Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
Hivatalos rész, 14910. K. „ , , — Szabolcsvarmegye főispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye törvényhatósága a szabolcsi földvárban felállított milléniumi ernlékoszlop felavatási ünnepélye alkalmából Szabolcs községben az ottani földvár udvarán a f. évi szept hó 7-én d. e 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a bizottság tagjait tisztelettel meghívom. Nyiregyháza, 1897. évi augusztus hó 27. Br. Feilitzseh, főispán. Az ünnepély sorrendje. 1. A szabolcsi és balsii népiskolákba járó tanulóknak egy hazafias dal eléneklése utáu, 2. Tomori András szabolcsi lelkész imát mond. mely után 3. Elnök megnyitja a rendkívüli közgyűlést. 4. JDr. Jósa Andrásnak a szabolcsi várról irt ismertető leírása felolvastatik. 5. Ünnepi beszéd, tartja Megyery Géza biz. tag. 6. A vármegye alispánja átadja az emlékoszlopot. 7. Veres Ferencz képviseleti tag Szabolcs község nevében átveszi az emlék müvet. 8. A tiszaháti dalárda alkalmi éneke. D. Alkalmi szavalat. 10. Elnök bezárja a rendkivüli közgyűlést. 14909. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. Felhívás Szabolcsvármegye közönségéhez! Mint már több ízben volt szerencsém jelezni, hogy a szabolcsi földvár ormán a milleninm alkalmából felállított emlékoszlop felavaA „NYlRVIDEK^ TÁKGZAJA. Fiatal véreim.*) Majdnem az egyedüli iskola még nálunk, ahol nevelik is a fiatalságot, a katonaság. Nekünk magya roknak katonának is kellene neveltetnünk fiúnkat. Ez a legesleggyengébb oldaluuk, hogy nem tesszük, szá zadok óta. A katonai szolgalat így is, a milyen, mérhetlen jót tesz, mert nevel. És folyton szemünk előtt lebeg jen, hogy karddal szerezték e hont és pennával nem fogják feuntartani. Tudom én nagyon jól, hogy uigy „furcsaság* az, vad magyarnak nevelni az ifjat 20 éves koráig, akkor pedig eskü alatt a császári sast tiszteltetni vele, ami felől odáig ugyan sok jót nem hallott. Hasonlítom ahhoz a házassághoz, midőn az atya ráparancsol zárdából kijött leányára, a kit ott minden férfitól csak óvtak, „feleségül mégysz, kedves leáuyom. Páterhez.* — „Ü3 nem szeretem Pétert, édes atyám!" .Mindegy, muszáj". Megtörik a szív, de muszáj. — De ez más lapra tar'ozik. Szolgáltam magam is a „közösben", a diplomáciánál, és nem veszítettem vele. — Ott is a hazámat szolgáltam. A féuyes ifjúság, a melynek és a melyről beszélek, az, a ki hivatva lesz az ország közügyeit, a magyar politikát majdan intézni. Legyen ez a fiatalság először is jellemes; ha sokat tanultak, annál jobb. A haza megvédésére és a hölgyek gyönyörűségére boldogitására születtek ők! tási ünnepélye a folyó év szeptember hó 7-én fog végbemenni, a rnidőu is törvényhatóságunk a földvar udvarán délelőtt 11 órakor kezdődő rendkivüli közgyűlést tart Tájékozás végett értesítem Szabolcsvármegye t. közönségét, hogy ez üunepélyre Nyíregyházáról 8 óra 50 perczkor (a Kisvárda felöl jövő vonat beérkezte után) indítandó különvonattal fogunk elutazni, s Rakamaz községbe 9 óra 50 perczkor érkezünk, a hol már előre kellő számban megrendelt kocsik fognak rendelkezésünkre állani. A visszajövetel a rendes személyvonaton fog történni, mely vonat Rakamazról d. u. 5 óra 50 perczkor indul s Nyíregyházára 6 óra 34 perczkor érkezik. A különvonat és a kocsi-díj 1 frt 80 krnál többe kerülni semmi szín alatt nem fog. (Egy kocsira 3 személyt számítva. Felkérem azért a t. közönséget, hogy azok, kik ez ünnepélyre ily utop szándékoznak eljönni, s jövetelöket még be nem jelentették volna, részint a különvonatra leendő előjegyzés, részint a helyszínére való utazás biztosítása végett elhatározásukat velem mielőbb tudatni szíveskedjenek. Nyiregyháza, 1897. augusztus 27. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. *) Mutatványul közöljük Síemere Miklóioik épen most megjelent füzetéből. 14654. K. 1897. Ajárási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az idei aratás általánosságban kedvezőtlen eredményének előre látható következményeként nem csak várható, de egyes jelenségekből megállapítható, hogy különösen a kisebb birtokosok és mezei munkások fokozottabb mértékben lesznek kényteleuek a hitelt igénybe veuni. Legyen lelkük tele hévvel és térdük ne hajolják e földön, csak az Oltár, az Igazság és a Síép előtt. Legyenek először emberek, aztán jó magyarok. — Legyenek először emberek, aztán jó keresztények. Ez azonban nem zárja ki, h gy valaki, a ki más sorrendben gondolkozik, igen derék férfi vagy ideális uő ne legyen. Csak őszinték, becsületesek legyenek, minden hát gondolat nélkül. Ne ügy gondolkodjanak, amint ép momentán magát a humanismus, a vallásosság, vagy a hazafiság kifizeti. Mert ha egy nemzet így kezd gondolkodni, jaj neki! Megérett a szolgaságra. Ez a so; volt az ó-kor ban Izrael választott népének a sorsa. Ezt sirathatják az uj korban más formában a lengyelek. A mi a tanítást illeti, abból a magyar ifjúságnak ugyan kijutott. — Tudományokkal tül vannak gazán abrakolva. A continensen általánosan azt hiszik, hogy a tudás javítja az emberiséget. Angliában a legelső bölcsész: Herbert Speucer iukább küzd ellene, mondván: „a statistikákból ez az állítás be nem bizonyítható*. Angliában nincs is a gyermekekre behozva a tankötelezettség. Legalább '876 ban, midőn ott tanultam, még nem volt. — Éa helyeslem, hogy nálunk be van hozva, de azt az óriás népboldogitást uem látom benne, mint sok ember a continensen. Audrássy Gyula volt külügyministerünk mondá egyszer nekem, szokott mosolyával, a diplomiczia vizs gáról, melyre éppen készültem: „a diplomacziai vizsgán engem biztosan megbuktatnának''. Moltke hires mondása: „a bécsi Kriegshule vizsgáján én nem meunék keresztül". Nehogy a hitelt kereső közönség kényszerhelyzetét egyesek a törvény által meg uem engedett módon a hitelre szorultak anyagi megrontásával kihasználhassák — különösen a kisebb gazdák és a mezei tnuukások érdekében szükséges, hogy a hatóságok az 18S3. évi XXV. törvény rendelkezéseinek végrehajtására ezúttal különösebb gondot fordítsanak: ugyanazért a járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza rendezett tanácsú város polgármesterének ós a községi előljárókuak lelkiösmeretes kötelességévé teszem, hogy a gazdasági termények és korcsmai tartozások körül az alsóbb néposztály körében előforduló hitelezési üzletviszonyokat figyelemmel kisérjék, az idézett törvénynek erre vonatkozó intézkedéséről a közöuséget megfelelően kioktassák és felvilágosítsák s az e téren előforduló mindeu jelentősebb inozauatról hozzám haladéktalanul tajékoztató jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1897. augusztus 24-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 143T3. K. 1897. Ajárási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, a sertésvész Ny.-Adony község határában Gróf Károlyi Tibor uradalmában (szakolyi kert) fellépett és ez okból az egész község sertés állománya további intézkedésig zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1897. augusztus 21. Alispán helyett: .Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 14429. K. 18977 Hivalkozva a folyó hó 14-én kelt 13444 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Döghe községben Nozdroviczky Kázmér gazdaságában előfordult lépfene clhullási eset folytán 57 drb szarvasmarhára elrendelt zár a folyó hó 18-án feloldatott. Nyiregyháza, 1»97. angusztus 21. Mikecz János, alispán. A custozzai győző: Albrecht főherczeg, egyik kedvei.cz mondása volt, a mint gr. Ch. kegyelt szárnysegédétől hallottam : „Ein Feldherr braucht nur guler Menschenkenner sein und Takt habén.* A hatalmas vaskanczellár Bismarck göttingai párbajairól többet hallottunk, mint egyetemi vizsgáiról. Némelyek szerint ezekkel adós is maradt. Ha igen, ajándékozzuk neki nagylelkűen a mulasztott aximeneket, legyünk vele könyörületesek. Szövetségben vagyunk úgyis nagy Németországgal és ő alkotta meg „az egységes német birodalmat", ó kötötte meg velünk a szövetséget is. Egyébként háborúban is fóleg a lelki tulajdonok és a nervus döntenek. I. Napoleon szerint: hadjáratban a siker '/< részét a szellem teszi. Végtelen tudományosak lehettek a görögök Pbnrsalosnál, Rallinál, de bárha a görög trónörökös helyett — a kiről rossz nyelvek állítása szerint moment fényképeket is vettek fel an^ol dilietánsok, a midőn a csatából elsietve, lépést cserélt, — maga a nagytudományu Moltke vezette volna is őket, a helyeikről elfutó görög vitézekkel még sem verhette volna meg soha — a talán tudatlan, de bátor és fanatikus törököket. Nem tudománynyal vette be Pál nagybátyám a perlaszi sánezokat, de rásüthetik, hogy minden tudomány ellenére „lóháton ment neki a sánezoknak," — mondván: „megmutatom, hojjy kell bevenni Perlaszt" ; — mert már több más csapit rohamát visszaverték, — és nekivitte a debreczeni X ik zászlóaljat, elől ugratta át a sánezokat, kezében kardja kettétörött, de követte a zászlódj, benne a 17 Biőthyvel. Elesett Periasz; elesett Pál is Regéket tud róla mondani Beöthy Algi. Ily botorúl nevelte Pált a híres Kövy és a Wallmoden curazirezred, ahol elébb szolgált. Élő embert én már személyesen csak egyet ismerek, aki ott harczolt, Borbély Gáspár bátyámat, ha Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre . . 4 forint. Fél évre • 2 „ Negyed évre . . ., 1 v A községi jegyző és tanít i uraknak egés'. évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Bériuentetlen levelek csak ismert kez-ktől fogadtatnak el. A kéziratok esik világos kiv.inatra a az illető költségére küldetnek vissza Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor ejysir köílése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegJij fejé •en. minden egyes hirdetés után .'ió kr. fizettelik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasensteín és irodájában Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Vogler Nyíregyháza, 1897. augusztus 29. \\ XVIII. évfolyam.