Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1897-10-24 / 43. szám
Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1897, 43-ik számához, Szabolcsvármegye közig, bizottságától. ev járásban kisvárdai tiszai dadai alsó dadai felső bogdányi nyírbátori nagykállói 1890. szept. hóban 3„ 2. 3, 1803. Kb. 1897. _ Dr. Jósa András vármegyei főorvos az I o97. szeptember havi egészségügyi jelentését előterjeszti. Határozat. A jelenlés tudomásai vétetik s egész terjedelmeben a „Nyirvidék" hivatalos lapban kőz/.étetetni rendeltetik. Miről dr. Jósa András vármegyei főorvos és a .Nyirvidék" szerkesztősége — az egészségügyi jelentés csatolása mellett — jelen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, IS97. október hó 16-án tartott üléséből. Br. Feilitzsch. főispán. 1267. f. 0. o L , • -—j-gg^ Szabolcsvarmegye foorvosatol. Egészségügyi jelentés 1897. évi szeptember hóról. Az elmúlt szeptember hóról a halottvizsgálati jegyzőkönyvek a varmegye minden községéből beérkeztek. — Ezen adatok szerint, a közegészségügy állása a mull év szeptember havával összehasonlítva kedvezőtlenebb volt. 1896. szeptember havában elhalt 636 egyén, a mi évi 31.a pro mille halálozásnak felel meg. 1897. szcpt. hónapban elhalt 348 fi, 343 nő, öszszesen 691 egyén, a mi évi 33., pro mille halálozást jelent, elhalt 7 éven aluli fi .'42, nő -'07, összesen 449, az összes elhaltaknak 6l. 9» ,,-a, 7 éven felüli fi 00, nő 130, összesen 242, az összes elhaltaknak 35.,%-a. Gyógykezelésben nem részesült 7 éven alóiiak közül 70, azaz 17. 0°/„, 7 éven felüliek közül 6S, azaz 27.," 0. Állagosan nem gyógykezeltelett 2V „. A halálozási arány nz egyes jirásjkban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott: 1897. 1000 szept. hóban I .kos közül 2. 6, 2.,. 2.4, 2-„ 3-o, » 3-5, Nyíregyháza város 2.,. „ Hevenyfertőző betegség a bejelentések s/.erint előfordult, roncsoló toroklob és lorokgyik 15 községben 29, vörheny 14 községben 71, kanyaró I községben 1, hasi hagymáz 4 községben 6, liökhurut 5 községben II, vérhas 3 községben 4, bárányhimlő 1 községben 1, trachoma 1 községben 4, összesen 44 községben 127 eset. Diphteria elleni oltásról 17 esetben érkezett jelentés, 13 gyógyult, 2 meghalt, 2 ápolás alatt van. Ujfehértó és Apagy községekben a vörheny járvánnyá fejlődése inegállapittatott, Napkor községben a járvány megállapítását véleményeztem. Heveny fertőző betegségben 1896. év szeptember hóban elhalt 22 községben 37 egyén, vagyis az összes 636 elhaltaknak 5. 8°/ #-a, és pedig: hagymázban 4 községben 4, vörhenyben 6 községben 11, kanyaróban 2 községben 3, roncsoló toroklobban 11 községben 10, hökhurutban 2 községben 2, fültőmirigylobban 1 községben 1 egyén. Ilynemű betegségben 1897. év -zopleuibcr havában elhalt 26 községben 53 egyén, vagyis az összes 691 elhaltaknak 7. 6°/u-a, és pedig: Vérhasban Rohodon 1. Hasi hagymázban Gsobaj, Tardos, Nagy-Kálló 1 — 1, összesen 3 községben 3 egyén. Vörhenyben Ujfehértó 8, Ibrony és Ramocsaluua 4—4, Apagy, Gyulaj 3—3, Napkor 2, Keniecse, Kércs, Nyir-Bakta, O-Fehértó, Bököny 1—1, összesen 11 kézségben 29 egyén. Roncsoló toroklob és torokgyíkban Nyíregyháza 4, Rakamaz 3, Pálroha, Nagyfalu, Kemecse, Demccser, N.Halász, Eőr és Apagy I —1, összesen 9 községben 14 egyén. Hökhurutban Béllek 2, Ramocsaháza, Encsencs, Szent-György-Ábrány, Nagy-Kálló 1 — 1, összesen f> községben 6 egyén. Nem ragályos betegségben a halálozás azok gyakoriságának sorrendje szerint következőleg mutatkozott: veleszületet gyengeség 108, gyomorbélhurut 107, tüdő gümőkór 63, tüdő mellhártyalob 4b, görcsök, aggkór 46, gyermekaszály 40, brightkór és vizibetegség 3 I, malária 11, marasmus 10, agykérlob 8, hörghurut 7, gutaütés erőszakos halál 6, véletlen esemény, görvélykór 5, szervi szívbaj, gyomorrák, eskór 3, tüdőlégdag, méhrák 2, gyermekágyiláz, májrák, hashártyalob, evvér, bujakor, angolkór, nehézszülés, szívszélhűdés, köszvény, hólyag, repedés, derme, megfulás, kólika, csontszú 1—1. ismeretlen betegségben elhalt 61 egyén. A 7 éven alóli gyermekek gyógykezeléséről vezetett nyilvántartási jegyzőkönyvek kivonata szerint mulasztás történt: 6 esetben, bírságolás — esetben, 3 „ » n 6 . 3 „ 4—4, Kanyár, Észeny, Dada, Ny.-Bátor, Kemecse, KallóSemjén 3—3, Karász, Lök, Balsa, Gáva, Demecser, Oros, Kotaj 2-2, Ajak, Mándok, Zsurk, Tanár, Raád, Bogát. Öfehértó, Acsád 1 — 1. Körorvosok működése a főszolgabirák által beküldött foglalkozási napló kivonatokkal beig izoltatott. Tápszerek, italok, szikvízgyárak, közhelyiségek, kedvező eredménnyel vizsgáltattak. A nagy-kállói közkórházban aug. hóról ápolás alatt maradt 82 egyén, szeptember hóban felvétetett 89. Apoltak száma 171. Ezek közöl elbocsáttatott gyogyuUa 9.', javulva 31, gyógyuluüanul 4, meghalt 6, összes fogyatok 133, a hó végével ápolás alatt maradt 3>, ápolási napok száma 1042. A kis-várdai közkórházban aug. hóról ápolás alalt maradt 53 egyén, szeptember hóban felvétetett 67, apoltak száma 1.0. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 55, javulva 10, gyógyulatlanul 5, meghalt 2, összes fogyaték 12, a hó végével ápolás alatt maradt 4*, ápolási napok száma 1483. Törvényszéki bonczolás volt Karászban egy meglőtt férfi, Kis-Várdán egy a vasút által elgázolt férfi, lbranyban egy agyonütött férfi, Ujfehértón egy az ágyban megfuladt c-ecsemő, Nyir-Acsádon egy agyonütött férfi, Nyíregyházán egy meglőtt, egy szekérrel felfordult lerfi és egy fulladás által kimúlt gyermek hullán. Orvosrendőri bonczolás volt egy mérgezésben elhalt női hullán Hullaszemle Mándokon egy öngyilkos leány hullája felelt voit. Lállelrt tudtommal 8 könnyű- és 8 súlyos testi sértésről állillatott ki. Madarasi állatorvos jelenti, hogy Piricse és Mogyorós községekben a sertésvész fellépett. Nyíregyháza, 1897. október 13. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. gyobb javadalmazással lenne ellátva, mint az első djegvzoe, a meglevő keretbe beilleszlhetőnek nem tart • figyelembe veendő volt továbbá még a/, is, hogy ez altal a már szolgálatban levő jegyzők fokozatos fizetés emelésben részesülnek. Nagyon lenyegesnek tekintendő az indok, már azért is. mert a lapasztalas azt igazolja, hogy a szakképzett egyénekét a közigazgatási pályára csak is ugy lehet kecsegtetni, ha a fokozatos baladás nehézségei lehetőleg elhárittalnak s a javadalmazás más megfelelő hivatalok fizetésehez lehetőleg arányosan emeltetik. Meg igy som lehet kielegitőnek tekinteni a tisztviselők részére megállapított fizetéseket. Egyidejűleg a .Nyirvidék* megyei hivatalos lap utján utasíttatnak a községi elöljáróságok, és Nyíregyháza varos polgármester.', hogy ezen határozatot szabalys/.eruleg közhírré tegyék s a közhírré tételről szóló bizonylatot községi elöljáróságok a járási tőszolgabiró utján, Nyíregyháza város polgármestere közvetlen a vármegye alispánjához terjesszék be. Miről a m. kir. belügyminiszter ur Ö Nagyméltósága a vonatkozó iratokkal felterjesztésen, a vármegye alispánja, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere^ a községek elöljárói utóbbiak a „Nyirvidék' vármegyei hív. lap utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. 18150,-1 8157. 1897. Szabolcsvárinegye alispánjától. járásban 10 3 5 5 a kisvárdai a tiszai a dadai alsó a dadai felső a bogdányi a nyírbátori a nagykállói Nyíregyháza város Összesen 4 5 esetben, bírságolás 9 esetben. A jelentések szerint többen gyógykezelést igazoltak, a felmentés a gyermek veleszületett gyengesége s igen zsenge kora miatt történt. Hatósági felügyelet alatt álló idegen ápolásba adott gyermek volt összesén 160, kik közül 34 törvényes, 132 törvénytelen ágyból származott, e/.ek közül 2 meghalt, megvizsgáltatott 104, kik egészségeseknek találtattak. Ny ;regyháza 30, Nagy-Kálló 30, Ujfehértó 14,K.-Várda, Balkány 11 — 11, Napkor 5, Veresmart, Polgár, Buly 17955. K. 1&97. A dada felső járás főszolgabírói hivatalától beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1897. október 15-én. Mikecz János, alispán. 587C/97 K körözvény. Vencsellői lakos Vark Péter f. év október 2-án Nyíregyházán a heti vásáron 1 drb 4' / 2 éves pej herélt hámos lóra ösmerellen helyen és időben kiállított lólevelét elvesztette, — megsemmisítés végeit körözhetik. Kelt Gáván, 1897. október hó 11-én. Főszolg. szabadságon: Horkovics Sándor, h. szolgabíró. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch Berthold csász. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyíregyházán, az !8')7. évi október hó 12-ik napján tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 445/1897. Bgy., ad. 15227/1897. K. Tárgyaltatott a vármegye 1898. évi közigazgatási árva es gyámhatósági költségelőirányzata, mely a folyó évi augusztus hó 30-án összeült állmdó választmány által elfogadásra ajánltatolt. Határozat. A vármegyei számvevőség által összeállított költségelőiiányzat, mely szerint a fedezet 97996 frt 9 krban, a szükséglet 103050 frt 48 krban s ehez képest a fedezetlen hiány 5054 frt 39 krban irányoztatik elő, jóváhagyólag elfogadtatík, s az összes, iratok felterjesztése mellett a m. kir. belügyminiszter őnagyméltósága felkérelik, hogy a fedezetlen maradt ezen hiányt saját tárczája terhére átvéve, a vármegye közönsége részére kiutalványozni méltóztassék. Ezen kérelem alapját és indokát képezik a magy. kir. belügyminiszter által a vármegye közönségéhez intézett 13028/1897., 40011. és 04133/1890. sz. rendeletek, melyek értelmében egy uj jegyzői állás 1450 frt, egy szolgabírói állás 950 frt, egy írnoki állás 000 frt, három állatorvosi állás 1800 frt és egy nyomdász-hetes állás 240 frt évi javadalmazással e költségvetés ker.tébe felvéve lett, s í*y tekintettel az egyes tételeknél indokoltan előirt többlet kiadásra 5940 írttal magasabb összeg volt előirányozandó, mint a múlt évben. Emelkedett egyes rovatoknál is az előirányzott öszszeg, mert a szükségletek már az év folyamán annyira szaporodtak, hogy idáig is kevésnek bizonyult az ez évre megállapított fedezet és bár a legszigorúbb takarékosság vétetett is irányadóul, a költségelőirányzat összeállításánál nem lehetett elzárkózni, hogy úgy a tisztviselői személyzet szükségszerű szaporításával járó, mint a folytonosan szaporodó ügyek elintézésénél előálló s másnemű dologi kiadások nagyobb összegben vétessenek fel a költségelőirányzatban, mint ez a mult évben megállapítva volt. így is a lehetőleg minimális összegben leltek a szükségletek előirányozva, tekintetlel arra, hogy a kimutatott hiány fedezetére a vármegye közönsége alappal netn rendelkezik. Ezen szigorú takarékosságot mutatja az, hogy ezen uj állások rendszeresítésével járó többlet kiadások daczára, csakis 5054 frt 39 kr. maradt fedezetlen. Az újonnan 1250 forint fizetés és 200 frt lakbér illetménnyel rendszeresítendő aljegyzői állás olyképen határoztatik betöltetni, hogy ezen javadalmazás elvezetébe a megyei jelenlegi első aljegyző lépjen; a Il-ik, Ill-ik, IV-ik aljegyzők pedig az 1-ső, Il-ik, Ill-ik aljegyző fizetésének élvezésébe fokozatosan lépjenek elő; az V-ik aljegyzői állás pedig pályázat utján, és pedig 1898. év január hó 1-től kezdődöleg 000 frt évi fizetés és 100 Irt lakbérilletménnyel javadalmazva, e költségvetés jóváhagyása után töltessék be. Az újonnan rendszeresítendő aljegyzői állás javadalmazását a jelenlegi első aljegyzőnek azon indokon kívánja átadni, mert az első aljegyző jelenleg törvényesen megválasztva van, s egy oly aljegyzői állást, mely naKiadta: Kállay Elek, aljegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabi ráknak. Nyíregyháza város polgármesterének cs a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Nyírbátor községben a f. hó 13-án Makrai István ottani lakos kárára egy drb ló takonykor miatt kiirtatott, Tóth István egy drb lova pedig takonykor gyanúja miatt 00 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1897. október hó 19-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. IS 158. K. 1897. Értesítem, hogy a Szent-üyörgy-Abrány községhez tartozó „Szt.-Anna" pusztán Szabó Lajos liai gazdaságában egy darab sertés veszettség miatt kiirtatott s kettő veszettség gyanúja miatt megfigyelés alatt áll, s ez okból az ezen pusztán levő összes állatállomány 3, illetve 4 havi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1897. október hó 19-én. Mlkccz János, alispán. Szabolcsvármegye ali spánjától 18164. K. F897. Hivatkozva a folyó évi julius hó 7-én kelt 11213. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Buj községben felmerült veszettségi eset folylán Burger Sámuel ottani lakos egy drb szarvasmarhájára elrendelt zár a folyó hó 10-án feloldatott. Nyíregyháza, 1897. október I10 19-én. Mikecz János, alispán. 18192. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Nyíregyháza városban a folyó hó 10-án megtartott heti vásár alkalmával Balog György vasmegyeri lakos által behajtott és Kurtyan Mihály itteni lakos állal megvett 19 drb juh himlő betegség miatt a gyepmesteri telepen 45 napi zár alá helyeztetett s a szükséges óvintézkedéseknek Vasmegyei- községben leendő foganatba vételére a járási főszolgabíró felhivatott. Nyíregyháza, 1897. október 19-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás, főispán elnöklete alalt Nyíregyházán az 1897. évi október hó 12-ik napján tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 444 Bgy. 13140 K. 1897. Olvastatott a kereskedelemügyi in. kir miniszter úr 343/97 számú leirata, a Pájisban 1900-ban rendezendő nemzetközi kiállításon leendő részvétel tárgyában. Határozat. A jelzett miniszteri rendelet a vármegye hivatalos lapjában egész terjedelmében közhírré tétetik, s a járási főszolgabirák, valamint Nyíregyháza város polgármestere és a községi elöljárók felhívatnak, miszerint a magyar korona országainak a párisi kiállítási kormánybiztosául kinevezett Lukács Béla v. b. t. t. országgyűlési képviselő megkereséseinek gyorsan és lelkiismeretesen feleljenek meg. Miről a vármegye alispánja, s a Nyirvidék czimü hivatalos lap utján a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Mikecz István, aljegyző. (Másolat.) Kereskedelemügyi magy. kir. miniszter. 343. P. K. sz. Valamennyi törvényhatóságnak! Francziaország 1900-ban Párisban nemzetközi kiállítást rendez s részvetelre hivta fel az összes államokat. Valamennyi állam kijelentette, hogy részt vesz a XIX. század zárókövét képező ezen nemzetközi kiállításban. A magyar kormány elhatározta, hogy Magyarország szintén részt veend s a kormány ezen elhatározását az 1897. évi XVIII. törvényczikkel a törvényhozás is jóváhagyta. Az eddigi előkészületek után ítélve, valamennyi nemzet méltóan kiván részt venni e nemzetközi kiállításban, mely be fogja mutatni azt a haladást, melyet ( az emberiség szellemi és gazdasági termelése elért.
