Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-10 / 41. szám

„IV Y í R V t D É K.« — Próbaelőadás a műegyetemen. Szesztay László mérnök, városunk szülötte pénteken tartotta próbaelőadását a budapesti műegyetemen a tanári kar jelenlétében. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. — Pótvásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Nyir-Bátor községben a f. évi szeptember hó 9-dikére esett, de elmaradt országos állatvásár helyett f. évi október hó 14-én kizárólag szarvasmarha pótvásér tartassék. — A nyíregyházi terményesarnok egyesület október 13-ikán délután 2 órakor az egylet helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, amely az egyesület további fenállása avagy feloszlatása felett lesz hivatva határozni. — Értesítés. Mindazon statu-quo hitközségi tagok, kik adóval hátránybau vannak, felhívatnak, miszerint adó hátrányaikat folyó 1897. évi október hó 25 ig fizessék ki, mivel elleneseiben az alapszabályok 6-ik § usa értelmében az 1897. évi deczeiuber havában megejtendő hitközségi általános választás alkalmával szava zati joggal nem birnak. Az elöljáróság. — A nyíregyházai iparos-ifjúság önképzőegylete, saját pénztára javára, ma október hó 10-én vasárnap, egyleti helyiségében dallal, szavazattal é tánezczal egybekötött zártkörű szüreti ünnepélyt rendez. Belépti dij személyenként 1 korona, családjegy 3 korona. Az ünnepély kezdete 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. Felvonulás a szüretre jelmezben dallal és zenével. Birók: Páskó Ferencz, Kéry József, Kisbirók; Cservenák János Szabó Imre. Pásztor leányok: B res Erzsike, Gsernák Erzsike, Gsernák Mariska, Janousch Mariska, Moldvány Erzsike, Páskó Anna, Páskó Mariska, Pivnyik Zsuzsó, Pivnyik Róza, Szalóczy Mariska, Suták Róza, Suhanecz Miriska. Pásztor legények Berecz Gyula, Dezső István, Jelenovits Dániel, Kacsmarik János, Kohut József, Naményi József, Nagy László, I'.ipp József, Pelneházy Lijos, Schmotzer János, Vig Árpád, Zenes István. Czigányok: Palocsay Jenő. Garay József, Tárczy József. 2. A szüreti szabályok kihirdetése a kisbiró által. 3. A szüret megkezdése. 4. Goldstein Számi, cuple, szabadon előadja Murányi Géza úr. 5. Bajos Jeremiás, monolog, előadja Csadényi Béla úr. (i. Nemzetközi kacsuka, bemutatják a czigányok. 7. Szabad lopás. 8. Táncz. Tudnivalók: 1. A község birósága által adatik tudtára mindenkinek a kiket illet, hogy ugy a szőlőskertben, valamint a gyümölcsösben szabad a lopás, de minekutána a pásztorleányoknak és pásztoroknak kötelességükké tevődött, hogy a tolvajt sajátkezüleg elcsípni ne átallanák, tehát a mely személyt a lopáson raji a csípnek, azt elcsípik és megbirságoltatásnak a czéljából a községi biróság elé viendeni fogják. 2. A lopás kez dete dobszóval lészen mindenkinek tudtára adva; ann.tkokáért, — addig mindenki csendesen viselje magát, mert aki ekkor lopni nem átallana, kétszeresen büntctődik meg. A szabad lopás kezdete pedig újra (lobszóval lészen kihirdetve. 3. A ki éjfél után 5 órakor a maga csendes családi tűzhelyére hazakívánkozik menni, hogy az egészségben meg ne háborittassék, haza bocsáttatódik. A községi elöljáróság. — Öngyilkosság. Horváth Juliska gióf Forgách Lászlónó volt komornaja a napokban fóbe lőtte magát a mándoki temetőben. Reménytelen szerelem kergette — mint beszélik — a szerencsétlen leányt a halálba. — A gyermekbetegségek keletkezéseinek meggátolhatása abban rejlik hogy a gyermek oly edzett és erős ellenálló képeséget kifejtő szervezettel birjon, mely a baj csiráját fejlődni nom engedi. Különféle ezt czélzó gyógy zerkészitmények vannak forgalomban, de általá nosan tudott dolog, hogy csak egyetien tzer létezik, mely a hozzá fűzött várakozásnak minden tekintetben megfelel ; s e szer a csukamájolaj A gyermekek a kö zönságes csukamájolaj bevételétől undorodnak, s ezért nagyon hézagpótló a Zoltán-féle c^ukamájolaj, melynek sem ize, sem kellemetlen szaga nincs s gyermekek, valamint felnőttek szívesen veszik be. Főraktára Zol tán Béla gyógyszertárában, Budapest, V. Nagykorouautcza 23. szám, hol üvegenként 1 frtért kapható. 15—2> Csarnok. Egymásért feláldozva. — Beszély — Irta: Lengyel József. (Folytatás ) Szép augusztusi regg volt. A munkások dalolva mentek ki a mezőre. — A komlósfalvi kastélyban nagy sürgés-forgás volt. — E napra volt kitűzve a Katiuka esküvője Keczer Ernővel. A bátyja éppen most haladt végig a boldog vőlegónynyel a folyosón Katinka lakosztálya felé, mert mint mondá, „talán tnár nagyon is sokáig alszik, hiszen máskor 6 órakor a kertben sétált virágos ágyai közt! Most pedig már 7 óra elmúlott, még sem ébredt fel. Ne bántsd — mouda a túl boldog vőlegény leendő sógorának, — hadd aludja az igazak álmát nyugodtan, csendesen. Ha tudták volna, hol aluszsza a szegény leány az igazak álmát? Ha tudták volna, hogy a Tisza habjai játszanak hófehér keblével, ében hajával?! Szegény Katinka megtartotta az esküjét, melyet első és utolsó szerelmének tett. Nem lett a másé, ha a Kőrösyó nem lehetett, inkább a siré lett. Este, a mikor minden elcsendesedett a kastélyban, felöltözködött mennyasszonyi ruhájába, B írna arczképát keblébe rejtve, a kripta ku'csát jó előre magához véve, lement a kápolnába. Nem félt többé egyedül a holtak házában sem hiszen kevés idő múlva ő is oda jut édes auyja mellé. Kísérteties csikorgással kinyitotta a nagy vasajtót Fojtó levegő csapta meg érzékeit, a mely kétszeresen hatott rá a nyári éjszaka üde levegője mellett. Most egyszerre a fellegek mögül kibúvik a hold. & nyitott kripta ajtaján kíváncsian bekandikál. Az ajtótól jobbra a harmadik koporsóban nyugszik a szerencsétlen tépett szivü menyasszouynak édes anyja. Ezt kereste fel. A koporsóra borulva, elpanaszlá anyja hideg holt testének elkerülhetlen végzetét, feltárá szívének első s utolsó szerelmét, az esküt, a melyet az ifjúnak te t, az eskü szentségét, melyet megszegni soha sem szabad. „Anyára! — Így végzé panaszát — Oh édes jó anyám, én vagyok itt a te kedves jó leányod Katinka. Nehéz küzdelmeim között megszakad t szivem! Atyám hidegen u.asitotta vissza könyörgésemet, hiába mondtam, hogy én egyedül csak Barnát szerethetem! Segits! Tanácsolj jó anyám, vagy végy magadhoz!" Eunyi kin alatt összeroskadva a márvány lépcsőre bukott, drága ho mlokát annak élébe vágta. Körülbelül egy óráig fekhetett ájultan a hideg márványlapon, mídón felébredt, de a jó anya még sem mozdult, uetn adott feleletet, nem adott tanácsot árva leányának. Kitámolygott hát az ismét sötétté lett krip tából. Elindu't a Tisza felé. Bent a faluban éppen most jelezte az őr az éjfélt, rá a kastély órája is azzal az ismerős egyhangú rúgással ütötte el a 12-őt. Szegény Katinka! Ha Barna tudná, kit gondolt ó bű'lennek még az este is, ht látná, mint rohan szét bontott hajjal, fehér selyem menyasszonji ruhában, fején koszorúval a Tiszához. Most megáll, pillanatra hallgatódzik, mintha emberi hangokat vélt volna hallani. De nem az, csak képzelődött. Már odaért a Toncsika kedvencz helyéhez, elhaladt a padja mellett is. Egyszer csak visszaborzad ro hantában, a nagy Tisza méltóságteljes hömpölygéssel sötét lett lábai alatt. Itt ott majd a túlsó pirton hallott egy egy csobogást. Bizonyosan a part szakadozik! Most egészen kiáll egy szakadékra, a hol a Tisza partja a legmeredekebb, a hol a legveszélyesebb örvé nyek sodorták a vizet. L3borul a földre, zokogva imád kőzik. Még be sem fejezhette imádságát, egyszer c-ak megindul alatta a föld, az ár által alámosott part el vállott, s terhével együtt bezuhant az örvéuybe. Ezy erős locscsanás, egy vizgyűrű, a mely mindig nagyob bodik, s végre a Tisza közepén elmosódik: azután csendessé lesz minden a sötét éjszakában. Szegény mennyasszony! Szánandó vőlegény! Az esküvő reggelén, midőn már hiábt várták, hogy magától is felebred Katinka, úgy 8 óra tájban bezörgettek az ajtón. Semmi nesz! Rosszat sejtve Géza úr, odahivatá a szobaleányt, az is azt állitá, hogy a kisasszony még ma nem volt ki szobájából. Feltörték az ajtót. Nagy rémületükre üresen találták a szobát, érintetlenül a ágyat. A gyertya leégve, fel vetett azasztalon két levél hevert. Az egyik atyjának, a másik Kőrösy Barnának volt czimezve. Sietve bontották fel, rémülve tudták meg a való'. Estére már kifogták mennyasszonyi ruhájában a boldogtalan szép fehér nienuyasszonyf. Nászágy helyett a Tisza habjai fogadták keblökre. Kivánsága szerint anyja mellé temették, oda, a hol két nappal előtte a Golgota utján mintegy két órát töl'ött verítékkel imádkozva. * * * Két embernek féltették az életét a szerencsétlen eset után. Az egyik az atya, a ki hideg merevségével a halálba kergette hajadon leányát, a másik ennek szerelmese. Eí utóbbi temetés után úgy viselte magát, hogy a kastélybeliek jónak látták őrizet alá venni, hogy végett ne vessen életének. Megígértették vele, hogy nem emész'i el magát, akkor haza bocsátják. De ő Ígéretet nem akart tenni, mondván: „minek már ne kem az élet ő nélküle." Da Dálnoky ős neje Amália addig-addig,hogy rábeszélték; megeskették megboldogult édes anyja emlékére, a ki halála óráján szintén szivére kötötte, hogy szegény nyomorék testvérét haláláig gondozza. Ráállott tehát, s mondván: „Teher bár az élet, kietlen a világ, de mig Toncsi él, én is élek, mert a kötelesség par incso). De ha ő meghal, akkor ? " (Vége következik.) KÖZGAZDASÁG. „The Gresham" óletbiztositótársaság Londonban. E társulat 48. évi jelentése, mely az 1896 évi deczember 31-én befejezett üzletévról szól és a részvényesek 1897. évi április 27 én tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, következő főpontjait közöljük. Az 1896. évben 8654 kötvény 80.577.950 kor. tőkeösszegről lett kiállítva. A díjbevételek, levonva a visszbiztositásért fizetett összeget, koroua 22.823 521.56 fillért fillérre rúgtak, mely összegben a korona tevő első évi dijak benfoglaltatnak. A kamatszámla mérlege a lefolyt üzleti évben korona 4,560.665 21 fillért tett ki és a társasác jövedelmét a díjbevételekkel együtt korona 27 384.186 77. fiiérre em lte. A társaság az elmúlt évben korona 10 164 913 02 fiiért utalványozott oly követelések alapján, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek. Lejárt kiházasitási és vegyes biztosításokra korona 2,522.808 96 fiiért, visszavásárlásokra 1,349 912.19 fillért fizetett ki a társaság az elmúlt évben. A biztosítási és járadékalapok a lefolyt üzleti évben korona 10,249.031 56 fillérrel gyarapodtak. Az aktívák fóö-szege 1896. deczember 31-én korona 157,805,340.21 fillérre rúgtak. Töke befektetések: korona 490,778 86 fillér angol és Írországi állami papírokban, korona 89,52490. fil ér indiai és gyarmati kormányok értékeiben, korona 29,169.911 15 fillér idegen államok értékpapírjaiban, koroua 7,810.090,21 fi'lér vasúti részvények, elsőbbségek és garantáltak, korona 60,417.658.13 fillér visuti és egyéb kölcsönkötvényekben, korona 17,411,131.36 fillér a társaság ingatlanaiban (ezek között vannak a társaság budapesti és béc^i házai), korona 8,378.138.12 fillér jelzálogokban és korona 33,738.107 48 fii ér különböző értékekben A társaság ujabban a jelzálogkölcsön biztosítást is felvette működése körébe. A trágya kezelése. 1. A telepen a különböző állatok ganaja lehetőleg keverendő, hogy a trágya minél egyenletesebb legyen, 2. A kihordott trágyát a telepen el kellteregetni. 3. hogy a trágya bomlását megakabályozzuk, a levegőtől kell azt leginkább védelmezni: ez legcélszerűbben a trágva letiprása által érhető el, ebből a czélból a szarvasmarhát hetenként legalább egyszer a trágyára hajtjuk Erre nézve czélszerü a telepet 0.6—0.8 m. fallal és alkalmas korláttal körülvenni. 4. Ha trágya felső rétege, küiönösen nyáron, igen kiszárad, akkur a trágyáié kútból nyáron naponta, télen a szükséglet szeriut meglocsolandó, a trágyáié kut e czélból szivattyúval legyen ellátva. Ha trágyáié nem volna készletben, a trágyát vízzel kell locsolni. 5. Trágyakonzerváló szerek alkalmazása a) Fejeakint >/«—'/, kg. szuperfoszfátot vagy '/a—

3/« kg. szuperfoszfát gipszet kell már az istállóban a trágyára hinteni ; főleg ha a talaj kötöttebb s a foszfáttrágyát meghálálja. b) A lazább és kálit kivánó talajú gazdaságokban káli.-ókat, kainitot vagy karnallitot kell a telepre hinteni és pedig egyszer kétszer minden számos marhára 3/«—1 kg-ot. c) Igen jó hatású a trágya konzerválásra annak földdel rétegeukiut való betakarása ; meszet, fatörmeléket stb. a trágyára hordani nem szabad. A trágyát hetenkint legalább egyszer kell földdel felhinteni d) Ahol tőzeg áll rendelkezésre, ez még jobb konzerváló a földnél is és szalma helyett alomként is haszt álható. c) Hogy a trágyalé-kutbau levő ganajlevet a veszteségektől megóvjuk, abba 100 liter lére l'/t liter kénsavat öntünk. A trágya használata. 1 Ha a trágya sokáig marad a telepen az erjedés következtében kevesbedik és értékében is vészit a salétromfogyasztó baktériumok következtében. Az ilyen trágya szalonnás lesz, nem jól teregethető ós csomókat képez, melyek a talajban eltőzegesednek. A trágyát tehát idejében kell kihordani. 2. A trágyát merőleges metszetekben kell szekérre rakni, hogy az erősebben elkorhidt rész a felső részszel keveredjék és egyenletesen legyen teregethető. 3. A földön a trágyát mielőbb szót kell teregetni, mert ha a trágya halmokban áll a földön, sokat vészit értékéből. 4. Ha az idő megengedi, az elhintett trágyát azonnal alá kell szántani. 5. Ha a gazdasági viszonyok vagy ac időjárás a trágya azonnal való elteregetését és alászántását nem engedik, akkor azt nagy fedőlalaku prismákba rakjuk ös?ze, árokkal veszszük körül ós az ebből kikerülő földdel befödjük, konzerváló szerek újbóli alkalmaiása ajánlatos. 6. Végül a trágya olyan növények alá alkalmaztassék, melyek azt meghálálják. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 133423/97. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a m. kir. államvasutak részére a jövő 1898. évben illetőleg 1900 év végéig a következő csoportokba sorozott anyagokból felmerülő tényleges szükségleteknek szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet, m. p.: I. Festéliek, vegyiszerek és különféle anyagokra, nevezetesen: Száraz festíkek, szóda, vérlugsó, kátrány, fürdő szivacs, csiszoló korongok, olvasztó-tégelyek stb. II. Bőrárukra, nevezetesen: fényes, fuvó-, gépszij-, óz , talp-, timsósbőr és kész géphajtószijak. III. Kötélárukra. IV. Űvegnemii-anyagokra, nevezetesen: vízállást mutató üvegek, kocsi tükiök, vörös-zöld jelző és solin üvegtáblák. A kiírás tárgyát kfpező egyes czikkeket, melyek egyszersmind ajánlati mintákul szolgálnak, valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak igazgatósága anyag es leltár beszerzési (A V. szakosztályánál Budapest, Andrássi-ut 73 sz. III emelet 47. ajtó szám) kaphatók. A szabályszerűen kiállított, ivenkint 50 krros magy. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsélelve legkésőbb folyó évi november hó 10-iki déli 12 óráig a magy. kir. ailamvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályában átadanaók, illetőleg poBta utján odaküldendők és a boríték ezen külczimmel látandó el: „.Ajánlat 133423/97. számhoe

u Később benyújtott ajánlatok valamint olyanok, melyek nem pontosan és részletes módozatok betartása mellett állíttatnak ki, — nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1897. október hóban. Az igazgatóság. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1S97. évi október hó 9-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza (uj) Rozs Árpa Zab Tengeri Köles Paszuly fehér Szesz literenkint 100 kiló 100 „ 100 „ 100 „ 100 , 100 „ 100 „ 10.70-től 7.55 tői 5.40 tői 6.—tói 5.40 tői —.— tói —.— tói 21 tői 10.80 ig. 7.65 ig. 5 60 ig. 6.10 ig. 5.50-ig. —— ig—.—ig57-ig. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK.