Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-18 / 29. szám

áVIII. évfolyam. 29, szam. Nyíregyháza, 1897. julius 18. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAP JA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. -$CTJ Előfizetési feltételek: poftán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanit> uraknak egés'. évre csak két forint. A lap szellemi rési ét képező küldemények. a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó- ~ ~ «<™ •»=«•»» «'"»« Minden négyszer hisábozott petit sor egysi r lamlásolc Jóba Elek kiadó-tulajdonos f "ffTwi " >e™lek csak umert kez ktol köílése ­r> kr.; többszöri közlés esetében t kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám ° g! ,, ," ' . ., , kincstári bélye Bdlj fejé ;en. minden egyes hir­,... A kéziratok csak rilágos kiv inatra s az detes után S0 kr. fizette ik. (JanoszKy nazj intezendok. illető költségére küldetnek vissza A nyiit-térl közlemények dija soroakiot :(0 kr l£fdetósek elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A V által Budipesten, Hiasenstein és Vjgler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamin t Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn &. Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész. 12242. K. 189 7. S/.abolcsvármegye alispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye törvényhalósága az alább közöli tárgyak elintézése czéljaból folyó évi julius hó 24-ik nap­ján délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a bizott­ság tagjait tisztelettel meghivom. Nyíregyháza, 1897. évi julius hó 16-án. Főispán úr megbízásából: Mikccz János, alispán. Tárgysorozat: 1. A m. kir. belügyminiszter 46014/9^ sz. leirata 3 uj állatorvosi állás rendszeresítésének engedélyezése tárgyában. 2. A m. kir. belügyminiszter 18237/97. számú le­irata a kis-várdai közkórház-alap részére a milleniumi alapból engedélyezett 5000 Irinyi kamatmentes kölcsön­nek jóváhagyása tárgyában. 3. Zemplénvármegye közönségének átirata, melyben a főispáni beiktató közgyűlésen résztveit Dokus Gyula főjegyző szives fogadásáért köszönetét kifejezi. 4. Küldötlségi jelentés a millenium alkalmából a vár­megye nevezetesebb pontjain felállított emlékművek le­leplezési módozatainak megállapítására vonatkozólag. 5. A vármegye közigazgatási bizottságának megkere­sése a difteritis elleni gyógyszeruin alkalmazása tárgyában beadott főorvosi előterjesztés és egészségügyi bizottsági javaslat alapján a in. kir. belügyminiszterhez felirat inté­zése tárgyában. 6. Küldöttségi jelentés a törvényhatósági kövgyűlés munka feladatai egy részének járási bizoLtságokra leendő átruházása tárgyában. 7. Alispáni jelentés Velenczey István közig, kiadó­nak, Divixi Lajos kórházi gondnoknak és Krúdy Béla közp. Írnoknak betegség folytán történt szabadságolásáról. P. Alispáni előterjesztés a járási faiskolai felügyelői állások rendszeresítése s azok betöltése ügyében szükséges felhatalmazás iránt. 9. Alispáni előterjesztés a szarvasmarha, sertés és juh tenyésztésről szóló szabályrendelet megalkotása ügyében. 10. Alispáni előterjesztés a pásztorokról szóló sza­bályrendelet megalkotása ügyében. 11. Alispáni előlerjesztés a mezőőrök- és hegyőrök­nek a büntetéspénzekben való réczelletése kérdésében alkotandó szabályrendelet iránt. A „NYIRVIDEK* TÁRCZAJA. „Nyíregyházai" vagy „nyíregyházi"? Már több mint egy évtized óta fennakad a váro­sunkban lakó ember tolla irásközben, amidőn azt kell leírnia, hogy valaki, vagy valami ide való. Szinte hallani vélem a magukban töprengőket, kérdezve önmaguktól: hogy is irjam már no: nyíregyházai vagy nyíregyházi? így is, úgy is irják, hát iroin én is, hol nyíregyházai, hol nyíregyházi. A nagymérvű bizonytalanság, ingadozás e kér­dés körül kétségtelenül fennáll már régnn. — Innen van, hogy mindennemű iromány, nyomtatvány és sajtó­termék, mely ezen tanulmány homlokára irott sza­vak használatára volt és van utalva, csak úgy tarkállik a nyíregyházai és nyíregyházi variálásától. Innen van, hogy ez a dualismus belopódzkodott ínég városunk mil­lennáris monographiájába is — pedig meggyőződésem, hogy Geduly Henrik, szerző barátom tudtán és akaratán kivül van ez így — és becsempésződik a most készülő szabolcsmegyei monographiába is, ha azok, akiket a dolog illet, idejében nem tesznek róla. Midőn én legjobb akaratom és ludasom szerint ezen kérdésre némi világosságot óhajtok vetni, minden kétség kizárása szempontjából mindjárt ilt kinyilatkoz­tatom, hogy a nyíregyházi mellett foglalok állást, mert használatra egyedül ez jogosult és mert e mellett szól­nak az alább következő összes indokol;. A „nyiregnházai" egy minden szükség és ok nél­kül a nyolezvanas években Injánál fogva előrántott, kellemetlen hangzású, hibás képzésű kifejezés. 12. Alispáni előterjesztés a birtokhatár megjelölé­séről szóló szabályrendelet megalkotása ügyében. 13. Tisztiügyészi javaslat a Nyir-Adony községben foganatosított községi tisztújítás eredményének felül­bírálása iránt. 14. Tisztiügyészi javaslat Keék, Beszterecz, Karász és Keres községek birtokosainak a nyomásos gazdálko­dási rendszer fenntartása ügyében hozott határozatára. 15. Tisztiügyészi javaslat Levelek község birtokos­ságának a nyomásos gazdálkodási rendszer fentarlása ügyében hozott határozatára. 16. Tisztiügyészi javaslat Thass község birtokossá­gának a nyomásos gazdálkodási rendszer fentarlása ügyében hozott határozatára. 17. Tisztiügyészi javaslat a Kis- és Nagy-Báka községek birtokossága részéről bemutatott szervezési szabályrendelet jóváhagyása iránt. 18. Gr. Vay Ádám és Gr. Pongrácz Jenő biz. tagok köszönő iratai a vármegye közönségének üdvözléséért. 19. Vásárvám szedési jog gyakorlatára vonatkozó szabályrendelet. 20. Az orosi jegyzőválasztás elleni felebbezés el­intézése. 21. Nyíregyháza város képviselőtestülete által az Okolicsányi-féle birtok megvásárlására vonatkozólag ho­zott határozat felülbirálata. 22. A kisvárdai kórház igazgatóságának 1196/97. számú előterjesztése a Sí. Révész Miksa elhalálozása és Rácz István elköltözése folytán megürült kórh. választ­mányi tagsági helyek betöltése tárgyában. 23. A vármegye községeinek 18'J6-ik évi ebadó számadása. 24. Szabolcs, Balsa, Báj, Beszterecz, Encsencs 1896., K.-Kálló 1895., N.-Báka, Gemzse, Gégény, Gyüre, Roliod, Rakamaz, Berkesz, Berencs, Tardos, T.-Ladány, Bal­kány, T.-Lök, Jákó, Eőr, Nagyfalu, Hugyaj, Kemecse, Lövő, T.-Bűd, Szt-Mihály, Tímár, Ajak, Anarcs, Bog­dány, Bököny, K.-Semjén, Csobaj. Nyir-Bakta, Nyir­Lugos, Vaja, Vencsellő, Lórántháza, Pátroha, T.-Kenéz, T.-Dob, ibrány, Pazony, Pthrügy, Ny.-Adony, Ny.-Acsád, Buj, N.-Varsány, Kis-Varsány, Ny.-Beitek, Téth, Domb­rád, Székely, Jéke, Bogál, Kótaj, Kékese, Karász, Kis­Várda, Mihálydi, Napkor, Oros, T.-Eszlár, Polgár, T.­Dada, Kenézlő, Zalkod, Viss, Thass. Veresmart, Dögbe, Szakoly, Gelse, M.-Pócs, Berezel, Papp, Mándok, Nagy­Kálló községek számadásai. 25. T.-Ladány, Polgár rendes, T.-Lök, Balkány, Bogdány, Szt-Mihály községek pót köllségelőirányzatai. 26. Somlyódy János szolgabíró kérelme hat heti szabagságidő engedélyezése iránt. Felszínre hozta pedig akkor egy — ma már nem létező — helyi lapszerkesztőség nyelvújító mániája. — Azelőtt nem ismerte, nem hallotta azt senki soha. Mert fel vagyok hatalmazva Leffler Sámuel bará­tom által, aki az elmúlt években azon nagy mennyiségű irathalmazt rendezte, mely a városi levéltárban mintegy másfélszáz év alatt összegyűlt, fel vagyok hatalmazva — mondom — annak kinyilatkoztatására, hogy ezen egyenként átnézett okmányok egyikében sem fordult elő a nyíregyházai. Mit akait hát itt az indigena? Én és tanártársaim már bölcsőjénél elitéltük a jö­vevényt és hogy álláspontunkat biztosabbnak tudjuk, egy tekintélyes szaklapnak is kikértük véleményét e tárgyban; de az oly felületes, semmitmondó ibis-redi­bis-féle választ adott, hogy abból bizony okulni nem lehetett, mindössze néhány példa felsorolására szorít­kozván. Különben pedig a szaklapokban nyilvánuló véle­ményről úgy is csak kevesen vehetnek tudomást, azért választottam ezen, — igazán házi — kérdés tisztázására az ez évi gymnasiumi értesítőt, mert ez állal a tanít­ványok és azok szülői közvetítésével sok oldalról hozzá lehet férkőzni városunk és megyénk érdekelt társadal­mához. Ahol és amidőn ezen altalam felvetett kérdés, be­széd, vagy megvitatás tárgya volt, két irányt észleltem a ,nyíregyházai"-1 pártolók között. Az egyik irány hívei így érvelnek: miért nem mondjuk, hogy kassi, szabadki, orsovi, pápi, csábi . . . slb? Budát meg — mini legnyomósabb érvel — egyikök sem hagyja el. És bár ezen érveket sokszor intelligens egyének hangoztatták, vitatkozni velők, ha lehet is, na­gyon nehéz, mert nem tudják, hogy az elősorolt város­2316/897 K. Pályázati hirdetmény. Tisza-Lök községben, rendszeresített jegyzői írnoki állás, lemondás folytán megüresedvén, ezen állásra mely 400 frt készpénzfizetéssel van egybe kötve, ezennel pályá­zat hirdettetik. Felhivatnak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy képzettségüket igazoló, okmányokkal fel­szerelt kérvényüket alól irt elöljárósághoz folyó 1897. én augusztus hó 1-ső napjáig adják be, mert a későbben érkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Tisza-Lökön, 1897. évi julius 3-án. Borbély Sámuel, jegyző. Bodó János, biró. Szabolcsvármegye alispánjától. 11560. K. 1897. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Kanyár es Kékese egy körjegyzőséghez tartozó köz­ségekben a jegyzői állás megüresedvén, a pályázati hir­detményt ezennel közhírré teszem. Nyíregyháza, 1897. julius 7. Mikccz János, alispán. 4740/1897. K. Pályázati hidctinény. Sz.abolcsvármegye kis-várdai járásához tartozó s megüresedett kanyári körjegyyől állásra ezennel pályá­zatott hirdetek és a választás határidejét f. évi szep­tember hó 7-ik napjának d. e. 10 órájára Kanyár köz­ség — mint székhely — házához tűzöm ki. Felhivatnak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1886 évi XXII. t.-cz. 74 §-a, illetve az 1883 évi I. t.-cz. 6 §-a alapján minősítésük s alkal­mazásukra vonatkozólag szabályszerűen felszerelt pályá­zati kérvényüket hozzám a f. évi szeptember hó 4-éig mint záros határidőig beadni el ne innlasszák, mivel a kéíőbb érkező kérvények figyelembe nem vétetnek. A körjegyző javadalmazása: 1. 550 frt. évi fizetés. 2. 45 frt irodai átalány; 3. 40 frt fűtés és világítási átalány; 4. 55 fi t lótartási átalány ; 6. Természetben lakás; 7. 5 hold föld haszonélvezete; 8. Magán munkálatokért szabályrendeletileg meg­állapított dijak. Kis-Várda, 1897. julius hó 5-én. Angyalossy Pál, főszolgabíró. nevek utolsó „a" betűje azoknak oly lényeges alkotó részét képezi, hogy az a szó jelentésének teljes meg­semmisülése nélkül el nem hagyható; míg ellenben „Nyír­egyházadnak ugyanazon betűje csak (egy-birtoku, har­madik személyü) birtokrag, amelynek elhagyása után is megmarad a szónak előbbeni értelme, jelentése. Ilyen nyelvtani ismeretek hiányában azután nem csoda, ha az illetők a dolog megértéséhez nem birnak sem kedvvel, sem türelemmel. De még az ilyen ragozatlan, „a" vagy „e u betűn végződő községnevektől is gyakran elhagyja a véghang­zót szójárásunk. Teszi ezt valószínűleg azért, hogy az „i"-nek hozzájuk csatolásakor mintegy elkerülje az ai, ei (több birtokú harmadik) személyragok létesülésél, pl. berzéte-i helyett mondják berzéli, piricse-i „ „ piricsi, litke-i . , litki. kemecse-i , , kemecsi, bátka-i „ , bátki, várda-i , , várdi, bakla-i , . bakti, stb, pedig — ismétlem — ezeknek utolsó hangzója nem rag. — És vájjon ki mondaná magyartalannak ezeket: Bátki Tercsi, várdi járás, bakti vásár stb. A ,nyíregyházai"-t pártoló másik irány álláspontja már komolyabb", figyelemreméltóbb, mert elvi. Ez azon meggyőződésre és oly nyelvi törvény letezésere támasz­kodik, hogy: „a tulajdonnév olyan nenyuljhozzam virág, melyen a szóviszonyitas- és képzéskor semmitele vál­toztatást, módos'lást, vagy csonkítást elkövetni nem • szabad." Ha ilyen szabály, melynek létezesehez kétség nem férne, valóban léteznék, az előtt megkellene hajolni; de én igyekeztem daczára sem nyelvtulományi könyve^ Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva,

Next

/
Thumbnails
Contents