Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-24 / 17. szám
..ne T 1 U V 1 D fc K.‘ a Mert igaz az, hogy minél nagyobbra nő a (a, an nil több igát bajt — éppen úgy vagyunk műveltbe günkkel is: minél műveltebbek vagyunk, annál nagyobbak igényeink. Azonban munkásaink, a miveltaéget, a kereseti képességet nem fejlesztik magukban — épp úgy csak kapa és kasza után akarnak élni ma is. mint ez előtt; — bauem az igényeiket azt sokszorosan növesztették Ma a jobb életmód, a szemre való szebb, de annál kevésbbó tartós ruházat kiszorítja a régiek praktikus, tartós a ennélfogva olcsó viseletét. M< az asszonyaik is selyem kendő, kötő nélkol alig tudnak meglenni. A gazda helyzete fokról-fukra rosszabbodott s mégis ettől várnák a munkások, bogy ezen sokszor felesleges igény követeléseiket kielégítsék. Nem mondom, hogy a munkásnak ne legyen nagyobb igénye, — de igen is legyeo, — de ezzel együtt iparkodjék kereseti képessegét is növelni, más károsi tása nélkol kielégíteni igényeit, s ne csak feltétlenül a kapára és kaszára támaszkodjék, űzzön egy részük házi ipart — e téren oly sok kereseti ut áll még a magyar munkás előtt, hogy ezt nem szabad kíc-inyol- niök. Az állam is megtesz ennek a terjesztésére min dent, de, mint tudom, csekély credménynyel; nem igen tetszik a mi tnunká’uukna - az ily fogla kozás. Az is egy élénkeu hingozlaloll kijelenté>tlk a munkásoknak, bogy .dolgoznánk mi, de nincs munka; az aratást kivéve egész éven ál síig akad muuka * — Ebben teljesen igazuk van. Ezen azonban a mai gabo nát termelő gazdasági rendszer mellett nem áll halai inukban a gazdáknak segíteni, ha még oly jó akarattal volnának is eltelve, — ezen első sorban maguk a mun kások segiihe'nek. Elmondom hogynn. Hallották már, hogy vanuak külterjes és remek belterjes gazdisrgok A mi itteni gazdálkodási mó unk még külterjes — az a gazdálkodás, melyben sok kézi munkára van sztlk ség, sz belteijes. A belterjes gazdálkodás, tehát a sok munkát igénylő gazdálkodás azoubau csak ott fejlődbe tik ki, ahol meg vau ennek miudcunemQ feltétele. Náluok, habár uem is miudenott de igen sok helyt — főleg a vasutak, a fő közlekedési utak men téu meg van a kívánt feltételek legtöbbje, — de épp -u a legfőbb, a kézi munkaerő, az hiányzik. Igazán szólva ez sem hiányzik, de oly drága, hogy lehetetlen alkalmazni — mert a munkabér felemészti a bclterjesebb gazdtság által elérhető hasznot — igy hát marad minden a régiben inkább. Hogy e tekintetben igazát mondok, hivulkozhalom Német vagy Csehországra, hol nagy mérlékben termelik a ezukoryépát, olyan arányokban, mint nálunk u bu zát, — ott azonban a napszám nein emelkedik GO—80 krajezár fölé, még a leg Urgősebb dolog időben sem. Ott a ezukorrépt kiszedéséért kis holdanként 10—12 frtuál nem tizeinek többel. Ott örülnek, bá sok a c u korrépa, mert akkor sok munka van. Mit látunk miuáluukV bizony itt csuknom megfordítva vau. Ha az ide való munkás lát egynéhány répa táblát, nem hogy örülne, bogy sok munkája lesz, hanem, miut fülem hallatára is mondták, ungy büszkéD de olég esztelonül, hogy .ezen sok munka miDd a szegény ember két kezére vár s ha mi el nem végezzük, az uraknak marad* s ebben az önhitségükheu felverik összebeszélésekkel, musterségosen a napszámot olyauy uyira, hogy abbau az évbeu, ha már belé bar polt az a tulajdonos, csak elvégezteti úgyszólván bármi á.on is a munkálatait, de ogyszeremiut el is megy a kedve újra répát vélni I szérűi szóra Igy történik ez, tudjuk. Minden áron arra kell törckedoiök — válvetve a muuka adókkal, hogy a be terjes gazdálkodás terjed hesseu — mert ez a gazdálkodás az, mely hosszú időn át Állandó keresetet biztosit a munkásnak a nélkül, hogy az aratási kereső o csorbulus, mert hisz az aratás épen abban az időben esik, a midőn ptldául a ezu korrépával, vagy más egyéb bellorjes gazdálkodás által lermeleudö növényekkel nincs dolga a munkásnak. Ilyen szelíd és okos eljárás mellett a nyíregyháziak belenyugodtak a történtekbe. .Istenuek hála — mondj« Staploucsay —■ eleget biztatván, kénnyeu szenvedik már most, inéit szerelik Excellentiádat!* Elmsrsdi tehát a lutheránus pap ünnepélyes kiűzése, mely után sunyira vágyakozott a fényi plébános. A Nyíregyházára jütt papok pedig .nagy szégyennel s testimonium uél kai, de bezzeg morgással osalottak el onnat, mivel az (örvényt csak tették, csinálták, miképen fogják az batáibul ■ aa egész vármegyéből kihajtani a pásztort, — o sem auccedáll aa egri basának!* Vallás dolgában esaerint megtörtént már, a mit a helytartétaoács kívánt. Ezalatt azonban valaki főikül- dőlte Károlyt ama pátens-levelét, melyet a nyíregyházi telepítés ügyében adott ki. Ez a körülmény újabb bonyodalmakat idézett elő. A helytartötanács, mielőii még oklőber 3-iki rendeletére a vármegye részéről vála-zt kapott volna, október 31 én ujtbb Ultimátumot meneszteti a vármegyéhez. Erősen kifogásolja ebben, hogy aa említett pátens-levelet a községekben kihirdették. E vétkes, törvényteleo és a királyi reode letekkel ellenkező tettet — úgymond - a lehető leg keményebben helyteleoiti. Szigorúm meghagyja, hogy a vármegye aa uj lakosokat azonnal adózás alá vo-m-, a telepítés vezetőjét, Potrikovicsot pedig kihallgassa, kinek parancsára és megbízásából hirdette ki a páten*- levelet s csalogatta a jobbágyokat? Végül fölsorolja a pátens-levélben foglalt — szerinte törvénytelen — Ígéreteket és a vármegyétől miudetekre sürgős fölvílágo- sitást kér. Ha már a vallásgyakorlat eltiltása >« forrongásba hozta s: uj települőket, képzelhetjük, minő érzelmekkel fogadták a régiénél megadóztatásukra vonatkozó rendeletét. A keidet nehézségeivel küzködvén. eddigi tér beikol is c*ak nagyneheten ludták elviselni;’) az újabb adókivetés, katonatarUsésO—zeiráselrendelésOtx o pedig egycneien romlásukat látták. Nyiregyhása ellenség' i tehát ') -Aon)ír» lerhetlMlk zt \n -gáoys^g — írja liiri Uras ler Karolyihoz — hogy uájjel hdlclih oulznlok. • »* ' - ássunk vall|ák keserves klrZt.• (Ilit oki. 6áo > ayiregykvzisk ügyében.) Ms úgyszólván esik az ar tás nyújt számot tevő keresetet a munkáinak, úgy de bogy lebet olyan termelési ágat, olyan foglalkozá-i módot találni a elkép zelni, melyben 5—8 heti munkálkodást meglehessen ügy fizetni, a mely egy embernek, illetve családnak, habár szűkén is. elég legyen egy egész éven át életszükség létéit kielégileni. 5—8 beli munkával egy évre valót sehol sem lebet megkeresni, annál kevésbbé lehet a gazdasági munkásnak. Ma a gazda nem fizethet valimi bu-ásan — ma neki is Igen sierények jövedelmei, — ■okkal kevesebbel kell beérnie, mint más foglalkozású egyénnek, sót a birtokban fekvő tőkéje minden gond és munka nélkol is több jövedelmet adna, ha pénzinté zetbe, takarékba volna elhelyezve. A mi kisiparunk. Kisiparunk fejlődési procze-z-zusa tagadhatatlanul lejtőre jutott és visszaesőben van. Eltekintve u gyáripír versenyének nyomasztó >u>ától, egész szervezete amylésben van. Tikegyöugcsége, technikai felszerelésé nek hiányossága és a hitelét sorvasztó bizilmatlanság alspjiban ingatják meg existencilajat é< ea az oka, bogy az önállóin dolgozó mesterek számi napról uapra spidébao via Súlyos körülmények ezek, s melyek bő tárgyát adnak a komoly meggondolásnak — és noha el kell ismernünk axr, hogy az illetékes halóságok és közegek uu eszközt se hsgynak megkiséretlcoül, amely ez álda'lan p ligás mélybezuba d újának gátat vet hetne ; komi i'á'nuak kell, hogy törvényes intézkedések és szaütmic-kozások egymigukban nem elegendők — nem arra, e vérmes kívánság most szerénytelenség volna, — bogy a kisipar felvirágoz/.ék, de még arra se, hogy existencziáját biztosítsák. Vihar se kell hozza, elég egy hevesebb fuvalom, hogy a kisipar, a kis ern berek ez ingó ladikja zátonyra sodródjék. Közel a példa és aimak tanulságai. A legutolsó idők eseményei gazdig tanúságot kínálnak Néhány rövid bé tartama alatt vargatehéubőrök 20—25 frttal süljed ek árban és bőrökért, a melyek még novemberben 140—150 frlon keltek, ma uem fizetnek többet 120—130 forintnál. Ugyanez az eset konstatálható a Tóth szaiylyánuál is. Tekintetbe veve az érdekelt timá rok szerény viszouyait, nem nehéz belátni, hogy egy ilyeu rohamos árhanyatlás ezeknek az embereknek az existencziáját teszi kérdésessé. Egyetlen kedvezőtlen snison eredményei ia kiszámíthatatlan kövelkezméuye- két teremni k ős tökéletesen elegendők arra, hogy a kis emberek egy egész osztályát válság elé vigyék. A készáru csak veszteségek melleit adható el, mig a nyert - auyag beszerzése kemény áldozatokat követel. Az üzem nek azonban megakadni nem szib<d, először a létfenntartás, másodszor pedig egy csomó törekvő és szorgalmas állampolgár rxisteueziája miatt. Hogyan simuljanak el e conlrasztok a szükséges harmóniákul, amikor az egészséges hitel bázisául szolgáló materiális alap nincs meg? E nagy és fontos probléma kibékítő megoldására a modern nemzetgazdaság tanításai szolgálnuk Útmutatással. Az egyesülés, a tesiületté való szövetkezés az, a mi erőt ad annak is, a ki egymagában a küzdelem eszközeivel nem rendelkezik és ez az egyetlen fegyver, a mely a feuyegetó tönk réme ellen sikeres védelemmel biztat. T -rmelószövetkezetek alakítása, a melyek a kis emberek számára egyetemesen szerzik be a nyersanyagot, készítményeit értékesitik, a mostanihoz hasonló nehéz időkben a készmunkát pénzelőleggel tagúkhoz váltják, tnegóva azt az elvesztegető!! kényszerétől. A programm és czél, a mely nagyot czéloz és üdvösei teremthet és a melyet erkölcsi és anyagi támogatással kell, hogy istápoljon maga az állam is. Egy szolid alapokou szervezett szövetkezet min denkor számíthat a hitel bizalmára, kap árut és ha kell, kap péuzt is és meg nem történhetik az, a mi megtörtént a legutolsó vargavásáron, bogy a szegény jól számítottak, mikor a föntebbi rendelettel akarták az uj települőket szétüzui. Azonban Károlyi emberei is résen állottak, s az uj telepitvény megtartására miodent megtettek. A vármegye elrendelvén az inquisitiOt, hivatalos kü'dőttség ment Nyíregyházára. Mivel azonban a vizsgálat végrehajtásával megbízottak jobbára Nyíregyháza ellenségei voltak, az irquisitio hamisan esett meg. Károlyi emberei, nem akarváo a vármegyét birbe hozni,*) üj vizsgálat elrendelését kérlék. Az uj vizsgálat Károlyi elóuyére Oiött ki. A pü-p«k 6Í a helytartötanács ama kérdésére; ,lgaz-e, bogy Károlyi a telepítés előtt 48 katbolikus villám jobbágyát kiűzte Nyíregyházáról?* valamennyi taou azt vallotta, hogy a telepítés előtt egyetleo katbolikus valláau lakos sem volt Nyíregyházán. A vizsgálat megállapította a települők számit és illetékességi helyét ia. Pelrjkoviesot a telepítés tu Isjdonképeni végrehajtóját nem lehetett kihallgatni mert Kies Demeter elrejtette ót Király Daréctoo.*) Ezalatt a nyíregyháziak az alhpán buzdítására beadták a vármegyéhez és Károlyihoz intézett kérvényüket. Az elsőben előadják, hogy Károlyi elűzte pspI jukat és lerontotta imaháiukat; eadve kérik a vármc i gyét, lépjen kőibe értük ó felségénél, hogy feléjük j fordítván kegyes tekintetét, Ircalmsttoo rajtuk nyomorultakon, s engedje meg papjuknak a visszatérést » az imákéi fölépítését Csakis így aiolgilhatoak teljes oda- j adással, t igy mozdíthatják elő bazáju' nsk rég éhsjtott boldogságát. Károlyi Ferenci grófhoz intézőit folyamodványukban Isten áldását kérik a gréfrs ezen és p más vilá gon; bálatelt stivvel köszönik ezernyi jóságát é* bőkezűségét ■ könyörögnek, ne b'gyjs el őket ezúttal se. Papjukat e űzték, imabátukat lerontották. Isten irgalmára, Jézus vérző sebeire kérik, eszközölje ki, bogy papjuk visssalérhesscD, s legalább a halottikat légyen •j <\ra — írj* .SapiMOáj t*rt wullwélii _ • tirattyil b+etttto b u • «PttnkafiCt p*rt*c«ti4toft «w« — tr>* K4i*lji»*k — Kir4ij‘0»r*ctf* 4a*4a, to a ki a«« »• torai.• 1T&4. tot 4. | tímárokat — kifejezőbb szót erre a műveletre nem találunk — egyszerűen lemészároltak. Apróbb árhullámzások természetesen lesznek ezután is — ezek ellen nincs mentsége se a kis, se a nagyiparnak, de az erőszakos alakulások, a melyek 20—30*/,-oa dt Herendié- kát (áma-ztaoik tisztán az egy okból, mert oinctvevó: és a mikor a szegény tímár mégis kéoyteleo eladni az áruját, hogy kötelezettségeit teljesítse — csak nem egOsz-éges állapotok, ezeket ineg kell szüntetni feltétlenül, ha csak a kisipart végleg elsülyedésre kárhoztatni nem kívánják. Közvetlen, szerves ó-szefüggéiben van ezek sorsával a nyersbőr-kereskedőé ép úgy, mint a készbór-kereskedóé: mert elvezztvéo ez osztályt tél- jéseo ki vannak szolgáltatva z gyárosok esetleges Oá- kényked őseinek. Megszüntetni e bzlviszályokat, követelni a saövet- kezetek alapítását és szervezését elsősorban az ipari és kereskedelmi kimarik hivatása. — Munkásságuk ne merüljön ki az évi jelentések megszerkesztésében, 4 szakadatlan pznaszkodásban és a területek határai között még üzemben levő telepek statisztikai kimutatásaiban. Itt a vállvetett, energikus munka ideje: álljanak sürgős tervezetekkel z kormány elé éa vívják ki támogziását. A kormány pedig ne késlekedjék z segedelemmel, mert a habozás veszedelmet dolog, a mikor sok ezernyi törekvő és munkás állampolgár lábai alatt inog a talaj. IfJ. Lcltersdorfer Llpit. Felhívás. Szabolcsvármcgye terűidén éltek a mull században a Magos, a Tunyoghy, a Kády, llácsmegyey ét Sovány családok. Ezen családok nemessége igazolva van, azonban a csaladoknak nemeslevelei, vagy az áltatok használt ezimerek ismeretlenek. Mindenki felkeretik, hogy ha tudomással bír az említett 5 nemes levélnek hollétéről s azokról, vagy azok bármelyikéről hitelez másolatot tud szerezni, darahonkint ezen nemes levelektől a másolati kiállítási költségen kivűl :I0 frt Jutalomhun részesül, liővebbet a vármegyei (őlevéltárnok urnái tudhatni meg, ki az eredetieknek hiteles másolatát eszkózlcndi. A községi jegyző urak kéretnek, hogy a fölhívás tartalmát, a tudomásuk szerint esetleg érdekeltekkel közölni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK, — Április 11. 11 főgimnáziumban. 20-án üune- peile a gimnázium tauári kara és ifjúsága a 48-iki törvények szentesítésének 50 ik évfordulóját. Az ünnepélyt kiemelte a szokásos ifjúsági ünnepély sorából Martinyi József igazgatónak remek emlékbeszéde. Az ifjúság, mely iddig mindig csak márczius 15-ikét ünnepelte, az ő ifju hevében a legalkalmasabb talaj azok számára, kik április 11 ikét, márczius lóikét szembe állítva az miudeu jelentőségétől megfoaztaui kivánják. Az igazgató beszéde azonban a legszebb módon bizonyította be az ifjú kedélyuek, hogy április 11 re a magyar uemzet mindig nemcsak örömmel, de büszkeséggel tekinthet; hogy a mit más nemzetek csak vérfürdők árán értek el — azt mi királyi szentesítés útján nyertük meg, hogy április 11. fényes bizonysága lesz aunak, bogy 1848— 49 nem forradalom, de szabad- ságharcz volt. A rövid ünnepély lefolyása a következő vol‘. Az ifjúsági dalkör szépen előadott tSzézat*-a után Mácsánszky L Vili. szavalta szépen, hangulatteljesen Vörösmarty .Hymnus*-át. Ezután Martinyi József igazgató mondotta el jé félóráig tárté emelkedett színvonalú emlékbeszédet. Oláh Lajos szavalta el azután Ábrányi Emii .Kossuth sírján* ozitnü költeményét mély érzéssel, befejezésül a dalkör Kölcsey .Hymnus*-át énekelte el. Az ünnepélyen a várt közönség képviselőiül c-upáu Bonc« Llszló polgármester és Sexty Gyula tanácsos jeleutek meg. szabad neki eltemetnie, az újszülötteket megkeresztelnie és a haldoklókat vigasztalnia. Minden egyéb aaer- tartástól tartózkodni fog. Meglehetős hosszú időt vevén igénybe a nyíregyházi vizsgálat és a tanuk eskütétele, az ügy csak november vége felé került a vármegye gyűlésén tárgyalás alá. A főispán, a kit Uzrkóczy püspök erősen befő lyásolt,* 1*) nem akarta megengedni, bogy a vármegye a nyíregyháziak érdekében ő felségéhez folyamodják. Alt állította, .bogy törvéoytelen, sőt (örvény ellen való, eretnekek mellett iostiloi.* Egyesek, fóképon Szaplon- czay János felszólalása után azonban mégis beleegyezett a folyamodvány elkészítésébe és felküldésébe.’1) Nagy nehezen arra Is rávették, hogy a nyíregyháziak couscribálá-a**) és adó alá vetése ellen a vármegye fölterjesztést intézzen a helytartóttoáeihos. A nyiregybázitk e oem várt eredményt Dobosi báré Horváth és Szunyogbi alispán hathatós támogatass mellett, főleg Károlyi ügyes udvari kapitányának, Szap'onezaintk kösrönbették. ó sx-rkeizlelte a nyíregyháziaknak föntebb ismertetett kát folyamodványát; ó bírta rá nézete megváltoztatásira a főispánt • aa ö fársdhatatlan buzgó-ági szerezte a legtöbb pártbiveil Nyíregyháza -lámára. M-'ltán Írhatta hát Károlyinak: ,Á mennyi ebek hirmiociadján mentem állal, mtodeo raprtli egy egy trkna papirost betelhetnék . . . Reggeltől fogva éjizakti II őriig hol egynél, hol másnál, se«-ióbt pedig legelsőnek mint jó deák, megjelentem, felven, hogy valami nálam nélkül ne essék rajtunk; rá vágyónk pedig, hogy az ember magát megalázza, kérje, udvarolja, nálam pedig feltalálták; mert valamit csak észrevehettem, kedvekre forgattam magamat!*’*) »*) • Jifeot M#riM «E|«f Ui* atfUUlU a í'-tpibl* I *•1 Aa »UfetiUtbt» MH toApIoActAJ, Károlji to*»rt kft* p ut** UrdMtU. « A «.»«öcfitolá* »ktor mir ltojUg «»ftftrlio l, d* • »éfj*1 unott* iiBiooitú a ceoftcripfiö IcIklUétoi — A UtoMi* A»i'« »ti«« !<44 rf rofou. u) &uflo«CMj Jum l«tU KAroljiko* 17S4 d««t II-Aa lUgJ-lATAl/ (T4gt k*f.j
