Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1897-08-01 / 31. szám
XVIII. évfolyam. 31. szam. Nyíregyháza, 1897. augusztus 1. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenbint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: po3tán vagy helybsn házhoz hordva: Kgéf. évre 4 forint. Fél kste 2 „ Negyek évre 1 „ A községi jegyző és tanít' uraknak égés: évre csak Icét forint,. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzelt, megrendelései: s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó- " acicuiea. Minden négyszer hasáboíott petit sor egysz r lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos f Bf ( rmentetlen levelek csak ismert kez ktől kCilése 5 kr.. többszöri közlés eltében 4 k-r. könyvnyomdájához iskola-utc/a H wám jutatna* el. Kincstári bélyegaij fejé .en. minden egyes l,irKonyvnyorauajanoz iSKOia utczaö. szam v kéziratok csjk viUg 0s kívánatra s az deié, után :i0 kr. Siettetik. (JanoszKy tiazj intezendok. illető költségére küldetnek vissza A nyltt-térl közlemények dija soronkiat ;i0 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Go'dberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vigler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Némstország és Sveicz fővárosaiban és Dorn &. Comp. által Hamburgban. lSfÓftTi. K. I 897. Hivatalos rész. Szabolcs vármegye alispánjától A községi elöljáróknak. Szabolcsvármegye községei részére Cl/03. Bgy sz. alatt alkotott törvényhatósági szabályrendelet 5. szakaszának m) pontja értelmében a következő évi rendes költségelőirányzat az előző év augusztus hó végéig terjesztendő a vármegyei számvevőséghez. Miulán a községi közigazgatás egyik alapfellételét a községi számadások és költségelőirányzatok kellő időben való előkészítése, jóváhagyása és alkalmazása képezi, miután az 1898. évi költségelőirányzatok beterjesztésének határidejétől már alig egv hónap választ el s miután tapasztalatom szerint a községi elöljárók épen a számadások és költségelőirányzatok késedelmes előkészítése körül felmerülő mulasztásért szenvednek leggyakrabban érzékeny büntetest: ugyanezért egyrészt a községi közigazgatás zavartalan menetének biztosítása, másrészt a községi elöljárókat érni szokott érzékeny büntetés elkerülése szempontjából a felelős közegeket az 1898. évi községi költségvetés előmunkálatainak azonnali megtételére és annak az előirt határidőben való ponlos beterjesztésérc már ezúttal felhívom. Nyíregyháza, 1897. évi julius hó 7-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 12577. K. 1897. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Keék községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltésére vonatkozo pályázati hirdetményt szabályszerű közhirrétélel vegeit alábbiakban közlöm. Nyíregyháza, 1897. julius 23. Alispán helyett: Mikecz Dezső, íojegy/.ő. G82/897 K. Pályázati hirdetmény. Keék községben lemondás folytán megüresedett községi szülésznői állásnak választás utján való betöltese czéljából ezennel pályázat hirdettetik, miért is felhivatnak mind azok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, miszerint minősítésüket, erkölcsi magaviseletük és eddigi szolgálatukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket a f. évi augusztus hó 20-ig Keék község képviselő testületéhez adják be. A választás határnapjául a f. évi augusztus 22-ik napjának d. u. 3 órája tűzetik ki. Javadalmazás: a.) a községi pénztárból utólagos évnegyedi részletekben fizetendő 50 frt készpénz ; b.) minden szülési esettől a megyei szabály rendelettel megállapított dij 2 frt. Községi szegényeknél díjtalanul tartozik segédkezni. Keéken, 1897. évi julius hó 19-én. Ébner Jenő, kjegyző. Nyíri Antal, h. biró. Szabolcsvármegye alispánjától. 12027. K. 1897. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Közhirrététel és tudomásul vétel végett közlöm, hogy kis-várdai járás szolgabírójának régi pecsétnyomója bevonatott, s használaton kivül helyeztetett, az uj pecsét lenyomat kör alakú, közepén a vármegye czimerével, „Szabolcsvármegye kis-várdai járásJászolgabirája pecsétje 1897" felirattal. Nyíregyházán, 1897. julius 23. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 12416. K. ~ 1897. Hivatkozva a f. évi junius hó 22-én kelt 10575K. számú értesítésemre, tudomására hozoin, hogy a Kálló Semjén községben felmerült rühkór eset folytán elrendelt zár, — miután a kiirtott ló tulajdonosának birtokában több ló nincs, s a kiirtott ló más lovakkal nem érintkezett, és a fertőtlenítés befejezve lett, feloldatott. Nyíregyháza, 1897. julius hó 21. Mikecz János, alispán. itffiIlEYlöEr TÁRCZAJA. A diva legjobb szerepe. A tilegráu ékitményü s aranyozott, rokokubutorzatu kis szalonban, színház után, teljes s/ámmal vol tak a grófué tisztelői, a kik minden csütörtökön el jönnek hozzá egy csésze teára. A grófué kocsija e perezben robogott be a kapu alatt a színházból, és a díva beüzeut franciia komoruájával, hogy mai fárasztó szerepe u'áu, fél órai pihenésre van szüksége. Addig szórakozzanak az urak tetszésök szerint. Pedig ma egy uj vendég is volt közöttük, a kinek jelenléte szín házi körökbeu eseményszámba mehetett. Egy kegyelmes ur. Családos ember s nagy erkö!csbiró. Maga sem tudja, hogy került ide. Véletlenség müve volt, egy régi barátjával találkozott, a ki a pezsgős vacsora után egyenesen ide hajtatott fogatával miniszterestül együtt. A társaság fesztelenül mozgott a szalonban, melynek szürke selyemkárpitos falán a divi számtalau példányban ragyogott, kü önfele parádés szerepeiben levéve. A szerelmes H-déua trikós képe millett a szeuteskedő Danisé. Miut. bachánsnő az O.feuszból, mint szende Liszbet, a kaczér Niuiche mellett. És sok más ismert operette szerepben, melyek míndegyikehez egyegy diadal emléke fűződik. A kegyelmes ur jelenléte csöppet sem feszélyezte a bohém társaságot, melyben az író és művészvilág külöuböző alakjain kivül néhány meczenás is volt. Az inas ezüsttálczáu fiuom borokat, illatos szivarkákat hordott körül. Közben a művésznő egyetlen gyermeke, egy édes, bájos, szőke leáuy jött be a nevelőnőjével. Anyja a legszigorúbb angolos ne velésben részesítette és csak kivetelkep pngedte meneki, hogy szalonjábau megforduljon. Mialatt a grófi férj Kamerunban tigrisre vadászit?. Dóra a fiatal lányok bájos zavarával üdvözölte a társaságot. Az urak egy perez alatt körülrajongták őt és szép arcza csak ugy pirult a vágyteljes tekintetek kereszttüzében, mint fakadó mohrózsabimbó tavaszi htjualon, az első napsugártól. Ekkor egy üde, csengő hang szólalt meg a szalou ajtaj iból: — Csak rontsák nekem azt a gyermeket! A diva állt ott, fehér errp de chine pongyolában, melynek csipkéi egész kis vagyont értek. Még mindig szép asszony, a művésznők ama ko rában, a mely az egyszerű polgári nőnél itt ott a matróuaság kezdetét jelzi, de egy üuuepdt művésznő életében még mint fénykor szerepel. — Megbocsát, grófoé, hogy egy idegeu tolakodott be bizalmas körébe. És a kegyelmes ur, a ki még mindig javakorbeli ember — szép kék szeme van és szőke bajusza — a kegyelmes ur diplomatikus mosolyával hajolt meg a háziasszony előtt. Az könnyed főhajtással fogadta, mialatt bársonyos fényű barna szemei tekintetét meglepetéssel njugtatta az uj vendégen. — Isten hozta! Szálljanak meg nálam az urtk. A művésznő kezet fogott vendégeivel és látható örömmel fogadta tö njénezésüket, mai uagy sikere után. — Csak vallj i meg grófné, hogy ilyen kedves szerepe nem volt még soha, a mióta a színpadra lépett. Ezt egy jóaevü író kérdezte, a kinek a diva páratlan művészetével már több darabját ju'atta sikerre. Bir a mai darab nem az ő műve volt. — Nem akarok uIvariatlanságot elkövetni maga ellen. Mai nagy sikerem osztályos részesét meg nem akarom elbizakodottá tenni, azért engedje meg, hogy adós maradjak a felelettel. — Nem maradt adós vele, — s a kérdező kelletlenül mosolygott Az uj darab ifjú szerzője meg elp ;rult örömében s hódolattal csókolt kezet a művésznőnek. Szétszóródtak ezután s leültek a kis asztalok mellé. Az inasok theát és hideg sültet hordtak körül. Dóra a szomszédos kis szobába ment át nevelőjével, a Szabolcsvármegye alispánjától. 12401. K. 1897. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földinivelésügyi m. kir. miniszter 4643. eln. számú rendeletét másolatban tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré létei végett kiadom. Nyíregyházán, 1897. évi julius 20. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 464.1. eln. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi junius 18-án 3465 eln. sz. alatt kelt rendeletem hatályon kivül helyezése mellett tudomásul vétel és közzététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a boszniai és herczegovinai országos kormány f. év julius 3-án kelt 85678. sz. hirdetménye szerint a következő intézkedéseket léptette életbe. I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Boszniába és Herczegovinába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: Árva és Pozsony vármegyéktől. II. Ragadós száj és köröm fájás miatt sertéseknek és kérődzőknek szarvasmarhák, juhok és kecskék Boszniába és Herczegovinába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: Abauj Torna, Borsod, Hajdú, Hont, Huayad, lvolo/.s, Nódrád, PostPilis-Solt Kiskun és Tolna vármegyék területéről. III. Sertésvész miatt a sertések bevitele Boszniába és Herczegovinába Magyarország egész területéről lilos. dudapesten, 1897. julius hó 16-án. A miniszter megbízásából Bárdosy Jenő s. k. Szabolcsvannegye alispánjától. 12372. K. 1897. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Pátroha községben Molnár István otlani lakos egy drb lova rühkór miatt 30 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1897. julius hó 20. Mikecz János, alispán. hová unokafivére, egy pirosképU huszáröukéntes kisérte őket. — Csakugyan érdekes volna tudni, hogy ragyogó pályafutása alatt, melyik volt a legkedvesebb szerepe, grófné? Éí a miniszter kezébe vette theás csészéjét s előre hajolt székében, szemben a művésznővel. A szép asszony pár másodpereiig merőn nézett a kérdező arcába, aztán kissé hátra szegezte f'jét és sötét szemeivel álmodozva merült a függőlámpa világába, mintha kutatna emlékeiben. A társaság kíváncsian várta a választ. — Elmoudjam hogy melyik volt a legjobb szerepem? A művésznő mosolygof. Ili megígérik, hogy végighallgatnak . . . . ? és eleugedik, hogy évszámmal kezdjem. Egy ideje nem szeretek dátumokról beszélni. Ha itt volna Káros L;nke, az én legkedvesebb ellenségem és pályatársuóm, hozzátenné, hogy: még pedig jó ideje. (Pedig igazán uem vagyok még olyan idős, mint a minőnek ó állit.) E ég az hozzá, hogy történt valamikor. Már itt voltam a fővárosban, sőt már ösmert is mindenki és szerettek is egy kicsit. Közvetlen a ,Szép Ileléná" -ban elért nagy sikerem előtt volt, a mikor az ifjúság kifogta a lovaimat és haza húzott a lakásomra. E^y borús novemberi délután, nagyon jól emlékszem, odakünn havas eső esett, egy uj színpadi toilletteinet próbáltam föl, melyet az nap hagyott ott a szabónóm, távollétem alatt. Akkor még a Sindorutezában laktam. Komornám nem volt odahaza s egyedül öltöztem. A toillette egy fraoczia pórnő egyszerű nyári ruhája volt, köténynyel s kaczér kis fehér főkötöve'. Valami csekély igazitni >aló volt a ruhán, a lány soká késett és én kimentem a szobájába. Egyszer csak c-eugetnek. Sietek ajtót nyitni, abban a hitben, hogy Lujza érkezett meg, a mikor egy szerény megjelenésű szőke ifjú ál) előttem. Nagyon bátortalan volt szegény. Még most is magam előtt látom, fehér arczával, kék szemével, kaczkiás kis szöszke bajszával ünnepélyes, bár kissé kopott, fekete ruhájában. — Kit keres? kérdém türelmetlenül. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.
