Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-29 / 35. szám

Néhány szó a községi közigazgatásról. I. A községi közigazgatási reform kérdése elég fontos arra nézve, hogy vele ne csak a szakkörök foglalkozzanak; ne csak a szakközlönyökben hányassék, vetessék meg ezen, édes mindnyájunkat oly nagyon közelről érdeklő ügy, hanem hogy a nagy közönség is tájékozást szerezzen egy oly sarkalatos intézmény belértékéról, hivatásáról a közéletre, mely úgyszólván tengelye kulturális és szocziális életűnknek, melyen ez megfordul És csodálatoskép épp ezen fontos ügy az, melylyel sem a napi sajtó, sem a municzipium, sem a közönség nem törődik. — A községi és körjegyzők közlönyükben állandóul uapirenden tartják ugyan, de senki más nem érdeklődik iránta. Elpolitizálunk idegen országok bajai fölött esztendőszámra. Egy-egy pikáns eset napokig — nem — hetekig tartó izgatottságba ejt. De arra ügyet sem vetünk, hogy milyennek is kellene hát lenni annak az intézménynek, mely már készülőfélben vau odafent, s melytől a múltra és a jelenre nézve sok bajaink megszüntetését, a jövőre nézve pedig sok üdvös eredményt várunk. Pedig ha igaz azon állitás, hogy a törvényhozásnak a közvélemény szab irányt, úgy itt az ideje, hogy ezen közvélemény most már meg is nyilatkozzék. Mert azt már a tapasztalatból is tudhatjuk, hogy az ember mindaddig, míg alkotásainak tervezetével van elfoglalva, — készségesen enged a kívülről jövő benyomásoknak — de a már elfoglalt álláspoutok ostromának, elfoga- | dott nézetek megváltoztatásira irányuló törekvéseknek szívósan ellenáll. A községi közigazgatás minden egyes mozzanatát felölelő értekezés taláu bele sem férne ezen lap keretébe, ugyanazért csakis arra szoritkozom, hogy néhány észrevételt tegyek a törvényhatóságok ingerencziájának hatására, a mint az, a községi közigazgatásban megnyilatkozik. Évtizedek szomorú tapasztalatai bizonyítják, hogy a közigazgatásra vonatkozó s az azzal szoros összefüggésben levő törvényeink a községi erőviszonyok számbavétele nélkül, nagy aparátust igénylő bürokratikus alapokon épültek; s a jelek után Ítélve, bizvást mondhatjuk, hogy a törvényhozás az uj reform megalkotásánál sem fog megszabadulhatni a rá szuggerált ezen bürokratikus nyűgtől, mely lidércznyomásként valósággal elülni látszik modern törvényhozóink gondolkozását; s harmadiknak alkotni fog egy olyan törvényt, mely annyiban hasonlitni fog két elődjéhez, hogy nagy részében végrehajthatlan leend. Magyarán mondva, folytatni fogja a most grasszáló papirközigazgatást. mely tobzódik az idegenből inportált szertelen bürokratizmusban, s a lényeg feláldozásával a látszatért rajong. megengedi, hogy így nevezzem, Szabolcsvármegyéből*) u még él és nekem ereklyeként maradt az a golyó, mely Pált megölte. Egy reggel a római telegrammok közt olvastam: Chigi herczeg, a Szt. Conclave szülelett inarechilja, mint önkéntes Abyssiníába ment Baratieri táborkarához. Itteni ismerőseimnek még megjegyeztem • „Na, ez nem fog szaladni." És amikor „Aduánál" Biratieri kísérőjével egylltt ellovagolt, uem kívánva h halállal köze lebbi nexusba jönni akkor a mi Agostino barátunk, a fiatal római master, előre fordította lova kantárszárát, a ktlzdők élére ment, mintha a vadászatot rendezné és meghalt mint hős. — Ez is nevelés dolga. Várhatja, sirathatja, az a szép fiatal özvegy grófné, a ki azzal búcsúzott el tőle: jöjjöu kérem majd csak egy év múlva. — És a hogy ez a Chigi herczeg tett, l?y tenue a többi volt római master is, Odescalchi L dis, Prospero Colonna, hasonló körülmények között, mert így vannak a Grand Seígneurök Rómában nevelve. Irhatok róluk szabadon, ők úgy sem olvasnák. A nemes francziák hős Maréchal de S.xe vezérlete alatt odakiáltották Fontenoynál az aDgoloknak: „A vous les premiers Messieurs les Anglais" „Angol uraira, önök lőjjenek először!" Mi másként hanstzik ez a mese, mint az az undok história, melyet a „Gardéniákról" hallottunk a Jean Goujon-utczai bazár tűzvész alkalmából, ahol elegáns czipőjük sarkával rúgták a dámákat, és sétabotjaikkal verték le őket, hogy testükön át gyorsabban mene küljenek. Mindkét tragédia a francziákról regél. Egy vér; egy nemzet fiai, csak más század, más nevelés. Vagy miért maradt az Aleoconi herczegné, királynénk nővére, mint martyr végig helyén? Ő tgy tanulta a Wittelsbach családban, tgy volt nevelve. „N "V f li V I I> É «.

" Azonban valljuk be csak őszintén, hogy ezen állapotoknak a törvényhozás csak részben az okozója, mert hisz a törvény szakaszai csak is az általános irányt szabják meg; az aztán a municzipiumok feladata, hogy a törvényadta alapon, szabályrendeleteikből végleg felépítsék a közigazgatás épületét Az ő hivatásuk: tenni róla, hogy ezen, alapjában idegenszerű alkotvány a magyar ember számára is lakhatóvá tétessék. És miként felelnek meg a törvényhatóságok ezen feladatuknak. Miként gondoskodnak arról, hogy a községek nyakába zúduló állami s municzipális munka elvégezhető legyen? Hát bizony ostorral a kézben Ütjük a lovat, de nem könynyitünk a terhén Hiszen mindenki tudja, hogy a közigazgatási törvények s az ezek alapján létrejött szabályrendeletek, utasítások légiójának végrehajtása a községek tehetetlenségén szenved hajótörést. Az pedig halvány fogalommal sem bir a községek beléletéről, aki tagadásba venné, miszerint ezen törvények és rendeletek egyedüli végrehajtója: az agyonzaklatott munkával agyon gyötört, lenézett falusi jegyző, a kiről ugyan a miniszter, a főispán, az alispán elismeri, hogy nélküle az egész közigazgatás kátyúba kerülne, de a kitől holmi obskurus dijnok az árvaszékuél vagy a járásbíróságnál sajnálja az „úr" megszólítást a hivatalos akta czímzésénél. Azt sem tagadhatja senki, aki csak népünk jellemét, szokásait, gondolkozásmódját ismeri, mi nehéz dolog azzal uj intézményeket megemésztetni. Mennyi vesződségbe, rábeszélésbe; főképen pedig mennyi időrabló utánjárásba kerül az, míg a legegyszerűbb, például a közegészségre, köztisztaságra vonatkozó rendeletek végrehajtatnak És nem szívesen bár, de az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy e részben az intelligeuczia sem jár elöl mindenben és oly jó példával. Legalább nem oly mértékben, mint a hogy kellenék, hogy előljárjon. E téren nekünk jegyzőknek különös tapasztalataink vannak. Csak az tudja, aki próbálta, mit te.

az az: adatokat, p. o. statisztikai, adó és cseléd bevallásokat stb. kivájni bizonyos helyekről Aztán a jó közigazgatáshoz pénz, sok pénz kell Az pedig uekiiuk uincs. Moravek Gusztáv. Törekvések az agrárhitel rendezésére. A hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztosítására vonatkozó törvényjavaslatot a képviselőház e hó 5 én tárgyalta le, illetve fogadta el. A főrendiház pedig 16 án ugy általánosságban, mint részletekben elfogadván a javaslatot, az országos hatályra emelkedett. A cotcertáló bizottság összeegyeztette a szöveget s így a törvény csak a szentesítést és a kihirdetést várja. Genieket pedig tudományon sem lehet felhizlalni, azok. akik hivatva vannak korszakot alkotni „születnek és sehol sincs számukra meleg ágy !* *) Meg az öreg Szedlák Mátyás urat. A magyar ifjúság színe-java „i fényes fiatalság nigy részbeu Budapesten tanul*. A mi fővárosunkban végzett ti italságot „nagy uimbusz" nem övezi, mint az oxfordit. Dd nem is csu la. Kap itt egy bizonyos gyakorlati opportonus „pli t". Mjgkapja Pest kétesértékű szellemét. Az az egyetemi szellem, a melyről híresek a nagy német ós angol egyetemek: Ileidelberg, Jeaue, Bonn, Gottiuga, Oxford, Cnnbridge: arról szó siucs Pesten. E'uyelí a főváros, meghajtja az ifjak hátgerinczét zsenge kortól: mint szól a nádszálat. Rialísztikus ez, éjjeli lámpa, — gáz ós electrikus világítás mellett, szigor és dísciplina nélkűí! De nem reális nevelés. Hazafias lendületet a főváros az ifjúságnak nem ád. A munkakedvüket sem neveli, sőt inkább eltereli. Elszórakoztatja az ifjúságot, a mely együtt nem is ól. Egymást alig ismeri. Vizsgáim letettem én pl. Pesten is, mint annyi más cillegám, tulor is lettem, „mert, akartam*. De Gjnfben Vogt tói, Oxfordban Binamy Priczeltől igazán hízelgő bizonyítványokat szereztem. Látták tantárgyaik iránti őszinte meleg érdeklődésemet, hevűlésetnet. Ilyen érzelgésre Budapesten soh' sem volt jó idő. Más szellő leng az egyetemi városokban, mint Pesten. Más ott az ifjúság szórakozása, más az ambiliója is. Vidám, mulató, kedélyes orfeuraocskák, divatos plite maskara-bálocskák, titkos csendes nasivasik, dicső Ős-Budavára és egyéb finom, modern úri Eldorádók nem ingerlik éjjel a lelkes fiatalság amü ;y is túléber phantasiáját. Pest valóságos morális és physikai pestis ! a jó vidéki magyar ifjúságnak. A törvény jogi intézkedései teljesen azonosak a záloglevelek biztosításáról szóló 1876. XXXVI. törvényezikk intézkedésével. A kibocsátandó, jobban mondva már is forgalomban lévő beruházási kötvOnyek mind ama kedvezményeket fogják élvezni, amelyeket a zálog levelek őlvezuek. Sokan voltak, kik nem akarták belátni ezen beruházási kötvényeknek nyújtott kedvezmények jogosultságát, azt hozván fel okul, hogy ezeknek árfolyama teljesen azonos a záloglevelek árfolyamával, a mi csak arról tesz tanúságot, hogy a közönség ezektek bonitását ép ugy el ismeri, mint a záloglevelekéit. Sőt voltak egyesek, akik az államnak ezen üdvös intézkedését alapjában véve tévesen fogták fel, moDdván, hogy az állam a pénzintézetek malmára hajtja a vizet. Az árfolyam nagyon ingadozó dolog; ma jó, holnap lehet nagyon rossz. Éppen ezért, hogy ezen ingadozásoknak eleje vétessék, hogy ki legyen zárva annak lehetősége, hogy ha a belföldön uem is, de a külföldön ezen papírok bonitásábau kételyek merüljenek fel, eleve kellett arról gondoskodni, hogy ez meg ne történhessék. Azéit volt szükséges, hogy az állam ezen kötvényeknek olyan vagyoni garantiát ad,on, ami lehetővé teszi, hogy ilyen bajok be ne következnek. Tévedés az, hogy az állam ez.-n törvénynyel a pénzintézeteknek akar szolgálatot tenni. Nem A czél a közhitel biztosítása s az olcsó hitel előmozdítása volt, amely csak üdvös ugy a testületeknek, társulatoknak, mint egyeseknek s főleg a mezőgazdáknak. A törvény különösen három fő szempontból méltánylandó. Első sorban a mezőgazdasági hitel szempontjából, a mire nézve sok jótékony intézkedést tartalmaz. Lehetővé teszi, hogy a birtokosok talajjavítás czéljára szükséges kölcsönöket a föld becsértékének 75»/

0 a erejéig nyerhessenek. Lshetóvé teszi továbbá, a részekre parcellázott nagybirtok egyes darabjainak a becsérték felén tuli megterhelését; miáltal a telepítési kérdést is elő mozdítja, bár ép oly kevóssé oldja meg, mint a telepítésről magáról szó ó 1894. V. lörvécyc/.ikk. S végeredményben az agrárhitel szerzésnek egy ujabb forrását nyitja meg, a melyre ha valamikor ugy, most — mivel a rossz aratás következtében; de meg az árvíz pusztisások folytán a hiteligények, daczára a szokatlaml kedvező gabonaáraknak, emelkedni fognak — nagy szükség van. Nem jelentéktelen továbbá, hogy a törvény a törvényhatósági és községi hiteligények nagyobb méivü kielégítését teszi lehetővé azáltal, hogy a törvényhatósági és községi kölcsönkötvények biztosítéki alapjának megalkotását rendeli el, minélfogva ezeknek forgalmi értékére a kibocsátó intézetek hitelképessége nem lesz befolyással. Ezen kölcsönök megszerzésének jeleutósége nem csak gazdasági, de culturális, közigazgatási és közegészségügyi szempontból is felette uagy. A helyi érdekű vasutak építési czéijára szükséges kölcsönök megszerzésének megkönnyítése szintén jelen tékeny intézkedés. A helyi érdekű vasutak kiépítése terén még messze vagyuuk a kitűzött czéltól, mely czélnak kiván a törvény az álíal szolgálni hogy, a h. é. vasu'i papírok megszerzését és zálogba töt elét megkönnyíti. Vicinális vasutbink igen sokba kerülnek, s euuek az az oka, hogy a kibocsátási kötvények nem helyezhetők el kibocsátási értékeikben s a felmerülő különbözet igen gyakran jelentékeny összegre rug. Ezen a bajon orvosolandó intézkedik a törvény az által, hogy a már is nagy számbin forgalombau lévő s a jövőben is kibocsátandó v'cinális kötvényeknek oly jogi és vagyoni biztonságot nyújt, a melyek a külföldön ezeknek ciak jóhirnevet és bonitást fognak szerezni. A pénzintéze ekre vonatkozólag intézkedik á törvény a többek között, hogy a kötvények kiboc átásánál Folytatása a mellékleten Átlag véve szigorral jó kezelni a magyart, de — kit — hogy, — s mindig atyailag, tapintattal, humánusán, és fő, hogy jó példával kell nevelni: „exempla trahunt". A mint egy jó trainer minden lovat individualitásához mérten más más módon idomít és kezel: úgy van az ember testével, agyával, lelkével, szivével is. Egy kaptára húzni nem lehet. Nagy dolog az: jól nevelni! De ha sikerűit, áldásos ám a gyümülcse is. Budapesten annyira el van foglalva még a jobbmódú szülők eyermeke is az anyagi gondokkal, a drágasággal, luxussal, hogy igazán a többség uem hevül csak apró különleges vágyaiért. Nemzeti epos, magyar dicsőség az ifjú keblekben ugyan tul nem teng. Vab bár mindig olyan is, aki erről nagy hanggal rlalol, de tendesen „solo" énekes. Küzdeni kell a prózai létért minden napon, ez igénybe veszi az egész erőt ős időt. Drága színház, drága kocsi, drága restauratio, rossz „tip" a lóversenyen, még felnőtt kemény legénynek is gyakran fejfájást okoz. Az ily élet korai színpada sok sok ifjat letör.*) *) Igen szép szokás a magyar tanuló ifjúságnál a tegezés. A fiatalságnak jó egyetemipolgári vonást ad. A tegeződés az élet minden egyéb viszonyaiban nálunk a nevetségig megy. NÍLCJ is semmi érteke, sót hivatalokban hitározottan rossz. Hogy milyen hatása van a »Te> szócskának, Miklós bátyámtól hallottam egyszer fijoman Mustrálni. Ó, Sz. M. a koltó, mindig magázódott Kazinczy Gátiorrai, a jeles szónokkal és Kazinczy mindig nagyon ildomos, formális viseletű voltSz. M.-sal szemben, Egy n pon mégis »megtegezödtek.« »Félórára rí, képzeld Druszácskám (engem igy hívott), már le is szamarozotU. — A század elején egész mái volt a divat, a nevelés. Fel vagyon jegyezve, hogy nagybátyám testvére, Pál, a kurazir-tiszt — később elesett P rlasznál — mindig per •urambátyám* titulázta édes testvérét, Láízlót, a huizár tisztet (48-ban mint a Híjdu-huszárok parancsnoka halt meg), a ki pár évvel elébb született, — dacz ira annak, hogy mindaetten egy seregben voltak tisztek is. — Atyjuk jelenlétében mindig áltak és megkinálás, engedelem nélkül nem ültek sohi. — Ma sok szüle magázza gyermekét, a gyermek pedig tegezi a scülét. (Vége következik. ) A