Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-12 / 37. szám

H. Melléklet a „Itfyírvidék" 1897. 37-ik számához, el nem játszott ráadásul. E darab magyaros, jó zamatu interpretácziója még zajosabb hatást keltett. A műsor 5-ik számát egy nagyszabású classicus műnek: Goldmark Suitte-jének két tétele töltötte be, mit Friedmann József és Biermann Miksa urak adtak elő. Ez az előadás a legkiemelőbb pontja volt az estélynek. Régi ösmerősünk, Friedmann József ur, mint komoly, már teljesen kiforrt hegedűs mutatta be magát. Classicus nyugodt játéka, magas színvonalon álló művészi előadása, remek olasz hegedűjének gyönyörű hangja a technikai nehézséget észrevehetetlen könnyed legyőzése mindehez Biermann ur pompás zongora szóloma a darab szépségeit teljes mértékben érvényre emelték s a közönség zeneértőbb részének igazi nagy műélvezetet nyújtottak. Az ujrázásra még Popper Tündértánczát adta elő Friedmann ur, a nála megszokott briliáns technikával. Ezután ismét Friedmann Samu úr gyönyörködtette a közönséget néhány kisebb szalon-darabbal. A celló kedvencz hangszere a publicumnak éi a melodicus áriának szép előadását nagy tetszéssel fogadta. Végre ismét Friedmann Sándor ur lépett a pódiumra és először Saratate mester művet a Zigeunerweisen-\. majd a közönség tomboló ujrázására egy Hubay-féle magyar egyveleget, a Hullámzó Balaton-t adta elő. Játékáról, mely a művészi tökély magaslatán áll, már ujat nem tudunk mondani s csak azt kívánjuk, hogy testileg is megizmosodva és művészi pályáján a legmagasabb fokra emelkedve, mielőbb viszontláthassuk őt és jelez társait. Vidéki levél. Levelek, szeptember hó 10. A közélet terén felmerülő s hazafias szívből fa kadó tények öumagukban hordják ju almukat, ba uem is történuék a nyilvánosság mezején említés, az önér zeteaeu gondolkodó, saját lelki világában találná fel a megnyugvás érzületét; hiszen mindenkire kötelesség vau kiszabva: a kö .ügyet szolgálni szellemi, és anyagi tehetségének foka szerint, mielől el uem zárkózhatik a hazafias keblU polgár, mert nem elég n hangzatos szavakat elsikamlani engedni az ajikról, hmem tettben kell nyilvánulni a közügy iránti szolgálatnak, és mily szép, mily nemes s u'áuzásra méltó cselekvény áldozatot hozni a haza oltárára, legyen bár az áldozat szellemi, vagy anyagi jellegű; emellett a jólét nagyságát, miut a szándék tisztaságát mérlegeli az, ki a közügy javát czőlzó nemes tettről tudomást veszen. A cselekvés közébe eső, szépen felhangzó természeti törvény: Quidquid agis, age prudenter, respice fiucm, vagyis: amit teszesz, tedd eszélye'sen, a czélnak szemelőtt tartása mellett, és ezen természeti törvény meghatározza az eljárás módját, kijelöli a cselekvés biztos irányát, mert vezérfonálként lebeg a közügy iránt melegen érdeklődő előtt miuden kétely kizárása mellett a jóügy szolgálatában A közügyek körébil kimagasló, nemzetüukre vég telen fontosságú s mindenben imponáló ügy a népuevelés munkája, hol a hivatottak teljesitik valóban nehéz feladatukat, miben azon hazafias gondolat támogaija, erősiti őket: ha egy porszemmel járulhatnak is hazánk szellemi és anyagi felvirágoztatásához, kötelességet teljesítettek, s megelégedés uralja lelkivilágukat, mindig többre ós többre vinni, illetőleg fej eszteni a népoktatás magasztos munkáját, elu asithatlan kötelmüknek tartják.^ üe nemcsak a népueveléssel szoros értelemben foglalkozóktól várja hazánk az óhajtott fellendülést, hanem kötelességévé teszi minden egyes polgárnak a népoktatás fejlesztési muukájit, hounét következik, kinek több van, attól többet, kinek kevesebb van, keve sebbet vár a haza, és ez nagyon természetes, hiszen mindenki azt teheti, csakis arra kötelezheti, mire képesnek érzi magát, és senki lehetetlenségre uincs köte leive. A leveleki latin szertartású róm. k th. iskolában, bár zajtalanul, hazafias buzgalommal eszközöltetik a a népnevelés, az iskolaszék rendelkezhető eszközzel oda törekedik, hogy nemzetünkre messze kiható népoktatási munka eredményben várakozásnak megfelelőeu nyilatkozzék folytonosan, és az iskolaszék hazafias köszö nettel adózik azok iránt, kik feladata teljesítéséhez hozzájárulunk. A népnevelés fejlődése köuuyebb és sikeresebb elérhetése végett legközelebb egy örveudetes mozzanat érte a leveleki róm. kath iskolaszéke'; apagyi lakos, nagybirtokos, Leveleki Majer úr 100 korouát tett alapítványul a leveleki róm. kath. iskola j ivára, illetőleg a szegény iskolás gyermekeknek tankönyvekkel, s idővel ruhával való ellátására, mely szép tettre annak gondolata lelkesítette, hogy szülőföldje iránti szeretettől indíttatva, szive nemes érzéséuek eleget téve nyilváuyitsa a ,du'ca natale solum" kedves emlékét, nyilváuitsa ezzel kapcsolatosan a népnevelés iráuti lelkesültségének utánzásra méltó kifejezését, mit az iskolaszék örvendetesen vett tudomásul, midőn más uton kö-zönetét visszhangzó sorokat intézett hozzá,, ez uton is köszö netőt nyilvánítja az iskolaszék az adományozónak. Szép tett, nemes tett, u'ánzásra méltó lett. A „jótett sugara átragyog időn és enyészeten". A róm. kath. iskolaszék. ÚJDONSÁGOK. —- A nagy-kállói niilleniunii emlékoszlopot ma, vasárnap avatják föl, nagy ünn'pségek között. Az ünnepek sorrendjét a következőkbon kö/.ö júk : 1. D. e.l 1 órak. gyülekezés a városházán. 2. Fél 12 órakor ünnepélyes kivonulás az emlékoszlophoz. 3. Polgári dalárda „Szózat*-tal megnyitja az ünnepélyt. 4. A törvényhatóság képv. megnyitó beszéde. 5. Görömbei P. ev. ref. esp. ünnepi beszéde. C. Törvhat. képviselője átadja a szobrot a községnek. 7. Községi főbiró átveszi az emlékművet. 8. Elnök berekesztő beszéde. 9. Dalárda Hymnussal befejezi az ünnepélyt. Fél kettőkor közebéd a Casino helyiségeiben. — A városi 1898. éri költségvetést e hó 9-én egész napon át tartott közgyűlésén tárgyalta a városi képviselet. — Nagyobb vita támadt a költségvetésnek a tisztviselői fizetések felemelésére vonatkozó tételeinél, míg végre is a kérdést névszerinti szavazással döntötték el, még pedig akként, hogy a képviselőtestület az előirányzott fizetés emeléseket 51 szóval 35 ellenében elfogadta. Eles jellegű felszólalások történlek Menyhért János és a polgármester között ama kérdés felvetésénél, hogy miért nincs Nyíregyháza varosa a Nyirviz-szabályozó társulat igazgató választmányában képviselve. — Menyhért János azzal vádolta a polgármestert, hogy ő a legutóbbi választásnál nem támogatta szavazatával az igazgató válaszmányi tagságra dr. Meskó Lászlót, ami ellen a polgármester erélyesen tiltakozott. A költségvetés végeredménye szerint a földadó ulán 4(>"/

0, a többi adó nemek után 50°/

o és külön 5%, iskolai pótadót fog a jövő évben a város polgársága fizetni. — A vármegyei telefon összeköttetés létesítésének ügye ismét napirendre került. A fontos kérdéssel, melynek egyelőre a közigazgatás érdekei szempontjából van nagy jelentősége, e heti ülésén foglalkozott a vármegye közigazgatási bizottsága s véleményes jelentéstétel végett áttette a kérdést a vármegyei in. kir. állatnépitészeti hivatalhoz. — Gazdasági tanfolyam. A f. é. aug. hó 28-án szép sikerrel végződött csákóvári (Temes-megyében) gazdasági tanfolyamon megyénkből a következő tanitók vettek részt: Stiina G*ula Nyir-baktáról, Erdős Endre Dombrádról, Gsépes Mihály T.-Bűdről, Szabó Gábor és Mászáros János Szent-Mihályról. A résztvett tanitók szép száma világosan mutatja, hogy vármegyénk mennyire lépést tart a kultur mozgalmakkal, s hogy a községek mint igyekeznek megtestesítői lenni a gazdasági ismétlő iskola felállítása körül — a közoktatásügyi miniszter által megteremtett eszmének. — „Kisasszony napja a nagy-kállói tcbolydában". Több izbeu volt mar aika.iua.ij meggyőződni, hogy azok a szegény élő halottak, kik a nagy kállói tábolyda falai közt élik le életük hátra lévő részét, egyes alkalmakkor mennyire tudnak lelkesülni, örülni, sírni és szenvedni a szeriut, a minta körülmények kívánják. Nem régiben szerény szavaimmal igyekeztem némileg ecsetelui azt a végtelen, határt nem ismerő boldogságot, amit a számukra rendezett majális szerzett, s most „kisasszony napjln" egy ujabb alkalmam volt meggyőződni, hogy ezek a szegény szerencsétlenek tudnak helyesen is gondolkozni, igazán érezni. Betegeihez igaz ragaszkodással viseltető dr. Birosnyói Lukács Bila igazgató úr gondoskodott ez alkalo nmal ismételten szeretett betegeinek szórakoztatásáról. N gy KáMóbau tartózkodó ködfátyol képeket mutogató társaságot hívott meg a tébolyít i nagy társa'gó termébe, higy az előadott igen szépin sikerült képekben gyönyörködtesse szerencsétlen felebarátainkat. Érdekes s igazán lélek emelő volt 0 Felségének, I. Ferencz Józsefnek, kép t perczekig tartó éljenzés, közbe-közbe kiáltva „ha életünk árái is." Ezen szavakat hallani egy elmebeteg szájából igazán elszorul szivüuk. Mennyi lelkesedés a sötét elme daczára a sz.vben, a mely magyar ós igaz. Nagy éljenzés fogadta Felséges királyasszouyu ik képét, különösen p'dig a nők részéről, kik közül egy hango sau felkiáltott „igazi királynői alak". „Kossu h Lajos a ravatalon" képnél elfojtott „szegény" volt halható, a fajdalom" a sajnálkozás szava. A szent ki péknél „Krisztus Pilátus előtt", „a bevonulás Jeruzsálembe", „a menybe menettel" mind mélyen meghatotta őket s a vallási mániában szenvedők köuybe lábadt szemekkel térdre borultak. Tájképeknél egyes teljesen értelmes, biráló szavak voltak hal hatók. A komikus képeknél óriási tap-', nevetés támadt, s a képek ismétlését kérték. Az, előadás végeztével szép rendben, előbb a uók, majd a férfiak czéláikba távoztak, felsóhajtva „jaj csak még egyszer láthatnánk". Aít hiszem, az egyik száuni való szeren csétlen, társai uevében az igazgató úrnak köszönetet mondott, ki azt meg is érdemli, mert igazán mindent elkövet betegei szórakoztatására, gyógyítására. A. <). — Dalestély. Lapunk legközelebbi számában a mai napra jelzett dalestély azon okból, mert dalegyesületüuk folyó hó 19-ik napjára Nyir-Bátorba hivatott meg, elmaradt s most már valószínűleg csak október hó elején lesz megtartva. A nvir-bátori daleslély iránt NyírBátor és közönsége méltán a legnagyobb érdeklődéssel viseltethetik, mert koszorúzott dalárdánk mindent elkövet s változatos programmjával bizonyára el is fogja érni, hogy a közönség, mely a mult évben is oly meleg rokonszenvvel fogadta egyletünket, velők teljesen meg legyen elégedve. — A dalestélyre az egyesület a következő meghívást bocsátotta ki. Meghívó, a nyiregyházi Dalegylet által Nyírbátorban a Nagyvendéglő dísztermében 1897. évi szeptember hó 19-én, vasárnap Santroch Alajos karmester vezetése alatt tartandó, tánczczal egybekötött Dalestélyre. Műsor: I. .Győzelmi dal" Huber K. 2. „Házunk előtt" dalegyveleg Fortuner E. 3. „Fohász" Krcsáli János tenor és Mayer Ferencz bariton szólójával Huber K. 4. „Harangoznak, imádkozzunk" dalegyveleg Méder M. 5. „Pepitaut" Gené. 6. „Fehér galamb, dalegyveleg Szentirmay E. 7. „Ernani" operából a bandi ak dala, Werdi. Belepő dij: Személyenként 1 frt. Kezdeté este pontban 9 órakor. — Városunk szülötte Andor Jjzsef tanárjelölt, Budapístre tanárrá neveztetett ki, And r Edr* kereskedelmi miniszteri fogalmazó pedig, a gyárak körül szer/.endő tapisztalat szerzés végett a miniszter által Németországba küldetett ki tanulmányútra, a hova e hó 10 én indult el — Gyászrovat. Vettük és mély r -zvé'tel kö-«'jük a következő gyászjelentéseket: A Krúdy család megtört szívvel tudatji szeretett édes vérének Bélának 2i éves korában, hosszas szenvedés után, 1897. évi szeptember hó 6 dikán, reggel 7 órakor töriéut gyászos elhunytát. IlUlt tetemeit a római katholikus anyaszentegyház szertartása mellett fogják átadni a szülőtóldnek szeptember 7 én. délu án 4 órakor, a kállói utczaí gyá-zbázból, a „Morgó" temetóbeli családi sírbolt fogadja be sokat szenvedett edes vérünket. Nyíregyháza, 1897. szeptember hó 6. Isten vele! Nigy János Ogyvéd, mind n rokonok nevében is, fájdalomtól megtört szívvel jelenti nejének, született Kis Orbán Sárának folyó bó 10 éu dé'u'án 6 órakor, életének 84 ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt te'emei folyó hó 12-én délután 4 órakor fognak, az evang. ref. egyház szertartásai szerint, a gyásztláztól a nagy kállói sírkertben örök nyugalomra tétetni. Mely végti ztesség tételre a boldo

f

eultuak rokona', barátai, tisztelői, ismerősei tisztelettel meghívatnak. Nagy Kádó, 1897. evi szeptember hó 10. Adás é.s béke poraira! A.ulirottak a magok és az összes rokonság nevé ben, fajdalomtól megtört szívvel tudatják a furrón sze retett gyermek, édesanya, anyós, nővér éi sógornőnek özv. Klár Dezsűné szül. Heumann Dórának f. évi szeptember hó 11-jQ reggeli >/«5 órakor, eletének 48 ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halottnak bült tetemei f. bó szeplember 12 én d. e. 10 órakor fognik a temp'om tér 2 számú gyászos háztól a nyireg.házi izr sírkertben örök nvugalomra helyeztetni. Nyíregyháza, 1897. szeptember 11 A'dás és béke hamvaira! Heumann Sándor és neje, mint szülők, Klár Berta, férj. dr Zinuer Jenőné, Klár Sándor, Klár Amália, ferj Burger, Arminné, K ár Rlza, Klár Emui i. Klár Szidi, miut gyermekei. Dr. Z'nner Jenő, Burger Ármin, vejei. Heumaun Iloua, férj. R ich Bínmé, Heumann Simu, Hrumaun B;ni, testvérei. Koszorúk mellőzése kéretik. — A nyíregyházi ág. ev. főgimnáziumban e hó 7-dikén kezdődött meg az iskolai év. A tanuló ifjúság a diszterembengyűlekezett össze, ahol Martinyi József igazgató a tanévet ünnepies beszéddel nyitotta meg. — A kisvárdai csoda. 111 C ökmőnek sárkánya, Döghének boszorkánya, ime akkor Kisvárdának is meg van a saját külön szörnyetege. Bizony soká váratott magára. Azt hittük, remegve sejtettük, hogy városunk ueiii sokáig mar dhat az ismeretlenség koromfekete homályában, hogy mielőbb, nem sokára történni fog velüuk valami nigy, magasztos ós megrázó, benuünket fölemelő, másokat — irigyeinket — porba sújtó világraszóló esemény, de hogy az ily korán, mondhatnánk meglepő hir eleuséggel történjék, bizony ezt még azon polgártársaink sem hitték, kik utczáínk jövőbeli locsolásáról, továbbá az uj városháza építéséről, szóval aféle csekélységekről, mint kikerülhetetleu tényekről a szilárd meggyőződés legharsogóbb hangján ejtettek bébe hóba szót. Igen! megvan, ott terpeszkedik hatalmas szárnya ival egyik jó uevü kovácsmesterünk udvarában, javításra váró ócska ekék é.s igásszekerek-békés szomszédságábiu, városunk világhírűvé válandó nevezetessége, majdan büszkesége és kincseket hozó mesebeli valósága — a repülőgép! íme a korszellem varázsereje csodás termékenységgel megillette polgártársunkat is, tettre hivta alkotó képességök legjavát és városunkban is óvatos gyorsasággal készül — az első kisvárdai repülőgép. C-ak tessék mosolyogni, ez nem tréfa, ez való, mely az eddigi hiu ábrándozásnak és elméleti tervezgetésekuek fittyet hányva, ime gyakorlatilag valósítja meg a huszadik század közlekedési főtényezőjét — a repülőgépet. Habár a merész épitók tervükből titkot nem c.inálnak és alkotásukat bárkinek szívesen meg is mutatják nem tartjuk helyén valónak, hogy korai leírásokkal és ösmertetésekkel nemes munkájuk iránt a közönség jogosult kívánságát ideje korán elcsigázzuk. Elég legyeu annyi, hogy az alkotás folyamatban van s ma holuap a próbák is a nagy számban levó kétkedők fejcsóválása és baljóslatai diczára megfognak történni. Minden nagy esemény előre veti árnyékát. — Ne feledjük, hogy közeledik s három év múlva benne le szünk a huszadik században. Ime a vasúthoz vezető utczán végig döczögő fiákkerek lovai a kérdésben levó kovácsműhely felé már is gyanakvólag tekintenek. Sejtik bizonyára hogy van valami, ha még nem is a levegőben hinem a műhely udvarában terpeszkedő óriási szárnjak szerkezetében, mely ha BÍkerül, «ége van a döczögcs fiakkereseknek, no meg a sovány lovaknak. És ha nem sikerül, — bizony sovány lovak maradnak azok is, akiket azzá tesznek. Igy olvassuk ezt a „Kisvárdai Lapok"-ban. — Kinevezés. A pénzügyminiszter a nyiregyházi kir. pénzügyigazgatósághoz állami végrehajtóvá Hrancsak Emil halmi lakost nevezte ki. — Leövey Sándor vármegyei árvaszéki jegyzőnek a szabolcsi milléniumi emlékoszlop fölavatása alkalmára irt szép költeményét, melyet a vármegye alispánja külön nyomtatott füzetben is sokszorosittatott — lapunk e számának tárcza-rovalában közöljük. — A kis-lutri u olsó húzásai ebben a hónapban lesznek és azután — hál' istennek — eltűnik ez, a szerencsétlen intézmény. Az utolsó lutri húzások rendje a következő: 15 én Prága, Nagyszeben, 18 án B

scs, 22 én Brünn. 25-én Bud.pest, Trieszt, 29 én Prága, Nagyszeben. Ezután m3jd az osztály sorsjáték pótolja a kis'u'ri helyét. — Kutya mint betegápoló. Jacknak hitták azt a bozontos szőrű foxterrier kutyát, a melyről szólni akarunk. Kitűnően értett patkányok fogásához s a mellett nagy macskagyűlölő volt s nem egyet pusztított már el ebből a karmoló fajból. De Saulusból csakhamar Paulus lett. Csinos, nagyon csinos kis czicza volt a melybe egy szép napon Jack beleszeretett. Egy napon a kis czicza csapdába került, a honnan csak úgy tudott szabadulni, hogy az egyik lábát megsebesítette. A hű szerető kutya már most minden reggel nyaldosta kis macskája fájó sebét, még akkor is, a mikor már meggyógyult. Hiven ápolta egész betegsége alatt és miatta megbocsátott öszszes faj rokonainak is és a nagy macska ellenségből macskabarát lett, a ki a világért sem fojtott volna meg többé egyet közülök.