Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-03 / 40. szám

adandó és az utalvány szelvényéra a kérelmező neve, lakása és a pénzküldemény czélja 'följegyzendő. A postai feladó-vevény a vasúti távirdánál felmutatandó és annak alapján a vasúti közeg a fél táviratának végére a következő megjegyzést fogja felvenni: . . .frt ... . évi .... számú posta-utalványnyal a földmivelésügyi minisztériumnak feladva, a mely megjegyzés a fél költségén, a távirat szövegeként fog továbbittatni. 5. Azon felek, a kik ügyeiknek távirati elintézését kívánják, de a megállapított átalány összeget előirt módon le nem fizették, ügyeiknek távirati módon leendő elintézésére semmi körülmények között nem számíthatnak. 6. A hatóságok magán felek ügyeiben az állam költségére csupán az esetben táviratozhatnak, ha arra a minisztériumtól felhívást nyertek. Ezen rendeletem 1897. szeptember 15-én lép életbe. Felhívom a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletem a legkilerjedtebb módon tegye azonnal közhírré. Kelt Budapesten, 1897 évi szeptember hó 1. Darányi, s. k. 1546

2^ K. ~ 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróságoknak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter f. évi 31482. sz. rendeletét, melyben a korcsmákban és minden nyilvános helyen használt mérlegek hitelessége tárgyában intézkedik, — tudomás vétel és alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyháza, 1897. szeptember 9-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Kereskedelemügyi magy. kir. miniszter. 31482/VI. sz. Rendelet. A korcsmákban és vendéglőkben kimérésre és mértek gyanánt használt poharak és palaczkok helytelen űrtartalma miatt számos panasz merülvén fel, ezennel elrendelem, hugy a vendéglőkben, korcsmákban és egyéb nyilvános helyeken kim-résre és mértékként használt palaczkok és poharak kizárólag hivatali elődömnek 1891. évi január 6-án 80357/1890. sz. alatt kiadott rendeletében foglalt kellekek alapján mertékhitelesitési korona bélyeggel hitelesítve használtathatnak, mely utóbbi rendeletben felemiitett felülnu-rték szabatosabb értelmezése erdekeben pótlásképen rendelem, hogy annak 2-dik és 4-dik bekezdésében minimumként megállapitott 3 cm., illetve 1.5 cm. távolság a mértékjelzés vonása és a palaczk, illetve a pohár szája közt minimumként legfeljebb oly nagy legyen, hogy a jelzés és az edény szája közt levő térségben 0.07 l.-nél több ne férhessen el. Kivételt képeznek i szabály alól a« termelők részéről bedugaszolt, lepecsételi, illelőle egyéb alkalmas módon maradandókig elzárt állapotban forgalomba hozott finom borral töltött palaczkok, valamint az ivópoharak, melyek palaczkok mellé (service gyanánt) adatnak. A volt földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszternek 1876. évi 2162. sz. rendeletét jelen intézkedésem folytán hatályon kivül helyezem. Jelen rendeletein 1899. évi január 1 - én lép életbe. Az ezen rendelet ellen vétők kihágást követnek el és Magyarországban az 1879. évi XL. t.-cz. 136. g-a, Horvát és Szlavonországokban pedig az ottan jelenleg fenálló törvényes szabályok szerint büntetendők. Budapest, 1897. augusztus 2i-én. — A miniszter helyett: Csörgeö, s. k. államtitkár. 3545/97. K. Körözvény. Lakatos László t.-bűdi lakos nevére 710/897. községi s 71371. törvényhatósági szám alatt f. évi junius hó 20-án t.-bűdön kiállított 1 drb 6 éves, fehér szőrű, fenálló szarvú tehénről szóló járlatlevelét a hajdu-nánási vásárban ismeretien módon elvesztette, — körözendő. Tisza-Lök, 1897. szept. 26. Dohos Imre, főszolgabíró. Szabolcsvármegye főispánjától. 16710. K. I VJ7. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Közhírré tétel végett értesítem, hogy a vármegye központi s járási hivatalai, valamint a nagy-kállói és kisvárdai közkórházak részére az 1898. évben szükséges ayomtatvanyok elkészítésének és szállításának biztosítása iránt Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermeben folyó évi október hó 18-ik napján d. e. 10 órakor zárt verseny ajánlati tárgyalás fog tartatni; a vállalkozni óhajtók felhivatnak, hogy ajánlataikat a jelzett határidőben okvetlenül beadják s az árlejtési feltételekről, a nyomtatványok mennyisége es minőségéről a vármegyei kőzigazgatasi iktatói hivatalban maguknak előre tájékozást szerezzenek. Nyíregyháza, 1897. szeptember 23-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 16774. K. í897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Döghe községben az u. n. Veres tanyán Csizmadia János ottani lakos kárára egy darab szarvasmarha lépfenében elhullott s ez okból az ezen tanyán levő 6 darab ló, 20 darab szarvasmarha és 46 darab sertés 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1897. szeptember hó 29-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 16828. K. 1897. Hivatkozva a folyó évi augusztus hó 5-dikén kelt 13219. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a T.-Polgár községhez tartozó „Kapros" tanyán előfordult veszettségi eset folytán elrendelt zár a folyó-hó 24-én feloldatott. Nyíregyháza, 1897. szeptember 29-én. Mikecz János, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 16698. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a sertésvész Mogyorós község belterületén fellépett s ez okból a községben levő összes sertések további rendelkezésemig zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1897. szept. 25. Mikecz János, alispán. 1465/1897. Kih. Körözvény. , Odor István volt budapesti lakost 10 forint pénzbüntetés, vagy 1 napi elzárásban marasztaltam, nevezett Budapestről ismeretlen helyre távozott, felkéretnek a hatóságok fentnevezettet nyomozni, feltalálás esetén hivatalomat értesíteni el ne mulasszák. Nagy-Kálló, 1897. szeptember 28. Zoltán, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 16459. K. ~ 1«97. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár, mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi in. kir. miniszter 56087. számú rendeletének másolatat tudomás, alkalmazkodás és közzététel végett kiadom. Nyíregyházán, 1897. szeptember 21. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 56087,111-2. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi augusztus 13-án öi.jö. eln. szám alatt kelt rendeletemmel kapcsolatosan tudomásul vétel és a legszélesebb körben való közzététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a boszniai és herczegovinai orsz. kormány f. é. szeptember 4-én kelt 116569. számú hirdetménye szerint a következő intézkedéseket léptette életbe: I. Ragadós tüdölob miatt u szarvasmarháknak Boszniába és Herezegovinaba való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: Árva, Liptó és Pozsony vármegyékből. II. Ragadós száj és körömfájás miatt kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék) Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: Abauj-Torna, Alsó-Fehér, Arad, Békés, Bihar, Gömör-Kishont, Hunyad, Kolozs, Nógrád, Szeben, Temes, Torda-Aranyos es Zemplénvármegyék területéről. III. Sertésvész miatt a sertések bevitele Boszniába és Herczegovinába Magyarországnak egész területéről tilos. Budapest, 1897. szeptember hó 15-én. A miniszter megbízásából : Testnámszlcy, s. k. Folytatása a főlapon.