Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1897-10-10 / 41. szám
Y t It V I I> É J5 ahol a teremben mintegy 120 teritéka, patkó alakra rendezett asztal várta a társaságot. A szüreti hangulat közvetlensége egyszerre ottho nossá tette itt az érintkezést. AlispáuuQk, ahogy kötelességszerűen, de jó kedvéből is az első pohárköszöntőre poharát emelte, fölvetette azt a kérdést: ki itt a vendég: a zempléniek-e, akik ide jöttek szüretelni — más vármegyébe, — avagy pedig mi, akik itthon és még is vendégek vagyuuk. A fölvetett kérdést azonban azonnal megoldotta az alispán Még a nyíri homokban is meg van a földnek ragasztó és marasztaló ősereje. Hogy ne éreznék hát itthon magukat nálunk a zempléniek, amikor mi örvendünk, lelkesedünk a páratlan sikeren, amit ők a mi uylri homokuukból kivesznek és őket testvéri ö'eléssel fogadjuk. Teleky László felelt a vármegye alispánjának üdvözlésére, a telepesek nevében,' kérve a vármegye támo gatását az ő szépen megindult telepükhöz. Mcitolay Béla a Teleky László érdemeit méltatta s általános helyeslés között keresztelte meg az uj telepet „Teleky László telep" nek. Dr. Trajtler Soma szellemes pohárköszöntőben a zempléni hölgyeket éltette, akik ide jöttek, hogy elibénk varázsolják a régi hegyaljai szü retek derűs, csábos képét. Bencs László polgármester Nyíregyháza város területén, a város ueveben üdvözölte a vendégeket, Somogyi Gyula pedig a mi társadalmi életünk lelkét, a miudeu szépért, jóért és hasznosért lelkesülő ós élő dr. Jósa Andrást éltette, aki szót kérvén, egy kis csendességben maradásra kér'.e a társaságot hogy a zempléniek hallgassák meg a mi czígányuukat Benczy Gyulát. Csend is lett, Benczy Gyula előre is lépett a két asztalszárny közzé és azután muzsikált ügy, ahogy — magyar nótát taláu csak ő tud muzsikálui, mikor látja, hogy meghallgatják. Fiatal lányok és fiatal urak is voltak azouban a társasáságban, akik csakhamar tánczra perdültek a Benczy Gyula ropogós csárdásai mellett. Öreg este volt, mikor a társaság oszlaui kezdett Nagy köszönettel vagyunk hálásak mindnyájau, akik e pompásan sikerült mulatságon részt vettünk — a pazonyi szóllő telep vendéglátó szőllós gazdái iráot mert az az eredméuy, amit ott nekünk bemutattak hatalmas előmozdítója lesz a szabolcsvármegyei homoki szőllőtelepités kultúrájának. ÚJDONSÁGOK. — A király nevenapja. Nemzeti ünnep volt ez a nap! Nem aféle sablonos, hivatalos ünneplés, amely egy ünnepi mise parádéiban nyer kifejezést, de egy igazi ünnep, amelyen lobogó díszbe öltözött a város és a szeretett, imádott királyra Istentől kérve áldást — gyülekezett templomaiba a közönség. Egy kis szellő, mely hírt hozott az ősi budai királyi várból, azt a hírt, hogy a mi kegyelmes nagy királyunk együtt érez a ő nemzetével még akkor is, inikor — amit ennek a nemzetnek kellett volna — hálájaként — már régen, áldozatul hoznia: nem veti a szemére a hálátlanságot népének, hanem — mintha ő tartozna hálával érte — maga állíttatja föl a magyar állam, a magyar nemzeti törekvések sok hőseinek szobrait, Jedöntve ezzel az egy szavával rettenetes választó falak képzelt erősségeit. Álmoknak álma lett egyszerre valóssággá, és — akik álmodtuk ez álmokat, hitünkben már csaknem megtántorodva — látjuk, hogy királyi szó által lesz a mi álommá sülylyedt hitünk igazzá, valósággá. A mi kis nemzetünknek ezer éves mult vas következetességén nevekedett mai nemzedéke, akiket puskaporon és vérkeresztségen átjutva, nemzettek apáink e világra: boruljunk le mély hódolatlal a nagy király előtt, aki nem csak bölcs és nagy uralkodó, de szent lesz — még az emléke is, mint nemzeti királynak. A tiz szobor közt Verbőczvnek is királyi szó örökíti meg emlékezetét. Ehez a királyi szóhoz, értékét mindenki tudja, nem kell több magyarázat. A Verbőczynek, királyi szó ereje által emelt szobor a magyar király souvrainitását jelenti. Az ünnepi misén, a helybeli r. kath. templomban a vármegye tisztikaia báró Feilitzsch Bcrthold főispán vezetése alatt vett részt, a városi tisztikar Bencs László polgármester, a királyi törvényszék, őméltósága Megyery Géza kir. kúriai biró, törvényszéki elnök, Popp György kir. tanácsos, pénzügyigazgató vezetése alatt a kir. pénzűgyigazgatóság és kir. adóhivatal, Surányi Imre posta és távirdai felügyelő vezetése alatt a kir. posta és távirdai tisztviselők, Mann József kir. felügyelő vezetése alatt pedig a kir. dohánybeváltói felügyelői és beváltási tisztviselők vettek részt testületileg. A misét Ver zár István esperes-plébános fényes segédlettel szolgáltatta. Az ág. ev. templomban Bartholomaeidesz János érd. főesperes mondott imát. Hálaadó isteni tisztelet volt e nevezetes napon az izr. templomban is. — A vármegye őszi közgyűlése. A kedden megnyitandó vármegyei őszi közgyűlésnek kimagasló ünnepies momentumát fogja képezni az az indítvány, melyet Mikecz János alispán és több bizoltmányi tag terjesztenek a közgyűlés elé, hálánk, köszönetünk és lelkesedésünk kifejezésére koronás királyunk felséges személye iránt, ki a magyar katonai akadémiák fölállítását enged ílyező, úgyszintén történelmünk nevezetesebb alakjainak szoborművekben való megörökítését elrendelő elhatározásaival, egy nagy történelmi pillanat minden lelkesedésének lángjait és reményeit gyújtotta föl a magyar nemzet szivében. Az „egy sziv, egy gondolat" napjai támadnak föl a hál nak és köszönetnek érzésében a király iránt és a remé nyek közössége. Az alispán indítványa, melyet a köz gyűlés osztatlan lelkesedése fog emelni határozattá az, hogy először: a törvényhatóság hódoló föliratot intézzen O felségéhez, minden inagyar ember szivét megörvendeztető elhatározásaiért, másodszor: indítsa meg Szabolcsvármegye az or szágos mozgalmat, 0 felsége I. Ferencz József szobrának létesítésére; harmadszor: keresse meg a törvényhatóságokat hogy kebelükből egy-egy bizottmányi tagot kiküldvén, ; törvényhatóságok összeségenek ilyen módon alakult kép viselete, mint küldöttség, járuljon hódolattal Ő felsége magas szine elé, kifejezni a nemzet háláját és köszönetét, A keddi közgyűlés 145 pontból álló tárgysorozatát az állandó választmány, két egész napon — csütörtökön és pénteken fari ott tanácskozásban tárgyalta végig. A járási beosztás megváltoztatása tárgyában hozott határozatra érkezett belügyminiszteri leirat tekintetében az állandó választmány többségének véleménye az, hogy a központi főszolgabírói állás szervezését fontos közigazgatási és pénzügyi tekintetek lehetetlenné teszik. Az állandó választmány ehez képeit szükségét látván a mai közigazgatási beosztás fentartott megállapításának, még is eg.V — esetleg Nyiradony székhelylyel szervezendő uj főszolgabírói járás létesítésének szükségességét már most hangsúlyozza. Az újonnan felállítandó hadapród iskolában alapítványi helyek létesítésére fölhívó honvédelmi miniszteri leiratra az állandó választmány véleménye az hogy a különböző pótaclókkal túlságosan megterhelt erején túl igénybe vett vármegye — alap hiányában — e különben nagy jelentőségű hazafias czélhoz — sajnálatra — hozzá nein járulhat. A Nyíregyháza város részére kiutalt G000 frt katona beszállásolási hozzájárulásra vonatkozó alispáni határozatot az állandó választmány jóváhagyni javasolja. A nyiregyházi vásártér rendezése kérdésében az állandó választmány véleménye az, hogy vásártér maradjon meg a mostani helyén s ott rendeztessék be a kívánalmaknak megfelelően. A villamos világitásnak a vármegyei székházba való bevezetését az állandó választmány elfogadván, az alispánt tartja megbizandónak az ily értelemben hozandó határozat végre hajtásával. Nyír-Bátor község képviselőteslületének, ; község tulajdonát képező erdők termékeinek értékesítése tárgyában hozott határozatát jóváhagyni véleményezi az állandó választmány, lehetőségét adván annak hogy ezek az erdő termékek tényleg értékesíthetők legyenek. A közgyűlés tanácskozásai valószínűleg három napon át fognak tartani. Október «. Az aradi 13 vértanú halálának évforduió napját kegyeletes emlékezéssel szentelte meg nemzeti gyászünneppé most is városunk közönsége. — Az ágost. evang. templomban ren dezelt gyászünnepidyen résztvett a varmegye tisztikara testületileg Mikecz Dezső főjegyző, a városi tisztikar Bencs László polgármester vezetése alatt. Mikecz János alispánt rosszul lete akadályozta meg abban, hogy, a gyászisteni tiszteleten való testületi megjelenésre általa fölhívott tisztikar élén megjelenhessen. Ott voltak továbbá az ág. ev. egyház és az ág. ev. főgimnáziumi tanács képviseletében Májerszky Béla egyházi felügyelő, dr Meskó László főgimnáziumi felügyelő. Bogár Lajos iskolaszeki elnök, az egész tanitóikar, a népiskolák növendékei és a templomot betöltő nagy közönség. Csupán a főgimnázium tanuló ifjúságára váró padsorok maradtak üresen, akik azonban — a tanári karral együtt elmaradtak, ami annál nagyobb föltűnést keltett, mert Geduly Henrik lelkész remek imájában egyenes utalás tőrtént az ifjúság részére az aradi vértanuk példájára, akik marlyr-halált szenvedve, megbecsülhetetlen nemzet kincset hagytak reánk. A városi dalárda éneke nyitotta meg a magasztos ünnepélyt. Azután Geduly Henrik lelkész mondott az oltár előtt magasztos imát, Isten áldását kérvén végezelül a királyra, kinek legutóbbi, minden magyaremberszivétigazlelkesedésre gyújtó elhatározása is tanúbizonyságot tesz amellett, hogy ő maga a legelső, aki — szobrokat állítván emléküknek — kegyeletes emlékezettel fogadja szivébe a magyar nemzeti törekvések hőseit és martirjait. A magasztos gyászünnepélyt a dalárda a „Hyninus" déneklésével fejezte be. melyet állva hallgatott végig a kegyeletes közönség. — Amelynek soraiban külön, testületileg foglaltak helyet az ősz honvédek, élő tanúi nagy napoknak, nagy időknek! — Firczák Gyula, munkácsi g. kath. püspök úr őméltósága e hó 9-én d. u. 2 óra 44 perczkor érkezett meg Nyíregyházára, az itteni hivei által emelt diszes uj templom felszentelésére. Ő méltósága fogadására megjelentek a pályaudvaron báró Feilitzsch Berthold főispán, Bencs László polgármester, dr. Ferlicska Kálmán orsz. képviselő, Verzár István r. kath. esperes plébános, a vármegyei gör. kath. lelkészi kar élén Lengyel Endre nagy-kállói gör. kath. esperes, Popp György kir. pénzügyigazgató, Surányi Imre posta és távírda felügyelő és végül a helybeli sajtó képviselői. A püspök úr őméltóságát, miután előbb a varmegye főispánja szívélyes üdvözlettel segítette le őt a vasúti kunéból, Nyíregyháza város közönsége nevében meleg hangú beszéddel fogadta Bencs László polgármester. Az üdvözlésre a püspök úr őméltósága röviden, de mély jelentőségű szavakkal válaszolt, hangoztatván, hogy idejővén Nyíregyházára és Szabolcsmegyébe, az ő gondolatait is ugyanazok az aspirációk foglalják le, a miket e vármegye és e város kö .önsége hazafias törekvésében megvalósítani óhajt. Ő méltósága ezután, a polgármester jobbján a város díszfogatán hajtatott be a városba, és utána a f'ogadasára megjelent közönség hosszú kocsisora, keresztül a vasúti uton és a gör. kath. templomnál emelt diadal kapukon és lobogó zászlódísz alatt. A gör kath. templom ajtajában Fekete István főesperes fogadta a főpásztort, kereszttel a kezében és mély hódolatot kifejező beszéddel. A püspök — kegyteljes szavakkal válaszolva — bevonult ezután egész kíséretével a templomba s imádkozott az oltár elölt. A templomból eltávozva, előbb a gör. kath. plébánián tett látogatást őméltósága s onnan — a polgármester kíséretében Popp György kir. tanácsos, pénzügyigazgato lakásához vonult, ahol nálunk való időzése alatt szállva lesz. A templomszentelés ünnepélyének sorrendje a következő ; Október 10-én d. e. fél 9 órakor a templom felszentelése veszi kezdetét. Mindenek előtt a püspös úr a temlomot megáldja s ezzel rendeltetési czéljának átadja, ezután allocutiót tart, majd a szentmise áldozatot mutatja be, melyen a 40 tagból álló ungvári hires harmónia fog énekelni. Déli 12 órakor a görög katholikus paplakban a küldöttségek fogadása. D. u. 2 órakor társas ebéd a „Korona* szálló dísztermében; egy teríték ára 2 frt 50 kr. — Az isteni tiszteleten helyszűke miatt csupán belépti jegyekkel bírók vehetnek részt. Mint nekünk távirattal jelentik, Kemecsén a pályalőné! Nagy-Halász község képviselő testülete, Kállay András őméltósága vezetése alatt a püspök úr őméltóságát küldöttségileg üdvözölte. — Kinevezés Báró Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága árvaszéki iktatóvá Jármy Lászlót és központi Írnokká üjfalussy Mihályt nevezte ki. — „Nyíregyháza" czimmel egy uj hetilap indult meg városunkban dr. Prok Gyula és Sztempák Jenő társszerkesztők kiadásában. A lap első száma most csütörtökön jelent meg s mi kollegiális barátsággal üdvözöljük a harma ik lapot Nyíregyházán, kívánván neki szép közönséget hozzá, hogy programmját beválthassa. Dr. Prok Gyula urnák, kinek lapunkhoz való főmunkatársi viszonya az uj lap megindításává! természetszerűen megszűnt, e helyütt mondunk szives baráti indulattal: Islen hozzádot ! — Köszönetnyilvánítás. Stern Jenő úr és testvére dr. Székely Miksa úr a helybeli izr. uj iskola felavatása alkalmából boldogult, szüleik emlékére 1000 koronás alapítványt tettek az iskola czéljaira. — E nemes tettükkel csak ujabb jelét adták az adakozók páratlan emberszeretetüknek s fogadják ez uton is hitközségem nevében hálás köszönetemet. Baruch Arnold, hitközségi elnök. — A város zászlója. A nyiregyházi nők az évezredes nemzeti ünnep alkalmából elhatározták, hogy Nyíregyháza városa részére egy diszes zászlót készítenek. — A zászló már el is készült, s a városi tanács Sztárek Ferencz r. kapitány elnöklete alalt szűkebbkörü bízol tságot küldött ki a zászló átvétele és felavatásával járó ünnepségek rendezése czéljábol. A bizottság csütörlökön délután tartott ülést az ünnepély részieleinek megbeszélésé tárgyában. — Az orosi-uteza meghosszabbítása. Régen felismert ferde állapot az, hogy Nyíregyháza város egyik legfőbb utczája az orosi utcza nem ér ki a város vegére és elnevezésének is csak az adja meg a jogosultságot, hogy lég-irányban meghosszabbítva Oros felé vezet. Ezen az állapoton segítendő az orosi utczai lakosok és háztulajdonosok összeállva egy kérvényt adtak be a városhoz, amelyben azt kérik, hogy utczájok a végét keresztben elzáró Inczédy-féle lelek megfelelő részének kisajátításával hosszabbitassék meg és köttessék össze az orosi úttal. A kervényezők még arra i-; hajlandóknak nyilatkoztak, hogy a költségeknek egy harmadrészét ők viselik. — A város uj mérnöke. Küzdényi Szilárd a folyó október hó 1-én foglalta el állását, s miután a hivatali esküt a szerdán délután tartott tanácsülésben letette, működését megkezdte. — Bolti tüz. Ma kora hajnalban 4—5 óra között Glück Iguácz varmegyeház téri kereskedésében bolti tű! támadt. A veszedelem az idáig megállapított körülmények szerint a nagy üzlettel szomszédos és attól csak egy deszkafal által elrekesztett trafikos boltból keleikezett. Szereucsére hamar észre vették a bajt s a tűzöl ók elfojtották a tűzet, mielőtt nagyobb kár esett volna az üzletben felhalmozott árukban. — (iyászrovat. Alóliroltak mélyen szomorodott szívvel tudatjuk az összes rokonság nevében is, szeretett jó anyáuk, nagyanyánk s testvérünk özv. Polay Vilmosné szül. Kacska Rizáliáaak folyó 1897. évi október hó 8 án reggeli 5 órakor, életének 50-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunyiát. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó 1897. évi október hó 9-án délutáu 2 órakör fognak a buza-téri 10 ik számú halottas házból, az ág. evang. vallás szertartásai után, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetui. Nyíregyháza 1897. október 8. Áldás és béke poraira! Polay Iloua, férj. Bírzó Istvánué, Polay Rudolfmint gyermekei. Kacska Juliánná, özv. Bóka Bertalanná, mint nővére. Kacska József és neje, Kacska Sámuel és neje, mint fivérek. Barzó István mint veje. Barzó Ilonka, Bírzó Mariska, Barzó Irma, mint unokák. — A nyíregyháza—sóstói villamos vasút. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte a nyíregyháza— sóstói villamos helyiérdekű vasút közigazgatási bejárását. A 76 czentiméter nyomtávval egy vágányra tervezett pálya a magy. kir. államvasutak nyiregyházi állomásából indul ki és a város belterületén át a sóstói fürdőig vezet, a közigazgatási bejárást október hó 18-án reggel 9 órakor kezdik meg a nyiregyházi városház tanácstermében. — A „holt kéz" vagyona. Mindenkit érdekel, mily vdt;vou felett rendelkezik Magyarországon a rk. egyház. Török Kálmán egri főegyházmegyei pap egyik legújabb műve: „A magyarországi kath. egyházi vagyon tulajdonjoga", feiel me,;. erre a kérdésre. E szerint legtöbb vagyona van a nagyváradi latin szertartású püspöknek, a kinek 187.393 kat. hold földje van, melyből 126,000 hold erdő, 22'/» ezer hold legelő és csak 31 ós fél ezer a szántóföld. Utána a nagyváradi g.k. püspökség következik melynek 139657 hold földje van, de ennek legnagyobb része erdő. Az esztergomi prímás harmadik helyen áll, a kinek 95,983 hold földje van, melyből egyharmadrész erdő, valamivel kevesebb szántó, a többi pedig legelő. A kalocsai érseknek 87,433, mig az egri érseknek csak 42,447 hold földje van, ennek is nagyobb része legelő és erdő; mert szántás alá csupán 7147 holdat használnak. Legszegényebb a róm. kath. püspökök között a rozsnyói püspök, kinek csak 7178 hold földje van s még ennek is erdő a legnagyobb része. A görög katholikus, püspökök, kivéve a nagyváradit, mir szegényebbek még a rozsnyói püspöknél is; mert eltekintve az eperjesi, kinek 6967, és muukácsi püspöktől, kinek 3852 hold földje van, a többieknek már igen csekély földjük vao.