Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-29 / 35. szám

Hivatalos rész, 14910. K. „ , , — Szabolcsvarmegye főispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye törvényhatósága a sza­bolcsi földvárban felállított milléniumi ernlék­oszlop felavatási ünnepélye alkalmából Szabolcs községben az ottani földvár udvarán a f. évi szept hó 7-én d. e 11 órakor rendkívüli köz­gyűlést tart, melyre a bizottság tagjait tisz­telettel meghívom. Nyiregyháza, 1897. évi augusztus hó 27. Br. Feilitzseh, főispán. Az ünnepély sorrendje. 1. A szabolcsi és balsii népiskolákba járó tanulóknak egy hazafias dal eléneklése utáu, 2. Tomori András szabolcsi lelkész imát mond. mely után 3. Elnök megnyitja a rendkívüli köz­gyűlést. 4. JDr. Jósa Andrásnak a szabolcsi várról irt ismertető leírása felolvastatik. 5. Ünnepi beszéd, tartja Megyery Géza biz. tag. 6. A vármegye alispánja átadja az emlék­oszlopot. 7. Veres Ferencz képviseleti tag Szabolcs község nevében átveszi az emlék müvet. 8. A tiszaháti dalárda alkalmi éneke. D. Alkalmi szavalat. 10. Elnök bezárja a rendkivüli közgyűlést. 14909. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. Felhívás Szabolcsvármegye közönségéhez! Mint már több ízben volt szerencsém je­lezni, hogy a szabolcsi földvár ormán a mille­ninm alkalmából felállított emlékoszlop felava­A „NYlRVIDEK^ TÁKGZAJA. Fiatal véreim.*) Majdnem az egyedüli iskola még nálunk, ahol nevelik is a fiatalságot, a katonaság. Nekünk magya roknak katonának is kellene neveltetnünk fiúnkat. Ez a legesleggyengébb oldaluuk, hogy nem tesszük, szá zadok óta. A katonai szolgalat így is, a milyen, mérhetlen jót tesz, mert nevel. És folyton szemünk előtt lebeg jen, hogy karddal szerezték e hont és pennával nem fogják feuntartani. Tudom én nagyon jól, hogy uigy „furcsaság* az, vad magyarnak nevelni az ifjat 20 éves koráig, akkor pedig eskü alatt a császári sast tiszteltetni vele, ami felől odáig ugyan sok jót nem hallott. Hasonlítom ahhoz a házassághoz, midőn az atya ráparancsol zárdából kijött leányára, a kit ott minden férfitól csak óvtak, „feleségül mégysz, kedves leáuyom. Páterhez.* — „Ü3 nem szeretem Pétert, édes atyám!" .Mindegy, muszáj". Megtörik a szív, de muszáj. — De ez más lapra tar'ozik. Szolgáltam magam is a „közösben", a diplomá­ciánál, és nem veszítettem vele. — Ott is a hazámat szolgáltam. A féuyes ifjúság, a melynek és a melyről beszé­lek, az, a ki hivatva lesz az ország közügyeit, a ma­gyar politikát majdan intézni. Legyen ez a fiatalság először is jellemes; ha sokat tanultak, annál jobb. A haza megvédésére és a hölgyek gyönyörűségére boldogitására születtek ők! tási ünnepélye a folyó év szeptember hó 7-én fog végbemenni, a rnidőu is törvényhatóságunk a földvar udvarán délelőtt 11 órakor kezdődő rendkivüli közgyűlést tart Tájékozás végett értesítem Szabolcsvár­megye t. közönségét, hogy ez üunepélyre Nyír­egyházáról 8 óra 50 perczkor (a Kisvárda felöl jövő vonat beérkezte után) indítandó külön­vonattal fogunk elutazni, s Rakamaz községbe 9 óra 50 perczkor érkezünk, a hol már előre kellő számban megrendelt kocsik fognak ren­delkezésünkre állani. A visszajövetel a rendes személyvonaton fog történni, mely vonat Rakamazról d. u. 5 óra 50 perczkor indul s Nyíregyházára 6 óra 34 perczkor érkezik. A különvonat és a kocsi-díj 1 frt 80 krnál többe kerülni semmi szín alatt nem fog. (Egy kocsira 3 személyt számítva. Felkérem azért a t. közönséget, hogy azok, kik ez ünnepélyre ily utop szándékoznak el­jönni, s jövetelöket még be nem jelentették volna, részint a különvonatra leendő előjegy­zés, részint a helyszínére való utazás biztosí­tása végett elhatározásukat velem mielőbb tu­datni szíveskedjenek. Nyiregyháza, 1897. augusztus 27. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. *) Mutatványul közöljük Síemere Miklóioik épen most megjelent füzetéből. 14654. K. 1897. Ajárási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Az idei aratás általánosságban kedvezőtlen eredményének előre látható következményeként nem csak várható, de egyes jelenségekből meg­állapítható, hogy különösen a kisebb birtoko­sok és mezei munkások fokozottabb mértékben lesznek kényteleuek a hitelt igénybe veuni. Legyen lelkük tele hévvel és térdük ne hajolják e földön, csak az Oltár, az Igazság és a Síép előtt. Legyenek először emberek, aztán jó magyarok. — Legyenek először emberek, aztán jó keresztények. Ez azonban nem zárja ki, h gy valaki, a ki más sorrendben gondolkozik, igen derék férfi vagy ideális uő ne legyen. Csak őszinték, becsületesek legyenek, minden hát gondolat nélkül. Ne ügy gondolkodjanak, amint ép momentán magát a humanismus, a vallásosság, vagy a hazafiság kifizeti. Mert ha egy nemzet így kezd gondolkodni, jaj neki! Megérett a szolgaságra. Ez a so; volt az ó-kor ban Izrael választott népének a sorsa. Ezt sirathatják az uj korban más formában a len­gyelek. A mi a tanítást illeti, abból a magyar ifjúságnak ugyan kijutott. — Tudományokkal tül vannak gazán abrakolva. A continensen általánosan azt hiszik, hogy a tudás javítja az emberiséget. Angliában a legelső böl­csész: Herbert Speucer iukább küzd ellene, mondván: „a statistikákból ez az állítás be nem bizonyítható*. Angliában nincs is a gyermekekre behozva a tan­kötelezettség. Legalább '876 ban, midőn ott tanultam, még nem volt. — Éa helyeslem, hogy nálunk be van hozva, de azt az óriás népboldogitást uem látom benne, mint sok ember a continensen. Audrássy Gyula volt külügyministerünk mondá egyszer nekem, szokott mosolyával, a diplomiczia vizs gáról, melyre éppen készültem: „a diplomacziai vizsgán engem biztosan megbuktatnának''. Moltke hires mondása: „a bécsi Kriegshule vizs­gáján én nem meunék keresztül". Nehogy a hitelt kereső közönség kényszer­helyzetét egyesek a törvény által meg uem engedett módon a hitelre szorultak anyagi megrontásával kihasználhassák — különösen a kisebb gazdák és a mezei tnuukások érdekében szükséges, hogy a hatóságok az 18S3. évi XXV. törvény rendelkezéseinek végrehajtására ezúttal különösebb gondot fordítsanak: ugyanazért a járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza rendezett tanácsú város polgármesterének ós a községi előljárókuak lelkiösmeretes kötelességévé teszem, hogy a gazdasági termények és korcsmai tar­tozások körül az alsóbb néposztály körében előforduló hitelezési üzletviszonyokat figyelem­mel kisérjék, az idézett törvénynek erre vo­natkozó intézkedéséről a közöuséget megfelelően kioktassák és felvilágosítsák s az e téren elő­forduló mindeu jelentősebb inozauatról hozzám haladéktalanul tajékoztató jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1897. augusztus 24-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 143T3. K. 1897. Ajárási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, a sertésvész Ny.-Adony község határában Gróf Károlyi Tibor uradalmában (szakolyi kert) fellépett és ez okból az egész község sertés állománya további intézkedésig zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1897. augusztus 21. Alispán helyett: .Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 14429. K. 18977 Hivalkozva a folyó hó 14-én kelt 13444 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Döghe köz­ségben Nozdroviczky Kázmér gazdaságában előfordult lépfene clhullási eset folytán 57 drb szarvasmarhára elrendelt zár a folyó hó 18-án feloldatott. Nyiregyháza, 1»97. angusztus 21. Mikecz János, alispán. A custozzai győző: Albrecht főherczeg, egyik ked­vei.cz mondása volt, a mint gr. Ch. kegyelt szárny­segédétől hallottam : „Ein Feldherr braucht nur guler Menschenkenner sein und Takt habén.* A hatalmas vaskanczellár Bismarck göttingai pár­bajairól többet hallottunk, mint egyetemi vizsgáiról. Némelyek szerint ezekkel adós is maradt. Ha igen, ajándékozzuk neki nagylelkűen a mulasztott aximene­ket, legyünk vele könyörületesek. Szövetségben vagyunk úgyis nagy Németországgal és ő alkotta meg „az egy­séges német birodalmat", ó kötötte meg velünk a szövetséget is. Egyébként háborúban is fóleg a lelki tulajdonok és a nervus döntenek. I. Napoleon szerint: hadjáratban a siker '/< részét a szellem teszi. Végtelen tudományosak lehettek a görögök Pbnr­salosnál, Rallinál, de bárha a görög trónörökös helyett — a kiről rossz nyelvek állítása szerint moment fény­képeket is vettek fel an^ol dilietánsok, a midőn a csa­tából elsietve, lépést cserélt, — maga a nagytudományu Moltke vezette volna is őket, a helyeikről elfutó görög vitézekkel még sem verhette volna meg soha — a talán tudatlan, de bátor és fanatikus törököket. Nem tudománynyal vette be Pál nagybátyám a perlaszi sánezokat, de rásüthetik, hogy minden tudomány ellenére „lóháton ment neki a sánezoknak," — mondván: „megmutatom, hojjy kell bevenni Perlaszt" ; — mert már több más csapit rohamát visszaverték, — és neki­vitte a debreczeni X ik zászlóaljat, elől ugratta át a sánezokat, kezében kardja kettétörött, de követte a zászlódj, benne a 17 Biőthyvel. Elesett Periasz; elesett Pál is Regéket tud róla mondani Beöthy Algi. Ily boto­rúl nevelte Pált a híres Kövy és a Wallmoden curazir­ezred, ahol elébb szolgált. Élő embert én már személyesen csak egyet isme­rek, aki ott harczolt, Borbély Gáspár bátyámat, ha Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre . . 4 forint. Fél évre • 2 „ Negyed évre . . ., 1 v A községi jegyző és tanít i uraknak egés'. évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Bériuentetlen levelek csak ismert kez-ktől fogadtatnak el. A kéziratok esik világos kiv.inatra a az illető költségére küldetnek vissza Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor ejysir köílése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegJij fejé •en. minden egyes hir­detés után .'ió kr. fizettelik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasensteín és irodájában Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Vogler Nyíregyháza, 1897. augusztus 29. \\ XVIII. évfolyam.

Next

/
Thumbnails
Contents