagilag segítséget kapott a nemes várostól, a verseny alatt pedig kivéve a vendégek versenyét, minden szám u'án került ki nyír egyházi versenyző a küzdelemből, mint győztes. A verseny napján délelőtt 9 órakor festői tarkabarka csoportban vonult ki a starthoz a versenyzők és a vendégek nagy része kerékpáron. A tokaji országút baloldalán jókora vászonnal fedett sátor volt gabalyitva a száraz pázsiton, ott ütött tábort a kerékpáros had és a szép számú érdeklődő városiak. Vidám szép leányok, aranyos asszonykák. Csakhamar megérkeztek a debreczeniek is, kik a reggeli vonattal jöttek át. '/,11-kor végre előszóllitották a versenyzőket, hogy megvizsgálják és megmérjék a gépeket. Ezután a czélszalaghoz álltak az összes nevezők, számszeriut kilenczen. Napsütötte csinos legények a kik, kivéve a nyíregyháziakat, már mindnyájan futottak és győztek veiseuyekcn. így Rótt János, már vagy tízszer győzött, s a többek között pár héttel ez előtt Bauen Nagyváradon háromszor lehúzta, pedig B mer volt a siófoki verseny győztese, és az országos országúti rekordot is ó tartja 30 kméterre. Aztán Bakó, — melle borítva volt sürü győzelmeinek jeleivel. Magassy Ödön, kemény ember, erélyes, óriási trenniugre valló arczczal, az egri távversenyben első lett. Szaitz Márton, Schiller „N Y I B V I D ÉK“ Ferencz csak a legutólsó siófoki versenyen is győztek. Grosz Miklós a szatmáriak aranyérmes bajnoka. Lang Gusztáv a szerencsiek távverseoyén harmadik lett, a legjobb menője a szerencsieknek. Bizony kevés reményünk volt arra, hogy nyíregyházi helyet kap a lóversenyben A versenyzők nyeregbe ültek, az eltolók szoborrá meredtek a gépek mellett. Kovács Győző az inditó erőt bangou ejtette ki a vezényszavakat. Halálos csend lets egyszerre, az arczok szinte belesápadtak az izgatottságba. Egy, kettő, három . . . S »Ítész Gyula a versenyintéző int a fehér lobogóval, hogy az indítás sikerült, és a következő pillanatban irtózatos rohamban száguldanak el a kormányaikra hajolt versenyzők. A vezetéssel Magassy ugrott el, úgy száz méterre már lefogta Rótt, háromszáz méter ulán pedig Szabó kapott az élre. A neki-neki hamisodó ellenszélben, fullasztó tempóban iramodtak tova, a pompás országúton a mérkőzök. Szabó egész Virányosig megtartotta első helyét, közvetlen utánna Rótt taposta kitartóan a pedált pár kerékhosszal hátrább pedig Magassy uevette ki az ellen szélt kis áttételével. A többiek nyolez kilométer után már roppant nagy távolságra maradtak el. A kilenczedik kilométer alatt Bakhó preuraatik sérülés miatt borzasztót bukott, de esőse szerencsés volt csupán kisebb horzsolásokat szenvedett, de a versenyt kénytelen volt feladni. Az elleuszélben Jósa Ferencz sokallotta a tempó gyorsarágit és a versenyt szintén feladta. A fordulónál elsőnek Szabó repült át a czélon, de itt hirtelen nagyot változott a sorrend, mert mig Szabó nehézkesen vissza fordult, Rótt villámgyorsan lepattant a gépről, és egyszerűen megszökött a hármas küktől. Magassy utánna kapaszkodott ugyan, de hátban a széf lel kis áttétele csakhamar verve volt. Szabó ezalatt minden erejével igyekezett a küiömb- séget lekoptatni Magassyt el is fogta a 17 ik kilométerben, de Rottot ki váratlanul vezetőkhöz is jutott a visszafelé igyekvő Bakhóban és Jósában már nem érhette el. A startnál ezalatt izgatottan várták az eredményt. Végre felvillant a Rótt fehér dreszsze az összehajtó fasor végén a ragyogó délelőtti napfényben, jöttére hatalmas éljeu riadt fel és a tapasztalt többszörös győztes versenyző fölösleges, de a mutatós sportban suhant keresztül a kifeszitett piros szalagon. Tekintve a boszantó ellenszélt az elért eredmény kitüuó 1 óra 25 másodpercz alatt tette meg a 30 kilo- mélernvi utat. Vezetők nélkül országos rekord. Másodiknak Szabó Lajos jött be. 61 perez 57 mp alatt. Az ő második helyére senki sem számított tekintve erős ellenfeleit és azt, hogy ez az első versenye. Óriási örömriadallal fogadták. A versenyt reudező kerekesek egyszerre kiegyenesedtek, — ki van vágva az egylet becsülete 1 — A gralulálók kézről kézre ad ták a kék dreszszes győztest. Harmadik Migassy Ödön lett az — egri torna kör — tagja. 62 p. 37 mp. alatt. Egy vonása sem változott a nagy óváczióra. Retteneles nyugalommal szállt le gépéről erősen szemrehányó pillantást vetett kis áttételű kerekeire aztán czigarettára gyujiott, mint a ki huszmétert kerekezett és addig is más tolta a gépét. Negyedik Schiller Ferencz volt az ország első kerékpár-egyesületének a Condoruak tagja, általános a hiedelem, hogy csak azért nem lett első, mert rövid volt a távolság neki. Verseny előtt fúlhatott volna 100 kilométert és igy egyenlővé vált fegyverekkel kellett volna mérkőzni. Ö ödik Szaitz Márton. Hatodik Grósz Miklós. Hete dik Laug Gusztáv lett. Délben bankett volt a Koronában a Beuczi tüzes nótái mellett. Pohár köszöntőkben sem volt hiány. Elő szőr Kovách Győző a nyíregyházi kerékpárosok derék elnöke üdvözölte pompás kis beszédben vendégeit. Majd Laszgalluer Kálmán beszélt. Négy óra előtt kerékre kapott az egész társaság, és kivonult a vásártér mellett elterülő iufámis rossz utón át a délutáni versenyek színhelyére, a 32 kilo méter kőhöz. 1 Igen szép közöuség gyűlt egybe az indulás helyén. Olyan szép kis lányok nézték végig a versenyt, bogy a kerékpárosok fájó szívvel futottak el lassú tempó ban a startól és villámgyors spuriban örömtől ragyogó arczczal repültek vissza. A vendégek versenyére nevezett 9 versenyző közül öten álltak a czélszalaghoz és a következő rendben és idő alatt érkeztek be: I. Rótt János (D. K. E.) 9. p 56. mp. II. Bokhó Gyula (D. K. E) 9 p 57 mp. III. Magossi Ödön (E. T. K.) 9 p. 58 mp. Az egyleti venenyben négyen indultak. I. Szabó Lajos 9 p 52 mp. II. Jósa Ferencz 10 p. 28 mp. III. Pavlovits Sándor 11 p. 2 mp. A verseny nem volt érdekes lefolyású Szabó kőny- nyeu győz. Pavlovits szorongatja Jósát, de a fordulásnál vissza esik. Kubassy kiáll. A vegyes versenyben kilenczen indultak. I. Rótt János 6 p. II. Bikhó Gyula 6 p. 3 mp. III. Szabó Lajos 6 p. 6 mp. Izgalmas végküzdelem: Szabó 400 méterrel a czél előtt még vezet. Rótt rettenetes spurttal leszorítja, és egyben a hozzá élelmesen ragasztó Bakhót felhúzza másodiknak. A lassú versenyben a favorizált Laszgallner Oszkár nyert tetszés szerint, második Bakhó, jó harmadik Magassy Ödön. Este tarsas vacsora volt a Sóstón. A fogások kedé- yesen lassú versenyt tartották egymás közt, megjavítják az országos rekordot, éB a közönség türelmét kin- padra vonják. A vacsorán igen sokan vetlek részt. Dr. Prok Gyula poharat ürített a verseny védnökére, báró Feilituch Bertholdra, a mi szeretett főispánunkra. Ezután a dijak kiosztása következett. Kovách Győzőné ürnő sűrű éljenzés közt tűzte fel az ezüst és bronz érmeket, a nap bőseinek feszülő mellére. Majd táuc/.ra lendült az egész társaság, és a verseny győztesei a szivek fölött igyekeztek győzelmet aratni, jó kerékpárosoknál tapasztalható ügyességgel él kitartással. Meg volt tehát a Ny. K. E. első versenye. Sikarült jobban, mint remélni merték. Igaz, hogy a d jak nagy része kivándorolt, de első lépésnek derék kis lépés, segítse a sportok istene ezt a derék egyesületet, továbbra; aczélozza meg versenyzőinek inait, hogy a kemény szabolcsi fiuk mellén meg sokasodhassék a győzelmi metália. ÚJDONSÁGOK. — Személyi liirek. Báró Feilitesch Bcrthold fős ispán kedden reggel több napi tartózkodásra Budapestre utazóit. — Mihece János alispán szabadságidejéről hazaérkezvén, az alispáni hivatal vezetését 24-én reggel átvette. — Ülések a vármegyén. Szabolcsvártnegye tör vényhatósági bizottsága több fontos és sürgős tárgy elintézése czéljából. szeptember hó 5-én rendkívüli köe- gyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatát most állítják össze. A közgyűlés tárgysorozatára kerülő ügyek előkészítése végeit az állandó választmány szeptember 3-án tartja ülését. A vármegye közigazgatási bizottság az 1899- 1900. évi közúti költségvetés tárgyalása czéljából szeptember 1-én rendkívüli ülést tart, rendeshavi ülését pedig a szeptember 8-ra eső ünnep miatt szeptember 9-én tartja meg. — „Bessenyei kör“. Minden jel odamutat, hogy e vármegye közönségének rideg közönyét sikerül megtörnie a „Bessenyei kör“-nek. Az eszme, amelynek hatása alatt a kör megalakittatott, mindjobban hódit, s Szabolcsvármegye müveit közönsége rövid idő alatt a kör zászlója alá fog sorakozni. Már jeleztük lapunkban, hogy az első életjelt a kör a Bessenyei zobor leleplezési ünnepélyén fogja adni, midőn a leleplezés napjának estéjén egy a magasabb műigényekhez alkalmazkodó hangversenyt rendez, amelyen a fővárosi müvesz-világ nehány különösen érdekes egyénisége is közreműködni fog. A kör szakválasztványai pár nap alatt meg fognak alakulni, s megkezdik szakszerű működéseiket. Megemlítjük ez alkalommal, hogy a körnek ma már 230 rendes és 11 alapitó tagja van. Elhatározta továbbá az igazgató-választmány, mikép a vármegye és Nyíregyháza közönségét újból felhívja a körbe való belépésre s e czélból gyűjtő-iveket oszt ki. Bizonyára nem lesz érdektelen tudni, hogy a kör által rendezendő házi-, felolvasóéi zene-estélyeket szigorúan csak a kör tagjai lesznek jogosítva látogatni. A nyomtatásban megjelent alapsza-' bályok a napokban a kör minden egyes tagjainak meg fognak küldetni. Az igazgató választmány közhírré teszi, hogy a jelentkezés a kör tagjaként legczélszerübben és legkönnyebben a kör ilkárjához czimzendő levelezőlapon történhetik. — Gyászrovat. Vojtovits Bertalan helybeli építőmester e hó 26-án délután hosszú szenvedés ulán elhunyt. Az elhunyt Barzó Mihály építőmesterrel együtt építette Nyíregyházán az utóbbi két évtized alatt csaknem az összes középületeket. így nevezetesen a főgini- náeium, a kir. törvényszék és fogház, a vármegyeháza a Korona, a Színház, a gór. kath. templom stb. épületeit. Ugyancsak ők nyerték el a vármegyei kőzkórház építési mánkálatait, melynek befejezését, azonban. már nem érhette meg. Virilis tagja volt a vármegy törvényhatósági bizottságának és a városi képviselőtestületnek. Haláláról a család a kövelkező gyászjelentést adta ki: Özv. Vojtovics Bertalanná szül. Bodnár Erzsébet, maga, valamint gyermekei Zoltán, Dezső, Margit és Jolán; testvérei : özv. Vojtovics Ignácsné, gyermekeivel; özv. Juhász Mátyásné, gyermekeivel; Sesztay Pálné, férjével és gyermekeivel ; apósa, Tolnay Sándor nejevei és Ilona gyermekével ; B irzó Mihály, mint üzlettárs, és a számos rokonság nevében is mélyen elszomorodott szívvel jelentik, a feledhetlen férj, legjobb apa, vő, testvér és rokonnak Vojtovics Bertalan építőmester, városi ' képviseleti tag, megyei bíz. tagnak folyó év augusztus hó 26-án délután 4 orakor hosszas szenvedés után életének 45-ik, s a legboldogabb házasságának 12-ik évében történtgyászoselhunytát. A boldogult hült tetemei folyó évi augusztus hó 28-án délután 4 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint, Vármegyehzz-utcza 12-ik szám alatti házából fognak a vasúti sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő mise-áldozat augusztus 29-én reggel 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni. — Nyíregyháza, 1893. évi augusztus hó 26 dikán. — Áldás, és béke hamvaira! — Murányi János, a gróf Károlyi család nyugalmazott gazdalisztje, a dadai alsó járás Írnoka, e hó 23-án, hosszas szenvedés után elhunyt. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki : Özv. Murányi Jánosné szül. Balás Alojzia, valamint gyermekei Géza nejével Horkay Mariskával és gyermekeivel Andor, Gizella és Gézával, továbbá Ödön, László, Etelka, Mariska és Kálmán, úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében mély fájdalommal tudatják, hogy a legjobb férj, após, nagyapa és rokon Murányi János, élete 58-ik, boldog házassága 32-ik évében, folyó év augusztus 23-án hajnali 3 órakor hosszú kínos szenvedés után meghalt. A megboldogult földi maradványai folyó évi auguszlus hó 24-én délután 4 órakor fognak a Kossuth-ulcza 8. szám alatti halottas házból, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni: s a Morgó melletti sirkerlben őrök nyugalomra tétetni. A drága halott lelki üdvéért augusztus hó 25-én délelőtt 8 órakor log az engesztelő szent-mise áldozat a nyíregyházi róm. kath. templomban az Urnák bemutattatni. Nyíregyházán, 1898. év augusztus hó 23-án. Veled a béke — velünk a bánat! Uj szervezkedési szabályrendelet. Nagy ■ és hosszas előkészületek után véget érni alig akaró közgyűlési tárgyalások alapán, végre elkészült a város uj szer-