Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-18 / 29. szám

Y I R V 1 D E K« Villamos vasút a Sóstóra. A magyar kir. kereskedelemügyi miniszter a „Kész vény társaság villamos és közlekedési vállalatok számára" budapesti czégnek a magy: kir. államvasutak Nyiregyháza állomás tói kiindulólag Nyiregyháza rendezett tanácsú város belterületén át a Sóstó-f'ürdöig vezetendő b. é. szabványos, esetleg keskeny vágányu villamos vasút vonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta Ez az esemény csendes városi életünknek a lefolyt héten a legnagyobb szenzácziója. Hogy a Sóstóra vezetendő villamos vasút épitéséhez szükséges előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi miniszter megadta, — nem különös jelenség. Nálunk ez igen könnyen megy. Kérjeu bárki is ily engedélyt vicinális voualakra; az épités többé-kevésbbé kimutatott garantiája mellett a miniszter minden bizonynyal szaporítani fogja a privilégiumok, s privilegizált médiumok elég nagy számát. Hogy a szóban forgó előmunkálati engedély egy oly vonalra vonatkozik, amely a vasúti állomástól a Sóstó fürdőig van hivatva haladni, — az sem tartozik a rendkívüli jelenségek közé. Erről a tervről mi itthon fehér és zöld asztal mellett talán keleténél is többet beszéltünk. — S hogy ennek daczára a mi magunk jóvoltából ez a terv még sokáig annak maradt volna, — véges észszel is könnyen ellehet hinni. Es épen ebben vau a dolog fácitja. A sensatió ugyanis az, hogy a sóstói villamos vasút gondolatának megvalósítása indifferens tényezőknél vetett gyökeret. Bizonyos dagadó önérzet száll meg, midőn elgondolom, hogy miután mi nem igen sokat törődünk magunkkal, akadnak olyanok, ki gondolkodnak, hisznek a a jövőnkben és tesznek helyettünk. Való ugyan, hogy az olyan személy, akinek cselekvőségét más helyettesíti és kipótolja, közönségeseu gondnokság alatt állónak szokás nevezni. És sok jel mutat arra, hogy a sóstói villamos vasút tervének, előmunkálatának, majdan építésének a mi tudomásunkon kívül és megkérdeztetésünk nélkül való fejlesztése ily goudnokság sejtelmére vezet, amiben benue van a mi magunk cselekvőképessége iránti magas fokú bizalmatlanság. De nem kell mindent épen ethikai állópontból nézni. A mi prüderiáiik hála istennek a múltban is eléggé hozzá szokhatott ahhoz, hogy egyes hiányosságokra idegen figyelmeztessen. Sőt szép volt tőlünk, hogy adott esetekben az idegen figyelmeztetést komolyan vettük, néha el is hittük, — lévén arra i® példa, hogy tettünk is valamit szépség hibáink, közgazdasági és egyéb jelentős érdekeink hiányosságának eloszlatására. A sóstói villamos vasút régen megszületett tervének megvalósítása kettős praemissától függött. Először is el kellett hinni, hogy a Sóstó balneologiai értéke, s ezzel kapcsolatos látogatottsága a vasut-vállalat anyagi sikerének türhető garantiáját képes adni, másodszor a fináutialis kérdés megoldásától. Ami az első sem nyelvészt nem találtam még, amely, illetőleg aki ilyen magyar nyelvtörvény valóban létezését megerősítette volna, sőt olyat a későb!> közlendők szerint a gyakorlatban felállítani, érvényesíteni a meglevő példák mellett szinte lehetetlen. Ha már az eddigiekből is következtethetnők, hogy nem volt semmi szükség a „nyíregyházai" kitalálására és nem tette kívánatossá annak forgalomba hozatalát semmi alaposnak elfogadható ok sem; lássuk már most azon érveket, melyek a „nyíregyházi" helyességét bizonyítják és annak jogosultsága mellett tanúskodnak. Az „i" képző mellékneveket alkot főnevekből, ismétlő számnevekből, határozó szókból,és névutós főnevekből, pl. házi, kerti, földi, emberi, fali, vízi, ötszöri, sokszori, tegnapi, mai, délutáni, ház előtti stb. Ezen „i" képzőnek jellemző sajátsága az, hogy legkivált ragozatlan főnevekhez járulhat. Ha tehát mégis ragos főnevekhez tesszük, tűrhetetlen és ezért kerülendő szóalakitások származnak, mint: isten-hez-i viszony, halál-tól-i félelem, a haza javá-ért-i küzdelem, szeretet-ből-i ragaszkodás, nagy-ra-i törekvés, ház-nál-i látogatás, több hely-en-i fellépés, nagy-ban-i, kicsiny-ben-i eladás stb. Ha ezek képtelenségek, melyek az „i" képzőnek ragos nevekhez csatolása áltil keletkeznek, ilyen a „nyíregyházai" is. Mert bármennyire tulajdonnév is Nyiregyháza. annak végső „a" hangzója tagadhatatlanul még is csak birtokrag és ha azt a kérdést vetjük fel: hogy kell abból „i" képzővel helyesen melléknevet származtatni? az előbbeniek folytán bizonyára csakis a rag elhagyásával annál is inkább, mert azon rag megtartását semmiféle ok sem igényli. Ezt igazolják a hasonló összetételű, birtokviszonyban álló és így ragozott helynevekből alakitolt nagyszámú más melléknevek, csaknem kivétel nélkül. Nem mondjuk-e ősi szokás szerint: kunfalva-i helyett Kunpraemissát illeti, tapasztalatból mondom, hogy közülünk, akik a saját egészségünk érdekéből legközvetle nebb örömmel vehetjük tudomásul az engedményes vállalat aktióját — több mint 80«|

o tamáskodik a Sóstó értékében és látogatottságában a jövőre nézve. Ami bizonyára ama téves nézet super ponderantiájának folyománya, hogy az „eszköz" keletkezésére nézve későbbi a „czélnál", amelyhez fogalmilag szükséges. Megfordítván e tételt, szinte önkényt kínálkozik az a meggyőződés, hogy a ritka szép fekvésű, kellemes kiránduló és gyógyhelyünk fejlődése a szállítás olcsósága és könnyűsége által rohamosan kell, hogy beálljon Az engedményes vállalat tehát helyesebben számit, mint mi, s a távolról szemlélő biztonságával jobban tudja kivenni a mi városunk, s a vele lépést tartó Sóstó fejlődésének jövőben való perspectiváit. A létesítendő vasút továbbá azáltal, hogy a vasú i állomástól kiindulólag a város egész hosszában halad, fontos közgazdasági érdeket is fog szolgálni. Az engedményes czég, bárhonnan szerzette is informátióit viszonyainkról, hálánkat érdemelte ki az által, hogy anyagi erőinek egy részét a mi érdekeink istápolására hajlandó elhelyezni, s nélkülünk alkotja meg azt az 5 kilométeres vasúti vonalat, amely után régente vágyódunk, amelyet azonban jövedelmezősége iránti alaptalan kételyünk, s elegendő tőke hiánya miatt legjobb esetben is csak messze jövőben valósíthattunk volna meg. Vasúti összeköttetéseink javilása. A vármegye közigazgatási bizottságának legutóbb tartott ülésén báró Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága vasúti összeköttetéseink javítása érdekében nagy fontosságú indítványt tett, melynek megvalósulása csaknem teljes mértékben megszüntetné azokat a mostoha viszonyokat, amelyeket ebben a tekintetben közönségünk szenvedni kénytelen. A főispán úr őméltóságának indítványára a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy a kereskedelemügyi miniszterhez e kérdésben fölirat intéztessék. A főispán úr javaslatait tartalmazó föliratota következőkben közöljük: Kegyelmes Urunk! A bogdányi, kis-várdai és tiszai járások közönségének illetékes tényezői révén tudomásunkra jutott, hogy az ezen járások vasúti közlekedési igényeit kielégíteni hivatott nyiregyháza—csapi vasútvonal jelenlegi menetrendje az utazó közönségnek a haladás jelen korszakában teljesen indokolt, gyors és kényelmes vasúti közlekedés iránt érzett igényét nemcsak hogy kielégíteni nem képes, hanem főleg a fő és székvárosra vonatkozó viszonylatokban a jobbára fenálló éjjeli összeköttetéseket elviselhetetlenné teszi. Ezen, valamint megyei székhelyünknek Bpest fő és székvárossal való vasúti összeköttetése tekintetében tett tapasztalatunkat a f. havi rendes ülésünkben hivatalosan is tárgyalás alá véve, hozott határozatunkhoz képest, ennek felterjesztése mellett, kötelességünknek tartjuk Nagyméltóságod figyelmét a fenálló visszás állapotokra mély tisztelettel felhívni és azok orvoslását kérni. A bogdányi, tiszai és kis-várdai közigazgatási járások vasúti közlekedési szükségletét a m. k. államvasutak nyiregyháza—csapi vonala látja el. Ezen vonalon jelenleg életbe léptetett menetrend szerint a Bpest fő és székváros közti viszonylatokban Nyíregyházán csakis a 4804., 4802., 4801. és 4805. sz. személyvonatok használhatók, míg Csap felől Bpestnek csakis a 4804. sz. falv-i, batizfalva-i h. batizfalv-i, betlenfalva-i h. betienfalv-i, hunfalva-i h. hunfalv-i, balázsfalva-i h. balázsfalv-i, ap«tfalva-i h. apátfalv-i, bánfalva-i h. bánfalv-i, gergelyfalva-i h. gergelyfalv-i, gyulafalva-i h. gyulafalv-i. illésfalva-i h. illésfalv-i, istvánfalva-'i h. istvánfalv-i, jakabfalva-i h. jakabfalv-i, királyfalva-i h. királyt'alv-i, mártonfalva-i h. mártonfalv-i. videfalva-i h. videfalv-i stb. A „nyíregyházi" mellett bizonyítanak még inkább a „ház"-zal összetett, szintén birtokviszonyban levő helységnevek példái, mert sohasem mondták, hogy: andaháza-i, hanem andaház-i, bánháza-i h. bánház-i, királyháza-i h. királyház-i, ramocsaháza-i h. ratnocsaház-i, budaháza-i h. budaház-i, gyulaháza-i h. gyulaház-i, petneháza-i h. petneház-i, orosháza-i h. orosház-i, bujánliáza-i h. bujánház-i, illésháza-i h. illésház-i, tatraháza-i h. tatraház-i, inalomháza-i h. malomház-i, sámsonháza-i h. sámsonház-i, zádorháza-i h. zádorház-i, stb. Még nagyobb bizonyító erővel döntenek a felvetett kérdésben az „egyház" alapszóval összetett, szintén birtokviszonyos községnevek, melyek a már ismert melléknévképzőt ugyancsak a rag elhagyásával veszik fel, így: szegegyház-i és nem szngegyháza-i, félegyház>í és nem íelegyháza-i, nyiregyház-i és nem nyiregyháza-i, ujegyház-i és nem ujegyháza-i, kétegyház-i és nem kétegyliáza-i, dombegyiiáz-i ós nem dombegyháza-i, fehéregyház-i és nem fehéregyháza-i, kerekegyház-i és nem kerekegyházad, papegyház-i és nem papegyháza-i, túregyház-i és nem túregyháza-i, székegyház-i és nem székegyháza-i, veresegyház-i és nem veresegyháza-i stb. Ugyancsak a „nyíregyházi" javára döntenek még a „Nyiregyháza" minta szerint „különböző alapszókkal" összetett és birtokviszonyban levő helységnevek „i" képzős alakjai: aranypatak-i nem aranypataka-i, asszony vásár-i nem asszonyvására-i, bánhíd-i nem bánhída-i, bánrév-i nem nem bánréve-i, domahíd-i nem domahída-i, vonat ugyanazon útirányban, vissza pedig egyetlenegy vonat sem közlekedik. Nagyméltóságod ezen adatokból meggyőződést szerezhet arról, hogy Szabolcsvármegye tekintelyes három közigazgatási járásának közönsége jelenleg 12 — 13 órai fárasztó, többnyire éjjeli utazást kénytelen tenni, ha az ország fővárosát elérni óhajtja, hogy a mai kor igényeinek egyáltalán meg nem felelő, de nem is czélszerü menetrend által a gyors vasúti közlekedés előnyeitől és az által a bpesti és nemzetközi forgalmat egyedül közvetítő gyorsvonatok használatától el van zárva. Kétszeres sulylyal nehezedik a vármegye tekintélyes részében élő közönség vállaira ezen rosz összeköttetésből származó teher, mert a megye ezen gazdag vidéke a múltban, midőn az említett vonal még az északkeleti vasút kezelése alatt állott, de még a m. k. államvasutak igazgatása alatt is a folyó évig a gyorsvonatokhoz való csatlakozás lehetőségétől és előnyétől megfosztva nem volt. Tekintettel az általunk felhozott és felpanaszlott visszás hjlyzetre, de tekintettel továbbá arra is, hogy a mai időszakban az ország minden vidékének alkalom és mód nyujtatik a fővárossal és külfölddel a kor igényeinek megfelelő gyorsközlekedési eszközt használni: azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, méltóztassék sérelmünk jogos voltát kegyesen elismerve, lehetőleg elrendelni, hogy a Bpest—Lawoczne irányban közlekedőgyorsvonatok Bpest—Szolnok—Debreczen—Nyiregyháza—Csapon át indíttassanak, mert ezen vonatok beállítása által Nyiregyháza székhely gyorsvonat összeköttetése tekintetében alább elő adott sérelem is orvoslást nyerne. Ezen kérelem teljesítése mellett szól még azon körülmény is, hogy az emiitett vonal irányban a gyorsvonatok akadálytalanul közlekedhetnének és az egész vármegye közlekedési igényei és érdekei kielégítést nyerhetnének. Amennyiben pedig várakozás ellenére ezen kérelem teljesithetése ellen akadály merülne fel, azon tiszteletteljes kérelmünknek adunk kifejezést, miszerint méltóztassék elsősorban a nyiregyháza—csapi vonalon oly menetrend életbeléptetését elhatározni és elrendelni, mely a m. államvasutak Bpest—Debreczen, vagy Bpest—Szerencs viszonylataiban közlekedő gyorsvonatokkal akadálytalan, hosszabb fentartás nélkül való használatát lehetségessé teszi. Nem mulaszthatjuk el egyidejűleg Nagyraéltóságod becses figyelmét azon körülményre is felhívni, hogy a vármegyénk székhelye és Bpest főváros között fenálló gyorsvonat összeköttetés a kor igényeinek többé szintén nem felel meg, mert a Bpest felé induló 4701. sz. személyvonat 8-07 perczkor reggel Debreczenbe érkezik és ott az 1701. gyorsvonat csatlakozás csak 8'53 perczkor, tehát csak */

t óra múlva áll be. Sokkal nagyobb várakozási idő áll elő az 504 és 1702 sz. gyorsvonatok használatánál, mert a 4704 sz. személyvonatnak Szerencs felé való indulásig 1 óra 16 pereznyi várakozási idő van beállítva. Ezen vonal összeköttetés a beállított hosszú várakozási idővel, mely által az összeköttetés szinte a csatlakozás jellegétől fosztatik meg, az utazó közönség igényeit nem elégíti ki, de különösen egy, az utolsó évtizedben fokozott óriási forgalmánál fogva kiváló fontosságú fővonallal szemben támasztott követelményeknek egyáltalán meg nem felel. Mély tisztelettel fordulunk tehát Nagyméltóságodhoz és bizalommal reméljük ezen nem kevésbbé fontos közlekedési érdekünknek felkarolását is, kérve: méltóztassék a Bpest—lawocznei gyorsvonat áthelyezése tekintetében előadott kérelmünket figyelemre méltatni vagy az említett csatlakozás előnyösebb alakulását elrendelni. Ezen kérelmünk előterjesztésével nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy az esetben, ha a lawocznei gyorsvonatnak Nyíregyházán át való közlekedése bármi okból lehetetlenné válna, a Bpest felé való közlekedésnél az összes érdekek leginkább és legelőnyösebben oly képpen nyernének megoldást, ha a Bpest—kőrösmezői 1708 sz. személyvonat háromnegyed órával előbb indíttatnék és akadálytalan közlekedés mellett a 4702 sz. csatlakozó személy vonat is Debreczenből az 1708 sz. vonat érkezése kozmadomb-i nem kozmadombjai, pétervásár-i nem pétervására-i, pósalak-i nem pósalaka-i, sárpatak-i nem sárpataka-i, péterhíd-i nem péterhída-i, sárhíd-i nem sárhída-i, stb. Továbbá majdnem nevetségesek volnának különösen az oly melléknevek, melyek a birtokragos „felhangú községnévből" a „nyiregyháza-i" mintájára képeztetnének, mint: ádámföld-i helyett ádámfőlde-i, bírórét-i h. bírórétje-i, domaföld-i h. domafölde-i, ferenczvölgy-i h. f.-völgye-i, vármellek-i h. vármelléke-i, miklóstelk-i<h. miklóstelke-i, vígtelk-i h. vígtelke-i, istenmező-i istenmezeje-i, erdőtelk-i h. erdőtelke-i, mátyusföldi h. m.földje-i, stb. A „nyiregyháza-i" vét a széphangzás ellen is, mert nyelvünk a hang'.ók torlódását nem szereti, azért mondja : Nagyfalu-i helyett Nagyfalu-si, Ujfalu-i helyett Ujfalu-si, Hosszufalu-i helyett Hosszufalu-si stb. Azonkívül a legegyszerűbb nyelvérzékkel is megítélhetjük, hogy más értelmű, más jelentésű szók: Orosháza-i mint Orosház-i, Gyulaháza-i mint Gyulaház-i, Királyháza-i mint Királyház-i, Budaháza-i mint Budaház-i, Papegyháza-i mint Papegyház-i, Domb gyháza-i mint Dombegyház-i, Felegyháza-i mint Felegyház-i, Nyiregyháza-i mint Nyiregyház-i, t. i. amaz a Nyírség több egyházát jelentvén. Megjegyzem továbbá, hogy mi gimnáziumi tanárok, mint egyedül helyeset, mindnyájan csak „nyíregyházi*-t használjuk es hogy a gimnázium évenként megjelenő érlesitőjj, mely pedig már a 33-ik, szintén mindig „nyíregyházi" volt. Ennélfogva a nagyérdemű közönségnek véleményünk és eljáiásunk helyeslései és követését szerénytelenség nélkül kérhetjük, sőt talán némi joggal kívánhatjuk is, mert kell, hogy mi vezessük oly kérdésekben, melyeknek megoldása, megfejtése a mi mesterségünk, a mi kötelességünk. Már pedig jeles nyelvtudományi kutFolytatáHii tt lucllúlileteit