Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-24 / 43. szám

»N Y t R y X D É K." nem akarsz, én pedig ugy bocsájtottalak cl magamtol, hogy az jó magyar erkölcsöt megtartván gyarapodnál a tudományokban és ez idővel visszatérvén, öreg napjaimban gvámolóm lennél és magyar apanak magyar íia maradnál, hidd el fiam, hogy az ilyesmi idegen ruházatú magyarok csak a szeles gondolkodásuaktol becsülteinek, de a jól gondolkozók előtt szeles eszüeknek ismertetnek. Ha Pesten el nem vesztegetted volna ruházataidat, mindaddig nem lett volna szükséged ujakra és a német ruruhára tett költséged megmaradt volna erszényedbe, ha vagy kártyára, vagy pénzre, más jótékokra el nem vesztegetted volna, de talán mindenikhez hozza lattal, mert es?vben hibás lévén — másikat is föl lehet tenni. — Most ez elé" legyen, bár tovább okom ne lenne az ilyesmikről tovább meginteni, ugy, hogy ha te akarod, én is akarok lenni jó atyád." Kis-Várda, 1797. Szögyény Imre. — Főgimnáziumunk „Szabolcs" várában. A milleniumi ünnepeknek kissé elkésett, de nem kevésbbé lélekemelő napja volt e hó 23-ika, amikor főgimnáziumunk felső négy osztályának ifjúsága — mintegy 130 tanuló — a tanártestület vezetése alatt a szabolcsi várba zarándokolt el, hogy megszemlélje és megismerje a honfoglalásnak e jelentős emlékét s koszorút helyezzen az ősök emlékezetére emelt milleniumi oszlopra. Ifjaink a rakamazi állomástol — hol Liplay Jenő ur szívességéből két kocsi állt a tanártestület rendelkezésére — gyalog vonultak az ünnep színhelyére s az emlékoszlop körül sorakozva, hazafias lelkesedéssel énekelték el nemzeti imánkat a Himnust. Erre Porubszky Pál tanár ismertette röviden a vár jelentőségét s buzdító szavakkal hivta fel az iljuságot az ősök emlékének tiszteletére, mint a legszebb hazafiúi erények forrására. Azután Oláh Lajos VIII, oszt. tanuló emelt szól az ifjúság nevében, hálás kegyelettel adózván ős elődeink érdemeinek, fogadást tevén a nagy példák méltó követésére, Beszéde vegével érczkoszorut helyezett az oszlopra. Majd Vietórisz István, ugyancsak VIII. oszt. tanuló lépett az oszlop talapzatára s nemes hévvel szavalla el ez alkalomra irt csinos kis költeményét. Végül az egész ifjúság a „Szózat"-ot énekelte el, szép kíséretül szolgálván a daloskör vezető összhangjának. Az ünnep után kedélyes ebéd volt a szabad ég alatt, ki-ki annyit költött el, a mennyit magával hozott, vagy jó szomszédjaitól kapott. Ezzel azonban még nem volt vége a kirándulásnak. — A várnak és környékének részletes megtekintése után Szabolcs községének érdemes lelkipásztora Tomory András ref. lelkész úr, nemkülömben az ugyanotlani főbiró Nagy János meghívására a kiránduló társaság a történelmi nevezetességű ref. templomot kereste fel, hol a daloskör újból elénekelte a két hazafias dalt. Az iskola itt a templomban, hol a község lakói közzül is többen jelen voltak, formális istenitiszteletet rögtönzött, a mennyiben Leffler Sámuel tanár, a lelkész felszólítására a szószékre lépvén, megható imában kért áldást e nagy emlékekkel megszentelt helyen a magyar hazára s koronás királyára. Az egyházi énekkar sem hiányzott: egy kisiskolás gyerekekből álló vegyes kánlus Varga János tanító vezetése alatt szinte váratlanul sikerült két énekszámmal járult az isteni tisztelet hangulatának emeléséhez. A tanártestület mindjárt gondoskodott is, hogy az ügyes gyerekek az év végén megfelelő jutalmazásbanrészesüljenek. Az ifjúság kétségtelenül sok szépet látott és hallott Szabolcs várában s komoly magaviseletével méltónak mutatta magát az ünnepély alkalmához. A tanártestület pedig e kirándulásból is azon tapasztalatot merítette, hogy az ily történelmi nevezetességű helyek lolkeresése az ifjúságra kétségtelenül nagyon nevelő s minden tekintetben tanulságos hatással van. Nem volna azonban teljes rövid referádánk, ha meg nem emlékeznénk Tomory Andrásnak, Szabolcs papjának, kiváló vendégszeretetéről, melyben az egész kiránduló társaságot részesítette. Fogadja ezért a távolból is köszönetünket. -•— Kilencz. — Egy alaptalan vádfeljclentés. Nagy felt u nést és széles körben meglepetést keltett pár hó előtt egy az egész megyében köztudomásra jutott bűuvádi feljelentés, melynek éle dr. Laufer Miksa helybeli orvos ellen volt irányítva. A feljelentés alapján a vizsgálat meg is indíttatott és hóuapokon keresztül folyt. Minthogy azonban annak során a panaszlott ellen a leg kisebb terhelő adat sem merült fel, sőt a megej ett bizonyítási eljárás és vizsgálat folyamán a vádbeli álli tások egytől egyig c.áfolatot nyertek, a kir. ügyészség indíttatva érezte magát az eljárás beszüntetésére s ily értelemben határozott a kir. törvényszék bünteiő tanácsa is f. hó 15 én tartott ülésében, a midőn dr. Liufer Miksát az ellene emelt vád és következményei alól teljesen felmentette. — Marosán Valér helybeli m kir. pénzügyigazgatósági dijnokot, a szolnoki m. kir péuzügyigazgatósághoz kataszteri irattárt kezelő irodatisztté uevezte ki a pénzügyminiszter. — Helyreigazítás. Lapunk legu'óbbi számiuak vezérczikkében dr. Mezössy Béla, or-zá?gy. képviselő, a czikk irója többek között megemlítette, hogy az útadó terhére felveeudő s utaink sommás kiépítésére szolgáló nagy kölcsön eszméjét „hi jól emlékezem" Kállay Leopold vetette fel, holott pedig ez indítványt, mely elvileg el is fogadhatott, ugy a közigazgatási bizottságban, mint a vármegyei közgyűlésen, volt fó ispánunk Kállay András őméltósága tette meg. — A gabona-uzsora ellen. A vármegyénk területén, különösen a kis-várdai járásban elharapózott gabona-uzsora ellen, lapunknak ez irányban történt leleplezései nyomán, erélyes hatósági akció indult meg, amelynek eredményeként üdvözölhetjük most az igazságügyminiszter ez ügyben kelt következő rendeletét: Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságnak felterjesztése folytán e debreczeni kir. főügyésznek meghallgatása után a Szabolcsvár,negye kis-várdai közigazgatási járásban elharapódzott uzsora ellen a nevezett járás területére nézve a bűnvádi eljárásnak hivatalból leendő szorgalmazását az 1883. XXV. t.-cz. 10 §-a alapján tovább intézkedésemig elrendelem. Miről a kir. járásbíróságot egy eejüleg értesítem. Budapesten, 1897. október 4-én. A miniszter helyett, Vörösmarty államtitkár. E rendelet alapján a bűnügyi vizsgálat már megindiltatott. — 25 éves tanítói jubileumát ünnepelte meg a napokban Rektor József ujfehértói g. kath. tanító, kit ez alkalommal Ajtai József tanitó üdvözölt szép beszéddel; Oláh Imre dorogi tanitó pedig átadta neki az ajándék tárgyakat. A szép ünnepélyt mise nyitotta meg a g. kath. templomban s társas ebéd fejezte be. — Bessenyei György szobra. A magyar iiemes testőrség Hires irójauak, Bessenyei Györgynek — miut az ösmeretes — szobrot állit vármegyénk közönsége, ahol született. Erről a szoborról a napokban ismételten azt híresztelték, hogy az idén le fogják lep'ezui Nyir egyházáu. Ez a híresztelés korai, mert a szobor mintája csak most készül Kallós Ede budapesti várbazári mű termében. A befejezett mintát a művész kiállítja a műcsarnok tavaszi kiállításán s ugyanekkor érezbe is öuteti. A leltplezés igy csak a jövő évben történ• hetik meg. — Homok területek beerdősitése. Ujfalussy Zoltán vármegyei erdőtiszt nagy terjedelmű és minden rész leteiben megokolt memorandumot nyújtott be ez ügyben a vármegye alispánjához. A fontos gazdasági akcióról lesz még alkalmunk bővebben szólani. — Esküvő. Bródy Géza, a tisza-'öki takarék pénztár könyvelője nőül vette Stefáni Eleonóra kisasszonyt. — Panasz. „Egy a szomjasok közül" és Szabolcsi József aláírással panaszos levelet kaptunk, a virág és kigyó-ulczák keresztezésénél levő közkútnak immáron négy hét óla tarló használhatatlansaga miatt. A kút elromlott, s mint a levél irója mondja, senki se gondol rá, hogy kijavitassék. Engedelmet kér végül a hatóságtól, hogy a szomjazó környékbeliek javára ő, t. i. a levél irója, a kutat a saját költségén kijavíttassa. — Ha már, mint ahogy látszik, a városnak erre csakugyan nem telik. — Batyu-bál. A szabolcsvármegyei általános tanító-egyesület Mráz Károly nyíregyházi ág. ev. nyugalmazott tanitó 50 éves működésének jubileuma és legmagasabb helyről jött kitüntetése alkalmából részben saját pénztára, részben a nyíregyházi tanítói járáskör kebelében lévő „Önsegélyző Egyesület" pénztárának gyarapítására az ág. hitv. ev. központi népiskola dísztermében november 13-án zártkörű batyus-tánezvigahnat rendez. A rendező bizottság élén Fest Lászlóné, Gyurcsány Ferenczné, Leltíer Sámuelné, Ozvald Józsefné, Stoílán Lajosné, Werner Gyuláné háziasszonyok, Bogár Lajos és StolTan Lajos társelnökök, Werner Gyula jegyző, Ozvald József pénztáros és Kubacska István ellenőr állanak, 70 tagu rendező bizottsággal Belépli dij: személyjegy 3 korona, családjegy 5 korona. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések a jótékonyczél érdekében köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók líuzsonyi testvérek és Tahy Islván urak üzleteiben. — Veszett cb marás. Veszett kutya garázdálkodott a héten városunkban, az alvégen s meg is mart két apró gyermeket: az 5 éves Tamasovszki Ilonát és a 2 éves Maczkó Ilonát, akiket — konstatáltatván a kutya veszettsége — már föl is szállítottak a budapesti Pasteur féle intézetbe. — Bélyegmentes számlák. Értesülésünk szerint a kereskedelmi és pénzügyminiszter között tárgyalások folynak aziránt, hogy a 10 forinton aluli számlák bélyegmentesek legyenek. — Nimródjaink figyelmébe ajáuljukja nyíregyházi vadtsztársulat elnökségének következő értesitésót: A nyíregyházi vadisztársulat választmánya folyó évi október 11-án tartott ülésében a következő határozatokat hozta: 1. A sós.ói erdőben folyó évi 31-én s ezu'án minden vásár- és ünnepnapon kopjzás rendeztetik. — Találkozás mindenkor a vámháznál d. e. 10 órakor. — A folyó hó 31 én tartandó kopózáson mindenféle vad, tehát őz és fáczán kakas is lőhető; minden lelőtt fáczántyúk utáu azonban 1 frt fizetendő azonnal a társulat pénztárába. 2. Az erdőbeu hétköznapon kopóval vadászni tilos. 3. Szalonkára, — őz és fáczán kivételével minden más vadra — az erdőben cserkészni bármikor szabad. 4 A Császár-szálláson vagy Paszabon még e hóban, vagy november h> elején körvadászat rendezeudő, melynek napját a válaszmáuy fogji meghatározni. Miről a társulat t. tagja miheztartás végett tisztelettel értesíttetnek. Nyiregyháza, 1897. október 19. Hivatalos tisztelettel ifj. Bodnár István, társulati titkár. — A helybeli görög kath. egyház templomszentelési ünnepélye alkalmából a templomépitési költségekre adakozni kegyesek voltak: id. Bodnár Islván úr 7 frt 50 kr., Szember Mihály ny.-bélteki g. kath. lelkész úr 10 frt, Juhász Etele úr 2 frt 50 kr., dr. Haas Emil úr 2 frt 50 kr., Somogyi Gyula úr 2 frt 50 kr., Benczi Gyula úr pedig a zenekar dijából a részére járó 10 frt elengedésével járult a kiadások kevesbbitése utján azok fedezéséhez. Az egyház a ncmeslelkü adakozóknak ez uton is hálás köszönetét nyilvánítja. —• Tűz. Id. Zomborszky Mihály holló-utczai 12 szátnu háza szerdán reggel (> óra tájban, eddig ismereten o'jokból kigyuladt s a tűzoltóság gyors kivonulása és erélyes munkálkodása daczára a náddal fedett terjedelmes épület tetőzete egészen leégett. Szerencse, hogy a tűznek emberáldozata nem volt, mert a lakók ínég javában aludtak, mikör már fejük felett égelta ház és csak a tüzet észrevevő szomszédok által ütött zajra ébredtek fel és menekültek a veszedelemből. — Látványosság. Pár nap óta érdekes mutatványok láthatók a központi ág. evang. népiskola tornacsarnokában — Kozicska György photoplasticuinja az, amelyet változatos műsorával nemcsak szórakoztató, de tanulságos, id Költésül ajánlh ltunk olvasóink figyelmébe. — Hírtelen halál. Makó Anna, Klár Andornál szolgáló szakácsnőt kedden este hirtelen agyszélhűdis érte, ugy, hogy mire észrevették, már halva volt. Piroska Csárdás czimen Sáray Elemér, a Benczy Gyula zenekarának kedvelt első hegedűse 3 dallamos és talp alá való csárdást szerzett, Koczok Piroska úrnőnek ajánlva. A Piroska csárdás, egyelőre csak irott kottában, a szerzőnél 1 forintért kapható. — Szerencsétlenség. Az epres-kert-utezai 18-dik számú ház udvarán Muránszky András favágó két társával együtt egy elvénült eperfa kiásásán dolgozott kedden délután. A fa gyökerét körül ásva, a gyökereket kezdték elvagdalni, s bár a fa derekára már rákötöttek egy kötelet, hogy majd azzal az udvar felé dűltsék le a fát, az előbb kidűlt, mint várták, még pedig olyan szerencsétlenül, hogy épen Muránszkyra esett, ki halva maradt a fa alatt. — Általánosan tudott dolog, hogy mindennemű köhögés és tüdóbajnál a c?ukamaj olaj az egyedüli és biztos szer, melyet az orvosi kar különösen azóta kezd ismét a gyakorlatba bevenni, amióta Zoltán Béla fővárosi gyógyszerész a már minden gyógyszertárban kapható teljesen szag és íz uélkUli Zoltán-féle csukamájolajat forgalomba hozta. (4—1) — Köztudomásu, hogy a kis lottó már megszűnt és helyébe a sokkai eiouyösebb és nagy nyereményü osztálysorsjáték lépett. Ezen sorsjátékban mindenki körülményeihez képest vehet részt, mert egész fél, negyed ós nyolcjad sorsjegyek rendelhetők Bihari Ede fúelárusitónál Budapest kerepesi-ut 20, ki az osztály sorsjegyek eladásával van megbízva s mely czégnek mai számunkban megjelent hirdetését olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. — Szép bútor látható a Jakabovits-féle bútor raktár kirakatában, egy igen szép s complet szalon garnitúra selyem goubleun szövettel és gazdag pazománynyal, igen Ízléses drapériák és függönyök plüschel diszitve, egy igen szép s szalon tükör zsardieneur bronz betétekkel. Felhívjuk a b. nagyérdemű közönséget, hogy el ne mulasszák azon ízlésesen és szépen elkészített szalon bútor berendezést megtekinteni, mert csak három napig lesz látható, mivel hogy el lesz szállítva.Eslve villany ki-' világitásnál is megtekinthető. — Földrajzi és statisztikai egyetemes zsebatlasz jelent meg Hickmanu A. L.-től Peter János átdolgozásával Scampfel Károly kiadásában, Pozsony—Budapesten. Örömmel üdvözölhetjük ezt a kis atlaszt, mely olvasható tiszta nyomásával, könnyen áttekinthető táblázataival, szines diagrammjaival és csinosságával valószínűleg hamar közönséget hódit. Az elején 04 lapot foglalnak el a táblázatok, melyek a föld államainak nagyságáról, alkotmányformájáról, azállamfő születésének és trónruléptének évéről, dinasztiákról, trónörökösökről, az államok nagyságáról, lakosságuk számáról, népességük sűrűségéről, a fővárosokról és népesebb helységekről, a haszuálatos pénzekről, mértékekről ós sulyokról, a legnevezetesebb nyerstermékekről és ipirczikkekről és még sok egyébről nyújtanak felvilágosítást. Az egyes országoknak ésfóldrészekuek ismeretes térképein kivül sok olyan tanulságos kép, vázlat és diagramm van benne, amilyent más alfele atlaszokban nem taláiuuk. Ezek kö ül külöu említést érdemelnek a következők. A szá razföld és viz megoszlása a föld fjJületén. A szárazföld gizdasági hauzuálbatósága az öt világrészben. A föld különböző népei szines korongokban, rokonság és nagyság szerint csoportosítva. A folyók hossza és vizköruyékük területe. Az országok területe és lakossága szines négyszögekkel és korongokkal főltüntetve. A különféle államok czimereit, lobogóit, érc/pénzeit, mezőgazd isági és kereskedelmi viszonyait, a legkülönbözőbb fo itos statisztikai adatokat tetszetős alakben és színekben mutatja be könyvünk. A tarkaság hissé túlságos is, amennyiben sok helyeu mintha csak diszitósre való volna. Igaz, hogy sokakra nézve éppen ez fogja kedvessé tenni a kis atlaszt. Nyíregyházán kapható Fereuczi Miksa könyv és pipir-kereskedésében. Ára 5 korona. — Emléket a múltnak! A királyi kézirat, mely a magyar nemzet ezer éves múltjából tiz kiváló történeti alakot jelöl meg szoborban való megörökítésre, nem tartozik ama rnutó hatású események közé, melyek csak máról holnapra foglalkoztatják Iménket és szivüuKet. Az a magasztos tény, hogy maga a koronás király mutat példát a d csőséges mult kegyeletes tiszteletőre, szemmel láthatóau átalakító hatással van minden magyar ember gondolkozására, s oly érzelmeket fakaszt, melyek, ha meg is voltak a magyar ember szivében: rejtve, uzuayadozva éltek. A király fenkölt szellemű példája nemcsak a nemzeti öntudatot ébreszti föl a csüggedésre híjlaudó szivekben, de egybe elementáris erővel kelti föl beuüuk a vágyat, az érdeklődést, megismerkedni multuuk történetével, nem csak nagy, kiemelkedő vonásaibau, da apróbb részleteiben is. A tiz szobor tehát — mindnyájul érezzük — nemcsak annyit jelent, hogy történelmünk tiz jelesének emlékét majd órezszobor örökíti meg. Termékenyítő hatása van ennek: a történetíró most még uagyobb lelkességgel mélyed történe tünk búvárlatába, látván, hogy munkáját maga a koro uás király szentesíti meg, az olvasó pedig megnövekedett érdeklődéssel forgatja a magyar nemzet történeté nek lapjait, érezvén, hogy a királyi tény után hazafiss kötelesség is, alaposan megismerkedni nemzetünk történetével. Nem elég, hogy a tiz szobor hazafias örömet keltsen országszerte, s nem szabad tisztán olybbá vennünk, rniulha a magyar király ezzel az ő magyar népének hűségét, szeretetét kívánta volna mejutalmazni. Az a tiz szobor a maga némaságában is hatalmas szózat a magyar nemzethez: emléket a múltnak! E tiz szobor által a magyar király mintegy átlehelte a magyar nemzet lelkébe a mult iránt való kegyelelet, a magyar történelem hőseinek megbec-ülését! Ebben vau a királyi ténynek uagy, korszakalkotó jelentősége. Ha igy fogjuk fel azt, csak akkor becsüljük meg igaz értéke szeriut. Im, ezek a gondolatok támadtak lelkünkben most, midőn a történelmi nevezetességű királyi kéziratnak hatása alatt van még egész valónk, s veszszük ugyanakkor az örvendetes hírt, hogy az Athenaeum által kiadott Milleniumi lörténetuek, ennek az óriási muukáuak, melynek minden jó hazafi köayvespolczán ott a helye, a kileuczed k kötete (megelőzve a 6., 7. ós 8. kötetet) is legközelebb meg fog jelenni. Az a része történetünknek, melyet a nemzeti ébredés korául nevez a történetíró. Valóban ritka, szerencsés napokat élünk. Miuden tényező közremunkál abbau, hogy nemzeti ön tudatunkat, történeti értekünket, a mult iránt való kegyeletünket fölkeltse s ébren tartsa. Most rajtuuk a sor, bogy a sorsnak a nemzetek életében oly ritka kedvezését hazáuk és magunk üdvére felhasználjuk.