Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-24 / 17. szám
4. ,N Y I K V l D É K" — Egyházmegyei közgyűlés. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye e hó 19-én és 20-4n tarlotta meg Nyíregyházán a várni, nagytermében közgyűlését, Gö- rönibei Péter esperes egyházi és Gencsy Albert egyházm. gondnok világi elnöklete alatt A gyűlésen melyet Gö- römbey Péter esperes imával és szép beszéddel nyitott meg, úgy egyházi mint világi részről a képviselők igen tekintélyes számban jelentek meg. — Párt-gyűlés. A nyíregyházi szabadelvű párt e hó 21-dikén gyűlést tartott, amelyen — mint értesülünk — a párt tiltakozását fejezte ki amaz eljárás ellen, hogy az e hó 25-ikére, az önálló vámterület propagálása érdekében Nyíregyházára összehívott népgyűlés a függetlenségi 48-as párt vezetősége által úgy lett föltüntetve, mintha ez a népgyűlés a nyíregyházi polgárság minden pártjának, — tehát a szabadelvű pártnak is — a hozzájárulásával hivatott volna össze. Az értekezlet ez irányban való tiltakozásának kifejezése mellett, egyhangú lelkesedéssel fejezte ki általában véve a kormány és különösen annak vezére: br. Bánffy Dezső miniszterelnök, irányában. — Széchenyi estély. A helybeli kereskedő-ifjak egylete az idén is, mint minden évben kegyeletes ünnepet szentel Széchenyi emlékezetének, a „legnagyobb magyar* halálának évforduló napján, még pedig összekötve a kegyeletes ünnepélyt a jótékonyság gyakorlásával is, fölajánlván az estély tiszta jövedelmét a {.-polgári Ínségesek javára. Az estélyre vonatkozólag a következő meghívót vettük: „A nyíregyházi kereskedő-ifjak egylete a legnagyobb magyar Széchényi István gróf emlékezetére vasárnap, f. évi április 24-én a Korona szálloda dísztermében Széchényi estélyt rendez, melyre tisztelettel meghívja a rendező bizottság. Kezdete este 8 órakor. Belépti dij 1 korona. Jegyek előre válthatók Blumberg József, Hoffmann Adolf és Ruzsonyi testvérek urak üzletében. A tiszta jövedelmet a t.-polgári Ínségeseknek juttatjuk. — Műsor: 1. Nyitány. Előadja Benczy Gyula zenekara. 2. Városi dalárda. 3. Emlékbeszéd. Irta s felolvassa Haas Ignácz ur. 4. „Rege Széchenyiről“ dr. Já- rossy Sándor úrtól. Szavalja Szabó László ur. 5. Városi dalárda. 6. Benczy Gyula zenekara.“ — Az országos tornaversenyek. Az idei évben négy országos kerületi tornaverseny lesz, és pedig Sopron, Szabadka, Szatmár és Arad városokban. Sopronba a győri, pozsonyi és székesfehérvári, Szabadkára a szegedi, budapesti és budapestvidéki, Szatmárra a kassai, beszterczebányai és kolozsvári, Aradra a nagyváradi, debreczeni és nagyszebeni tan-kerületek középiskolai tanulói mennek. A versenyeket a pünkösdi ün nepeken, május 29-én és 30-án tartják meg. Mind a négy városban nagyban készülnek a vendégek és a növendékek fogadására, akiket az iskolákban szállásolnak el. Az egyes versenyeken a közoktatásügyi minisztérium hivatalosan képviselteti magát. — A helybeli főgimnázium felső osztályainak növendékei is erősen készülnek Galli Lajos tornatanár szakavatott vezetése mellett a versenyekre s erősen reménykednek, hogy ezúttal is pályadij koszoruzottan kerülnek haza Aradról, miként a múlt évben Déváról. — Munkás igazolványok. Moese Béla városi aljegyző a munkás törvény életbelépte óta e hó 15-éig ösz- szesen 358 munkás igazolványt állított ki. Az aljegyzői hivatal, különösen az utóbbi napokban nap-nap mellett valóságos ostromnak van kitéve az igazolványt kiváltani akaró munkások részéről. — Iskolai ünnepély. Folyó hó lti-án reggel 9 órakor ünnepelték a helybeli polgári leányiskola növendékei a 48-iki törvények szentesítésének évfordulóját. — Jólehet az ünnepély csak rögtönzőit volt s igy a szereplőknek nem volt elegendő idejük kellőleg elkészülni, mindamellett fényesen sikerült. De hisz nem is lehet az máskép, mert tudjuk, hogy a tantestület feladatát oly lelkiismeretességgel teljesiti, növendékeit úgy oktatja és neveli, hogy azok ily ünnepélyek alkalmával nem jöhetnek zavarba sem a hazafias érzelmű költemények tudása, sem azoknak szép előadasa tekintetében. — A lefolyt ünnepély a „Szózat“ eleneklésével kezdődött, — azután Gsapkay K. Heidcr M. I. o., Czinczár Bl. II. o., Kleinik E. III. o. növendékek szépen sikerült szavalatai után mondotta el igazán szép, tartalmas beszédét, szónoki hévvel és tűzzel Lang K. IV. o. növendék ; Kovács T. IV. o. növendék érzésteljes szavalata után a növendékek elénekelvén a Hymnus-t, az ünnepély véget ért. Nem programm-szerüen, de nagyon találóan jegyezte meg az ünnepély befejezése után a növendékekhez intézett köszönő és buzdító szép beszédében nt. Bartholoraaeidesz János esperes ur, hogy raárczius 15-ének jelszava „éljen a haza“, jelen ünnepélynek pedig „éljen a király“, „éljen a haza.“ — Az ünnepélyen jelenvolt notabilitások a már említett szeretett agg lelkészünk, Bencs László polgármester, Sexty Gyula tanügyi tanácsnok, Porubszky Pál iskolaszéki elnök, dr. Vadász Leo isk. tag, nehány szülő és tanügybarát teljes megelégedéssel és örömmel távoztak el az intézetből. — Elöljáróság választás M.-Pócson. Dr. Szőke János orvos úrtól vesszük a következő sorokat: „Érdekességére nézve párját ritkító elöljáróság-választás történt e hó 20-án Mária-Pócson. — Ezen választás csak utójátéka volt a múlt évi választásnak. Akkor is, mint most, a helybeli kegyes szerzetes atyák és a helybeli urak voltak az ellenfelek. — Mindegyik fél meg akarta mutatni, hogy a hatalom az ő kezében van. A tavalyi dolgok ez idén is ismétlődtek, csakhogy erősebb mértékben. A rend fenntartására 14 csendőr volt kiküldve. És erre nagy szükség is volt, mert minden eszközt felhasználtak a czél érdekében. Dolgozott: a feszület, eskü, öreg asszonyok, pálinka, pénz, minden kortes-furfang. Beszélik, hogy a zárdából 120 liter pálinkát hoztak ki, egész éjjelen át dorbézoltak a klastrombán és csodálatos, hogy a klastrom-főnök erről nem tud semmit. — Legalább tavaly hirlapilag kijelentette, hogy ő semmiről sem tud, csak arról, hogy szerzetes testvérei a népet békitik. Igen ám, de hogy ez pálinkás butykossal történt, azt már nem tudja. Ez idén is kijelentette, hogy ők nem csinálnak semmit. Igazán csodálatos naivság; annyira egyűgyűnek gondolja az embereket, hogy ezt elhiszik neki; avagy ö annyira naiv, hogy erről főnök létére nem tud semmit. A választás eredménye pedig az lett, hogy a papi jelölt újra csúfosan megbukott, és az eddigi biró Subecz György, ki már 15 éve főbíró, újra — nagy örömmel — meg lett választva. El nem mulaszthatjuk e helyen köszönetét mondani Lövey Miklós szolgabiró urnák, ki igazán pártatlanul, igazságosan és higgadtan vezette a választást.“ — Alapi Salamon Tódor halála. Egy ősi magyar családnak tagja és vármegyénk közéletének ismert alakja, alapi Salamon Tódor Olaszországban, ahol betegségében keresett enyhülést, hétfőn meghalt. A thuzséri kastély urát néhány év előtt sokat emlegették országszerte abból az alkalomból, hogy leánya, Salamon Ella meghalt. Ezt a szép, ideges leányt Neukom Ferencz verseczi kútfúró hipnotizálta és a leány többé nem ébredt fel a hipnotikus álomból. Salamon Tódort már a szocziális mozgalmak idején ágyba döntötte kínzó vesebaja, mely most meg is ölte. — Az elhunyt előkelő alakja volt a nemzeti pártnak és vezérlő alakja a vármegye gazdasági életének. Salamon Tódornak közéleti és egyéni jelleme egyike volt a legjellegzetesebbeknek. Az elhunyt anyja báró Palocsay leány volt, kinek révén birtokosa lett a sárosmegyei nagy uradalmaknak. Első felesége Csáky grófnő, akit valóságos imádattal ápolt súlyos betegségében. Feleségének utóbb bekövetkezett halála mélyen elszomorította és csak akkor vigasztalódott meg, mikor Forgách Margit grófnét, ki akkor özvegy volt, megismerte és nőül vette. — Ami politikai szereplését illeti, megemlítjük, hogy már 1865-ben képiselő volt, Tisza Kálmán hive és csak a fúzió után szakított addigi pártjával s csatlakozott a nemzeti párthoz, melynek azóta egyik legbuzgóbb hive volt. Természete sohasem engedte nyugodni, hanem folytonosan cselekvésre sarkalta. A testileg is hatalmas, erős ember kiváló előszeretettel űzött minden sportot, különösen jó lovaival, melyeknek nem igen akadt párjuk Sárosban. Egyszer fogadott barátaival, hogy a Kassa és Eperjes közti 5 mértföldnyi utat 90 perez alatt teszi meg lovaival, amit csakugyan meg is telt. S megtette azt is, hogy a királytelki uradalomban vásárolt négy fiatal csikóval egyhuzamban tette meg az utat Thuzsérig olyan gyors tempóban, hogy hazaérve mind a négy lova elpusztult. Excentrikus volt, ami kissé tulszangvinikus természetének volt következménye, de azért mindig és mindenben á legnemesebb intencziók vezérelték. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alapi Salamon Tódorné szül. ghimesi és gácsi gróf Forgách Margit úgy a saját, mint az elhunyt gyermekei: Salamon Nóra, férj. báró Jungenfeld Károlyné, Salamon Andor cs. és kir. főhadnagy, Salamon Géza és Salamon Erzsébet, valamint az összes rokonság nevében is mélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy forrón szeretett férje, a legjobb atya: alapi Salamon Tódor ur Lovranában, folyó hó 18-án reggel fél 3 órakor, életének 54-ik évében, hosszú betegség után jobblétre szenderült. — A boldogult hült tetemei folyó hó 21-én délelőtt II órakor fognak Thuzséron a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozalok az elhunyt lelki üdvéért folyó hó 2S-án fognak az összes kegyúri templomokban a Mindenhatónak bemulattatni. Az e hó 21-dikén d. e. 10 órakor, Thuzséron végbement temetésen báró Feilitzsch Berthold főispán, Kállai/ András s a kisvárda vidék csaknem egész intel- ligencziája megjelent. — Szabolcsvármegyc monográfiája. A vármegye monográfiájának megiratása ügyében a közgyűlés által választott bizottság tagjait, Kállay András a bizottság elnöke e hó 27-re értekezletre hívta össze. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 29-dikén, pénteken délután 3 órakor közgyűlést tart. — A nyíregyházi iparos-tanoncz iskola ápril 17-én tartotta meg az 1848. april Il-én szeutesitett törvények 50. éves évfordulóját — az ipartetestület dísztermében. Jelen voltak: Eördegh Dezső kir. tanfelügyelő, Bencs László polgármester, Moesz Béla városi aljegyző, Stoller Ferencz ipartestületi elnök, Komjáthy Béla ipartestületi jegyző és számos iparos. Az iparos- tanulók az ünnepélyt a „Hymous“ eleneklésével kezdték meg. Pazár Istváu igazgató igen sikerült alkalmi beszédet tartott. Három iparos tanuló alkalmi költe ményt szavalt. Bencs László a tanulókat kazafiságra és a király iránti szeretetre buzdította. Végül a tanulók és a jelen voltak a „Szózat“ ot énekelték el. — Kiküldött akadémiai tanár. Nyir-Bátor községnek jutott az a kétes értékű szerencse, hogy egyenesen a miniszter küldött le egy állatorvosi akadémiai tanár vezetése alatt hat állami állatorvost a nyírbátori lóállomány malleinezésére. — A malleinezés azt jelenti, hogy a „mallein“-nek nevezett anyag befecskendezése utján biztosan megállapítható, hogy a malleinezett ló szenved-e takonykórban, akkor is, ha a kórnak külső jelenségei épenséggel nem vehetők észre, mert az még a tüdőben lappang. Nyir-Bátorban a mezőgazdasági törvény életbe lépte után megalakult közbirtokosság legelőjére a múlt év tavaszán kihajtott állatok között ütött ki a takonykor, minek következtében Dankó István kerületi állami állatorvos a lovak malleinezését foganatosította is, és miután kitűnt, hogy a kórt több állat megkapta, azok természetesen kiirttaltak. Ámde a falusi gazdáknak meg van az a szokásuk, hogy lovaikat időközönként is kihajtják a ménesbe mikor a munkánál nincs rájuk szükségük, s viszont behajtják, ha ismét szükségük van rájuk. Ez ok miatt joggal merült fel az a gyanú, hogy a veszedelmes betegség behurczoltatott a községi lovak közé is, miért is az összes lóállomány malleinezése elrendeltetett. A malleinezés a gyanú alaposságát igazolta, mert a községben levő lovak közül is igen soknál a kór jelenlétét tüntette fel. A nyírbátori gazdák erre természetesen megrémültek s rémületükben önkénylelenül is arra a gondolatra jöttek, hogy bálba a malleinezés nem megbízható, s lovaik igaz ok nélkül irtatnak ki? A malloinező bizottságnak ellene szegültek, erőszakkal akadályozták meg a betegnek talált lovak kiirtását, sőt küldöttséget menesztettek a földmivelésügyi minisztériumhoz, szakértő felülvizsgáló közegek kiküldését kérelmezvén. — A miniszter erre dr. Klose Béla állatorvosi akadémiai tanár vezetése mellett hat állami állatorvost küldött ki Nyir- Bátorba, akik otl a inalleinezést a héten hétfőn megkezdték. — Nagyváradi vendégek Nyíregyházán. Vasárnap délelőtt nagyváradi vendégek látogatták meg Nyíregyházát. Komlosßy József gazdasági tanácsos vezetése alatt egy bizottság járt Thuzséron tenyész-bikák vásárlása czéljából s visszajövet kiszállottak Nyíregyházán. Itt a Májerszky Béla főjegyző kalauzolása mellett megtekintették a város nevezezetesebb épületeit, aztán ki- hajttattak a kőzvágóhidra és a villám-telepre. A vendégek a délelőtti vonattal utaztak tovább Debreczen felé. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : Alóliroltak mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen édes jó anyának, szeretett testvérnek és sógornénak Milcece Eleimé születeti: Brezoviczai és Bugarini Horváth Bertának élete 46-ik évében, folyó év április 17-én délután 5 órakor rövid szenvedés után bekövetkezet gyászos ehunytát. A megboldogult földi maradványai április 19-én délután 3 órakor fognak Bujon a róm. kath. egyház szertartása szerint, az örök nyugalomnak átadatni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 20-án fog ugyanott reggel 8 órakr bemu- tattatni az egek urának. Bujon, 1898. április 18. Legyen örök nyugvása oly csendes, mint a minő igaz és mély fájdalom kiséri sírjába. Mikecz János és Mikecz Erzsébet mint gyermekei. Horváth József, Horváth Emma, Bistey Béláné, Horváth Ferencz, Horváth Anna özv. Berencsi Gyuláné, Horváth Boriska Nemes Árpádné, Horváth Sándor mint testvérek. Horváth Józsefné Kömmerling Ilona, Bistey Béla, Hurváth Ferenczné, Galgóczy Etelka, Nemes Árpád, Szikszay Pál és neje, Mikecz Erzsébet mint sógornék és sógorok. — Nőcgyleti hangverseny. Szokatlan időben ugyan, t. i. nem este, hanem d. u. 3 órakor tartotta meg a jótékony nőegylet a múlt vasárnap, lapunkban már jelzett hangversenyét, az ág. evang. közp. népiskola dísztermében. A terem az előre is élvezetesnek Ígérkező alkalomra, teljesen megtelt. Dr. Szesztay Zoltán ügyvéd úr felolvasása volt a programúi első száma. Dr. Szesz- tay úr „Pillanat felvételek a vasúton“ czimmel igazán elmés és sikerült dolgozatát olvasta fel, mely elejétől végig lekötötte a közönség érdeklődését. A tetszés nyilvánítások lezajlása után a 6 éves kis Guttmann Sándorka Guttmann Henrik helybeli jóhirü kereskedő fia következett, ki Hubert Menuettejét adta elő szinte csodaszámba menő ügyességgel. — Úgy tudjuk, arai egyébként természetes is, hogy a csöpp virtuóz naturalista, kotta nélkül játszik s idáig semmiféle rendszeres zenctani- tásban nem részesült. — Szülei most nem régiben jártak fent vele Bpesten, tanácsot kérni tekintélyes zene tanároktól arra nézve, hogy a kis gyermek ilyen korán és feltűnően mutatkozó zenészeti hajlamaival szemben megkezdhetik-e már a kis fiú rendszeres zenei oktatását. Többek közt kikérték id. Ábrányi Kornél véleményét is, aki meghallgatta a kis íiu játékát, arról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott s kijelentette, hogy félszázados zene művészi pályáján hasonló jelenséggel még nem találkozott. A kis művészt, a ki még Káldy-féle kuruez nótákat is játszott, Ungerleider Fanny k. a. az ismert zongora tanárnő kisérte. Megérdernlett tapsokban természetesen nem volt hiány. Ezután Kovács Edith k. a. szavalta el, igazán szépen ér mély hatást keltve Reviczky Gyulának Pán halála czimu remek költeményét, utána pedig Májerszky Jfelli k. a. énekelte előbb a Rika gyönyörű belépő áriáját s utána magyar népdalokat, rendkívül kellemes hanggal és sok tanultságra valló énekművészet- tel. A kisasszonyt Santroch Alajos ur kisérte zongorán. A nemcsak erkölcsileg és szellemileg, hanem anyagilag is szépen sikerült konczertet a Guttmann Sándorka és Ungerleider Fanny k. a. által előadott Rákóczy induló fejezte be. — A nőegyleti hangverseny alkalmából a következő felülfizetésel; történtek: Guttmann Henrik 5 forint, Haas Ignácz 2 frt 50 kr., Bleuer Sámuelné 1 frt 50 kr., Ferlicska Kálmán 1 frt -10 kr., Bartholoraaeidesz János l frt, Hoffmann Béla 1 frt, Hoffmann Emil, Mészáros Ferencz, Moravszky Ferencz, Eitscher Simon, Mikecz Dezső, Geduly Henrik, Sztempák Jenő, Hoffmann M 50—50 kr. — Szocziálista fenyegetések. Szolonyik Miklós, a buji szocziálisták elnöke e hó 19-én három társával összetalálkozott a korcsmában Kovács János és Gönczy József buji lakosokkal, akikről tudták, hogy a Királytelekhez tartozó Gyula tanyán feles tengeri földet vállaltak, kötelezvén magokat urdolgára is. A szocziálisták négyen voltak, ők pedig csak ketten s így a találkozásnak az lett a vége, hogy a négy kiverte a kettőt. Előbb azonban Kovács Péter az egyik szociálista megfenyegette Gönczit, hogy ha le nem mond az urdolgával vállalt feles földről, meg kell neki döglenie. — A törvénybiró neszét vevén a dolognak, elment a korcsmába rendet csinálni, de a szocziálisták előtt nem sok respektusa volt az ő bírói méltóságának, mert őt is megverték. A járási főszolgabíró a szocziálisták közül 3-at letartóztatott. — A huszárkapitány csodatettei. Egyik debreczeni újságból vesszük át a köretkező újdonságot: „Nyíregyháza városában csodákat beszélnek br. Bothmer Jenő huszárkapitány nagy erejéről és rettenthetetlen bátorságáról. Egy teljes tarokk- vagy makaó-kártyacso- magot egy rántással ketté tép és egy ezüst forintost két ujjal úgy összegöngyölit, mintha papirosból volna. Egy hátaslovat teljes felkantározással könnyen felemel, vagy oszlophoz támaszkodva asztalkendőt vesz a fogai közzé, melyet azután kilencz-tiz hajtása sem tud onnan kirántani. Emellett félelmetes vívó és csodálatos lövő. Tiszttársai annyira bíznak az ő találó képességében, hogy bárminő pénzdarabot odatarthatnak neki czélul, melyet a kapitány kilő a kezükből. Nehány hónap előtt sokat beszéltek egy szabolcsi szép leány bátorságáról, aki a hires lövő elé két ujjal egy szál virágot tartott, melyet a kapitány mosolyogva kilőtt kezéből. A kapitánynak elválhatatlan kísérője egy szeliditett farkas, melylyel az utczán sétál és egy szobában alszik.“ — A nyiregyházi orsz. képviselő választók 1898. évre érvényes névjegyzékének kiigazítását Nyíregyháza város központi választmánya a jövő hó folyamán fogja eszközölni.