Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-01 / 31. szám

„IN Y I R V I ü É li" — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöl jük a következő ket gyászjelentést: Alsó draskíczí Morvay Pálné szül. Bitta Mariska mint feleség, Bitta Ignácz és neje Fukouidesz Erzsébet miut após, illetve auyós: Morvay Audrás mint testvér nejével szül. Sulyok Bertával, Morvay Ignácz nejével Eszeuyi Mirtával mint nevelő szülők, Bitta Ferencz és Fitkonidesz Ilona mint sógor, illetve sógoruő, számos rokonok és barátok névé ben is mély fájdalomtól lesújtva jelentik Alsó Draskóczi Morvay Pál kir. albirónak, élete virágjában, életének 34-ik eveOen 2 bónapos boldog házas élet után, folyó 1897 ik évi ju.ius hó 30 ik napján, delu'án 6 órakor rövid, de fájdalmas betegség utáu történt gyászos elhunytá'. A megboldogult halt tetemei Nyiregjházán. Selyem-ucza 11 -ik számú lakásból folyó évi auusztus hó 1 ső napján, délután 4 órakor az ev. ref vallás szertartása szerint fognak a vasút melletti sírkertben örök nyugalomnak átadatni. Kelt Nyíregyházán, 1897. évi julim hó 31-én. Béke, nyugalom legjen és az emlékezet virága nyíljon kora sirja felett! — Gyalokay Antalné szül. S ettner Irma, saját valamint a rokonság nevében fájdalomtelt ,szívvel jelenti szeretett férje szentgyörgyi és gjalokai Gyalokay Antal kir. a!járás birónak, f. évi julius hó 30 án esn fél 10 órakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A bol dogult hűlt tetemei 1897. augusztus hó 1 én délu'án 5 órakor fognak a róm. kath. gy isz szertartás szerint a nagykállói róm. kath sírkertben örök nyugalomra tétetni. Engesztelő szentmise áldozat 1897. évi augusztus hó 2 án Nagy Kállóban a róm. kath. templomban délelőtt 9 órakor tartatik. Nagy-Kálló, 1897 ju'ius hó 31 Áldás és béke hamvára! — Színészet. A szeptembertől november 1 ig terjedő színházi saisonra két színész direktor adta be pályázati kérvényét a városhoz: Baranyai (B^ránek) Mihály és Kunhegyi Miklós Bajáról. A szinügyi bizottság, mielőtt döntött volna a kérvéuyek fö:ött, kérdést fog intézkedni a debreczeui színház igazgatójához, Komjáthyhoz, hogy nem lenne e hajlandó ő idejönni az ószre társulatával. Ha Komjáthy erre nem válalkozna, akkor — minden valószínűség szerint — Biranyai (Beránek) Mihály színigazgató fog kapni engedélyt. — Katonai lóvásár. A csász. és kir. közös hadsereg lószükségletének fedezése végett a vármegye területén Kis-Várdán, folyó évi szeptember hó 24-én, Nyíregyházán, folyó évi szeptember hó 27-én, Nyír-Bátorban, folyó évi október hó 1-én katonai lóvásár fog tartatni. Ezen vásárlásra egy kiküldött katonai bizottság fog megjelenni, mely az elővezetett lovak közül megfogja vásárolni mindazokat, melyek katonai czélokra alkalmasaknak és árra nézve megfelelőknek fognak találtatni. Miután a főczél az, hogy a hadsereg részére minden közvetítés nélkül egyenesen a tenyésztőktől vétessenek meg a lovak, annálfogva figyelmeztetnek a tenyésztők, hogy teljes bizalommal vezessék elő katonai czélokra alkalmas eladó lovaikat és túlzott árak követelése által a megvételt lehetetlenné ne tegyék, miután mindenesetre jobb árakat kaphatnak ezen közvetlen eladás által, mint az esetben, ha lovaikat közvetítők útján juttatják a hadsereghez. Alkalmas minden szilárd testalkatú, jó mozgást és kitartást igérő, túlságos használat által még meg nem rontott s a katonai használatot gátló hibával nem biró 4- egész 7 éves és legalább 158 centiméter magas ló. A 7 évet már meghaladt lovak seinmi esetre sem vétetnek meg, valamint a 158 centiméteren (vagy 15 markon) alóli lovak közül csupán kivételképen vetetnek meg egyes olyan példányok, melyek kiváló jó testalkatúak és kitűnő vérrel birnak. A megvett lovak azonnal a helyszínén átvétetnek és készpénzben kifizettetnek. Az elővezetés helye a város-, illetőleg községházán tudható meg. — Jegyző-gyakornokok értekezlete. Kürthy Ferencz oki. jegyzó augusztus hó 22 dikere értekezletre hivja össze Nyíregyházára a vármegye területén működő jegyző gyakornokokat, általában vévj helyzetük megbe szélése és speciálisán a jegyző gyakornokoknak a vármegyei községi jegyzők egyletébe és a nyugdij intézet kötelékébe való fölvételük megbeszélése érdekében. Egé szen természetes, hogy a jegyző gyakornokok e mozgalmát, amennyiben az helyes mederben tartatik, egész rokonszenvünkkel kisérjük s épin ezért igen kívánatosnak tartjuk, hogy a szóban levő ertekezletem az érdekeltek minél nagyobb számmal résztvegyenek. — A niátészalka-nagykárolj i vasút. Mint lapuu kat értesitik, e hó 25 dikéu népes ertekezletet tartottak N.-Károlyban, a nagy-károly-mátétzalkai va.-ut megváló sitása tárgyában, melyen az érdekeltség köréből számosan vettek részt. A vasút kiépítésére két engedméuyes kapott előmunkálati engedélyt a Limarche czég és Lázár Elemér mérnők. A Limai che czég a helyi érdekű vasutat ugy tervezte, hogy az a m. kir. államva-u'ak nagykárolyi állomásából kiindulva, Csanálos, Vállaj, Mérk érintésével, Fábiánháza és Nigy-Ecsed közt elvezetve, (e két község tehát közös állomást nyert volna) NyirCsaholyon át vezettessék be M. Szalkára. Ellenbeu Lázár Elemér engedményes azon eszmét vetette fel, hogy nem lehetne e az >j Kiaszna meder töltéseinek felhasználása mellett e vonatot megvalósítani. Az ő engedményi okmánya szerint tehát a vonatot Kálmándon és Börvelyen vezetnék keresztül ós pedig eddig külön alap építményen, Börvelytől kezdve a Kraszna főcsatorna áthidalásával a védtöltésen Nagy Ecsed, Kocsordig, itt a Krasznán leendő áthidalással, külön pályatesten M. Szálkáig. Az értekezlet többsége a Lázárféle tervezet mellett foglalt állást azon kiegészítéssel, hogy ezen vonal Máté Szálkától Csapig kiegészitessék, Ó pálya, N.-Djbos, Vitka érintésevei, Szamosszeg és O.csva között elvezetve. Minthogy a két tervezet költségeit' jelenben megbírálni nem lehet, az értekezlet majd csak a kiküldendő bizottság kész munkája alapján fog dönteni, végleg e kérdésben, s azt a tervet fogadja el, amely kivihetőbb lesz. Végre egy bizottságot választottak, amely a további teendők előkészítése czéljából a nélkül, hogy valamelyik terv mellett előlegesen éllást foglalna, érintkezésbe tegye magát a m.-szalka-nyiregy házai vasút társulattal, az engedményesekkel, s az egész ügyet elkészítve, kész tervezettel álljon elő. — Szőllős gazdák figyelmébe. Overndorffer János gépüzlet tulajdonos oly elmés, szállítható sajtolót, szuróval együtt állított össze, hogy érdemes azt megtekinteni. Megtekinthető megyeház tér, Gyurcsány féle házban. — Műkedvelői előadás. A nyíregyházai ipirosiljuság önképző-egylete saját pínztára javára, ma vasárnap, augusztus hó 1 én este, egyleti helyiségében jótékonyczélu műkedvelői előadást rendez. Szinrekerül, ezúttal: „A Piros Bugyelláris," népszínmű. Résztvesznek az előadásban: Kéry József, Schöubrun Gusztávné, Páskó Mariska, Páskó Anna, Pásztor Sándor, Kun János, Janousch Rudolf, Friedman Simon, Csadényi Béla, Tárczy József, Büleszbach Péter, Suták Róza, Kalla Vilmos, Asztalos Mátyás, Zenes István, Cservenák János, Najy László, Janousch Mariska, Csernák Erzsike, Fü'gp Józset. Helyárak: I. R ndü 60 kr. II. R;ndü 40 kr. Jegyek válthatók az előadás napjtn az egylet helyiségében d. e. 10 órától 12 óráig, d. u. 2 órától 6 óráig és este a pénztárnál. Kezdete 8 órakor. — Debreczeui vásár. A Nigy-boldog-asszony napi debreczeui országos a következő rendben fog megtartatni: Augusztus 9—10—11. hétfő, kedd, szerda: bőr, gyapjú, méz, dió, stb. továbbá toll, iparczikkek, gabonanemüek és mindenféle terméuyvásár. — Augusztus 12—13. csütörtök, péntek : juhvásár. — Augu-ztus 14—15 szómbat, vasárnap: sertésvásár. — Augusztus 15—16. vasárnap, hétfő: lóvásár. — Augusztus 16 — 17 hétfő kedd: baromvásár. Nyers termények és iparczikkek a vásár egész tartama alatt árusíthatók. — S.-A.-Ujhely polgármestere. Sítoralja Ujhely nagyközséguek rendezett tanácsú várossá való alakulását a belügyminiszter megengedte s mivel a tanácsnak a jövő év elején meg kell kezdenie működését, a képviselőtestületi tagok, illetve a polgármester kijelölése foglalkoztatja a város lakosságát. Eddigi jelöltek a polgármesterségre: Mcczner Gyula nagybirtokos és Székely Elek ügyvéd. — Egy intelligens fővárosi családnál egy csinosan bútorozott szoba egyetemi hallgató részére kiadó, esetleg teljes ellátással. Bővebbet a kiadóhivatalban. — Tessék kérem előfizetni. Dj azért ne tessék a czimtói megijedni. Magyarországon a szépirodalmi hetilapra előfizetni még nem törvény. Csak egyszerűen arról van szó, hogy néha napján bizony elgoudolkozik az ember, hogy melyik szépirodalmi lapot olvassa rendszerint. Ilyenkor tessék kézbe venni az Ország-Világot, legszebb képes hetilapunkat s azt végigolvasni. Mindig a legszebb verseket és novellákat találják benne, tarkítva a legaktuálisabb képekkel. Minden nevezetesebb eseményről saját rajzolóival képeket készíttet, minden eseményt merit s e mellett a magyar iradalom jeleseitől közöl verseket és novellákat. E heti számában két óriási pompás képet találunk benne Viktória angol királynő jubileumáról, — melyekről mindenki fogalmat alkothat magáuak a londoni világraszóló ünnepségekről. E mellett még vagy 20 képet közöl, nem számítva a mult héten elhunyt Birtha Gábor gróf arczképét. Ila valak' mutatványszámot kér a kiadóhivataltól (Holdutcza 7.) s azt végig lapozza, minden biztatás nélkü elő fog fizetni az Ország Világra. El fizetési ár negyed évre 2 forint. Csarnok. Erkölcsi törvények. Sűrű hóesés volt az utczákon. A földet és ház tetőket fehér lepel boritotta s a szél sípolva, fütyölve járta be az utczákat, hogy az a kevés járókelő, a ki véletlenségből a szabadbin volt, fázva, dideregve húzódott a köpenyegébe. — A fagyos halál hangulatát jelképezte ez a nagy, végtelen fehérség. Az enyészet kép3 volt ez, a természet és élet almának kifejezője. A nagyváros lakói ilyenkor — késő éjszaka volt — mély álomba merülnek. Elülnek egy éjjelre az öss'es szenvedélyek és indulatok. Csak egy helyiségben nem vettek tudomást sem az előhaladott éjjeli óráról, sem a viharos téli időről. 0 t a vigadó nagytermében fuvó- és vouóhangszerek kísérete mellett mélyen kivágott ruhás, tüudérszép és kevé:bészéphölgyekjirták udvarlóikkal a legtüzesebb tánc.ot. Csak egy nő, talán a legszebb valamennyi között, nem osztoztik az általános vidámságban. Keble, arcza, karjai fehérek, mint a frissen esett hó odakünn; fekete haját a fodrászuó remeklése rendezte s gyémántdiadém villog a tetején. Dá nem villog ugy, mint a rózsaszín ruhába öltözött karcsú hölgy fekete szemei, amint egy ablakhoz támaszkodva, kinéz a viharos éjszakába, — a hólepte utciára és háztetőkre. — Miért oly kedvtelen — kérdé egy férfi, a ki már régóta figyelte a sarokból a mélázó hölgyet és most csöndesen melléje lépett. A hölgy nem mozdult a helyerői; fejét nem fordította a kérdező felé, a kit a hangjáról megösmert. Csak állt tovább, látszólag a gondolataiba elmerülve, mozdulatlanu

1. — Nem felel, Irma? Talán rám haragudott meg? — Tudja nagyon jól, hogy én önre soha sem haragszom. — Köszönöm. Nem is tudja, mily boldoggá tesz e sz vával. — Ne őrüljön Róbert — feleié a hölgy s arczát hirtelen a férfiú felé fordította — ne örüljön, mondom, mert talán soha kevesebb okunk nem volt az örömre, mint most. A férfi egy perezre elkomolyodott, de csakhamar ismét vidáman mosolyogni kezdett. — Nem tudom, micsoda gyászos gondolatok foglalkoztatják kedvesem, de a nehéz hangulat — meg vagyok győződve — bizonyosan hamar elmúlik majd. Ne örüljek most, mikor tudom, hogy a világ legszebb asszonya megnyitotta előttem a szivét? Ne örvendezzek, a szerelem boldogságának ? — De bűnös szerelem ez. — Annál édesebb — susogá Róbert és oly közel hajolt a nő ajkához, hogy leheletével érintette. Irma hosszasan ránézett, de látszott rajta, hogy tekintetét mintegy befelé f rdilotta és rejtelmes víziója van, amelyet amaz nem értett, s a melyről talán sejtelme sem volt. — Félek, hogy mi nem értjük egymást kellőképen, — kezdé Irma ismét s engedte, hogy a férfi a kezé, gyöngéden megszorítsa. Sieretem önt, ez balvégzetemt vagy szerencsém, nem tudom, de tisztában vagyok vele, hogy ön az egyetlen, a kit szeretek. Azouban a bűntől irtózom. Pedig a büut uem ugy fogom föl, mint a többiek. Ili vétkezem isten ellen, miért nem akadályozta meg, hogy mi megösmerjük egymást? Ha bün a férjem ellen, miért nem ludta meguyerci szerelmemet? De ha bün az erkölcs ellen, akkor sújtó hatalma vau es meg fog semtnisitetni. Mert erkölcstelen nem akarok lenni. — Nagyon tragikusan fogja föl a dolgot Irmám. Ne adjon tért e szomorú hingulatoknak — könyörgött R)bert. — Nem, nem; ez hiábavaló beszéd. A kor gyermeke vagyok Róbert és sokat gondolkoztam e dolgokon. Nem az a gyalázat barátom, hogy önt szeretem és az öné lettem, hauem az a gyalázat, hogy az öné nem vagyok egészen. — Van egy férfiú, akit az állam és az egyház hozzám kötött és azt moudja: „E'től fogva az övé vagy; elválaszthatatlan köteléke v fűznek hozzá és nem szabadulsz tőle, ha benső kötelékek, a szivek érzései nincsenek is köztetek » Van egy férfi, a férjim, aki jogot formál hozzám, lelkemhez és testemhez és megölel, a mikor az ön csókjától ittas vagyok még. Miért vagyok én az övé, ha uem szeretem? Nem szégyeu ez? Nem akkor pirulok, ha arra gondolok, mit engedtem önnek, hanem akkor, ha eszembe jut, hogy minő jogai vannak neki! Ennek végét kell vetnem Róbért. — Még ma megvallok neki mindent. — Mi jut eszébe? Hát ha megöli! — mondá ijedten a ferfiu. — Attól nem felek,Róbert. Jobban rettegek magamtól, ha tovább tiltakozom. — Éi mit fog tenni azután? — Ön kérdi ezt ? Elválok és nőül megyek önhöz. Vagy fél talán a katasztrófától? — Irma, ezt a szemrehányást nem érdemeltem. — Föl kell bontanom ezt az erkölcstelen hazaságot, ha nem akarok nyomorultá lenni. — Olyan asszonyok, mint én, a gyalázatot nem bírják sokáig. Holnap a szokott helyen találkozunk; most isten önnel! Irma megfordul és tekintetével kereste a férjél. Magas, erőteljes, barna férfiú volt az, a ki ott állt egy oszlop mellett és nézte a tánezolókat. Irma közel lépett hozzá ós igy szólt: — Menjünk haza. Nem érzem magam itt jól és valami fontos mondanivalóm is van. * * * Egy óra múlva szemben találjuk őket egymással Irma budoirájában. A férfi kővé meredten nézett a szép kipirult ábrázatába, a melyet frissen hullatott könnyek mostak. Egy karos székben ül, kezeit az ölében nyugtatva. — A férj föl-alá sétál, majd megáll az asszony előtt, a homlokát fenyegető redőkbe húzva. — - Mit csináljak én ilyen vallomás után? — rebegé és az erős férfiú teste megrázkódott a vallomás alatt. Ön nem szeret; megcsalt; de hát mivel vesztettem el szerelmét Irma? Nem voltam önhöz nyájas, szelíd? Nem teljesítettem minden óhajtását? Nem volt-e ön az egyetlen féltve őrzött kincsem? — S.juálom, hogy fájdalmat kell okoznom önnek, de tartozom magamnak ós önnek e vallomással — feleié Irma — uem tűröm el a gyalázatot tovább. Nem vesztette el a szerelmemet, mert nem is szerettem soha. És éppen az a szégyen, hogy szerelem nélkül kellett az ön nejévé lennem. És három évig, bogy együtt vagyunk, nem tartotta ezt szégyennek ? — Nem tudtam, hogy nem szeretem önt. — Tizenhét éves voltam, mikor nőni adtak önhöz. Tudtam-e én akkor, mi az szerelem? Kérdezte valaki tőlem, hogy tisztábau vagyok e már a szerelemmel és erkölcscsel? Ösmertem e a házasságot és a férjes nő kötelességét? — Engem okoz tehát a hűtlenségért? — kiáltott megsemmisülve a férj. — Nem okozok senkit, csak a viszonyokat és ezeket a sajátságos törvényeket, a melyek most uralkodnak. — Ezek a törvények azt mondják, hogy akkor vagyok erkölcstelen, ha kedvese vagyok annak, a kit szeretek; de én föllázadok ez elhn és erkölcstelennek tartom magamat, ha annak a neje maradok, a kit nem szeretek. És öut nem szeretem. Ez negatív igazság, de csak akkor lett világosság előttem, a mikor megtudtam, hogy mást szeretek és először ösmerkedtem meg a szerelemmel. Kötelességem volt ezt megmondani önnek, a cselekvés már most az öu kötelessége. — Irma — mondá a férj megrendülve — nem tudom, honnan merítette ezeket a nagyon is modern meggyőződéseket. De ön még fiatal, tapasztalatlan, ideális és hiszékeny. Nem ismeri az életet, de ne is kívánja, hogy teljes valójában megismerje. Ön nem szeret — azt mondja — de én szeretem Nyílt volt hozzám, azért még köszönettel is tartozom. Van arra mód, hogy egy nő szerelmét a házasságon belül is megnyerje a férj. Igen, én törekedni fogok e szerelem után. Térjen vissza hozzám. Irma, én mindent megbocsátok. A férfiúval, a ki közeledni mert önhöz, majd elbánok. Csak maradjon az enyém, mert nem akarok élni különben. Irma fölkelt és hidegen mérte végig a könyörgő férfiút. — Hogyan? Ön hallotta, hogy nem szeretem, hallotta, hogy mást szeretek és megcsaltam önt s mégis meg akar bocsátani mindent? Óa a feleségének tudna nevezni engem ezek után is, sít talán még boldog is lehetne velem? Oh, ez rut dolog! Látom, hogy vannak erkölcstelen férfiik is, nem csak nők. Dj ha ön meg bocsát nekem, én nem bocsátok meg önnek. — A férfi