Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-24 / 43. szám

Mell

éklet a „Itfyirvid ék" 1897. 43-ik siámához. 2. Kania Vilmos fhd. id. ph. Brinjo félv. 76'/

2 klgramm lov. tulajdonos. 3. Orosz Gy. száz. 5 éves p. k Komámasszony 72 klg. lov. Elekes Antal. 4. Orosz Gy. 5 eves p. k. Bíbor félv. 72 kl -. lov. Bárczay Ferencz. Beérkezett elsőnek Bibor hat hoszszal, Brinjo második három hosszal, Komámasszony harmadik II. Asszonyságok dijára indult: 5. Br. Sennyey G. id. s. h. Csendőr 81 klg. lov. Bárczay Ferencz. — C. Liptay B. id. p. h. Nagykár sS klg. lov. tulajdonosKüzdelem után félhosszal elsőnek érk. Nagykár. III. Földmivelésügyi m. kir. miniszter clijjára indult: 2. Liptay Béla id. s. h. Enigme 90 klg. lov. tulajdonos. 3. Petrovay J id. stp. h. Haszár 75 klg. lov. Bernáth Zsigmond. Igen erős küzdelem után fejhosszal nyerve, Huszár érkezett elsőnek. Enigme lovasa állal Huszár lovasa ellen beadott óvás elutasittatott. IV. Lovaregyleti díjra indult: Csicsery G. 4 éves stp. h. Ganimed 73. kg. lov. Markovics István. 2. Liptay B. 3. év. p. m. Bunkó 70 kg. lov. gr. Pejacsevich. 4. Liptay B. 3 év. s. h. Gestov 09 klg. lov. Horthy Jenő. 5. Klein Gy, 4 év. p. ni. Apaffy 76 kg. lov. tulajdonos. 6. Beöthy P. 3 év. s. h. Aristoteles 09 kg. lov. tulajd. Egy lóhosszal könnyen nyerve, Aristoteles első. küzdelem után Gestov^második, 1 hosz. Apaff'y harmadik. V. Gróf Forgách László tiszteletdijára indult: 3. Orosz Gy. száz. id. s. k. Miss-Yaga 85 klg. lov. tulajdonos. 4. Br. Sennyey G. id. sk. Fuchsa 85 klg. lov. Bárczay Ferencz. 5. Liptay B. ur id. f. k. Gyöngyöm 89 klg. lov. tulajdonos. 7. gr. Szeptycky S. id. stp. h. Boy 85 klg. lov. tulajdonos. Két hosszal biztosan nyerve elsőnek érkezett Fuchsa, második Gyöngyöm, 10 hosszal harmadik MissYaga. VI. Gazdaköri díjra indult: 1. Br. Sennyey G. id. f. m. Páris 72 klg. lov. Bar.ziy F. 2. Liplay B. ur 4 éves ph. Béla 73 klg. lov. Horthy. 6. Jármy J. száz. 3 év. p. k. Feleség 68 kg. lov. gr. Pejacsevich ts. Beöthy P. ur id. p. k. Baba 72 kg lov. tulajdonos. Küzdelem után egy hosszal első Béla, második Feleség, harmadik hat hosszal Páris. VII. Mezőgazdák vezsenyére indult tiz lovas, beérkezett három; elsőnek Jenás, második Nyisztor, harmadik Dancs. Verseny után 7 órakor estebéd volt a kisvárdai nagyvendéglőben, amelyet táncz kövelelt, mely tmtolt reggel 5 óráig, amelyben észtvett vármegyénk főispánja nejével együtt, a legfesztelenebb hangulatban maradván a mulatságon a késő hajnali órákig. A mulatságon jelenvoltak névsora a következő: Asszonyok: br. Feilitzsch Bertholdné, gr. Forgách Lászlóné, Salamon Tódorné, br. Sennyei Miklósné, Liptay Béláné, Ferenczy Emiiné, Ferenczy Béláné, Jármy Miklósné, Jármy Andorné, Jármy Imréné, Mikecz Dezsöné, Szalánczy Berlalanné, Eröss Györgyné, Petrovay Jánosné, özv. Szögyény Emiiné, özv. Lübbe báróné, llarsányi Menyliértné, Vay Petemé és Gencsy Samuné. — Leányok: gr. Lónyay Pálma, báró Sennyey Mária, Fáy Margit, Salamon Zsóczi, Ferenczy Margit és Márta, Jármy Ilona, Újhelyi Emma, Szögyény Ida, Natália és Antónia, llarsányi Mariska és Sárika, és Pilissy Emma. Végül közéletünk kitűnőségei közül olt voltak: br. Feilitzsch Berthold, gr. Forgách László, gr. Szapáry György, br. Sennyei Miklós, br. Sennyei István orsz. g-y ül. képviselő, Salamon Tódor, Beöthy Pál, stb. A munkácsi püspök levele. Firczák Gyula munkácsi görög kath. püspök a következő levelet intézte I'opp György kir. tanácsos pénzügyigazgató úrhoz: Szabolcsvármegye székvárosában folyó hó 10-én teljesített főpásztori működésem alatt észlelt tapasztalataimra visszagondolva, örömmel telik el szívem, mert látom, hogy intentióm, — mely főpásztori ténykedésem mellett becses körükbe vezérelt, hogy tudniillik nyíregyházai hitközségemnek, mely — mint a közel ötvenezer gör. szert. kath. hívőt magába ölelő Szabolcstnegye székhelye — a többi hitközségek fölött vezérszerepre van hivatva, Isten, az O egyházának szenl ügye s templomának disze iránt való buzgalmát saját szemeimmel lássam, és híveimet eme szent'buzgalmukban megerősítsem, — valóban teljesült. Örömmel tapasztaltam ama lángbu/.galmat, áldozatkészséget és önmegtagadást, melylyel ottani híveim a jó Istennek diszes és értékes templomot emelve, a Mindenható iránt való hódoló tiszteletőknek méltó kifejezést adtak. — Ezen örvendetes haladás létrejövetelében kétségtelenül kiváló része van Nagyságodnak, ki sokoldalú elfoglaltsága mellett sem időtl, sem fáradságot nem kiméit, tettel és szóval buzdította a csüggedőket, bölcs tanácsadásával irányt mutatott arra, hogy Istennek eme diszes hajléka magasztos rendeltetésének rövid időn belül átadható legyen. Isten jutalma a jóra irányzóit önzetlen fáradalmaknak és jótéteményeknek; — atyai igen meleg köszönetem kifejezése mellett Isten bőséges áldását esdem le Nagyságodra. Nem mulaszthatom el egyultal, hogy őszinte köszönetemnek kifejezést ne adjak ama valóban impozáns, igazán szívélyes fogadtatásért, melyben engem nyíregyházi híveim annyi szeretetreméltósággal részesíteni szíveskedtek. Felkérem Nagyságodat, méltóztassék atyai köszönetemet nekik az egyházi gondnokok utján tolmácsolni. Egyébiránt püspöki áldásom adása mellett vagyok Ungvárott, 1897. október hó 14-én, Nagyságodnak alázatos szolgája: Firczák Gyula, munkácsi püspök. Megemlítjük ez alkalomból, hogy a püspök űr Őméltóságának a templomszentelés alkalmából nálunk tartott hatalmas egyházi beszédét, melynek közlését lapunk legutóbbi számában kilátásba helyeztük, mély sajnálatunkra nem közölhetjük. Magyarázatául szolgál ennek a következő távirat: „Nyirvidék" szerkesztőségének — Nyíregyháza. Ungvár, október 22. — Bocsánat, püspökünk Budapesten van, gyengélkedik. Tittár. ÚJDONSÁGOK. — Lelkész beiktatás. E hó 17-én tartotta beköszönő beszédét Nagymáté Albert egyh. rn. főjegyző a balkányi ev. ref. egyház megválasztott lelkésze, kit uj állasában Elek Dánlel eőri lelkész egyh. m. tanács-l'iro igtatott be. Megható jelenet volt, midőn a hatalmas termetű ősz pap, fiatal szónoki hevvel s felemelő hatással elmondott remek beszéd és ima után, a lelki szolgálat külső symbolumait: a templom kulcsot, bibliát, s kehelyt átnyújtotta az ünnepelt érdemdús lelkésznek; mely után a beigtatott lelkész tartotta meg szónoki lendülettel, magvas beköszönő beszédjét (Róm. I. 15) a szép számú gyülekezet előtt. Islenitiszteiet után az egyháztanács és egyesek üdvözlését fogadta az ünnepelt, mely után teritett asztalhoz ültek, hol — mint az természetes! — toasztokban sem volt hiány. — Adja Isten, 'logy úgy a balkányi népes gyülekezet, unnt uj lelkésze, igazan feltalálják egymásban azt, a kit óhajtottak. — Az alispán a soeialisuiiisról. A vármegye alispánjának a mu:t heti közgyűlés elé terjesztett jelentéséből vesszük át a következő érdekes sorokat: „Népünk józan felfogása, s a munkaadóknak több ször önként tanusitott méltányos eljárása iránt érzett hálával kell bejelentenem, hogy daczára az ország több részeiben mutatkozó szociális mozgalmaknak, s daczára azon hátrányos helyzetnek, hogy őszi terméseink hozama távolról sem közelítette meg az előjelek által kilátásba helyezett mennyiséget, — törvényhatóságunk területén az aratási és cséplési munkák minden fentakadás nélkül befejeztettek, sőt a munkások és munkaadók között felmerült kérdések hatósági megoldása, a szokottnál is kisebb mértékben vétetett igénybe; szeptember hóban azonban, Apigy község cseléd és napszámos lakosai, hat, ott dolgozó tápiószelei ács munkás bujtogatása következtében szociális jellegűnek látszó mozgalomra egyesültek, részben megtagadták a munkát, részben muuk.béreik felemelését és szolgá tnányaik csökkentését követelték, — az idegeu illető-égü ácsok haza szálliitatása s az elégedetlenek felvilágosítása után azonbm a kö/.reud ezeu községben is helyre állott. — Csak pár nap előtt pedig Napkor községben támadt, első tekintetre hasonló természetűnek látszott mozgalom, ennek lecsillapítása iránt is azonnal megtétetett a halósági intézkedés, mert az elégedetleLSég legfőbb, csaknem egyedüli oka azon hiedelem lévén, hogy a feliben és harmadtban, nagyobb birtokosoktól kap itt földek térfogata uem felelt ineg azon meuuyiségnek, mely után a munkásoknak, súlyosnak lászó — természetbeni szolgálmányokat kellett teljesíteni, — ezeu földek utólagos felmérése elrendeltetett s kilátásba helyeztetett, hogy a talán tartozatlanul teljesített szolgáltnál okért kárpótoltatni fognak. Kötelességem szerint is kiváló gondot fordítandók arra, hogy a közrend és nyugalom, a társadalom külömböző osztályai közötti békés egyetértés ineg ne za vartatnék: ki kell azonban jelentenem, hogy ennek biztosítására a hatóságokat magukban véve elégsége sekuek nem tartom, a társadalom tényezőinek is kell éber figyelemmel kisérni s a ható-ágnak tudomására hoziii inindea fenyegető tünetet, s mindenek f -lett a társadalmi tényezőknek kell inegszüutetni az elégü'ct lenség okait: ki kell jelentenem, azon már több-zör hangsúlyozott meggyőződésemet, hogy a szocialismu^nak csak egy ellenszere van: az igazságosság és nléltá nyosság. — Véglegesítés. Báró Feilitzsch Berthold főispán őméltósága Inczédy Lajos vármegyei helyettesilelt főlevéltárnokot, lapunk felelős szerkesztőjét, ki -az országos levéltári szakvizsgát a napokban telte le Budapesten, állásában véglegesítette. — A villamos vasút. A nyíregyházi villamossági részvény társaság által, a nyíregyháza-sóstói vasúira nyert előmunkálati engedély folytán a kereskedelmi miniszter e hó 18-ikára tűzte ki a tervezett vasulvonal közigazgatási bejárásai. A közigazgatási bejárásnál jelen voltak a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében Papp Árpád miniszteri titkár Dubszky Alfréd kir. mérnök, a posla és a lávirdaigazgatósag képviseletében Jendrássik Cornél kir. mérnök, a közös hadügyminisztérium részéről Piclilcr Klitus vezérkari százados, a földmivelésügyi minisztérium képviseletében Vinnay Géza kultur-főmérnök, a vasúti és hajózási főfelügyelőség részéről Lovrich IAsdó felügyelő, az államvasutak képviseletében Ehric Ernő és Csatay Gyula felügyelők, Szabolcsvármegye törvényhatósága és közigazgatási bizottsága képviseletében Mikecz János alispán, az állam-építészeti hivatal részéről Koczok László kir. főmérnök, Nyíregyháza város képviseletében a távol levő polgármester helyett Májerseky Béla főjegyző, Sztarek Ferencz rendőrkapitány, Küzdényi Szilárd h. tisztimérnök és Sztempák Jenő tanácsos, a nyíregyházi közraktár-részvénytársaság képviseletében Szamuely Aurél igazgató, a nyíregyházi villamosrészvénytársaság képviseletében Szohor Pál üzemvezető, az engedélyes .Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" czég képviseletében pedig dr. Kovách Elek és Schivartz Ede főmérnök. A bizottság delelőtt 9 órakor a városháza tanácstermében gyűlt össze. Papp Árpád miniszteri titkár a tárgyalást megnyitván, felhívta a hatóságok jelen volt képviselőit es az érdekelteket, hogy Dubszky Alfréd kir. mérnök által megismerletett vasuttervre netahini általános észrevételeiket tegyék meg. — Ennek megtörténtével azután a küldöttség kocsikra ülve megkezdte a tervezett vasulvonal helyszíni bejárását, a kiindulási ponttól — t. i. a nagy kaszárnya előlli térségtől keresztül a vasúti úton, a városháza, vármegyeháza téren, Kossuth utczán, a sóstói ólon végig a Sóstó fürdőig, megállapítván precíze a vasútvonalát. A Sóstón rövid villás reggeli volt, amelynek elvégeztével a küldöttség bekocsizott a városba, ahol bankett volt — a Korona szállodában. — Jubileumi ünnepély. A nyíregyházi ág. hitv. ev. egyház, iskolaszék és tanítókor méltányolni óhajtva azon kiváló érdemeket, amelyeket Mrás Károly ötven éves tanítóskodása alatt kiérdemelt, Nyíregyházán, 1897. évi november hó 13-ik napján délelőtt 11 órakor az ág. hitv. ev. központi népiskola dísztermében jubileumi ünnepélyt rendez, melynek sorrendje a következő: 1. Elnöki megnyitó s az ünnepelt meghívása. 2. D ilünnepen, énekli a városi dalegylet. 3. Üdvözlések.- a szabolcsvármegyei alt. tanito-egyesület, a nyíregyházi ág. hitv. ev. egyház es iskolaszék, a nyíregyházi ág. hitv. ev. tanítókor, Szabolcs .armegye kir. tanfelügyelője és a volt tanítványok neveben. 4. A jubiláns válasza. 5. Az ünnepelt élettörténeteik vazlatos előadása. 6. Szózat, énekli a Cárosi dalegylet. — Este 8 órakor tánczmulatság az ág. hitv. ev. központi népiskola dísztermében. — Előléptetés. A in. kir. pénzügyminiszter, mint a Hivatalos lap hétfőn megjelent száma közli, Csázik Péter dohánybeváltó hivatali kezelőt a IX-ik fizetési osztálvból a \ IH-ik osztályba léptette elő. A nyíregyházi ág. hitv. evang. egyház uj segealelkesze Andrejovits Sándor állását elfoglalván, első templomi szónoklatát vasárnap, e hó 24-ikén tartja meg. — Közgyűlés. A szabolcsmegyei általános tanítóegyesület Nyíregyházán, 1897. évi november hó 13-án, d. e. 9 orakor az ágostai hitv. ev. központi népiskola dísztermében rendes közgyűlést tart a kővetkező tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó, i. Főjegyző jelentése az egyesület évi működéséről. 3. Felolvasások: a) Hogyan tanítsuk a népiskolai tanulót tanulni? czimü tételről, Fischer Ármin kis-várdai tanitó; b) A népiskolai tanítók nemek szerinti csoportosítása czimü tételről, Nandrássy D. Aurél n iregyházi tanitó; c) Mely életkorban kezdődjek a népiskolai tanulók iskolakötelezettsége? czimü léteiről Sikolya Antal volt gávai lanitó. 4. Az Eötvös-alap helyi gyűjtő-bizottságának jelenlése. 5. Vizsgáló-bizottság jelentése az egyesület pénz- és könyvtáráról. 6. A jövő évi /költségvetés|megállapitása. 7. Az Országos Bizottság átirata. 8. Indítványok tárgyalása, melyek az alapszabályok 8. g-a értelmében az elnökségnél bejelentvék. — Délben közebéd lesz a Korona szálló éttermében. Az elszállásolásról Szabó Endre rk. tanitó intézkedik. Lakás iránti megkeresés nov. 3-áig hozzá intézendő. A felsö-szabolcsi ev. reform, egyházmegyei tanítók egyesülete folyó 1897. évi október hó 27-én d. e. 9 órakor Nyíregyházán, az ágostai evangélikus központi elemi iskola dísztermében rendes közgyűlést tart, mely gyűlésre a fentebb megnevezett egyesületnek tagjait, s a tanügy iránt érdeklődő egyéneket, van szerencsém tisztelettel meghívni. A közgyűlés tárgyai: 1. A mult évben lartott milleniumi disz- és rendes közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. Elnöki előterjesztés az egyesület életében felmerült ügyekre vonatkozólag: 3. Emlékbeszédet tart néhai Lőrincz József Gégényben elhalt tanitó felett László Gyula bákai ev. ref. tanitó. 4. „Isten mindenütt jelenvalósága, s az ember istensége" vallásbölcseleti tárgyról felolvas: Bandár Miklós ibrányi ev. ref. tanitó. 5. A „Szemléltelésről* értekezik: Nánásy Gyula nyírbátori ev. ref. tanító. 0. „Paedagogiai esetek a fegyelem köréből" czimü tárgyról felolvas: Seres Gáspár papi ev. ref. tanitó. 7. Egy általa választott tárgyról irott dolgozatát előadja : Lengyel József nyíregyházi tanitó. 8. A tanítói özvegy-árvai gyámpénztár alapszabályainak a felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye folyó évi április hó 27—28. napján Nyíregyházán tartott gyűlésének 30. számú határozatában foglalt kívánalomnak megfelelő módosítása. 9. Az egyesület hiányzó tisztviselőinek megválasztása. 10. Oly fontos indítványok tárgyalása, melyek a közgyűlést megelőzőleg egy nappal előbb az elnökhöz beadattak. — A közgyűlés napján rendezendő olcsó és jó társas ebédről gondoskodva van. — Tekintettel azon körülményre, hogy az egyesületi közgyűlés költségeire nézve felsőbb egyházi hatósági intézkedések tétettek: kérem az egyesületi tagokat, hogy az egyes egyházak által adandó mérsékelt napidíj és fuvarpénz igénybe vétele mellett, a meghirdetett közgyűlésre minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1897. évi október 17-én. Horváth István, nyíregyházi ev. ref. igazgató tanitó, g egyesületi elnök. — Gyászrovat. Nagymáté Albert ós neje Szűk borbála, gyermekeikkel: Etelkával és Józsikával fájdalomtól megtört szívvel tuda'ják felejthetetlen kedves leányuknak, illetve szerető testvérüknek Mariskának folyó hó 22 én reggel, 12 éves korában, hosszü és fájdalmas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult kedves gyermek hült tetemei folyó hó 23-án délu'án 3 órakor fognak a balkányi ev. ref. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Bilkány, 1897. október hó 22. Legyen álma csendes, felébredése örvendetes! — Egy régi szabolcsi alispán levele. A SzögyényMarich család egyik kiváló tagjának szivességéDől lett publikálva az alábbi levél, melyet Szögyény Imre, szabolcsvármegyei volt alispán irt 1797-ben fiához s amely érdekes adat egy régi előkelő magyar nemes ember gondolkozásmódjához. A levél így szól: „Edes fiam! A mult 12-én költ leveledet tegnapi napon vettem, melyben adod tudtomra, hogy a méltóságos gubernátor honoralis concipislának szándékozik kinevezni, és hogy ezen föstnek 40 rénusi forint legyen az taksája. Igaz ugyan, hogy a mostani sokféle könnyű állásokra nézve 40 forintok kivetése nem kevés költség, de hogy ebben is ne vádolhassál, hogy meghúztam segedelmemet, íme megengedem, hogy mihelyt Laibachból fölveszed az angazsít báró Kaisersteintól, abból fizesd ki, és én mostan velem lévő és Bics felé utazó generális báró Euzenbergtől ('elküldöm hogy eö Bécsből neked által szállitassa. Hogy pedig Laibachból nem vehetnéd föl a megirt summát, kérj 40 rénusi forintot költsön addig is, míg Bjesből megküldődik. Mindezen szükséget pedig te nem szenvednéd, ha orrodnál tovább néztél volna és hazulról vitt becsületes magyar köntösödnél nagyobbra nem becsülted volna az idegen cuudrát, az magyaron csömört okozó öltözetet, melyekbe öltözni, — annyival inkább rájok költeni vétek. Hogy te engem ezzel nagyon megkisebbítettél és nagyon megszomorítottál, mint pedig, hogy azokban előttem meg jelenni magad tudod, hogy nem bátorkodol és meg sem engedem és akkor ismét a magyar köntösre költeni kelletik, holott minden nemzet előtt igen becses a magyar öltözet és minden okoson gondolkodó nemzet, a maga nemzeti öltözetéi akárhol is meg nem szégyenli, az csapodároknak és szeles eszüeknek tartja azokat, kik magukét megvetvén, másokét jobban becsülik. Hanem ha azt föltetted magadba, midőn azokba öltöztél, hogy soha édes atyádat látni és előtte megjelenni