Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-07 / 32. szám
XIX. évfolyam. 32. szám. Nyíregyháza, 1898. augusztus VEGYES TARTALMÚ HETILAP. szabolgstArmegys hivatalos lapja. A SZABOLCS YÁRSIEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. >Ie<rjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. '7&&1 7. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre . . 4 forint. Fél évre............................................................2 „ Negyed évre.................................................1 „ A községi jegyző és tanít í uraknak égés/, évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a I lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Bérmentetleu levelek csak ismert kéz ktől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivin&tra a az illető költségére küldetnek vissza Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábözott petit sor egysz r közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyeg )ij fejé en, minden egyes hirdetés után :>0 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernét és Általános Tudósitó által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész. 15852. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény ódára. Szabolcsvármegye közönsége a „Bessenyei György“ érezszobrát a folyó évi október hó első fel'ben fogja leleplezni, mely ünnepélyes alkalomra egy a Bessenyei György érdemeit djcsőitő ódát kivánván Íratni, 10 dara.b 20 frankos aranyat tűzött ki e czélból pályadijul. Pályázati határidőül a f. évi szeptember hó 8-ikáuak délutáni 5 órája állapíttatott meg, a pályázni kívánók kötelesek ez idő alatt irodalmi színvonalon álló abszolút becsű s szavalásra alkalmas műveiket idegen kézzel írva, zárt jelige levél mellett hozzám annyival is inkább beadni, mivel a később érkezett pályamunkák figyelembe vétetni nem fognak. Nyíregyháza, 1898. évi augusztus hó 3 áu' tfikccz János, alispán. 16162. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár- mesterének és a községek elöljáróinak. Közhírré tétel és miheztartás végett értesítem, hogy a folyó évi augusztus havában az alább megjelölt helyeken és időben fog országos és kirakó vásár tartatni u. m.: Tisza-Dob község augusztus 1-én. Vaja „ , 1-én. Nyir-Lugos „ „ 3-án. Rakamaz „ „ 8-án. Nyir-Bakta „ , 22-én. Mária-Pócs „ „ 22-én. Nyir-Mada „ „ 24-én. Ujfehértó „ „ 25-én. T.-Lök „ „ 25-én. K.-Várda „ „ 29-én. Kelt Nyíregyházán, 1898. julius 31-én. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. 16117. K. „ , , . —jggg^— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirói hivatalától G8S2. szám alatt beterjesztett alábbi pályázati hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1898. auguszlus 5. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 6882. K. 1898. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nyírbátori járáshoz tartozó K.- Léta nagyközségben a község-jegyzői állás lemondás folytán üresedésbe jővén, arra ezennel pályázatot hirdetek. Javadalmazás: 1. Fizetés 400 frt. 2. Irodai átalány 30 frt. 3. Fűtés és világításra 40 frt. 4. Természetbeni lakás, melléképületek és kerttel. 5. Két katasztr. hold föld haszonélvezete, melynek adóját a község fizeti. 6. Anyakönyvvozetővé történendő kineveztetése esetén tiszteleldij 100 frt. 7. Anyakönyvi helyiség tartásáért 2 öl fa beszállítással, vagy értéke. 8. Anyakönyvi irodai átalány 10 frt. A választás határidejéül folyó évi augusztus 31-ik napjának d. e. 10 óráját K.-Léta község házához tűzöm ki s felhívom a pályázni kívánókat, hogy képesítésüket, életkorukat, szolgálati idejüket, igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket az 1883. évi I. t.-czikk 6. §-a értelmében f. évi augusztus 30-ika d. u. 5 óráig hivatalomhoz annyival inkább nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kivül fognak hagyatni. Nyir-Bálor, 1898. julius 27. Vay, főszolgabíró. 14781. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. Az uj vetések megkezdésekor szükségesnek tartom, hogy az ország egyes vidékein a még ez évben is jelentékeny károkat tett hesseni légy (Cecydonia destructor) ellen való védekezésre ismételten felhívjam figyelmét. Az ellene való védekezési eljárások között ez ideig legsikeresebbnek bizonyult a csalogató vetések alkalmazása, mely ott, a hol szükséges, múlhatatlanul és pontosan foganatba veendő. Ámbár sem hivatalosan, sem pedig magán utón nem szereztem arról tudomást, hogy ez évben törvényhatóságunk területén a hesseni légy kárt okozott volna; mindamellett nem tartom feleslegesnek tájékoztatás végeit a földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák e rovar pusztítására vonatkozó 46414/94. számú körrendeletét másolatban oly utasítással közölni, hogy szükség esetén az idézett rendeletben előirt módozatok keresztül vitelére az érdekelt gazdaközönséget figyelmeztesse. Nyíregyházán, 1898. julius 28. Alispán helyett: Slikccz Dezső, főjegyző. (Másolat.) A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1894. évi augusztus 7-én 46414/94. szám alatt kelt és valamennyi törvényhatósághoz intézett leiratának másolata. Mivel a hesseni légy (cecydonia destructor) az ország nagy részében meglepően jelentékeny károkat okozott, a már ez ügyben kiadott rendeleternnek épségben tartása mellett, — az észak-amerikai Egyesült államokban tapasztalt sikerek alapján, a következőket rendelem el. Azon községi'k, illetve városok határában, hol a hesseni légy infectio az elmúlt, vagy a folyó évben nagyobb mértékben megállapittatott, az úgynevezett csalogató vetések veendők alkalmazásba. Ezek abban állanak, hogy minden táblában már augusztus utolsó, — vagy szeptember első napjaiban több helyen nehány barázdányi őszi gabona vagy árpa vetendő, mely czélra a legsilányabb minőségű vetőmag is használható. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesseni legyek ezekbe rakják petéiket. Az ilyen csalogató vetések azután a rendes vetés — legkésőbb azonban a tél beállta előtt, jól alá számítandók; ügyelvén arra, hogy egész hosz- szukban tökéletesen föld alá kerüljenek és így belőlük tavasszal a légyrajok ki ne szállhassanak. Igen ajánlatos az ilyen alászántott csalogató vetések behengerezése is. Felhívom a közönséget, hogy abban az «setben, ha a hesseni légy a törvényhatóság területén nagy kiterjedésben és kártékony módon lépett fel, a fenyegető veszély nagyságára való tekintettel eme védekezési módot a vármegye gazdaközönségének a lehetőleg általánosabb módon sürgősen tudomására hozza, és elvárom, miszerint gondoskodik arról, hogy ezen védekezési mód a legszigorúbb pontossággal és teljes erélylyel végre fog hajtatni és a járási főszolgabirákat, valamint a községi elöljárókat is a védekező eljárások lelkiismeretes betartásának ellenőrzésére súlyos felelősség terhe alatt köte- lezendi. Ezen rendeletem végrehajtásáról annak idején jelentést várok. K. m. f. Festitits s. k. Aláírás olvashatatlan, kir. tanfelügyelő főigazgató. A „NYÍRVIDÉKI* TÁROZAJA. Ki voltain én!? Tetszik tudni, hogy ki voltam én? . . . Ó, azt nem tudhatja senki, csak én, egyedül én. Szivembe zárom múltamat S elhallgatom a világ előtt, mert vannak olyanok, akik kételkednek benne és olyanok, akik mosolyognak felette; pedig tény, igaz és való. Még akkor is leánykori szépségemre fogok gondolni, ha majd a kalapács ütéseket hallom, melyikei koporsómat szegezik le. Szép voltam, mint egy nyíló rózsa. Az arczom üde volt, mint a harmat, s bizonyos zománezfény ragyogott rajta, mint a lepkék szárnyain a himpor, pedig nem pűderoztam magamat, csak nagyon kivételesen. A hajam — ez a fakó hajam — aranysárga volt ős bosszú, mint a napsugár. A szemeim feketék, mint az éjszaka, termetem csinos ős finom. Aki rám nézett, elvesztette szive kulcsát. Művelt, olvasott és tanult voltara a legnagyobb mértékben. Megfordultam előkelő társaságokban, érint keztein nagy úri perszónákkal. A fülem csak úgy zsou- gott a szerelmi vallomásoktól. Persze, aki most lát, az nehezen hiszi el állításomat, p dig minden szavam tény, igaz ős való. Egyedül gyerekes észjárásomat és anyámat okozhatom, hogy a kínálkozó féűyes jövők közül a legsanyarubb jutott osztályrészemül. Ha nem zavarom nagysádat, elmondom röviden, hogy ki voltam én. Csak tessék egész nyugodtau munkálkodni. Horgolni és hallgatni lehet egy időben. Korán indultam el hazulról, még van egy egész órai időm, ezt akarom elfecsegni. Az apámnak nem hallotta hirét nagysád, persze nem. Mondhatom, nagy ember volt, hires ember volt, nyugodjék békesőgben. Én voltam a szemefőnye, gondolata, öröme, mindene. Rám költötte volna utolsó fillérjét, mert az volt leghőbb vágya, hogy müveit ős szellemes legyek. Kőt évig jártam nevelőbe, három évig táncziskolába; csak azért, hogy tökéletesén kiképezzem magamat. Hanem meg is lehetett ám nézni a hímzéseimet ; amit szárőtéssel készítettem, azt is megbámulták. A táuczolásban pedig felülmúltam akárkit. Velem az egyszer sem történt meg, hogy a fiatal embernek, vagy akár kinek a tyúkszemére léptem volna, habár az enyé met tökéletesen agyontaposták. Azt mondták, hogy élvezet velem táDezolui. Akár hány férfit meghódítottam, csupán az Ügyességem által. Kimondhatatlauul szerencsés voltam a szerelemben, pedig az, igazat megvallva, még ma sem tudom, hogy tulajdonképen mi is az. Nekem sohse fájt a szivem ős nem is mozdult meg soha, mint másoknak, csak regényekből ismerem. Sokat olvastam művelődés czéljából, valóságos könyvtáram volt, nagyszerű könyvekből. Reggeltől estig nem csináltam egyebet, csak olvastam. „Rinaldó Rinal- diuit“ talán hatszor is végig lapoztam, mert ez tetszett a legjobban a történeti regények közül. Szer fö ött ki volt fejlődve Ízlésem minden téren. Szegény apám ő tudta a legjobban, hogy mennyit értem én, azért fűzött olan dús reményeket hozzám. Bezeg, ha tudná, hogy mivé lettem, bizonynyal megfordulna a sírjában. Kapósabb leány nem volt az egész falubaD, sőt a megyében sem. Férjhez mehettem volna százszor is, de csak egyszer adtam rá a fejemet ős ezt fájlalni fogom, mig élek. Tessék csak meghallgatni, kik voltak szerelmesek belém. Rang szerint sorolom el, habár mindenikre már nem is emlékszem. Nagyságos Bánáti Elek főid birtokos ős képviselő, mikor először meglátott, mindjárt belém bomlott. — Soha sem fogom elfelejteni, hogyan nézett reám nagy fekete szemeivel, a hangja pedig olyan finom volt. — Édes szép nagysám! — éppen ezeket a szavakat használta — kegyednél bájosabb hölgyet még nem láttam, a szivem .... itt elhallgatott s én piros lettem, mint a pipacs, éreztem, hogy arezomba szökött a vér. Zavarba jöttem, mert attól féltem, hogy le fog térdelni előttem, szerelmet vall s az anyám meglátja az ablakon kérésziül. Nem mertem rá nézni, csak gyürögettem a könyv lapjait. — Ha nőtlen volnék — folytatta nagyot sóhajtva — legottan kezéért esedezném, ezen egy oknál fogva, azonban csak az öcsém nevében szólok, ki ma holnap alispán lesz, igen tekintélyes állású, csinos férfiú. Engem bizott meg, hogy nézzek számára egy olyan tökéletes lényt, mint nagysád. A hajamba egy thea rózsa volt tűzve, elkérte tőlem, azt mondta, hogy lepréseli és azzal vissza ment a szobába és még jó ideig beszélgetett az apámmal. Mikor eltávozott, az apám maga elébe hivott, az arcza olyanforma lelkiállapotot árult el, mintha nem tudná, hogy örüljön e vagy pedig büsuljon. Keveset értettem a politikához, de mégis észrevettem, hogy nagy dologról van szó. Egy hires negyvennyolcasnak nem lehet olyan könnyen köpenyeget fordítani. Azonkívül pedig ő utána indult a fél falu, mert jól tudott be -zőlui s miudennek ő volt a Rje. Annyi hivatala volt, hogy alig győzte. Árvagyám, a fogyasztási szövetkezetnél ellenőr, az ipartestületné! elnök ... A mészárszékbe hetekig se nézett be, mert nem ért rá. Általánosan elismerték, hogy nagy ember, híres ember, A karosszékben ült, az anyám mellett és reám nézett. Melege volt a nagy kövérségtől, csak szakadozva beszélt, de lehet, hogy ezt szándékosan tette, föl akarván tüntetni vele nagyfontosságát. — Tudod édes leányom, a hazámat mindig szerettem, hű fia voltam, áldoztam érte s el nem tántoritMai számunk 8 oldalra, terjed.
