Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
Nyíregyháza, 1898. augusztus 28, 35. szám. HEGYES TARTALMÚ HETILAP. szabolcsvArmesye hivatalos lapja. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. IVIogrjoleniU hetenUint egrySZer, vasárnapon. *•••3 Előfizetési feltételek: i08tán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre . . 4 forint. Fél évre.........................................2 „ Ne gyed évre....................................................1 „ A k özségi jegyző és tanít í uraknak égés/, évre csak két forint. Az előfizetési pénzele, megrendeléseié s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Etele kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Bérmentetlcn levelek csak ismert kéz ktől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivonatra s az illető költségére küldetnek vissza Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor egyez t közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyeg 'ij fejé en, minden- egyes hirdetés után -^0 kr. fizette ik. A nyiit-tóri közlemények dija soronkiat SO kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernét és Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Becsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos mz, Szabolcsvártnegye alispánjától. i yy o. Minden bizottsági tagnak. Főispán Ő Méltósága az időközöké m beérkezett sürgős jellegű ügyek elintézése ezélj tból Szabolcsvár- rnegye törvényi: dóságának rendkívüli közgyűlését folyó évi szeptember hó ő-ik napjának d. e. 9 órájára Nyíregyházira a vármjgyéháza nagytermébe összeliiván, van szerencsém arra a t. bizottsági tag urat a tárgysorozat közlése mellett tisztelettel meghívni. Nyíregyháza, 1898. évi aug. hó 25-én. Mikccz János, alispán. Tárgysorozat: 1. Belügyminiszteri leirat a Mándokon felépíteni tervezett járási székház épületre vonatkozólag. 2. Belügyminiszteri leirat Viss községnek nagy községgé kért átalakulása tárgyában. • 3. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata Nyíregyháza város vasárvám tariffájának megállapítása tárgyában. 4. Küldöttségi jelentés Nyíregyháza város szervezkedési szabályrendeletének módosítása, uj állások rendszeresítése, a tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában hozott és Beniczky Miksa és társai által felebbezelt képviseleti hatarozalokra vonatkozólag. 5. Küldöttségi jelentes a „ß:ssenyoi“ szobor leleplezési ünnepélyének előkészítése tárgyában. 6. Alispáni előterjesztés a rnagy. kir. belügyminiszter ur Ő nagyméltósigától a szegény alap részére felveendő 3000 frtos kölcsön ügyében. 7. Alispáni jelentés a vármegyei levéltár történelmi becsű okmányainak kiadásánál felmerült akadályról. 8. Tiszliügyészi javaslat Polgár községnek az ínségesek részére a vármegyei szegény alapból kiutalt 2620 frt visszatérítése tárgyában hozott határozata ügyében. 9. Tisztiügyészi javaslat Nyíregyháza város közönsége által alkotott nyugdíj szabályzatra vonatkozólag. A „NYIRVIHEK1 TÁRUZAJA. Oroszországi utauiból. Sutó Jóssefné. — (Folytatás.) Másnap kora reggel újra elindultunk. A délelőtti órákat a templomok és terek áttekintésére használtuk fel. A Nevseky Prospekten áthaladva, megnéztük a rendkívül nagy területen fekvő kereskedelmi csarnokot. Innen befelé haladva a városba, egyenesen a Téli palota feló hajtattunk, a mely aNéva folyam partján fekszik. Ez a folyam ágakra oszlik, s az egyea városrészeket szigetekbe foglalja, a legfenségesebb keretet képezve azok hoz, észak Velenczéjóuek látképét nyuj.ja. — Itt-ott elszórt szigeteket láttunk a legnagyobb gonddal parkírozva ós bafisitva. A számtalan szobor a művészet megannyi remeke. Itt amott kimagasló templomok aranyos tornyai, és paloták ezrei. Nagy Péter czár lángelméje' nek ós műtzlóséuek tanúi ezek. — A Téli palotával szemben, a Néva túlsó partját; a Péter Pál templomába tértünk át, melynek beusejóben az ujabbkori czárok koporsói vannak elhelyezve. E templom sugár tornya a legmagasabb pontját képezi Szt. Petervárnak és egyszersmind Oroszország legmagasabb tornya is. Egy sziget közepén áll. A templom közelébe érve, a toronyból egyszerre melancholicus, misticus, zeneseerü, mélabús hangok ütők: meg füleinket. Péter Pál tornyának ha rangjátéka jelző a megholt czárokért tartott misét. Tülvilági hangok voltak ezek, melyek gyöngén, panaszosan hangzottak a megholtak nevében. Fenséges érzet ihlete szállta meg lelkűnkéi; e hangok halláttára kezeinket önkéntelenül imára kulcsolva haladtunk előre a templom belsejében, a hol a kincsek, szépművek és a szent természet élő virághalmazaiban aluszszák örök álmukat O oszország ezárjai. A legutóbbi czárok sar- kophogjai egymás közelébe vannak helyezve; mindenik 10. Tisztiügyészi javaslat Nyíregyháza városának regále kötvénye eladása, ügyeben hozott határozatára vonatkozólag. 11. Tisztiügyészi javaslat Nyíregyháza város képviseletének a szinház megvétele tárgyában hozott s Nádasy Kálmán és társai részéről megfellebbezett határozat ügyében. 12. Tisztiügyészi javaslat Nyíregyháza város képviselő testületének a nyíregyházi iparlestülel által felvett kölcsön kezessége tárgyában kiállito t kötelezvénye ügyében. 13. Tisztiügyészi javaslat. Nyíregyháza város tulajdonát képező vásárvám bérbeádása tárgyában. 14. Tisztiügyészi javaslat Nyírbátor község képviselőtestületének Márkus Antal volt községi jegyző temetési költsége fedezése tárgyában hozott határozata ügyében. 15. Tisztiügyészi javaslat Nyírbátor község képviselőiének a községi adó tárgyában hozott határozatára. 16. Tisztiügyészi javaslat a nyírbátori jegyző választás ellen beadott fellebbezés tárgyában. 17. Számvevői javaslat a t.-polgári Ínségesek részére begyült és szétosztás végett kiadott összeg elszámolása tárgyában. 18. Számvevői előterjesztés Nagy-Baka községben épített községháza költségeiig vonatkozólag. 19. Számvevői javaslat Tornyos-Páicza község 1896. évi számadása tárgyában. 20. Számvevői javaslat Kisvárda község 1897. évi számadása tárgyában. 21. Számvevői javaslat Balkány község 1897. évi számadása tárgyában. 22. Számvevői javaslat Lővő-Fetri község 1897. évi számadása tárgyában. 23. Számvevői javaslat Bérezel község 1897. évi számadása tárgyában. 24. Számvevői javaslat Kemecse község 1897. évi számadása tárgyában. 25. Számvevői javaslat T.-Eszlár község 1897. évi számadása tárgyában. 26. Számvevői javaslat Lövő község 1897. évi számadása tárgyában. 27. Számvevői javaslat Karász község 1897. évi számadása tárgyában. díszes vasrácsozattal körülvéve. Mi dr. Bruchnernéval meghatottan állottunk a vasrácsozat mellett, midőn a vasrácsozat ajtaja megnyílott, onnan egy magas rangü katonai egyén kijött, s egyenesen felénk tartva felszó litott franczia nyelven, hogy ha óhajtjuk, bemehetünk a rácsozat belsejébe imádkozni, — a katona őrtálló szolgának parancsot adva, hogy nyissa meg a rácsozat ajtaját. Fejünket meghajiva, II. Sándor czár koporsójához lóp'ünk. I t nyugszik 6 virág és illat pompájának halmazaiban. A halott összes koszorúi szalagjaival és más jelvények — mint egy menyezetett alkotva a koporsó fölött állanak, s az egészet kápolnaszerüvé vará zsolják A koporsón egy nagy kereszt fekszik, mely fölött a Szűz Mária képe függ az örök tűzzel. Meghatottan vettünk búcsút s valóban e virágok halmazaiban a halottak iránti kegyelet magasztos megnyilatkozását láttuk. Ionén egy közeli hotelbe sietiünk ebédelni, amely sajátságos voltánál fogva igazán meglepett bennüuket. Az éttermek téli kertekül szolgálnak, ily alakban vannak azok berendezve; üveg fedélzettel, csepkő-kövekkel kirakva; apró kis fülkék barlangszerüvő varázsolva; .medenczékkel, azokban úszkáló halakkal és gazdag téli növényekkel diszitve, miDduüvé asztalok helyezve. Az egész kellemes és szokatlan benyomást tesz az idegenre. Innen két órakor a hajóállomásnál kellett lennünk, hogy a keleti tengeren keresztül Péterliofba siessünk, megnézendő a kivilágítást, amelyet a czár Faure franczia köztársasági elnök tiszteletére rendezett. Péterhof a czárok nyári tartózkodási helye. A Néva egyik kikötőjében, melybe a tengeri hajók is bejönnek, szállottunk fel. Körülbelül 10 pereznyi, e folyamou meg tett ut után jutottunk be a Fmuöbölbe, amidőn feledhetetlenül fenséges kép tárult szemeink elé. Előttünk a végtelen tenger kékzöld hullámaival; a láthatár szélén Finnország kéket lő pirtjai juttatták eszünkbe, hogy a magas északon vagyunk. Másfél órai hajózás után jutottunk Péterliofba, a czárok édenébe. 28. Számvevői javaslat Kisbáka község 1897. évi számadása tárgyában. 29. Számvevői javaslat Lórántháza község 1897. évi számadása tárgyában. 30. Számvevőt javaslat Nyir-Mada község 1897. évi számadása tárgyában. 31. Számvevői javaslat Tisza-Ladány község 189 i. évi számadása tárgyában. 32. Számvevői javaslat Tardos község 1897. évi számadása tárgyában. 33. Számvevői javaslat Pthrügy község 1897. évi számadása tárgyában. 34. Számvevői javaslat Pátroha község 1897. évi számadása tárgyában. 35. Számvevői javaslat Berencs község 1897. évi számadása tárgyában. 36. Számvevői javaslat Nyir-Acsád község 1897. évi számadása tárgyában. 37. Számvevői javaslat Ibrány község 1897. évi számadása tárgyában. 38. Számvevői javaslat Dombrád község 1897. évi számadása tárgyában. 39. Számvevői javaslat Uyulaj község 1897. évi számadása tárgyában. 40. Számvevői javaslat Gáva község 1897. évi számadása tárgyában. 4 1. Számvevői javaslat Tisza-Bűd község 1897. évi számadása tárgyában. 42. Számvevői javaslat Korcs község 1897. évi számadása tárgyában. 43. Számvevői javaslat Jákó község1 1897. évi számadása tárgyában. 44. Számvevőt javaslat Gspbaj község 1897. évi számadása tárgyában. 45. Számvevői javaslat Báj község 1897. évi számadása tárgyában. 46. Számvevői javaslat Oros község 1897. évi számadása tárgyában. 47. Számvevői javaslat Rohod község 1897. évi számadása tárgyában. 48. Számvevői javaslat Puszta-Dobos község 1897 évi számadása tárgyában. 49. Számvevői javaslat Téth község 1897. évi számadása tárgyában. Itt kiszállva, egyenesen a nagykiterjedésü és poetikus czári parkba jutottunk, melynek közepén egy magas emelkedésen van a 3 részből álló két emeletes czári palota, homlokzatával a tengerre nézve. A másik oldalon számtalan lépcsőn lejöve a parkba, a lépcsők két oldalán állanak az összes mithologíai szobrok, gazdagon megaranyozva s viz sugarat lövellve. A lépcsők aljai színes lampionokkal voltak berakva, s a lampionok felett vizsugarak zuhogtak keresztül. Tüudéries látvány tárult szemeink elé. A számtalan, magasan kiemelkedő Gloriet szőnyeg parti, szobor; a park közepén Herkules aranyozott bronzból, egy oroszlánnak nyitja föl a száját, melyből hatalmas vizsugár ömlik a magasba. Itt- amott apró lugasok, megvilágítva lampionokkal. A park utain hatalmas oszlopok hosszú sorozata, szintén milliard lampionnal telve. Toll leírni képtelen a fényt és szemkápráztató pompát; az ezeregyéjszaka ismétlődött itt; fényárban úszott a tenger; az egész láthatár fenséges látványt nyújtott. A pirkot körülkocsiző czárt és Faure franezja köztársasági elnököt közvetlen közelről láttuk. Ekkor egy inc'.idens történt velem, amely feledhetetlen marad előttem. Amidőn a czár közvetlen inellettUuk elhajtatott, én mereven bámultám reá, hogy vouásait bevéssem emlékezetembe. Épen egy diadalkapu mellett áilot- tuuk, amely milliard apró lampionnal volt illumiuálva. Az eső permetezett, s én esernyőmet föntarlva, véletle nül leütö'tem egy kis lampiont, mely csörömpölve hullott alá. Társaink rémülten néztek felém, én pedig halálra ijedve sáppadtain el. A palotaőr figyelmesen odatekintett, de hallva a véletlenül leütött lampion által okozott zörejt, az összetört lampion maradványait összesöpörtette és máBaal cseréltette föl. Még egyszer körülsétáltuk a parkot. De nincs az a merész phantaisa, mely ezt a képet megalkossa, anélkül, hogy azt igy valóságban látta volna. Később a czár leghívebb katonái, a cserkeszek, jöttek a rend fön- tarlása és a netáni eshetőségek megakadályozása Mai számunk 8 oldalra, terjed.
