Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-01 / 31. szám

,,N Y I B v I D É K" erkölcsi sülyedése valóban gyászosabb, mint a nőé. Olyan férfi, aki ezt megbocsátja, nem érdemel asszonyi szerelmet. És másnap megjelent Irma a helyen, a hol Róberttel találkozni szokott. Tudtára akarta adni, hogy eltépte a köteléket, a mely férjéhez fűzte és szabuddá lett a saját erkölcsi meggyőződésénél és erejénél fogva. Boldogan röpült ide, mint a kalitkából kiszabadult madár. Útközben kifestette jövendőjének rózsás világát és boldogságát. Vidéki birtokára akart menni, megvárván, mig a valópör véget nem ér. Mert az erkölcs is bizonyos formulákhoz van kötve. Azután bizonyos idő leteltével össze akart kelni Róberttel. De a szokott rendez-vou-s belyén hiába várta Róbertet. Haza hajtatott ismét, magára zárván az aj tót. Azt hitte, hogy Róbert vagy gyöngélkedik, vagy valami mulaszthatatlau dolgok tartják vissza. Az ina^t elküldte Róbert lakására, egy levélkével s mialatt visz szaérkezését várta, előkészületet tett az elutazásra. E közben a férje segédei is keresték Róbe tet, de fpeu oly kevés eredménynyel. Az inas levelet hozott vissza, a melyet Róbert szolgája adott át Irmáuak, gazdáj i megbízásából. Irma reszketve bontotta fel, de csakhamar kiejtette a kezébőt. A levél így hangzott: „Drága Irmám! Az ön elhitározása csakkuíyan katasztrófa volt. Reménylem, nem hajtotta végre. Szeretem öut, miut senkit a világon, de nőül most uem vehetem. Tervem volt régóta, hogy beutazom É zak-Európát: most e tervet megvalósítom és évekig uem térhetek vissza, — Isten önnel; felejtsen el örökre engem érdemetlent, a ki soha sem fogja elfejteni önt. Róbert." — Igaza lehetett a férjemnek, rebegé halvány ajkakkal Irma, a mikor nagysokára felocsúdott dermet ségóből; nem ösmerem az életet és jobb, ha nem is óhajtok vele megismerkedui. De jaj nekem, ha az erkölcs igazi megösmerésével is ugy vagyok, mint az élettel. Amaz sem érdemelte szerelmemet, di a férje n sem, mert hisz megbocsátott. Nem akarok a felsége lenni tovább, uem! És csakugyan elutazott vidéki birtokára. Róbert szökésének pedig az volt az i?azi oka, hogy Irma fér je a legjobb vivók és czéllövők egyike volt. — A gyávaság kergette el a nő mellől és nem tördött tovább vele. Vájjon Irma a vidéki magányban megösmerte e az igazi erkölcs fogalmát, amelyet oly hévvel és szenvedélylyel akart követni és a melyuek feláldozta a boldogságát? KÖZGAZDASÁG. Túlvizenyós rétek javítása Bár a róti növényzet a viz iránt igen háládatos, mégis ennek nagy mennyiségbeni jelenléte a növény te nyészetre káros lehet. Nem egy példa igazolja, hogy ott, hol a talaj túlnedves, a jó füvek elpusztulnak s helyüket értéktelen vizi növények foglalják el. Az ily rét feltétlenül javításra szorul. A javitás első munkája: a lecsapolás. Ennek he lyes keresztülvitelétől függ a javitás egész sikere s ez okból történjék a lecsapolás akár nyilt árkolás, akár alagcsövezés által ne sajnáljuk azon költséget, mely e munkálatnak szakemberek által való végrehajtásából származhat, hanem végeztessük ezekkel a lecsapolást. Bő kárpótlást nyerünk majd azon haszonban, mely a lecsapó lást követő negyedik ötödik esztendőben a mindentekintetben jó szénatermésben fog mutatkozni. A javitás második munkája már a gazdát szólítja a tevékenység szinterére. Megtörténvén a lecsapolás, arra kell törekedni, hogy a már ennek következtében satnyulásnak induló savanyu füvek'ől teljesen megszabaduljunk, s a jó minőségű plzsitfőiéknek és leveles növényeknek diszlését mozdítsuk elő. Ezt elérendő, a rétterületet réti boronával járatjuk meg a talajban végbemenő fizikai és chemiai folyamatok kedvező alakulása czéljából, illetve azon okból, hogy a talaj savauyu természetét csökkentsük ; majd pedig trágya anyagokat használunk. A trágya anyagok közül réteken a műtrágyák bír nak kiváló jelentőséggel és pedig a foszfor és káli trágyák. A foszvort adhatjuk fzuperfoszfát alakjában, a káli pedig mint kainit kerül a rétre. A trágyázás keresztül vitele többféle lehet. Némely helyen elszórják őszszel a Thőmos salakot és pedig kat, holdanként 350—400 kilogrammot, a következő őszszel pedig a kainitot, holdanként mintegy 320 kilogrammot. Másut elhintenek őszszel kat. holdanként 200-240 kgr. szuper foszfátot s a reá következő tavaszszal 250—300 krg. kai nitot vagy végül használnak oly műtrágyát, melyben a káli és foszfor együtt benn foglaltatik már s mely kálifoszfát név alatt ismeretes. A kálifoszfátot télen és ko ra tavaszszal egyaránt alkalmazzák, de jobb ha annak elhintési ideje a tél elejére esik, mert igy hatása már a javitás évében mutatkozik. Hogy az emiitett trágyázási módok közül melyik legjobb, azt határozottan eldönteni nem lehet; a gazdaközönség véleménye e tekintetben igen elágazó. Legtöbben ajánlják a szuperfoszfát őszi elszórását, kainit tavaszi használatát. Annyi azonban tény, hogy e két tápanyagnak bármily alakbani alkalmazása után a savauyu füvek eltűnnek, s rövid idő alatt a herefélék lépnek fel. Ha még biztosabb sikert óhajtunk, ugy a trágyának elszórása illetve erjs lefogasolása után tanáeso

s lesz jó minőségű pázsitfélékből készült keveréket is elvetni, mely vetéshez szükségtelen a rétterületek felszántása, hanem teljesen elegendő annak fogas boroná val való megmunkálása s anuak befejeztével a fükeverék elszórása és lehengerezése. Az elvetendő fümagkeverék minőségére nézve a hely i viszonyok lesznek mérvadók, s általánosságban csak acnyit lehet mondani, hogy a pázsitok közül a jó minőségű szálfüveknek adandó elsőbbség, a melyhez körülbelül egyharmad mennyiségben pillangós virágú növények magvait keverünk, tehát a vörös vagy réti lóherét, a korcs herét s egy két hüvelyest. A trágyázásnak következő évekbeni ismétlésével egy két év alatt rétterületünk egészen ujjá alakul s a rétek ápolására vonatkozó szabályok követése mellett a legjobb minőségű füvek változatos képében fogji gyönyörködtetni a szemlélőt. UABONA-CSAKNOK. Nyíregyháza, 1897. julius 31-én. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló -.04 bejegyzett árak. Marha hús 1 > -52 Buza (uj) 100 kiló 10.25 10 30 Borjú hús 1 > -.52 Rozs 100 > 7.50 7-60 Sertés hús 1 > -.48 Árpa 100 > 5 40 5 50 Juh hús 1 » _.— Zab 100 » 5.25 5 30 Háj 1 > — .60 KukoriczalOO » 4 90 5.— Disznó-zsir 1 > —.62 Köt< s 100 > —.— .— Szalonna 1 > —.58 Paszuly fehér » —.— —.— Faggyú (nyers 1 > _ 2 fi Szesz literenként 17'/, 54 Zöldség 1 csomó —. 8 Piaczi árak. Paprika 1 kiló 1.60 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 » —.26 Eczet 1 9 _ 42 Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 2.20 Zsemlyeliszt 1 € —.15 Szalma (tük.) 100 > 1.— Buza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.3J Barnít kenyér-liszt 1 > —.12 Tölgyfa 1 » 3 80 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Főmunkalárs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt tér. ^16 ims* Hirdetmény. f* Van szerencsém a helybeli és vidéki közönség becses tudomására hozni, hogy iskola-utcza 8-dik szám alatt, a Jánószky-fúle ház egyik bolthelyiségében szab ó-üzletet nyitottam, ahol kívánatra minta-kártya után választott legfinomabb kelmékből, vagy a megrendelő saját kelméjéből, a legújabb divatú férfi és gyermek öltözetek elkészítését a legjutányosabb árszámitással elvállalom. Magamat becses pártfogásukba ajánloltan, maradok Nyiregyháza, 1897. ápril hóban. különös tisztelettel Márton Ferenci, (>51— 52—17) szabó-mester. Árverési hirdetmény, 30257.K/1V. 1897. A nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgatóság ezennel közhírré teszi, hogy az irattárából kiselejtezett, további őrzést nem igénylő mintegy 20—25 métermázsa sulyu iratokból álló papíranyag nyilvános árverés ulján a legtöbbel ígérőnek el fog adatni. Az árverés az alanlirt m. kir. pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségében a folyó 1897. évi augusztus hó 11-én d. c. í) órakor fog megejtelni. Kikiáltási ár métermázsánként hét (7) forint. Vevő köteles lesz a megvett papíranyag vételárát készpénzben azonnal lefizetni és a megvett papirt saját költségén azonnal elszállíttatni. írásbeli ajánlatok 1897. évi aug. 10-dikén d. u. 5 óráig elfogadtatnak, utóajánlatok azonban nem vétetnek figyelembe. Magy. kir. pénzügyigazgatóság. (356-2-2) Nyíregyházán, 1897. év julius hó 19-én. Popp ttyörgy, m. kir. pénzügyigazgató. 2000 darab hordó eladó, a következő árakon: 56 litertől 66 literig 2 frt — kr. 67 n 80 n 2 n 30 V 100 » 110 7) 2 D 50 Y) 145 n 160 7) 3 n 40 200 n 225 n 2 n 20 n 250 n 350 V 2 n 10 n literje, azaz 100 liter 2 frt 20 kr. hektoAz árak a munkácsi állomáshoz szállítva, hitelesítéssel ellátva értendők. E/.enkivül alantirott jutányos áron szál litok szüreti alkalmakhoz tartozó edényeket, úgymint: taposó és szöllős kádakat, libákat, stb. stb. Egyidejűleg van szereLC ém a n. é. közönség becses figyelmét felhívni, miszerint tavaly és évekkel ezelőtt hibátlan, jó anyagból készült munkákat szállít tottam, ugy ezután is fótörekvésem az lesz, hogy a n, é. közönség teljes bizalmát kiérdemeljem. Rendelésnél az összeg egynegyede beküldendő. Becses megrendeléseket várva, maradtam Munkács, 1897. julius hó. Tisztelettel Sztreha Endre, (355—10—3) bi dcár iparos. X*?XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X X x X X X X X X X X X X X X X X Tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy a cséplési idény alkalmával ajánlok a nyíl-egyházi állomáson: Legjobb minőségű 1-sj osztályú darabos kőszenet 100 métermázsánként 50 frt. Ugyané minőségű szenet kicsinyben 100 kilónként 65 krjával. Úgyszintén ajáuiok legjobb minőségű kovács porszenet • • • • 1 frt 80 krjával, és a legjobb minőségű bükkfa-szenet 2 frt 80 krjával. l-ső osztályú gáz-koakszot (pirszén) kicsinyben és nagyban. Egyszersmind van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására adni, hogy ccskl Vasat a legmagasabb napi árak mellett megvásárlók. A n. é. közöuség becses pártfogásába ajánlva magam, maradtam tisztelettel 1273-52- io) Kohn Jeremiás. Bolthelyiségem nagy-kállói-utcza l-ső szám és vizi-utcza 20. sz., saját házamban. X X X X X X X X X X X X X X X X X X [Valódi dr, Schiwulszky arcskenöcs" 1 tégely 70 kr., hozzá való finom szappan 35 kr. Utánvéttel szállít (324-i4-3)j Sxelóciky Géza gyógyszerész, az „Isten szemhez" Kassán. XXKXtfXXXXXXXXXXXKXXXXtfXXXXXXXXXXXXXXXXXXX OODOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO o O Q =| Alapíttatott 1858. 1 Q o Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Részvény-Társaság § b o o o Ü O O O (ezelőtt WALSER FERENCZ). BUDAPESTEN, VI., ktilső váczi-át 4ő-ik szám. tBS Sürgönyczim: SZIVATTYÚ-GYÁR BUDAPEST. (292-10-26) Gryárt: Miudenfé'e gőzgépet, Schmidt-f-Me forrgózmotorokat (40»/

o szénme«t!<karitás), petróleum és benzin-motorokat. Keretfürószeket, körfürészeket és C3ertöróket. Gázkazánokat, elómelegitőket, tartányokat. HidaUt és egyéb vasszerkezeteket. Mindenféle szivattyúkat gőz, szíj ós kézi hajtásra, valamint villamos üzemre. Artézi kútfelépitményeket vasból. Tüzfecskendóket és vízszállítókat, tűzoltósági felszerelési tárgyakat. Köztisztasági szereket, öntöző-kocsikat, sárkaparó és seprőgépeket, hóekéket ós úthengereket. Egészségügyi szereket, mint gőzfertőtlenitő készülékeket és teljes fertőtlenítő telepeket, peczegödör tisztító készülékeket. Vas- és órcz-öntvónyeket, harangokat, Keményöntósü aczélfelületü tűzrostólyokat egyenes és kigyó alakbau, valamiut polygon rostólyokat. LÉTESÍT: vizmMet, csalornázásolíat, vízvezeték és léiszesz berenflezétót, központi fótéseíet. 'Wi | Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve küldetnek | ODOOOOOOOODOOOOOOOOQOODOO 090000000000000