Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-24 / 43. szám

NY t lí V I I) É «»" A béjíés munka e nagy versenyéből, mely az egyes nemzetek életképességét és haladását tükrözi vissza, Ma­gyarország el nem maradhat, a haladás és művelődés iránti érzékéről, szorgalmáról és munkájáról, szellemi életének lüktetéséről és erőkifejtéséről a produktív munka mezején szintén bizonyságot kell tennie. Magyarország 1878. óta nemzetközi kiállításon nagyobb arányban nem vett részt s mini hogy közgaz­dasági életünket önálló nemzeti alapon leghelyesebben véltük fejleszthetni és kiépíteni, munkánk és törekvésünk termékeny talajba vettetett, amiről tanúságot tehet ezredéves kiállításunk. Megerősödve kerültünk ki a küzdelemből, a nemzet erőmegfeszitése feltárta az ország gazdagságát az ipari és gazdasági termelés terén; érzékét törekvéseit, haladá­sát a művelődésben, humanitásban, művészetekben. Munkánkban inegállanunk nem lehet, csak úgy ismerhetjük meg erőink valódi értékét, csak úgy erő­síthetjük meg a jövőbe vetett további reményünket, ha a nemzetközi versenyben helyünket méltóan elfog­lalva, alkalmat szolgállatunk a külföldnek erőnk, haladá­sunk, viszonyaink beható tanulmányozására ; ha minden­nel — amit gondolkozó agyunk, érző szivünk és munkás kezünk termelt — más nemzetek mellé állva, bemutatjuk életképességünket s ez által saját önbizalmunkat is növeljük. Ha a magyar államot alkotó összes erőket, a szel­lemi, művészeti, anyagi és erkölcsi téren való munkál­kodásunk összes eredményeit es vívmányait az 1900. évi nemzetközi kiállításon, a népek e nagy találkozóján mél­tóan bemutatjuk: önálló fejlődésünk és czéltudatos -Biankánk féltárása - meggyőződésem szerint — bármely más eszköznél sikeresebben fogja állami és nemzeti ön­állóságunk tudatát terjeszteni és megerősíteni. ' E mellett figyelmet érdemel a kiállításnak remél­hető gazdasági hatása is. A nyugati nemzetek iparával a versenyt mindenben — igaz — még nem vehetjük fel, de tévedés volna ebből a körülményből azt következtetni, hogy fárado­zásaink s anyagi áldozataink hiábavalók. Mezőgazdasági termelésünk magas színvonalon áll. • versenyképes, arra támaszkodó nagy iparágaink verseny­és kiviteli képességük hírnevét fenn kell, hogy tartsák s azokon kivül is számos oly iparágunk van, mely nem­csak megállja a versenyt, hanem kiviteli piaczok szerzése által egészséges fejlődésének és felvirágzásának további alapjait szerezheti meg. Nem lehet figyelmen kivül hagynunk, hogy az 1900. évi párisi kiállításon nemcsak Francziaorsz.-ígj.il fogunk találkozni, hanem ott lesznek más államok melyeknek gazdasági termelése kevésbbé fejlett, találkozója lesz az a föld minden tájairól oda sereglő idegeneknek s igy kedvezően kínálkozó alkalom kereskedelmi össze­köttetések létesítésére. Ily kereskedelmi összeköttetések létrejön telet kész­ségesen fogja támogatni a inagv. kir. kormánybiztos is, ki a magyar korona ozszágainak a párisi kiállításon leendő képviselésével van megbízva. Mindezeknél fogva az országnak a nemzetközi ver­senyben leendő méltó bemutatását jelentős nagy nem­zeti feladatnak tartom, mely sikeresen csak az összes tényezők buzgó közreműködése által oldható meg, és számitok arra, hogy a t. törvényhatóság, mint a cultu­rális és közgazdasági fejlődés előmozdítására első sor­ban hivatott önkormányzati testületi, a kormányt szán­dékba vett czéljának elérésében hazafias buzgalommal támogatni fogja. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás magyar osztályának szervezési munkálatai már megindultak, a kiállítási ügyek intézésére elnökletem alatt országos bizottságot alakítottam, a kiállításban valu részvétel mó­dozatainak részletes kidolgozására csoporlbizottságokat szerveztem és a kiállítás ügyeinek végrehajtására, vala­mint a magyar korona országainak a párisi kiálllitáson való képviselésére kormánybiztosul Lukács Béla v. b. t. tan. országgyűlési képviselő urat nyertem meg. Budapest, 1897. julius hó 17-én. Br. Dániel. szeptember hó 22-én kelt 125030 számú hirdetménye szerint, a következő intézkedéseket leptette életbe : I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Boszniába es Herczegovinába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területeiről tilos: Árva és Pozsony vármegyékből. — II. Ragadós száj és körömfájás miatt kérődzőknek Boszniába és Herczegovinába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: Ab mj-Torna, Alsó-Fehér, Arad, Baranya, Békés, Gömör-Kishonl, Hunyad, Kolozs,' Nógrád, Szeben, Temes, Torda-Aranyos és Zemplén vármegyék területéről. — III. Sertés-vész miatt élő sertések beviteln Boszniába és Herczegovinába, Magyarország egész területéről tilos. Kelt Budapeslen, 1897. évi október hó 3-án. A miniszter megbízásából: Ferdinándy,s. k. miniszteri osztálytanácsos. 17870. K. . , . • lö9 7 Szabolcs vármegye alispanjatól. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 60388/111-1/97. számú rend leiének másolatát tudomásul vétel, alkal­mazkodás és szabályszerű közhírré tétel végeit kiadom. Nyíregyháza, 1897; október hó 14-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 00388/111-1. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A magyar államvasutak kezelése alatt levő alvincz—nagy­szeben—vöröstoronyi h. é. vasút vonalán, Szebenvár­ruegye területén fekvő Szász-Sebes, Szerdahely, Szelistye állomást marharakodó állomásul engedélyezvén, felhivoui a törvényhatóságot, utasilsa a területén levő marha­rakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy a folyó évi engedélyezett rakodóállomásokról szóló és folyó évi inárczius hó l-:-án I4J85. szám alatt kelt leiratommal megküldött jegyzék 15. lapján, „Szebenvármegye" rovat alatt Szász-Sebes, Szerdahely és Szelistye állomást pót­lólag vegye jegyzékbe. Budapest, 1397. év október hó 7-én. A miniszter meghagyásából: olvashatlan név. Szabolcsvármegye alispánjától­Szabolcsvármegye alispánjától. 17682. K. ~ 1897. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi ni. kir. miniszter 0880/I1I-2 eln­számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkal­mazkodás és szabalyszerü közhírré tétel vegeit kiadom. Nyíregyháza, 1897. október 11. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. kir. miniszter. 6880,111.-2. eln. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomá­sul vétel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a megszállott tartományok kormánya az ottani állatfor­galom számára Koraraszon uj kilépi állomást nyitott. Ezen kilépő állomás egyelőre minden csütörtökön lesz a forgalom számára nyitva. Kelt Budapesten, 1S97. évi október hó 5-én. A miniszter megbízásából: Ferdinándy, s. k. miniszteri osztálytanácsos. 18078. K. 1897. Értesítem, hogy Nyírbátor községben a lépfene betegségnek járványnyá fejlődését megállapítani s Nyir­Bátor község összes állatállományát az utolsó elhullás­tól számítva 14 napi zár alá helyeztem. Nyíregyháza, 1897. október hó 18-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 17963. K. 1897. Hivatkozva a folyó évi szeptember hó 6-án 15379. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Hugyaj községbe n előlordult veszettségi eset folytán elrendelt zár a folyó hó 11-én feloldatott. Nyíregyháza, 1897. október hó 15-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 17549. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 6801/97. eln. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkal­mazkodás és szabályszerű közhírré tétel végeit kiadom. Nyíregyháza, 1897. október 9-én. Mikecz János, alispán. (Másolat). Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 6801 eln. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi szeptember hó 15-én 56087. szám alatt kelt ren­deletem hatályán kivül helyezése mellett, tudomásul vétel és közzélétei végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a boszniai és herczegovinai országos kormány, folyó évi 17958. K. - Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. évi julius 7-én kelt 11221 — 11730. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Bez­déd községben előlordult takonykór eset folytán egyes bezdédi lakosoknak az eszenyi legelőn levő lovaikra fer­tőzés gyanúja miatt elrendelt zár a folyó hó 12-én fel­oldatott. Nyíregyháza, 1897. október hó 15-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 17726. K. 1897. A nyíregyházi kir. törvényszék megkeresése alap­ján közhirrétetel végett közlöm, hogy Cs. Balogh Mihály t.-löki születésű és illetőségű 38 éves református, nős, napszámos a 0 171/97. P. sz. jogerős Ítélettel az 1877. évi XX. t.-cz. 2-i-ik §.-nak a. pontja alapján gondnok­ság alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1897. évi október hó 14-én. Mikecz János, alispán. Folytatása a főlapon. 13097. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozna a folyó évi augusztus hó 16-án kelt 14099 K. szánni értesítésemre, tudomásárára hozom, hogy a T.-Polgár községhez tartozó „lipcsei-hat" tanyán Szlácsik Józsel gazdaságaban előfordult takonykór eset folyton 45 drb lóra fertőzés gyanúja miatt elrendelt zár feloldatott. Nyíregyháza, 1897. október 18-án. Mikccz János, alispán. Yasuti li?yek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 26884/97. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak zágrábi üíletvezetósége i vonalai "részére az 1898. és esetleg a következő 1899. és 1900 évben szükséges pályafentartási fák szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Az 1898. évben megközelítőleg az alábbi menny) iég szükségeltetik. 95 köbméter erdei fenyő fa deszka 110 „ jegenye 26 „ lucífenyó , , 22 „ tölgyfa 53 „ vágott lucernaf^nyófi (teljesélü) 155 „ firagott puha fa 12 meg 32 kbm. faragott puhafa 12 m-n felül 390 „ tölgyfa (teljes élü) 49 , erdei feuyőfa palló 68 „ jegenye.enyőfa palló 31 „ luczfeuyőfa „ 104 „ tölgyfa 10 „ vörös feuyőfa „ 3 „ kemény szálfa 48 „ puha szálfa 19 , vörös fenyő szálfa Az 1898 év, esetleg 1899. és 1900. évre szüksé­ges faneuiüek ugyanez évi április hó végéig beszállitan­dók. Az üzletvezetőség fentartja magának a jogót, hogy a tényleges megrendelés alkalmával fenti, ezek tájékozábul szolgáló mennyiségnél 30% kai többet vagy kevesebb ;t rendelhessen. A fák a megrendelésnél közölt méietekben szál litandók. A részletes pályázati feltételek alapján szerkew­teudő ajanlatok legkésőbb 1897. évi november hó 15. deli 12 óráig nyujtaodók be az üzletvezetóség általáuos osztályánál, a részles pályázati feltéte.ek értelmében leteendő bánatpénz pedig 1897. évi november 14-eu deli 12 óráig teendő le az üzletvezetóség gyüjtöpénz­t áránál. A részletes szabályzati feltételek, valamint az ajánlati minta az üzletvezetőséguél betekinthetók. A részletes pályázati feltételek és ajánlati minta a zágrábi üzletvezetőségtól díjmentesen, a szállítási feltételek készpénz fizetés mellett a budapesti nyom tatváuy tártól (Andrássy u' 73) megszerezhetők lévén, feltéteieztetik, hogy az ajánlattevő ezek teljes ismere­'ével bir. Ztgráb, 1897. évi október 7. Az üzletvezetóség. Szabolcsvarmegye alispánjától. I7IÍ55. K. 1897. Szebenvármegye alispánjának megkeresése alapján felhívom a t. czíinet, hogy Pentz Ferencz napszámost köröztesse s feltalálás esetén őt illetőségi és vagyoni viszonyairól hallgassa ki, s az eredményről hozzám te­gyen jelentést. Nyíregyháza, 1897. október 12-én. Mikecz János, alispán. 17902. K. ! Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó evi szeptember hó 14-én 16033. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Hucz­man József nyíregyházi lakosnak egy darab lovára rüli­kór fertőzés gyanúja rnialt elrendelt zár a folyó hó 11-én feloldatott. Nyíregyháza, 1897. október 14-én. Mikecz János, alispán. 18691/97. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezető­sége a vonalai részére 1898. és esetleg a következő 1899 és 1900. években szükséges pályafentartási fák •zatitására ezennel Ujilvános pályázatot hirdet. Az 1898. évben körülbelöl az alábbi mennyiségei szükségeltetnek. 52 0 m' erdei fenyő deszka 40 0 „ jegenye „ 97 0 „ IUCÍ 0 780 tli® tölg)fa deszka 4 0 m 3 vörös fenyő deszka 8 0 „ vörös fenyőfa 5 0 „ vágott luezfenyőfa 125 0 „ faragott puhafa 213 0 „ faragott tölgyfa 3100 drb kerítés süritési kez 30700 , vágott lécz puha fából 1160 „ keritési oszlop puha fából 90 , keritési oszlop kemény fából 1-7 m 3 bükkfa palló 42 0 , erdei fenyő palló 40 0 „ jegenye , 17 0 , luez „ 410 „ tölgyfapalló 11800 „ keritési rúd puhafából 13 0 v puha szálfa 30 „ vörös fenyő szálfa 250 drb puha szél deszka 70500 „ fedőzsindely. A szállítandó pontos meunyiségek és méretek szállítóval legkésőbb f. évi deczember hó 10 ig közöl­tetnek, az 1899. ós 1900. években szállítandó fák az előző év november havában rendeltetnek meg. Az 1898 és esetleg 1899 ós 1900. évre megren­delt fauemüek ugyanaz évi ápril hó végéig szállitan­dók be. Az üz'etvezetőség fentartja magának a jogot, hogy az 1898. évre történő megrendelés alkalmával a tájé­kozá-ul szolgáló fenti mennyiségnél, illetőleg a méret­jegyzekben felsorolt fákból 30%-kal többet vagy keve­sebbet rendelhessen, ugy szintén, hogy a szállitát-i év folyamán 30% erejéig pótmegrendelést tehessen. A p lyázati feltételek alapjáu szerkesrendő aján­latok legkést bb 1897. évi uovember hó 16 án déli 12 óráig nyújtandók be az üzletvezetőség általános I. osztálya anyag és leltárbeszerzési csoportjánál. A báuatpéuz pedig november hó 15-én deli 12 óráig teendő le az üzletvezetóség gyüjfőpénztáránál. A pályázati feltételek ós méretjegyzékek minden üzletvezetőségnél és kereskedelmi kamaránál megtekiut­lieiők s a szombathelyi üzletvezetóség által díjtalanul kitzolgáltiiiULik, esetleg posta utján megküldetnek. A szállítási feltételek, úgymint az általános szál­lítási feltételek és a pályafentartási fák szállitáiára vouatkozó különleges feltételek sziutén megtekinthetők minden üzlet vezetőségnél s készpénz fixelés mellett sze­rezhetők meg az igaz. atóság nyomtatványtárából. Szombathely, 1897. október hóban. Az üzletvezetóség.

Next

/
Thumbnails
Contents