Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-15 / 20. szám
N T f R V I D É K.‘* S — Telefon-hálózat. Több Ízben említést teltünk már arról, hogy a kereskedelemügyi miniszter Nyíregyházán állami helyi telefon-hálózat létesítéséi tervezi. A telefon létesítésének kérdése immár közeledik a megvalósuláshoz és mint örömmel jelezhetjük, a közigazgatási bejárás már e hó 23-án meg fog tartatni. A telefon- I hálózatot a nagyváradi posta- és távirda-igazgatóság fogja építeni. — Xylresybáza - vásárosunuiényl helyiérdekű vasút. Mint már lapunkban említettük, Vidorieh Menyhért nyugalmazott honvéd-ezredes, debrcczeni lakos, a kereskedelmi minisztertől egy Nyíregyháza—Vásárosnm- nyíg futó helyi érdekű vasút előmunkálatainak foganatosítására az engedélyt, egy évi tartamra megkapta. Most pedig érdekkel közöljük, hogy engedményes személyesen tárgyalt e hó II-én főispán ur ő méltósága, az alispán és Nyíregyháza polgármesterével a mint örömmel értesülünk, a mozgalom megindítására nézve teljes megegyezésre jutottak. Hallomás szerint 32 község 35000, — Nyíregyháza városával együtt 60000 lakossal és 120 130 ezer hold földdel lenne érdekelve. — Magunk rcízéról a kérdéses vidék gazdasági viszonyaira nézve nagy horderejűnek tartjuk e valóban szerencsés eszme megvalósítását, mert u vidék úgy gazdaság-, mint kereskedelem tekintet-ízen, a vasul létosib’tc által óriási kndúlclclet venne. Nyíregyházára nézve is felette fontos e vonal létesítése, mert a Tisza vidékét magához vonva, forgalma hatrinyozódnek és nem mellékes kereskedelmére nézve az sem, hogy a Tisza a legrövidebb vonalban lenne a városhoz fűzve. Végre elismerést kell szavaznunk megyénk fő- éa alispánjának, nemkülönben Nyíregyháza polgármesterének, kik a lerv megvulósilósában engedményest a lehető logjobb akarattal támogatják. De e támogatás, ha még oly hathatós is, csak az esetben vezethet sikerre: ha elsó sorban az érdekellek, másodsorban pedig megyénk minden kulturális czél iránt érdekkel viseltető nagy közönsége a támogatásban ügy erkölcsi, mint anyagi tekintetben részt vesz. — A tzabulcsvártuegyel cv. reform, tanltó-cgycsQIft kls-várdal Járáskőre május hó 21. d. e. 10 órakor Kisvárdán az eV. ruf. iskola termében tnrlj i rendes tavaszi közgyűlését. A gyűlés tárgyai: 1. Kgyliizi közének : 137 dics. Elnöki megnyíló a egyéb elnöki előterje ztések. 3. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 1. Minta tanítás. Tartja: Erdőt Endre domrádi tanító. B. Felolvasás. Tartja: Seres (Játpár papi tanító. C. Lengyel Jóttef nyíregyházi ev. ref. tanítónak a mull gyűlésen belrjesztutt indilvánjára a kiküldőit bizottság jelentése. /. Indítványok, melyek a gyűlés megnyitása elölt az elnöknél bcjcgyozlelnok. — Szouziállziuus Nylr-Acsádotl. Levelezőnk jelenti: Nylr-Acsád községben is fellepett lelketlen izgatók bujlogatáaa folytán a szocziáliztnus. A munkás igaiolványok váltásitól nagyon idegenkedik a muukás osztály. E hó 8 in 13 srató szerződő t, kik annak rendje s módja szerint igatolvAnynyal láttattak el. Másnap visszahozták az igazolványokat azzal, hogy ők el nem vállalhatják, mert attól fóluek, hogy adót vetítők reá Nem fogadhatják el szórt sem — mint mond ják — mert társzik agyónVeróssel, házaik félgyujtási- sával fenyegetik őket s igy addig, mig az igazolvány birtokukban van, biztonságban nem érzik magukat. Mogjogyeitotik Itt, bogy Nyír Ac<ádou, hol legalább 200 pár bolybeli muokás kereste kenyerét aratás alatt, ez ideig még egy munkás szerződéi sem köttetett a (butin klvOl. Nagyon tartózkodnak a szerződétek kötésétől s ezzel kapcsolatos igazolvány váltásától, minek már eddigelé is zz a azomoru következményo, hogy a birtokosok nsgyobb részt idegen munkásokat voltak kény telén aterzódteloi. Hogy mi lesz mindennek a vége — azt t jé Uten tudja. — Adófizetők figyelmébe. Tudomására hozom zz érdekelt adózó közönségnek, hogy az uj adózókra 1898. évre kirovandó lll-ad oszt. kér. adóról szóló javaslatok, folyó hó 13-ikélól lesznek a városi adóhivatalban 8 napi közszemlére kitéve, hol uzokat az érdekeltek megtekinthetik z az azok tllco irányuló netaluni észrevételeiket a tárgyalás napjáig Írásban beadhatják. A tárgyalás idője folyó hó 20-, 21- és 23-ik napjaira van kitűzve, mely napokra az érdekellek a városi adóhivatal állal személyenként lesznek annakidején meghívó. Nyirogy- Iiáién 1898 május hó II. Bence Ltistló polgármester. — Nyilvános köszönet. E folyó év május hó 10-én megtartott, az összes elemi népiskolai tanulók .Majális*-a alkalmával számszerinl 217 szegénysora gyermeknek ingyen ellátására az alább kővetkező igen tiaztelt mészáros és hentes urak voltak szívesek luisnemü adományaikkal hozzájárulni: l’alicz ionos 5 klgr., To- másovstky Gyula 3. Itollaridesz István 3, l’abcz Lajos 3, Liáné György 3, ilarzó István 3, l’rok Lajos 3, Bal- czár Lajos 3, l’alicz Pál 3, Dronyószky Károly I klgr. ■Z,, Soltész Kálmán 3, l’rok l*al I Schatz István 1 „ Karrier József 2 klgr. az., id. Macro Andros I1,, Szmolár István 3, Csernyik András 2, Kovács N 1, ifj. Moczo Endre IKarner Vilmos Iklgr. az., l’alicz István 3, l’rok Károly 2',. Mráz János 3 és Hogyan N. 2 klgr. hússal, l-akner (Klón űr I kenyeret volt szivet adományozni. Fnad X. vendéglőt úr pedig a Sóstón szükséges asztalokat toll szives díjmentesen kikölcsönözni. Amidőn a fennebb irt igen tisztelt urak részéről készséggel, emberbarát! szereiéiből jött becses adományokat nyilvánosan nyugtázni szerencsénk van. fogadják egyszersmind a megvendégelt szegénysorén gyermekek rí a rendező- bizottság nevében is legmélyebb hálás köszónetúnket. Nyíregyháza, I89S május IÁ. Slogan leires, b. elnök. Setstay János, pénztáros Kehactía Isiéin, gazdi — Köszönet nyilvánítás. A katztaó-tgylel tekintetes igazgatósága szives volt a helybeli nőegylet által fsntartolt .Ánraház* javára 20 forint kegyes adnminy- nyal járulni. Fogadja a lek. igazgatóság kegyes adományáért a nőegyleti elnökség halás köszönetét. — Nyilvános nyugtázás éa köszönet. A nyíregyházi községi polgári leányiskola óllal folyó lm 9-cn rendezeti miUcniumi emlék-ünnep alkalmából óvsz- e bevétel a felűintelesekkel együtt volt 190 fonni 30 kr. Kiadás 77 írt 5ö kr. Tisztajövedclcm 112 forint 71 kr. FelúIlUettck: Porubszky Pál 2 fel, Scxly Gyula I írt. Jóba Elek I frl, Hunyadi László 50 kr. Fogadjak Jótéteményükért a rendezőség hálás kotsüneiéi. Kúióiiós köszönetét fejezi ki a leányiskola igazgatósági ez utón is Maurer Le'uslű urnák, ki az cml. k-ünnepen szereplő csoportok összeállításában s általában az ünnepély rendezésében fáradságot nem iaznerő odaadással biztosította az előadások siker•■!. — Színházi Jelentés. Tueay lies ti, a Nyíregyházára készülő színtársulat igazgatója újabban a következő jelentést teszi közhírre: Van szerencsém,Nyiregylzaza es vidéké nagyérdemű közönségét tisztelettel értesíteni, miszerint előadásaimat folyó cv május hó 14. helyeit f. év mrijus hó tbs-dikdn, szombaton fogom a .Varázsgyürü*, Planquctle remek zenéjü és hirnetes opcreltejével megkezdeni. — A beriet eszközlésével és bérlct-penzek felvételével Sarlay Kornél szinháti titkár bízatott m--g, aki c czélbol mar a városba érkezett. Előjegyezni lolyton lehet Jakobovits Fanny kisasszony dohány tőzsdéjében. Nyíregyháza, leUS. május hó 10-cn. Kiváló tisztelettel Tittay Betti, a miskolezi nemzeti szinluz igazgatója. — A kézbesltetlen é« fölös szállítmányok > vasúti ültetsz-báiyzat 70 § a értelmében nyilvános ár verezés utján d. e. 9 órakor sz alább felsorolt álló mások teheriru raktársibso a következő napokon ke rűloek eladásra, melyhez a t. ez. közönség * zennel meg hivatik. Nagyvárad Al omáson Arid a Budapest dpait. . Pozsony . Kolozsvár Fiume , Eszék Szabidka •, Szalmár , Kecskemét , Miskolci göm. , Pápa Zágráb , Csaba , Szeged Budapest nyug. . Kassa * , Debrcczen „ Újvidék . 1898. május 10 in. 18-án. 18 áo. IS án 20 an 21-én. 23 án. 23-áu. 24 én. 24 én. 24 én. 25-én 20 én 2G án. 2G án. 20 án. 26 áu. 27 éu. 31-én. — Jakobovits Mór bútorkereskedő lapunk hir detési rovatában található hirdetményére felhívjuk (Jlva-óink figyelmét ; valamint arra is, hogy a most »miitett ezég kirakatában egy férfi szobában való gar pit ura látható, roe'y igen fi -otn szőnyeggel, nagyon ízlésesen van kárpitozva, méltó a megtekintésre. — Minden anyának és háziasszonynak kötelessége a: élelmi szerek bevásárlásánál, a melyektől legfőbb kit,c<ünk, az egészség, függővé van téve, a legnagyobb elővigyáiatot alkalmazni. Oly könnyen le szünk félrevezetve, és a jé, valódi áru helyeit csak értéktelen utánzatokat kapunk. Nevezetesen előfordul ez az eset, amikor ízetlen pörkölt árpát, vagy égetett malátát csomagolnak be, vagy nyjltan mérnek, maláta kávé, vagy pláne Kneipp kávé beiyett, a melyet egyesegyedül csakis a valódi és kitűDő Kathreiner féle gyártás tett oly általánosan kedvelné. Háziasszonyaink éa bevásárlóink a legjobban megóvhatják magukat ezen hamisítványok ellen, hí minden körülmények között és minden esetben, bármint is igyekeznének őt az ellen kérőkről meggyőzni, csakis az eredeti Kathreiner cső magokat a védjcuygyel, Kooipp Páter arczképévelv',ké.ik és fogadoak el. Egyetleu egy anya vagy háziafcjfeony se tartózkodjék a valódi Kathreioerrel kisérlétet tenni s ntt háztartásában bevezetni. Eleinte egy harmadrész Kathrelber féle maláta kávét és kétharmadrész babká vét használjunk, majd felerész Kathreiner és felerész bsbkávéra, sőt a tiszta Ksthreiner kávéra babkávé hozzátétele nélkül, Atmehetünk. De gondosan mellőz zttnk minden utánzatot. Ctak valódi .Kathreiner féle Kneipp maláta kávé* bírj* az egészségre és ízre egy iránt értékes tulajdonságokat, amelyek ma meggyózóleg kimutattattak « családok százezreiben való rendes és folytou nóvekvő használata által. UJ vasúti menet-rend. Ni-TT" Óra £ £ Óra £ Óra E L Debrtcten d. c. 9 u t d. u. 5 18 d. u.h 20 felé ind. d. e.O 41 d.c.10 & > d. ti. 0 40 Sserenct felől érk. d. e. .9 d.e.10 tó d. II.0 36 felé ind. d. e. 9 52 d. U. 5 31 d. u.9 10 Csap Mól érk. ti. e. 8 13 d. II. 5 23 d. U.9 — fele illd. d. o. fi 16 d.u.12 02 d.u.O 51 Mátéfelől érk. de C. G 22 d. u. á 58 ttalka felé ind. <d. c.7' d. u. 0 I *Vf.-l'olgár felől érk. d. c. 6 51 : d. u. 5 1 13 felé ind. d. c. 7 3G d u. 5 i 36 Miként léU'HÜllict miiünk a nyiitnülcsplHCz. Egy elárvult ügyel karolt fel a városunk jóléten munkálkodó értelmiség. A gazdaság el n<-m ismert gyér- i mvkét, a gyúmöktészctcl. E» ha minden nyíregyházi polgár született pomologu* lenne, kellőt sem mondok ! hozzá, egy tíz év alatt gyümölcsünknek viligpiarza lenne j Egyet mar láthat a látó, az érdeklődi rohamos növései I s azért az intézőknek addig kell a vasat ülni, inig me- leg, mig a fallobbano tűz ki nem alszik a nem hal el örökre Tabui igazuk volt a kezdem- nyelőknek, hogy a I gyümölcs piacion e*s ksaititáson kezdtek, így a kicsinyhitűben is több U el ebresrtnattak s ói magyar szokás | szerint, először gyűléseim, ismét gyűlésein! ke.l, majd kisül belőle valami, amit aztán .muszáj* megtenne Igy is elkészülhet s fjümökspucz s ha ez meg less. talán — — ráfanyalodnak a gyümölcstermelésre i is. hiszen .tájat karán okul a magyar * Ez is ut pomona - templomához! De Után isiimIcmsúnk Atmen ail a plató- ; UKus magyar közmondást: .Erre közelebb, smarts I hamarább.* Ha Átmérjük, habot!« nélkül válasszuk a ‘ hamarabb utat, ne hogy úgy Járjunk, mint az egyszeri ember, ki Őrösről akart Nyíregyházára jönni s Kis- Várdara vi ette magát kocsin s igy gyalogolt ide. Hamarabb lesz pedig gyű mól < világpiaciunk úgy, ha előbb gondoskodunk ültetvényekről. Van itt elegendő hely olyan, melyről szemes ler- menynyel alig lehet kipréselni az egy par krajezar hasznot, s gyümölcs termelésre kitünóleg alkalmas. Miért említenem előbb, gyümölcs piaczot ? azért, mert az eszméhez Kecskemet roll a példa t annak a gyümölcs piaczát jelenleg igy nevezik, de meg azért, mert van nekünk kivitelünk ■ kitűnő helyi piaciunk, melyet valami rendszabály állal égbe kiáltó bűn volna elrontani. Mi több, ez teremtette meg a gyümölcsfa ültetésbe* való kedvet a város polgáraiban, s c miatt háUtldnság volna a meggyökeredzelt fát kiirtani; folytassa a missióját; hiszen ezek az egyedüli eszközök nálunk a jó ügy terjedéséhez. Hanem, hogy minden abban maradjon, — neui a piaczot értem, — hanem a gyümölcs-tenyésztés megteremtését, annak nem szabad elmaradnia. Tegyen a nemes város úgy, mint Kecskemét várossá telt. ki midőn folösmertc a gyúniAlcsészct óriási gazdasági jelentőseget félre tett min Jen szukkcblüséget, felre minden üzórkedési szellemet s áldozott ra annyit, a mennyi csak tőle lelhetett s az eredmény, — hogy széles ez országban példaként emlegetik. , Mindenki belátja, hogy magános, a visszariasztó befektetések miatt alig mehet nagyobb telepítésbe bele. S mellette az óriási csalódás, s továbbá hogy mig a felépült ház, mely mihamar ha«znot hoz tíz évre adómentes, addig az ily Hatni ültetvény után csak úgy meg kell fizetni a drága adót, mintha a legtöbb jövedelmet hozna. S ezeket a nehézségeket veszi minden ember fontolóra. mindenkinek a kész kellene, mely után u busás hasznot minden koczkúiut nélkül szedhetné, bár ha ös- tjierik, hogy a beleklctés uzsora mellett hozza be javunkra a hasznot, de hogjr miért nem vállalkoznak, azt nem tudom. Az akadályokat könnyítheti a város nemes Innáeta, okkal, móddal; miképen? legkönnyebb kitalálni, — most mir nem hiányzik u méltányos ajánlatra a vállalkozó seni s a város közérdeket mozdít ezzel elő, mely évtizedekre kihűl. Egy ilynemű gyümölcsészcti vállalat példa lenne népünknek, mert hogy ók nem indulnának utána, vagy talán indolensek? meghazudtolja a tény, melyet liurki megláthat, ha ez ügyben a tanyákon vizsgálódik, liánom hiányzik nálunk u vezetés, s c mellett őket taniinni kell, melyre talmi mások is, ő kívülük reá szorulnak, hiszen nem mindenkinek, sőt kertészeinknek sein kenyerük a gyümölcsénél. Ez a I- gkissobb baj. Vannak városunkban többen, kik gyüulAtcsészcltel foglalkoznak, akik a tanácsot mihamar megadunk, és mint ezeket az urakat Osiiicrem, szavok után indulva senki sem csalatkozna meg úgy, mint jelenleg már sokun. Es ha úgy tetszik gyúinülcsészeti egyesületet lehelne alakítani. Sok mindent köszön ily egyesületének Kecskemét és a többi gyümölcstermelő tenyésztő város. Legutolsó mód a nagybani gyümölcstermeléshez a részvénytársaság. Nehéz, de legkönnyebben czéllioz vezet. Nálunk főképen a kajszi és a meggy találja meg jelenleg kiviteli piaczát, van is nekünk eredeti fuj megy- gyünk, mely kitünóleg tenyész. Azonban mindkettőm nagy a panasz, a kajszin, hogy gyakran elfogy, a meggyre, hogy egy bizonyos idő elteltével nem igen (erem s e kél kifogás igaz, de hát igy van az Kecskeméten és másutt is, némileg lehet e hajt enyhíteni, ha nem érzékeny fal ültetünk. Sj még egyeli inegomtitek: e kel gyümölcs nem mellett okvetlen szükségei szilvái, almát s körtét is tenyészteni, de erről majd másszor, úgy is nagyon eltörtem tárgyamtól s úgy beszelek, mintha az ige testté lelt volna. Ha pedig igy leend, tninó az városunk részéről, hogy faiskolája nincsen. Es ha a piacion, mely nálunk már is tekintélyes, körülnézünk láthatunk olt, nem mondok sokat 50 00 fajneveket, pedig ha szó van belterjes gyüinölcsíenyészlésröl; akkor mondhatjuk, hogy ez úri kedvtelésnek jó, de ci cselben tiltott dolog. A gyümölcs -kiállítást megrendezni, nekünk hasznunkra nem volna, mert — bocsánat az őszinteségért egy négytagú bíráló-bizottságok nőm bíznánk összehozni helybeli, hogy azok megállapítsák a fajok eredetiségét. Aki ösuieri azt a pedantériát, mclylyel a szakértők a meghatározás körül eljárnak, belátja, hogy nem vagyok ez állításomban goromba. Másodszor, ha o gyümölcs-kiállítás hclyiérdokú lenne, arra volna alkalmas, hogy uj nomenklatúrát szerkesztenénk gyümölcsészcti abszurdumul. M után pedig városunk, polgárainak javát akarja, nem szabad tétlenül néznie, hogy a dolog abban marad, csináljon a gyümölcsfa ültetés mellett propagandát, igye- kezen a terheken könnyíteni, s nem mondok sokat. Int év leforgása alatt beszelhetünk gyümölcs-piacz éa kiábi- tatról. Adja Isten, hogy úgy lágyén I A közönség kóréból.*) Tekintetes Sttrktttii Or 1 A .Nyirvidék* folyó évi 17-lk srimábno megje- lent köi.emeoyre. mely által úgy magsai, valamint reodtáraatm megtámsdteltaok tek. dr. Siőko János úr álul, bátor va tok Ide mellékelve mátkáidtól a mé íven tisztelt kötöoség állal kiállított te aláirt nyilatkozatot siód kérelemmel, miszerint azt s .Nylrvtdék* legközelebbi «lámában közölni szíveskedjek. Kiváló tlátleletem nylIviniUsn mellett maradtam, Már! -Páctoo, 1898. május II. Té4n LOlöp, nlns-ySetl siiáilitU. *) K rota tUU í»l«s4l*J4*«kA< 4i)UJ«n«l kktlftak, a MÜ44 Ul«4éttét« a«U«U- *te*fk.