Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-12 / 37. szám

„N Y í R V i D É K.„ — Tennis verseny. A Sóstón erdőben játszó tennis társaság ez idén, f. hó 8-án kezdte meg versenyeit, melyek azonban a kedvezőtlen idő miatt még be nem fejeztettek A döntő mérkőzések tehát a legelső szép napon d. u. 3 órakor fognak végbe venni, mikorra is a társaság az érdeklődőket szívesen Iái ja. — Halálozás. Mint mély részvéttel értesülünk, Schlichter Gyula honvéd huszár századost nagy csapás érte, amennyiben édesatyja: idősebb Schlichter Károly püspöki építész, Győr egyik közszeretetben és köztisztelelben állott patriarhalis alakja Győrten, 70 éves korában meghalt. — Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a világhirtl Remíngton írógépekre, melyeket Amerikábau gyártanak s Magyarországon kizárólagosan a Glogouski és társa budapesti czég hoz forgalomba. A Rímingtou Írógépeket mintegy negyedszázad óta közmegelégedésre használják világszerte és különösen az 1897-es legújabb 7 es számú modell oly remek és tökéletes sz.rkezetü, hogy a szak emberek bámulatát és legnagyobb elismerését vívta ki. A Remíngton írógépeknek az a nagy előnyök, hogy 1—2 óra alatt bárki megismeri és megtanu hat rajluk irui; rövid idei gyakorlattal pedig a leggyorsabb kézírás 3—4 szerss sebességét érheti el, és eltekintve az időnyeres ségben rejlő jelentékeny költség megtakarítástól, gyönyörű szép, tiszta, mindig egyforma uyom'atásszerü írást produkál. Hazánkban már igen nagy elterjedésnek örvendenek, így több minisztérium, számos megye, pénz intézet, gyár, kereskedő, — C'.ég stb. használja nagy sikerrel. Kapcsolatban az Edison által feltalált Mimesgraph-val bármely Remiugton írógéppel irt példányról óránként 600—800 az eredetitől meg nem küiönböz tethető tiszta levonat nytrhető. Meg vagyunk győződve, hogy a Remíngton írógép rövid idő múlva nélkülözhetet len irodaeszközzé fog válni náluuk is. A Glogonski-czég, melynek látványosság számba menő, nagyszabású központi telepe Budapesten V. Erzsébe'-tér 16. szám alatti uj palotában van, minden komoly venni szándékozónak, az ország bármely részébe saját költségére küld egy Remíngton írógépet, vétel-kötelezettség nélkül, dij'alau próba használatra és ugyaucsak saját költségén küldi ki szakközegeit az Írógép rendkívüli egyszerű keze lésének költségmentes beoktatása czőljából. Ekként bárki a czég költségén meggyőződhetik a Remington írógép korszakalkotó czélszerüségéről. Prospektust díjtalanul és költségmentesen küld a G.'ogonski és társa c«ég. — Az őszi trágyázás. Négy-fele tápanyagra Van a termő talajnak szüksége, u. m. légeny, foszforsav, káli és mész, ezekre kell tehát a gazdának főgondját fordítani és arról gondoskodni, hogy ezen tápjnyagok egyike se hiányozzék. Habár a tápinyagok pótlásának mikéntjét nem lehet Babionba szorítani, — mert hiszen hol az egyik, hol a másik tápanyagban van hiány, — mégis vannak általános szempontok, melyeknek figyelembe vétele, a gazdára nézve hasznos és fontos. Eiy középjó gabonatermeléssel 54—57 kg. légenyt, 23—27 kg. foszforsavat, és 37—40 kg. kálit vonunk el a talaj tói, kat. holdanként. Ean tápanyagok pótlására kell tehát első sorban figyelemmel lennünk, hogy a táp nyagok egyensúlyát a talajban feutartsuk. A legfon tosabb tápanyagot pótuljuk. Kétséget nem szenved, hogy különösen ősziek alá legczélszerübb és legolcsóbb a Thomasfoszfátliszt (Tbomassalak) melyből a talaj erőállapota szeriut kat. boldauként 200—250 kii alkalmazandó. Emellett tekintetbe veendő, hogy a Tliomassalak 50% íg tartalmaz meszet és így az esetleg mé-zhiányt is pótolja. Csarnok. Egymásért feláldozva. Irta : Lengyel József. Ugye! meglátogat ezután is Kórösy úr! Hiszen már ugy hozzá szoktunk, mintha családunkhoz tartoznék. Ne vegye rossz néven, hogy férjem társalkodónőt hívott házunkhoz, különben Kőrösy úr is emiitette, hogy Katinka lányom már teljesen otthonos minden tantárgyban, rendben vau már az irodalommal is; érti, s olvashatja a remekírókat, még pedig ugy, hogy az élvezeten kívül nemesűihet, okulhat belőle. Remélem — lesz szerencsénk. Ily rohamos kérdésekre, melyek Komló* falva úrnőjétől származtak — alig felelhetett az a 22 éves gesztenye barna hajú, búza virág szemű elegáus fiatal ember. Csupán egy dolog lebegett lelki szemei előtt, hogy kedves tanítványát, Mészöiy Katinkát nem taníthatja s így ritkáu láthatja, mert bár mint óhajtja is e kedves család társaságát, azon családét, mely őt, mint 19 éves, talán mé^ tapasztalatlan ifjút oly szívesen hí vott meg házához uevelőüi, az akkor még 12 éves Katinkához. (Örömmel munkait, tanított és nevelt, mert hisz' nemcsak az ő hivatása, pályáj>, hanem tanítványa és nemes, fenkölt gondolkozású, odaadó szorgalom volt.) Mind e mellett most már Dern látogathatja meg őket oly gyakran, csak az illem korlátain belül, bár mily szívélyesek is legyenek ő hozzá. Fájt ifjú szivének az elválás; de meg kellett történni. Elvégre a férfias önérzet győzött szive vágyain, gerjedelmein, s miután Erna ő nagyságának niegköszöué hozzá való jóságát, udvaiias fóh.ij á<sal és kézc-ókkal megtisztelve — távozott földi parad;c omából. Oda lent még egyezer ismétlődött az elválás kinos érzete. Szeretett tanítványa Katinka a veranda melletti iris-bokrok között várta nevelőjet. lile futott a búcsúzás elől, oda fent nem tudott volna magán uralkodni. Szép arczáu, fenkö t homlokán meglátszott, hogy most nem csupán a gondos nevelőtől kell búcsúznia, talán több is lett már az a szenvedő arczu jóságos tekintetű, árva ifjú kicsinyke szivéuek, inint egy szülei által jól tízetett tanító. Mert észrevétlenül bár — nemcsak a nemzet, a haza iránti forró lelkesedést és szere etet oltotta szivébe Kőrö^y ur, de a nemes munkás iránli önzetlen tiszteletet és becsülést is. A tisztelet és hála érzelmei most váltakozva egy harma dik még csak ébredező, ismeretlen érzés alakjában fogá el e^ősz valóját, a mint az ifjú hozzá lépve így szólitá meg „Katiuka kisasszony búcsúzni jöttem s egyúttal bocsánatot kérni, ha valamikor kegyedet csak távolról is megbáutottam volna, vagy csak egy pillanatra is keserű éget okoztam volna. Mondja! hogy megbocsát, oly jól fog esni tépett szivemnek." A fejlődő gyermek-lányka reszkető halvány ajkakkal a hála bizonyos nemével mondott köszönetet nevelőjének a tudomáuyba való bevezetéseért, szavait ezzel végezé: „ne ön kérjen tőlem, mert nincs miért, de én kérek öntől bocsánatot, ha valaha akaratlanul is engedetlen tanítványa valók." Még egy kézszorítás s egy esdő tekintet, s elvál tak egymástól, hogy többé nem mint tanító ós tanítvány, hanem ha a sors még össze hozza őket, mint boldogtalan ifjú s ábrándozó leányka találkozzanak. * * * „Lyukas-szeg tanya* mintegy negyedórányira fekszik Komlós falvitól. Közel a Tiszához, Komlós-falva nemes < kklézsiájának gyümölcsös kertje mellett, tehát a tanya délkeleti határát a Tisza szőke vize mossa. Különben az egész tanya egy természetalkotta jegenye és nyárfákkal szegélyezett kis völgykatlanban fekszik. A dombsorok — melyek körülveszik — a legjobb bortermő vidékké varázsolnák ugy .Lyukas szeget" mint a tó szomszédságában fekvő Komlós-falvát — mivel egy része ezeknek — ehhez tartozik. De a szegény nép tudatlanságból, vagy pedig éppen szegénységéből kifolyólag képtelen a gabonát rosszul termő dombsorokat szőlómivelés alá fogni. L?ntebb e dombsorok alján szétszórva fekszik a mintegy 60 házból álló Ljuifas-szeg tanya; melynek lakói leginkább a szomszédos Komlós falva földes urának cselédségéből állauak. Ide lett megválasztva tanítóul Kőrüsy Barna ezelőtt 3 évvel a mint a szülőtlen árva kikerült a pataki praeparandiából. Itt oktatta Mészö'y Z>ltán földbirtokos cselédeinek gyermekeit, mig 3 hónap múlva meghallván a fö des ur a derék jóravaló törekvő fiatal ember ernyedetlen szorgalmát, meghívta kastélyába is egyúttal házi nevelőül, mint hogy az ő felekezetén — mire ő mint tősgyökeres kálvinista nagy tulyt helyezett — bent a faluban tanitó nem volt, lévén a falu kutholikus hitű köz-ég. Innen járt át Bírna barátuok minden délután, ha az idő engedte gyalog átsétálva, ha nem, akkor az uraság fogatján, uapjnként 2 órát adni a polgári iskolai tantárgyakból ós zongorából a serdülő Katinkának. Ide tért vissza földi paradicsomából azon délután is, midőn a gondos anya kijelentette, hogy tarsalkodónőt hívtak házukhoz. Ide tért vissza e kisded, csendes helységbe, midőn amott nagy fájdalmára lejárt a tanítási óra. E helyre tért visssa. a hol mint gondtalan ifjú kezdte meg pályáját, s most rövid 3 év múlva, mint érett férfi gondol vissza a tüuő álomkép gyanánt elurrant boldog évekre. Mtdóu a kisded, 2 szobás tanítói lakba megérkezett, Rébék néni volt dajkája ős boldogult édes anyjának uuokatestvére, valamint nyo morék húga Antónia várták az egyszerű, de ízletes vaciorával. A gondos Rébék asszony mindjárt észre vette a gondfelhót fenn tartójuk homlokán, oda is súgta a szegény nyomoréknak — a miut Barna bement áiöltözni: — „Toncsikám lelkem, most hiába készítettük el kedvencí eledelét a túrós barát fülét, valami baja van Birnáuak — nem igen fog enni belőle." Vacsora után, msly az öreg néne jövendőlése szeriut nem a legjobb étvágygyal költ el, Bírna ur átment Bec<ke János kasznárhoz; — valahányszor bánata szomorúsága érkezett, e kedves családi körben keresett vigasztalást, enyhítő balzsamot sajgó szivének, beteg lelkének. Alig húzta ki a lábát Barna úr, szerettei azon nal tárgyalni kezdtek nyomott hangulata miatt. Váljon mi történhetett Komlós falván ? kérdé Toncsíka, — mankóját a hóna alá szorítva. Bizonyosan már megéikezett a társalkodóuő Katinkához: Igaz, — monda a jó néne — hisz' emlékszel még a tavasz elején mondta volt Bírna, hogy ha Kitínka a 16-ik évébe lép, tovább nem tanítja. Ez lesz bizonyosan szomoiuságának az oka. Az elválás eshetett rosszul szivének. Nem vette észre egyszer — másszor — kérdé Tonc-ika kedves néném, hogy Bírna mint érdeklődik Katinka után, hányszor elmereng arczképén, hogy szinte észre sem vesz bennünket, ha bent járunk? Dj igen, víszonzá Rébék néni, pedig szegény fiu csalódni fog, meglásd, ha uem tud uralkodni magán. Dd hát ha Katiuka is szereti őt? mi nagyon ritkán látjuk őket együtt s igy nem tudhatjuk a köztük lévő viszonyt. Akár hogy áll a dolog, fejezé be R'bék asszony a trécsélést, valami változásnak mindenesetre kellett történni oda fent a kastélyban. (•Folytatása következik. dezek a kapás növények közé tartoznak friss trágyát nem igényelnek, ez nem is czélszerű alájok, kivéve ha zöld takarmánynak vettetnek mint köztes növények is kultiválhatók más kapások közt s igy a jövedelmet általok jelentékenyen fokozhatjuk. Előnyük, hogy gyökér reik igen mélyen lenyúlnak az altalajba s ott is felke resik a tápot, tehát sovány földben is tenyésznek, tavaszi vetemények, van azonban a bűkönynek és borsó uak őszi félesége is. Őszi borsó és őszi bükköny azonban csak szelíd éghajlat alatt telelnek át, hul a tél nem túlságos kemény. Magnak ős zöld takarmánynak vagy szénának termelik őket. Magtermelésük ép oly előnyös, mintha takarmányt készitüDk belőlök mert magjok kereseti áru ős igen korai zöld takarmányt szolgáltatnak. Mtudenkor más szálas növénnyel vettetnek, rendesen ószikalászosokkal. Magnak termelve a kalászos támnövőny csak 1/4 — 1/5-öd részét teszi az egésznek, takarmányul vetve 2/3 da bükköny v.igy borsó s 1/3 rozs, tavaszkor vetve zab vagy egyéb. Vetnek belőle kat. holdanként 75 kg bükkönyt s 25 kg. rozsot. A lóbabó azonban jó, kövér földet kíván, ez már zsaroló növény, sok tápinyagot kihúz a földből s ez ok ból trágyázni szoktak alá, nem dől meg hinem néhol rozsdát kap. Rendes sorvetést kiváu s kápas müvelest Sortávolsága 30-50 cm. igen jókor vetendő, mint általában a hüvelyeseket, kivéve természetesen a paszulyt mely hideg földben ki sem ke,'; ha dér éri, akkor meg elfagy. A lóbabó magjából sok vetőmag kell, itt ug^an határoz az is, hogy kis vagy nagy szemű lóbabót vettünk-e ? Számit uuk rendesen 150—200 liter'. Csapdékdus klima alatt termés biztos és jól fizet. Msgjit áztatva vagy darálva értékesitik, mint igeu jó abraktakarmányt. Könnyen vethető eke után is s elég mély földtakarót kibir. A borsó és lencse termesztése sokkal ismertebb, mintsem hogy hosszabban kellene vele foglalkozni mindkettő néhol sokat szenved a zsizsiktől ilyen érdemesebb volna helyetök egyébb hüvelyes növényt termelni, melyet a zsizsik nem bánt. Ujabban kezdik a tavaszi borsót is vetni zöldtakarmánynak keverten A paszuly legismertebb valamenyi közt, leginkább elterjedt kert s mezei növényünk. Rendesen mint a köz tes növény termeltetik, habár érdemes volna vele külön is foglalkozni, amennyiben a szép fehér babot külföldre is mindenkor jól ellehet adni, miért is nagybani termesztésre mindig könnyű fövésü fehér babot használjunk. A dúsan trágyázott talsjt mindig meghálálja s különösen a szuperfoszfát és gipsz keverékkeli trágyázás után óriási terméseket ad. KÖZGAZDASÁG. A hüvelyes növényekről. A hüvelyes növények kétség kivül fontos helyet töltenek be a szántókon s fontosságú ; nyer az által : 1. hogy proteinban igendúiak, 2. hogy nemcsak emberi tápul de abrak gyanánt is szolgálnak, 3. hogy keresett kiviteli czikket képeznek, 4. hogy a levegő légeuytartalmából sokat felvesznek, 5. hogy zölden és szárítva értékesíthetők s megérve szárnélkül sokáig eltarthatók. A hüvelyes növények közül szokásos nálunk termelni a borsót, lencsét, babot, bükkönyt, lóbabot. MinVasuti ü?yek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 23427/97. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak Dilja állomásán megüresedő pályaudvari vendéglő bőrletére ezennel nyilvános pályázat nyittatik. A bérlet 1898 évi február hó 19-én veszi kezdetét és tart ezei idő ponttól számított három éven át, vagyis 1901 évi február hó 19 ig. Az 50 kros bélyeggel és „Ajánlat a m. kir. államvasutak Dálja állomásán (az állomás pontosan megnevezendő) levő vendéglő üzletére" felirattal ellátott, lepecsételt borítékba zárt, nem küiöuben kellő okmányokkal felszerelt ajánlat 1897 ik évi október hó 16 án déli 12 óráig az alulirt üzletvezetóség általános igazgatási osztálya főnökénél (üzletvezetőségi palota I. emelet 23. ajtó) vagy személyesen vagy kir. posta utján be nyújtandó. Báualpénz fejében 400, azaz négyszáz frt készpőnzbeu vagy állami letétre alkalmas értékpapírokban, a szegedi üzletvezetőség gyüjtőpéuztáránál 1897. évi október hó 15 ig déli 12 óráig vagy személyesen leteendő, vagy kir. posta utján beküldendő. Az értékpapírok a budapesti vagy bécsi tőzsdén legutóbb je

0yzett, 14 napuál nem régibb, a névértéket megnem haladó árfolyam csak 90°/, szerinti értékben számittatnak. Készp5nzbeu letett összeg után kamat nem fize'tetik Az ajáulatban a letétel megtörénte megemlítendő ugyan, a letétről nyert elismervény nem csatolandó. A vendéglő bérletére vonatkozrt feltételek a nevezett üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályá ban I. emelet 3. ajtó a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők, miért is az ajánlattevőkről feltételeztetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A fönuebbi feltételektől eltérő, vagy a kitűzött határidőn tűi beérkezett ajánlatok, továbbá olyan ajánlatok, melyek táviratilag tétetnek g végül olyanok, melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, figyelembe vőtetni nem fognak. Az ajánlatok közt a választás szabadon, a bérösszegre való tekintet nélkül történik. SzBged, 1897. évi szeptember hóban. A* üzletvezetöség. 127072/97. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szeriut az ésiaknémet-keleti forgalomban kiadandó uj szeoiőlydijszabás nem szeptember, hanem f. é. október hó 1 én lép érvénybe. 124415/97. sz. A magy. kir. államvasutak aradi illetve kolozsvári üiletvezetőségének kezelése alá tartozó alvincí naiyszeben-vöröstoronyi h. ó. vasút AlvinczErdély Szerdahelyi ós Szelistye Nagyszebeni vonatrészei Szász Sjbés, Konc/.a, Erdély, Szerdahely, Szelistye, Orlát és Keresztény sziget állomásokkal, továbbá Kelnek rakodó állomással, végül Szerdahely Sósfürdó, Ssecsel, Kákova és Kis-Tjrouy megálló he'yekkel f. évi sz<p tember hó 3 án a nyilvános forgalomnak átadattak. Valamennyi állomás és Kelnek rakodó állomás az összes, Szerdahely Sósfürdó, Szeciel, Kákova ős KisTorony megállóhelyek pedig csupán személy és podgyá« forgalomra vaunak berendezve.