Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-25 / 30. szám

„IN "V I IC V I l> I> Béla, Schwarcz Lipót, Várady Andor. Belépti dij: család jegy 2 frt, személyjegy 1 frt. Felültizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatuak. K>zdete d. u 4 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a nagyveidéglő dísztermében fog megtartatni. — Az Ubrik Borbála rémes históriájára emlékeztető eset foglalkoztatja pár nap óta a rendőri halóságot. Följelentés érkezett ugyanis a rendőr-kapitánysághoz, hogy az orosi szőllő egy földházában, beszorítva egy ládába egy teljesen meztelen fiatal leányt tartanak. E följelentés folytán Kovács P. l'ál rendőrtanácsos — idegen határbeli beavatkozásról lévén szó — n hány csendőr kíséretében kiment a helyszínére s a följelentésben meghatározott helyen csakugyan meg is találta a fiatal, 17 éves leányt, összezsugorítva egy 1'/, méter hosszúságú ládában, teljesen meztelenül s úgy feküdve ott a láda csupasz fenekén. A leány, mint a vizsgálat kiderítette, teljesen hülye, beszélni nem tud s Német József vasúti kalauznak a gyermeke, ki havi ti frt tartásdijat fizet érte az illető szőlő tulajdonosának. A hatóság egyelőre gondoskodott róla, hogy a szerencsétlen leány megfelelő ellátásban részesüljön s fölvéve az esetről a jegyzőkönyvet, bizonyára nem togj-a elmulasztani, hogy a bűnösök megtorlásban részesitessenek. — Dalestély és tánczinulatság. A dadai-felső járási felekezetnélküli népnevelési egylet, saját alaptőkéje gyarapítására, Gáván a Tiszaparton, aug. hó 8-án, a tiszamenti dalárda közreműködésével dalestélylyel összekötött táncsmulatságot rendez. Belépti dij: szeinélyenkint 2 korona, családonként 4 korona. Kedvezőtlen idő esetére védett helyiségről a rendezőség gondoskodik. — Eledelek, — ezek között halpaprikás és nyárson sült hal, valamint italok a helyszínén mérsékelt áron lesznek kapöatók. - Vizsga-letétel. Galgóczy József vármegyei számtiszt, az államszáinviteli vizsgát, a budapesti államszámviteltani vizsgáló-bizottság előtt sikeresen letette. — Előmunkálati engedély meghosszabbítása. A kereskedelemügyi miniszter dr Biuer Mór ügyvéd, budapesti lakosnak, az engedélyezés alatt álló szatmárfehérgyarmati helyiérdekű vasút Fehér Gyarmat állomá sától Matolcs, Tunjog és Kocsord irányábm a nyiregy háza mátészalkai helyiérdekű vasút Mátészalka állomásáig s innét S-Pályi, Nagy Dibos, Vitka, Vásáros-N Iraény, Gemzse, Kis Bika, Nagy Bika és Anarcs érintésével a magyar kir. államvasutak Kis-Várda állomásáig, továbbá ebből a vonalból kiágazólag Vásáros Náménytól Gergelyi. Tákos, Csaroda, Surány és Antély irányában a magyar kir. államvasutak Beregszáz állomásáig veze tendó helyiérdekű, gőzmozdonyu vasútvonalra a mult évi május hó 19 én kiadott előmunkálati engedély érvényét a lejárattol számítandó további egy év tartalmára meghosszabbította. — Tűz volt a héten hétfőn városunkban. A kótají utcza végén Lenthorszki gazdaember nádas háza gyulladt ki. A tűzoltók gyorsan megjelentek az égés színhelyén s a tűz tovább terjedését megakadályozták. — Eskü a borivás ellen. Egyik délinagyarorszá

Bi városban történt meg, hogy agör.katb. lelkész megeskettette híveit a temdlomban, hogy három évig nem isznak semminemű szeszes italt. A consum és az ital mérési adók bérlői a pénzügyminiszternél panaszt emeltek a lelkész ellen s arra kérték a minisztert, hogy mentse fel őket a szerződés alól. A pénzügyminiszter erre átiratot intézett a vallás- és közoktatási miniszterhez, melyben kérdi, hogv megvan e engedve a lelkésznek, hogy híveit eskü alatt kényszerítse a szeszes italoktól való megválásra. — A helybeli ev. ref. egyház úgynevezett paptanya földje haszonbérbe kiadó, az árverés folyó évi augusztus 1. napján délután 3 órakor fog megtartatni az egyház hivatalos szobájában. — Valódi székely fenyőpálinkáról (Borovicska) szóló, mai számunkban levő hirdetést t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. — ismeretlen öngyilkos. (Jáva község határában a napokban egy rongyos ruházatú, 50 év körüli férfi felakasztott holttestét találták. Hogy ki volt ? kutatja a hatóság. — „Margit emlék" czím alatt Rdcz Károly, a Benczy Gyula zenekarának prím hegedűse zenemíívet írt mely már nyomtatásban is megjelent. — Megveszett sertés. Jármy László vármegyei tisztviselőnek egy sertését a mult hó 30-án megmarta a veszett kutya. A szegény állaton a napokban kitört a veszettség, ugy hogy el kellett pusztítani. — Dohánystatisztika. Az állam polgárai minden nap megveszik a maguk portorikóját, kubájat, britanní káját, vagy trabukóját, minden évben elfüstölik a p ínzüket és az állam minden évben kiadja a maga kis statisztikáját erről a töméntelen sok füstről, amelylyel talán még a napot is el lehetue homályosítani. É> miudig kitűnik, hogy egyre többet füstöl az emberiség. A tavalyi statisztikát most adta ki a dohányjövedéki igazgatóság, amely kedvezőnek mondható. E s-zeriut a regalitászból elfogyott: 1,244.300, az apadás a mult évhez képest 19-2%, trabukó 3,869 000 többlet 46% bríttanika 6,511 000, apadás 2-9'Yo, uj kiállítási operászt 102.000, kuba portorikó (5 krajezáros) 21,342 000, apadás 8 2%, portorikó 16,833 600, többlet 12-2%. virzsinia 5,667 450, apadás 8 2°/o, régi, a forgalomból már kivont vevey összesen csak száz darab fogyott el. Kiszíttak összesen 120 454-150 darab szivart. Tavaly pedig 124,422.750 darab fogyott el. A czígaretták közül hölgy fogyott el a legtöbb: 43,727 200 darab. Utána a magyar czigaretta következik 41,488 500 darabbal, virzsinia czigaretta 27,574-200, herczegovina 16,801000, dráma 16,758 600 szultán 9,862 150, jenidge 8,146 800, sport 7,181-550 Elfogyott összesen 175,269 600 darab Cíigaretta, míg tavaly csak 164,351 050. — Szilágyi Sándor és a magyar Nemzet Története. Az „Athenaeum" r. társaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története' cz. tízkötetes nagy munkát, melyből most jelentek meg a 111. 112. és 113 ik füzetek, ujabb kitüntetés érte abban.a meleg ováczióbau, a melyben Szilágyi Sándort „A magyar nemzet történetének" szerkesztőjét részesítették születésének 70 ik évfordulója alkalmával. Az e

0ész tudós világ figyelme Szilágyi Sándor, a magyar történeti irodalom legkiválóbb ktpviselője felé irányult, ki immár több, mint ötven éve muukálkodik a történetírás terén és munkás életének valóban legszebb koronája lesz ez „A magyar nemzet története* czimü milleniumi munka, mert ebben Szilágyi Sindoi összegyűjtve, feldolgozva, kritikailag rendezve nyujija a hazai történetirodalom összes nagybecsű vívmányait, a mely. kuek eléréseért annyi sok jeles törté nettudóssal egyetemben talán mégis Szilágyi Sándor tett legtöbbet Ő ugyanis nemcsak maga irt tzakadatlauul, de e^y egész történetírói nemzedéket nevelt, kik aztán S?i lágyi Sándor utmutatása szerint kezdték és támogatása mellett folytatták sikerekben g.izdag pályájukat. Ennek a nagy triuukáuak irói közül is jelentékeny rész közvetlen Szilágyi Sándor iskolájából került ki; a többiek pedig, mind magasau felül álló történetírói tekintély körül csop irtosulnak most az ő szerkesztősége alatt. Szilágyi Síudort különben ennek„A magyar nemzet történetének* szerkesztése alatt már a harmadik nagyobb kitüntetés érte. Tavaly a bécsi iu lományos akadémia választotta meg tagjai sorába. E'iben a nagy kitüntetben eddig ma gyar ember vajmi kevés része-ült. Ei is bizonyi'ji azt, hogy Síilágyi Sándor történetírói tekintélye még a ha tárán kívül is megtartja fényét. Nyomban követte ezt a kitüntetést a királyi kegyelem és elismerés megnyilatkozása, midőn Ő Felsége Szilágyi Sándort miniszteri tanácsosi czímmel és jelleggel ruházta fel. Mi pedig valóban uem kívánhatunk jobbat az agg tudósnak, mint hogy legjobb munkaibiró erejében és páratlanul álló munkakedvének csorbíthatatlan megőrzésével fejezze be ennek „A magy ir nemzet történetének" szerkesztését és érje meg annak minél több kiadását. — A műtrágyák szerepe csalainádé termelésnél. A műtrágyák forgalma napról napra növekszik; haszuálja azt ma már boldog, boldogtalan, vagy hogy a valóságnak megfelelő kifejezéssel éljek: használják a legutolsó parasztok is. Hogy jól vau e ez így, avagy roszszul? e kérdésre azt hiszem minden értelmesen gondolkodó gazda ugyanazon feleletet adja: jól, ha azok okszerű alkalmazása mellett az istálló trágya növelésére és alkal mazására is kellő, helyesebben fősúlyt fektetnek, rosszul: ha utóbbiak teljesen mellőztetuek. — Mert hiszen mi a műtrágyázás czélja? — az, hogy pótoljuk vele azon hiányokat, melyek az istálló trágya alkalmazásával s legtöbb esetben helytelen alkalmazásával felmerüluek. Kik köve.nek el legtöbb hibát a trágya kezelésénél s a trágyázás keresztülvitelénél 3

J/a részben éppen azok, kikre fennt is hivatkoztam, u. n. parasztgazdák. Jogos tehát, hogy a mű rá^yák használata ma a társadalom ezen rétegében is mindinkább terjed, s kívánatos is, hogy terjedjen, de hozzá teszem: mindig az észszerüség, ós okszerűség szem előtt tartásával. Az elmúlt őszszel egy megyebeli parasztgazdával beszélgetvén, dicsekedve említette, hogy egy mű rág) a kereskedéssel foglalkozó űri ember ajánlatára beszerzett néhány kilogramm trágyát s elhintette azt csalamadéra. Kerdésemre, hogy miért épen csalaraádéval kezd mű-rágyázási kísérletet, midőn az jövedelmezőség tekintetébeu a legkevésbbé mutatkozik alkalmasnak, azon választ nyertem, hogy cialamádéja rosszut kelt ki s nem akarván azt kiszántani s újból elvetni, ezt a költséget inkább műtrágyára fordította t meg nem bánta, inert vetése egészen helyreált, sőt többet kaszált le, mint más évben. A használt műtrágya chili salétrom volt. Két katasztrális holdra 80 kilogrammot szórt el május dereka tájin, tehát a vetést követő har madik héten. — Kiszórás előtt a fejlődésében hátramaradt, s a rossz időjárás következtébeu megcserepesedeti talajon levő csalamádét megtogasoltatta. — Kiszórás után egy jótékony eső következett s-május 25 ike körül csahmádéja már oly szép volt, hogy a sikert bizton remélte. — Il-unényében uem is csalatkozott, mert a két holdrol 54 szekér csalamádét vágott le. Ezen a chilisalétromnak tálajdouitható eredmény eléggé megdönti azou állítást, hogy csalamádé alá műtrágya nem való. — II isználhatjuk azt bátran épp úgy, mint bármely más növénynél, c ak hgyünk tekintettel a gazdaság viszonyaira. — Ha például csalamádé utáu búzát vetDéuk, ugy leghelyesebb lesz ainmon szuperfoszfátot vásárolui. 250 kilogrammnak holdaukénti elszólása igen j) hatással lesz az ütóveteméi.yre. — Épp ugy helyén lesz a szuper foszfátnak alkalmazása akkor is, ha a csalamádé mint zöldugar termeltetik, s gabonát vetünk u'ána. — Egy konkrét esetre hivatkozhatom u'.óbbit illetőleg, a midőn is összehasoniiiható termelési kísérletnél a 230 kgramm szupirfoszfáttal trágyázott c.alamádé zöldugar u'án következett rozs 650 literrel adott többet, mint az, melynél a rozs istálló trágyával közepesen ti ágyázott földbe került. Kivánatos volna, ha több mű rágyázási kísérlet tétetnék csalamádé alá mert alig egy-két adat áll ez ideig rendelkezésre. Magyarország három részre oszlása. Az , Atheuaeu'ii* r. társaság kiadásában megjelenő „A Magyar Nemzet Története" cíimű tiz kötetes nagy munkának (milleniumi kiadás) ötödik kötete most hagyta el a sajtót. C'.ime: .Magyarország három részre oszlásának tör téuete 1526—1608." Irta dr. Acsády Ignácz. Ebben a muukábau Acsády Ignácz a történetirodalom legújabb vívmányainak felhasználásával, magukból a legközvetlenebb kútfőkből, az okiratokbó

1, egykorú feljegyzésekből, diplomácziai és udvari levelezésekből, melyeket nem régiben tártak fel történetbuvárok előtt, mondja el ennek a hazánk történe'ében legsúlyosabb, legyászosabb ideszaknak történetét az 1526 diki mohácsi vésztől II. Mátyás király tróuralépéséig. Magyarország végromlásának, három részre oszlásának fokozatos menetét látjuk előt tünk elvonulni oly vonzó, oly eleven leírásban, mintha c<aku,'yan megelevenednének, feltámadnának előttünk ennek a mozgalmas kornak szereplői, hogy fényes, avagy gyászos szeri peiket újra eljátszszák. Bámulatos szorgalommal és igazán nagy szereuciével gyüj'ötte ösz sze Acsády Iguácz az erre a szomorú korszakra vonatkozó történeti adatokat és emlékeket, a melyek alapján aztán hatalmas tollával megrajzolja ezt a korszakot oly hiven, akkora poutossággal, hogy ebből a nagyszerű kép bői, a romboló állami katasztrófák és a gyászszal, vérontással, pusztulással teli ett nemzeti szerencsétlensé gek korának megkapó ecseteléséből talán egyetlen tollvonás sem hiányzik. Acsády előadása könnyed, keresetlen és rendkívül világos; ezen nagy előnyök mellett a kötet elevenségét csak fokozzák azok a rendkívüli érdekes szövegképek, a melyekből majdnem minden lapra esik egy-egy. továbbá a pazar fény nyel kiállított nagyszeiű műmellékletek. Ezek egyszersmind a kiadó Athenaeum r. társaság példa nélkül álló bőkezűségét és áldozatkészségét is hirdetik. Az önálló műmellékletek száma negyveure rug és számos olyan képes ábrázolat van közöttük, a melyek most kerülnek először a nagy közönség elé,'azokból a családi és udvari kincstárakból, a hol ed dig' rejtegették. Ez a kötet külőmben bizonyos szempűDtból forduló pontot képez ennek a nagy munkának kiadását illetőleg, amennyiben ezzel a kötettel előttük áll a műnek fele, teljesen befejezve arra az időre, a melyre előre jelezve volt. Ez a körülmény egyszersmind biztosítékul szolgál a jövőre, hogy a munka további öt kötete, melyből külömben már keitó füzetekben java részben megjelent, szintén az előre jelzett időben be lesz fejezve. Ez az ötödik kötet az eddig megjelent kötetekuek megfelelőleg rendkívüli díszes félbőrkötésben minden hazai könyvkereskedésben kapható. Ára 8 frt. — A táviratfeladás megkönnyítése. Hogy oly pistahivataloknil is l«üesseu táviratokat feladni, ahol táviróhivatal nincs, a zárt levelezőlapokhoz hasonló alakú, záiható ,,'áviratlapjk" vannak forgalomban. Iiy táviratlapok kaphatók minden pjsta- és táviróhivatalnát darabéként 31 krajezárért s fjlh iszni'b itók a raigyar korona területén bárhol, Európi bármely államiba szóló tXviratok feladásánál. Azokra nézve, akik távíróval uem bíró helyeken laknak, a táviratozási e távirat-lapok használata megkönnyitti, mert bármely postahivatal elfogadja, s a legelső pjstainditással küldi el a legközelebbi taviróhivatalához express-levelek* módjára és díjmentesen. — „Jön a hajnal." Ez a c/.ime Abonyi Árpád legújabb regéuyének, mely az „Athenaeum 0 vasótárá ban" most megjelent. A jelenlegi társadalmi életből meríti tárgyát Abonyi Árpád és rendkívüli eleven leírásában mind mind megjelennek előttünk kortá*aink tipikus alakjai. De míg a való életben egyszerűen csak az eseményeket látjuk előttünk lefolyni, de azoknak indító okai többnyire rejtve vannak előttünk, addig Abonyi Árpád az ő páratlan jellemfestésével oly közel férkőzik az emberek érzelmi és értelmi világához, hogy regényének egyes alakjait valósággal lelep'ezi előttünk. Innét van, hogy egyes alakjai eredetiségükkel igazán meglepnek bennüeket és oly csodálatosan vonzók lesznek. Ilyen mindjárt a regény egyik főrendezője, Szellő Ignácz ur, Steiu báró magáutitkára, a .Potykák" czimü rapsodia szerzője, kiben az ilyen magántitkár fajta emberek ős tipu-<a van megörökítve. De maga Steiu báró is igen érdekes alak, ki annyira gondtalanul él, hogy magántitká rának kell folyton útbaigazítani, hogy kiről, miről ós mit akart beszélni. Persze ebből sok derült jelenet keletkezik. Különben az egész kötet istenáldotta derült humorral van megírva, mely néha még a komolyabban induló bonyodalmakat is, a melyek roppmt leleményességgel vannak összeállítva, egyszerre csak felderíti, mint mikor a nap a fekete felhők közül kitör A rendkívül érdekes és mulattató kötet ára szép, piros vászon kötés ben 50 kr. Kapható miuden hazai könyvkereskedésben. — Utazási ösztöndíj iparosok részére. A nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi miniszter a .Pesti Magyar kereskedelmi bank" által tett 15,000 frt alapítvány ösízeg kamataiból a folyó évre esedékes 675 fitos ösztöndíjra pályázatot hirdet. Az össztöndij elnyerése iránt oly ipirosok folyamodhatnak, kik a budapesti vagy kassai állami ipariskolát jósikerrel végezték, mely körülmény iskolai végbizonyitványnyal igazolandó. A folyamodványban megjelölendő azon specziális ismeret, melynek elsajátítása, vagy tovább tanulmányozása végett az illető e tanulmány utat megtenni szándékozik. Csarnok. Gyóuás. (Elbeszélés a katonai életből.) Beiukkoltunk,— hogy három kalendáriumnyi időt kiszolgáljunk a hazáért és királyért — adózva életünkkel, vérünkkel, — „DoppeIrayen-"ben vezetett fel s állított meg bennünket a .kanczelláría" ajtajánál „káplár űr Harda". — A vegyes, tarka sereg tizedrésze sem tudta még mi az a doppelrayen, — de katonájéknál ha valamely csapit osztály vagy zug hivatalos kirukkolásban van, — másként, mint doppelrayenben vagy rayenben, — nem szabad masírozni. A gyülekezés a nagy kaszárnya udvarán történt. Ott lökdösött ősszé (felállításról még szó sem lehetett) bennünket a káplár úr négyes csapatba, onnan kullogtunk D . . . századparancsnok űr kegyelmes szine elé. Ez miután a tarka-vegyes csapat felett a rövid szemlét megtartotta; kiadta a parancsot: .felszerelni'! Erre átmentünk a folyosó másik oldalán lévő .magazinba", ott kapott mindegyikünk — megkezdve a 365 folttal kiczifrázott kitli, 3 kiló róstélyos megsütéséhez szükséglendő zsírtartalmú kukoricza nadrágtól — a „bindungs dtckli" ig mindent, a mire csak egy gyalogosnak szüksége van. S miután fálig-meddig átöltözködtünk, fél katona, fél c/ibil pozíturában, „ohneschrittel" ki egykedvüen

) ki félve,ki szomorkodva — bevonultunk csapattestüukhöz. „Itt jönnek a buudások" kiáltással fogadtak az öreg szenvedők szállásunkon, — a hol a csapat 20—30 emberből álló kisebb csoportra oszolva, — ki ki a maga századjához bevonult. Most következett a szállás elfoglalása. — Mindegyikünk meghódított magának egy jól kipustokozott, szálra izsákos ágyat. — Az öregek — jó áldomás reménységének f jében — kikészítették, az az kitömték szalmazsákunkat „vorschrif osau", gyönyörű téglány alakban, hogy az első éjszaka pihenjük ki magunkat — nyugodtan. Huszonheten voltunk a buu lások közül beosztva a 4 ik vitéz compániához. Élethivatásunkra nézve nagyou különbözők. — Én, mint nevelő (jogezimvesztett) Koller barárom gazdász, Augyal Jóska pedig segédjegyző. — E triumvirátusból