Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-10 / 15. szám

XIX. évfolyam. 15. s/íim. Nyíregyháza, 1898. április 10. VIDÉK VEGYES TARTALMÚ HETILAP. szabolcsvArmegye hivatalos lap ja. A SZABOLCS VAR MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Mt‘"jo|pnilf hotenlíint oiryszt'r. vaNárnnpoti Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Az elifueléei péntek megrendelitek » a 1 **P szellemi résiét L<‘pciö küldemények, r„., ..uí.r.1 j.-.. ___:i..... i___i-. ■ » >ierke«ité cximo alatt kéretnek beküldeni .........................‘4 forint, bp tzélküldése tárgyában leendő felstó­ll lrdctésl dijak: Minden négyszer hi'áboiott petit ser egysz r F*ÍV„Vre.' .:::::: \l0T’ sä" "£*« ’Wek~\MóZ\*íd0n™ JffissStT ,M#,ek c,Bk “m*rlkeiMl Negyed irr»..................................1 . könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám *B ..................... . ,ll"0,,ir' »«»••«I "U* “• “>"4« *«/•• ti* A küiségi jegyaé é. lani. araknak égé. irre (JánÓiZky ház) íntézendők. c«»k kft fonni. J ’ A kéziratok cmk ribtgos ktr.uatra a fti dóién at-An 0 kr. fizette ik. illetó költségére küldetnek vívna A nyi t-téri költemények dija loronkiat áö kr. Hirdo:ettk clfogadtulnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten Hiasenstoin és Vogltr irodájában Becsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész. G073. K. „ , , ... ..... Szjbolcsvunnegye alispánjától. lr-98. Xyl rogybúza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Kussu szab. kir. város a/. 1848/49-jki időkre vonat­kozó iroinnnyoka* 1, nyomtatványokat és egyéb tárgyakat összegyűjt vén, a folyó évi április hó 10-tői, május hó 'J áig nyitva álló rcklye kiállítási rendezeti. A megnyitási ünnepély április hó 10-én d. e. I I órakor voszi kezdetéi, mely ünnepélyre Kassa város hazaflus közönsége törvényhatóságunkat is meghívta. Midőn c körülményi tud.tóm, egyszersmind fel­hívom, hogy a község, illetve a város területén lakó vármegyei bizottsági tagokat erről értesítse, felkérvén őkel, hogy eme oroklyekíállitásl minél számosabban tekintsék meg, hogy igy ez ull,al ama nagy rérliak emléke iránti hálájukat igyekezzenek leróni, másrészt Kussa szab. kir. város közönségének meghívása részünk­ről is viszonozva legyen. Nyíregyházán, 1898. évi ápril hó 7-én. Mikcez János, alispán. , ' ' Szubolcsvármegye alispánjától. 1 Ouö, A magy. kir. Ludovika Akadémiában 1898—99-ik tanévre a gróf Huttlor János-fele alapítványi helyre a folyó évi május hóhun megtartandó rendes tavaszi köz gyűlésen egy ifjú fog a vármegye közönsége által javas­latba hozatni; — fölhívom azért mindazokat, kik ezen alapítványi helyre pályázni akarnak, az alábbi pályázati hirdetményben előirt teltételeknek megfelulőleg pályázati kérvényüket szabályszcrúleg felszerelve, hozzám folyó év mójus hó 1-ig mulhatlanu! adják be. Nyíregyházán, 1898. április 9. Mikéi'/, János, alispán. (Másolat.) Pályázati hirdetmény, a budapesti honvéd Ludovika Akadémia Isi évfolyamára. Felvételi feltételek: I. A pályázó mugyar állampolgársága: igazolandó a törvényhatóság vagy a járási tisztviselő állal kiállított honossági bizonyilványnyul, amelyben a községi illetőség is kitoondő; A „NYIKV1DEK* TARIJZAJA. A Hziibudsii^hiircz könyve. Nemzeti múltúnk erős érzése teremtette gazdag történettudományi irodalmunkat. Bála király Névtelenje késő századokra megjelölte az utat, mikor arra int, hogy kiki ,%t irományok bizonyos fejtegetéseiből és a históriák nyilván magyarázatából értse meg uetnesileg a dolgok valóságát." Minden században van egy-egy kiváló túrtéueiirö ea Székely István, Bethlen Farkas, Apor Peter, Budai Kzaajás tnutikái mind egy egy határ jelző a korok tudományos irodalmában. Mert mindenkor erősen megvolt a vágy, bogy a .dolgok valóságát* megértsék. Ebből magyarázható, hogy nincs egyetlen ága tudomáuyosságunknak. mely nagy és jelentős munkákban oly gazdag volna, mint történeti iro­dalmunk. A magyar szabad-ágharcz emléke számos érdekes tnonograliábao, uaplójegy «etekben es különféle följegy zésben el. Huidszeres munkák, a melyek eddig rúla Íródtak, többé kevósbbé érdekes szempontokból világít­ják meg a kort, de termésiotszerüeu nem elég telje­sek. Nem teljétek pedig azért, mert hi*i csak néhány óv éta gyűjtik ötsze mindalt, a mi még megmenthető emlékeztető a korra. Az ország különböző helyein oreklye-muztumokat alapítottak, magáoosok gyűjte­ményei egyre gazdagodnak relikviákkal. Mindet Horváth Mihály, Geltch Richard, Jakab Elek előtt, a kik terjedelmesebb munkákban ismertették történe tünk e ragyogó korszakát, ismeretlen kínoses bánya volt. Breit József ptdig, a ki ujtbban egy kétségtele nül becses munkában adatokkal siolgál. tisztán straté­giai szempontbúi vet világot aa egyes harctokra- Így jutunk el Gracsa György könyvéig 1848—19 iki ma­gyar azabadságharct történetéig, tnely épen most a 2. a pályázó testi alkalmassága a katonai nevelésre: igazolandó valamely honvéd, vagy közős hadseregbeli (hadi tengereszeti) tényleges úlloinánybeli ot vos által szabályszerűen kiállilolt orvosi véleménynyel; a beoltás pedig — amennyiben azt az orvosi vélemény nem iga­zolná — külön iiimlőoltási bizonyitványnyal. 8. A megkívánt előismeretek, és pedig: a) a honvéd főreáliskola I-ső évfolyamába való felvételre: valamely középiskola (gymnásium, reáliskola, magyarországi polgári iskola, a Hűméi községi polgári iskola) IV ik osztályának eredményes látogatása ; b) a honvéd Ludovika Akadémia I. évfolyamába való felvételre: valamely teljes középiskola (gymnasium, reáliskola) Vili. osztályának látogatása; — ezen elő­ismeretek igazolandók az elmúlt iskolai év végbizonyit- nyitványával és a folyó iskolai év I. és II. tanidőszaká­nak iskolai értesitőjével, továbbá legalább .elégséges* eredménynyel letelt felvételi vizsga által. 4. Kifogástalan erkölcsi magaviselet; igazolandó erkölcsi bizonyitványnyal, azonban csak akkor, ha az iskolai bizonyítványban a kifogástalan erkölcsi maga­viseletre vonatkozó adat nem foglaltatnék, vagy ha a belépés nem közvetlenül valamely nyilvános iskolából történnék. 5. A betöltött legkisebb és a túl nem haladott legmagasabb életkor, és pedig: a honvéd lűreáliskola I évfolyamába leendő be­lépésre az elért I-I-ik, és ml nem haladott lli-ik életév; a Ludovika Akadémia 1. évfolyamába leendő be lépésre az elért 17-ik és a túl nem haladott 20-ik életév, amely megállapított életkor a felvételi év szeptember l-éro vonatkozik. Ezen életkor keresztlevéllel, vagy születési bizonyil- ványnyal igazolandó. ti. Különös igazolása annak, hogy a pályázó az alapiló oklevélben foglalt feltételeknek megfelel. A felvételi viesgák. Minden pályázó, közvetlenül az illető intézetbe való beérkezte után, testi alkalmassága tekintetében meg­vizsgáltunk. A testileg alkalmatlanoknak talált pályázók hozzá­tartozóiknak azonnal visszaadatnak; — a testileg alkal­masoknak minősítettek pedig felvételi vizsgát lesznek, amelynél u hozzátartozók is jelen lehetnek. Az irásbelileg és szóbelileg megejtendő felvételi vizsgák a soproni honvéd főreáliskolában a folyó évben napokban fejeződött be, mikor a nemzet lelkes ünne­pekkel adózik a nagy idők emlékének. Megjelenését nemcsak alkalomszerüségeért üdvözöljük. Ez az alkalom csak szolgálhat a munkának, melyben első és teljes egész képét kapjuk meg szabadságharszunknak. Meg becsüljük azért, mert maradandó irodalmi emléke lesz a félszázsdos évfordulónak, mert eayike azon történeti munkáknak, melyeken meg fog bizonyosodni a latin közmondás igazsága, hogy a történet az élet mestere. Azok a legendás nagy idék életre kelnek itt; azok a napok újra átvibarzanak lelkűnkön. Atérezzük minden d cső.-égél, meggyászoljuk minden fájdalmát. Ez a titáni küzdelem csakugyan méltó volt arra, bogy az egész világ bámulattal eltelve tekintsen föl reáok. Mert ezekkel a ragyogó tényekkel oda igtattuk nevünket azok közé a nemzetek közzé, a kik a világtörténet forgatagában felöl kerekedtek. Ha van könyv, melyből hitet és lelkesedést lehet tanulni késő nemzedékeknek: Úgy ez a könyv bizonyára az lesz. Ereje az, hogy sze­rencsésen meg tudta alkotni azt az ideált, melyei szabadságharcxárél e nemzet minden fit alkotott magának. A munka öt kötetre terjed, melyből körülbelól egy kötetre valöt töltenek be illusztráczíök. A négy kötet tisztán t szabadságharca monográfiája és ez a terjedelem körülbelül sej'etni engedi, mily gazdag a fölhalmozott a- yag. melylyel az irö a maga képét megfestette. Bízvást elmondhatni, hogy egyetlen manap- ság hozzáférhető adalék sem hiányzik belőle. Az or­szágos ereklye múzeumokon kívül egy ritki gazdag gyűjtemény volt a munka alapja az, melyet gróf Kreith Béla egy élet fáradozásával, ritka szorgalommal sser- selt össze, bogy majdan az alapja lehessen egy. nemzeti pantheonoak, melybe a nagy idők emlékét tisztelni járunk. Migá a gröf állította össze a munka illusilrácsió részét és valóban ez a kileocz«aáxoo felüli kép, hasonmás nemcsak megbőviti, de élénk sttoekkel r Mai azAmunk ÍO oldulra terjed. ”1 kivételesen szeptember 26—30-ig, a budapesti honvéd Ludovika Akadémián pedig szeptember 16—20-ig tar­tatnak meg. A fölvételi vizsga magyar nyelven teendő le, melyet a pályázóknak oly mérvben kell tudniok, bogy az ercdményleljcs oktatás lehetősége e tekintetben biz­tosítva legyen. A főreáliskola I. évfolyamába pályázók, akik liorvat tannyelvű iskolákat végezlek, a fölvételi vizsgát utóbb említett nyelven is letehetik; a magyar nyelvnek nem tudása — a pályázóknak egyébként jó képessége és megfelelő előismeretei mellett — nem képez akadályt a fölvételre. — Kelt Budapesten, 1898. évi márczius havában. A magg. kir. honvédelmi ministlerlil. ~ ’ Szabolcsvármegye alispánja. 1 öíi O. A Járástfős/.olgabiráknak, Nyíregyháza Táros polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Nyíregyháza város polgármesterének jelentése alap­ján közhírré tétel végett közlöm, hogy a vúrós határi­ban egy fakó, félszemü, koros, bélyegtelen, kancza, csillagos homloku ló fogatott fel, mely ki nem sajátitás esetén a folyó évi április hó 13-ik napjának d. e. 9 órájakor fog a városháza udvarán nyilvános árverésen eladatni. Nyíregyháza, 1898. évi április hó 4-én. Mlkecz János, alispán. ) vjs ’ Szabolcsvármegye alispánjától. AJárási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyirbogdányi járás főszolgabírói hivatalától 1393/98. szám alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1898. márczius 30. Mlkecz János, alispán. (Másolat.) A nyirbogdányi járás főszolgabírójától 1393/98. K. Körözvén)-. Szocsin György halászi lakos a Karászi József dotnbrádi lakos nevére szóló 1489/97. községi és 105772/97. megyei szám alatt kiállított, 4 éves, fehér szőrű tehénről szóló járlatát elvesztette — mely járlat megsemmisítés végett köröztotik. Kelt Komé- csén, 1898. márczius 28. Uorkovict Sándor, tb. szolga- bíró s. k. (P. H.) ki is festi az iró alkotta képet. Meg van OrOkitvo a szabadságharcz keletkezésére és lefolyására bármiféle tekintetben hatással volt szereplő egyéniség. — Poli­tikusok, a kik szavuk Buját vetik latbs; irök, a kik a toll fegyverével barczolnak a nemzett ssent ügyért; költők, a kiknek dalaiból, riadó szózataiból a kor lelke szól. Hadvezérek, vitéz katonák a mi seregünk­ből és az ellenéiből. A uagy időkből, nagy férfiakról és jelentős eseményekről emlékek maradtak fönn. Je- lentékteleonek látszó, de drága maradványok, melyek­nek megőrzését a kegyelet sugallja; nagy stámmil vannak ilyeneknek képei Gracza könyvében. Egykorú levelek, újságok, kiáltványok csalódásig bú másolalbau ; csataképek, forradalmi jelenetek és különösen érdé­I es guuyképek egészítik ki is illusztrácziék gazdag sorozatát. E rajzok nyomon kísérik a szöveget. Olt látjuk a »zabadrághareiol a bsjoalhassdás első sugarától a fölöttünk elborult ég utolsó frllcge elvonulásáig. A bar- mincias évek reform, mozgalmaiban cdráditk as eszme, melyet alig egy-két nap lelkeaedéae érlel meg. A talaj elóké-zitéie is fáradságot és nagy munka éa benne a nemcet jobbjai vettnek rént. Első nagy vlvmáoya aa időnek a jobbágyság felszabadítása, mely szásedoa teher alól való fóllélekaéat jelen'. £< nem kerül egy csrppoyl vérbe, mert hisz — a világtörténelemben pilda nélkül álló taeuiágkéot — a jobbágyok urai óoként, lelket készséggel mondanak le jogaikról. £s vér nélkül való 1848. márczius tíieoötödike is es a legssebb, legragyo­góbb napja a magyar történetnek. Astáo kezdődik az igaai küzdelem az eazmékérl, a fegyver erejével. A dipl'imáctiai alkudozások nem juttatnak ctélhoz, a mérsékellek belá'ják munkájek hasztalan voltát Az idő néha forradalmi attaséktól terhes; világot megifjitó nagy esaméktól, melyek a népeket felrátlák azázados telpedéiből. Csak forradalomban átülhetnek meg ea forradalom lesz azQlóanyja. £i a mint az idők forga-

Next

/
Thumbnails
Contents