Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1897-10-24 / 43. szám
NY t lí V I I) É «»" A béjíés munka e nagy versenyéből, mely az egyes nemzetek életképességét és haladását tükrözi vissza, Magyarország el nem maradhat, a haladás és művelődés iránti érzékéről, szorgalmáról és munkájáról, szellemi életének lüktetéséről és erőkifejtéséről a produktív munka mezején szintén bizonyságot kell tennie. Magyarország 1878. óta nemzetközi kiállításon nagyobb arányban nem vett részt s mini hogy közgazdasági életünket önálló nemzeti alapon leghelyesebben véltük fejleszthetni és kiépíteni, munkánk és törekvésünk termékeny talajba vettetett, amiről tanúságot tehet ezredéves kiállításunk. Megerősödve kerültünk ki a küzdelemből, a nemzet erőmegfeszitése feltárta az ország gazdagságát az ipari és gazdasági termelés terén; érzékét törekvéseit, haladását a művelődésben, humanitásban, művészetekben. Munkánkban inegállanunk nem lehet, csak úgy ismerhetjük meg erőink valódi értékét, csak úgy erősíthetjük meg a jövőbe vetett további reményünket, ha a nemzetközi versenyben helyünket méltóan elfoglalva, alkalmat szolgállatunk a külföldnek erőnk, haladásunk, viszonyaink beható tanulmányozására ; ha mindennel — amit gondolkozó agyunk, érző szivünk és munkás kezünk termelt — más nemzetek mellé állva, bemutatjuk életképességünket s ez által saját önbizalmunkat is növeljük. Ha a magyar államot alkotó összes erőket, a szellemi, művészeti, anyagi és erkölcsi téren való munkálkodásunk összes eredményeit es vívmányait az 1900. évi nemzetközi kiállításon, a népek e nagy találkozóján méltóan bemutatjuk: önálló fejlődésünk és czéltudatos -Biankánk féltárása - meggyőződésem szerint — bármely más eszköznél sikeresebben fogja állami és nemzeti önállóságunk tudatát terjeszteni és megerősíteni. ' E mellett figyelmet érdemel a kiállításnak remélhető gazdasági hatása is. A nyugati nemzetek iparával a versenyt mindenben — igaz — még nem vehetjük fel, de tévedés volna ebből a körülményből azt következtetni, hogy fáradozásaink s anyagi áldozataink hiábavalók. Mezőgazdasági termelésünk magas színvonalon áll. • versenyképes, arra támaszkodó nagy iparágaink versenyés kiviteli képességük hírnevét fenn kell, hogy tartsák s azokon kivül is számos oly iparágunk van, mely nemcsak megállja a versenyt, hanem kiviteli piaczok szerzése által egészséges fejlődésének és felvirágzásának további alapjait szerezheti meg. Nem lehet figyelmen kivül hagynunk, hogy az 1900. évi párisi kiállításon nemcsak Francziaorsz.-ígj.il fogunk találkozni, hanem ott lesznek más államok melyeknek gazdasági termelése kevésbbé fejlett, találkozója lesz az a föld minden tájairól oda sereglő idegeneknek s igy kedvezően kínálkozó alkalom kereskedelmi összeköttetések létesítésére. Ily kereskedelmi összeköttetések létrejön telet készségesen fogja támogatni a inagv. kir. kormánybiztos is, ki a magyar korona ozszágainak a párisi kiállításon leendő képviselésével van megbízva. Mindezeknél fogva az országnak a nemzetközi versenyben leendő méltó bemutatását jelentős nagy nemzeti feladatnak tartom, mely sikeresen csak az összes tényezők buzgó közreműködése által oldható meg, és számitok arra, hogy a t. törvényhatóság, mint a culturális és közgazdasági fejlődés előmozdítására első sorban hivatott önkormányzati testületi, a kormányt szándékba vett czéljának elérésében hazafias buzgalommal támogatni fogja. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás magyar osztályának szervezési munkálatai már megindultak, a kiállítási ügyek intézésére elnökletem alatt országos bizottságot alakítottam, a kiállításban valu részvétel módozatainak részletes kidolgozására csoporlbizottságokat szerveztem és a kiállítás ügyeinek végrehajtására, valamint a magyar korona országainak a párisi kiálllitáson való képviselésére kormánybiztosul Lukács Béla v. b. t. tan. országgyűlési képviselő urat nyertem meg. Budapest, 1897. julius hó 17-én. Br. Dániel. szeptember hó 22-én kelt 125030 számú hirdetménye szerint, a következő intézkedéseket leptette életbe : I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Boszniába es Herczegovinába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területeiről tilos: Árva és Pozsony vármegyékből. — II. Ragadós száj és körömfájás miatt kérődzőknek Boszniába és Herczegovinába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: Ab mj-Torna, Alsó-Fehér, Arad, Baranya, Békés, Gömör-Kishonl, Hunyad, Kolozs,' Nógrád, Szeben, Temes, Torda-Aranyos és Zemplén vármegyék területéről. — III. Sertés-vész miatt élő sertések beviteln Boszniába és Herczegovinába, Magyarország egész területéről tilos. Kelt Budapeslen, 1897. évi október hó 3-án. A miniszter megbízásából: Ferdinándy,s. k. miniszteri osztálytanácsos. 17870. K. . , . • lö9 7 Szabolcs vármegye alispanjatól. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 60388/111-1/97. számú rend leiének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végeit kiadom. Nyíregyháza, 1897; október hó 14-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 00388/111-1. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A magyar államvasutak kezelése alatt levő alvincz—nagyszeben—vöröstoronyi h. é. vasút vonalán, Szebenvárruegye területén fekvő Szász-Sebes, Szerdahely, Szelistye állomást marharakodó állomásul engedélyezvén, felhivoui a törvényhatóságot, utasilsa a területén levő marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy a folyó évi engedélyezett rakodóállomásokról szóló és folyó évi inárczius hó l-:-án I4J85. szám alatt kelt leiratommal megküldött jegyzék 15. lapján, „Szebenvármegye" rovat alatt Szász-Sebes, Szerdahely és Szelistye állomást pótlólag vegye jegyzékbe. Budapest, 1397. év október hó 7-én. A miniszter meghagyásából: olvashatlan név. Szabolcsvármegye alispánjátólSzabolcsvármegye alispánjától. 17682. K. ~ 1897. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi ni. kir. miniszter 0880/I1I-2 elnszámú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabalyszerü közhírré tétel vegeit kiadom. Nyíregyháza, 1897. október 11. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. kir. miniszter. 6880,111.-2. eln. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásul vétel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a megszállott tartományok kormánya az ottani állatforgalom számára Koraraszon uj kilépi állomást nyitott. Ezen kilépő állomás egyelőre minden csütörtökön lesz a forgalom számára nyitva. Kelt Budapesten, 1S97. évi október hó 5-én. A miniszter megbízásából: Ferdinándy, s. k. miniszteri osztálytanácsos. 18078. K. 1897. Értesítem, hogy Nyírbátor községben a lépfene betegségnek járványnyá fejlődését megállapítani s NyirBátor község összes állatállományát az utolsó elhullástól számítva 14 napi zár alá helyeztem. Nyíregyháza, 1897. október hó 18-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 17963. K. 1897. Hivatkozva a folyó évi szeptember hó 6-án 15379. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Hugyaj községbe n előlordult veszettségi eset folytán elrendelt zár a folyó hó 11-én feloldatott. Nyíregyháza, 1897. október hó 15-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 17549. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 6801/97. eln. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végeit kiadom. Nyíregyháza, 1897. október 9-én. Mikecz János, alispán. (Másolat). Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 6801 eln. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi szeptember hó 15-én 56087. szám alatt kelt rendeletem hatályán kivül helyezése mellett, tudomásul vétel és közzélétei végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a boszniai és herczegovinai országos kormány, folyó évi 17958. K. - Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. évi julius 7-én kelt 11221 — 11730. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Bezdéd községben előlordult takonykór eset folytán egyes bezdédi lakosoknak az eszenyi legelőn levő lovaikra fertőzés gyanúja miatt elrendelt zár a folyó hó 12-én feloldatott. Nyíregyháza, 1897. október hó 15-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 17726. K. 1897. A nyíregyházi kir. törvényszék megkeresése alapján közhirrétetel végett közlöm, hogy Cs. Balogh Mihály t.-löki születésű és illetőségű 38 éves református, nős, napszámos a 0 171/97. P. sz. jogerős Ítélettel az 1877. évi XX. t.-cz. 2-i-ik §.-nak a. pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1897. évi október hó 14-én. Mikecz János, alispán. Folytatása a főlapon. 13097. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozna a folyó évi augusztus hó 16-án kelt 14099 K. szánni értesítésemre, tudomásárára hozom, hogy a T.-Polgár községhez tartozó „lipcsei-hat" tanyán Szlácsik Józsel gazdaságaban előfordult takonykór eset folyton 45 drb lóra fertőzés gyanúja miatt elrendelt zár feloldatott. Nyíregyháza, 1897. október 18-án. Mikccz János, alispán. Yasuti li?yek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 26884/97. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak zágrábi üíletvezetósége i vonalai "részére az 1898. és esetleg a következő 1899. és 1900 évben szükséges pályafentartási fák szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Az 1898. évben megközelítőleg az alábbi menny) iég szükségeltetik. 95 köbméter erdei fenyő fa deszka 110 „ jegenye 26 „ lucífenyó , , 22 „ tölgyfa 53 „ vágott lucernaf^nyófi (teljesélü) 155 „ firagott puha fa 12 meg 32 kbm. faragott puhafa 12 m-n felül 390 „ tölgyfa (teljes élü) 49 , erdei feuyőfa palló 68 „ jegenye.enyőfa palló 31 „ luczfeuyőfa „ 104 „ tölgyfa 10 „ vörös feuyőfa „ 3 „ kemény szálfa 48 „ puha szálfa 19 , vörös fenyő szálfa Az 1898 év, esetleg 1899. és 1900. évre szükséges faneuiüek ugyanez évi április hó végéig beszállitandók. Az üzletvezetőség fentartja magának a jogót, hogy a tényleges megrendelés alkalmával fenti, ezek tájékozábul szolgáló mennyiségnél 30% kai többet vagy kevesebb ;t rendelhessen. A fák a megrendelésnél közölt méietekben szál litandók. A részletes pályázati feltételek alapján szerkewteudő ajanlatok legkésőbb 1897. évi november hó 15. deli 12 óráig nyujtaodók be az üzletvezetóség általáuos osztályánál, a részles pályázati feltéte.ek értelmében leteendő bánatpénz pedig 1897. évi november 14-eu deli 12 óráig teendő le az üzletvezetóség gyüjtöpénzt áránál. A részletes szabályzati feltételek, valamint az ajánlati minta az üzletvezetőséguél betekinthetók. A részletes pályázati feltételek és ajánlati minta a zágrábi üzletvezetőségtól díjmentesen, a szállítási feltételek készpénz fizetés mellett a budapesti nyom tatváuy tártól (Andrássy u' 73) megszerezhetők lévén, feltéteieztetik, hogy az ajánlattevő ezek teljes ismere'ével bir. Ztgráb, 1897. évi október 7. Az üzletvezetóség. Szabolcsvarmegye alispánjától. I7IÍ55. K. 1897. Szebenvármegye alispánjának megkeresése alapján felhívom a t. czíinet, hogy Pentz Ferencz napszámost köröztesse s feltalálás esetén őt illetőségi és vagyoni viszonyairól hallgassa ki, s az eredményről hozzám tegyen jelentést. Nyíregyháza, 1897. október 12-én. Mikecz János, alispán. 17902. K. ! Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó evi szeptember hó 14-én 16033. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Huczman József nyíregyházi lakosnak egy darab lovára rülikór fertőzés gyanúja rnialt elrendelt zár a folyó hó 11-én feloldatott. Nyíregyháza, 1897. október 14-én. Mikecz János, alispán. 18691/97. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezetősége a vonalai részére 1898. és esetleg a következő 1899 és 1900. években szükséges pályafentartási fák •zatitására ezennel Ujilvános pályázatot hirdet. Az 1898. évben körülbelöl az alábbi mennyiségei szükségeltetnek. 52 0 m' erdei fenyő deszka 40 0 „ jegenye „ 97 0 „ IUCÍ 0 780 tli® tölg)fa deszka 4 0 m 3 vörös fenyő deszka 8 0 „ vörös fenyőfa 5 0 „ vágott luezfenyőfa 125 0 „ faragott puhafa 213 0 „ faragott tölgyfa 3100 drb kerítés süritési kez 30700 , vágott lécz puha fából 1160 „ keritési oszlop puha fából 90 , keritési oszlop kemény fából 1-7 m 3 bükkfa palló 42 0 , erdei fenyő palló 40 0 „ jegenye , 17 0 , luez „ 410 „ tölgyfapalló 11800 „ keritési rúd puhafából 13 0 v puha szálfa 30 „ vörös fenyő szálfa 250 drb puha szél deszka 70500 „ fedőzsindely. A szállítandó pontos meunyiségek és méretek szállítóval legkésőbb f. évi deczember hó 10 ig közöltetnek, az 1899. ós 1900. években szállítandó fák az előző év november havában rendeltetnek meg. Az 1898 és esetleg 1899 ós 1900. évre megrendelt fauemüek ugyanaz évi ápril hó végéig szállitandók be. Az üz'etvezetőség fentartja magának a jogot, hogy az 1898. évre történő megrendelés alkalmával a tájékozá-ul szolgáló fenti mennyiségnél, illetőleg a méretjegyzekben felsorolt fákból 30%-kal többet vagy kevesebbet rendelhessen, ugy szintén, hogy a szállitát-i év folyamán 30% erejéig pótmegrendelést tehessen. A p lyázati feltételek alapjáu szerkesrendő ajánlatok legkést bb 1897. évi uovember hó 16 án déli 12 óráig nyújtandók be az üzletvezetőség általános I. osztálya anyag és leltárbeszerzési csoportjánál. A báuatpéuz pedig november hó 15-én deli 12 óráig teendő le az üzletvezetóség gyüjfőpénztáránál. A pályázati feltételek ós méretjegyzékek minden üzletvezetőségnél és kereskedelmi kamaránál megtekiutlieiők s a szombathelyi üzletvezetóség által díjtalanul kitzolgáltiiiULik, esetleg posta utján megküldetnek. A szállítási feltételek, úgymint az általános szállítási feltételek és a pályafentartási fák szállitáiára vouatkozó különleges feltételek sziutén megtekinthetők minden üzlet vezetőségnél s készpénz fixelés mellett szerezhetők meg az igaz. atóság nyomtatványtárából. Szombathely, 1897. október hóban. Az üzletvezetóség.