Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-03 / 40. szám

Hivatalos melléklet a „IMyirvidék" 1897. 40-ik siámáhoi, 15902. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyiregyházi kir. törvényszék megkeresése alap­ján közhirré tétel és tudomásul vétel végett közlöm, hogy Nyíri Elek nyírbátori lakos a 4757/97. P. számú ítélettel az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §. c) pontja alap­ján gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1897. szeptember 16. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 15946. K. ~ 1897." Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Somogyvármegye alispánjának megkeresése foly­tán közhirrré teszem, hogy Kaposvárott 1877. év feb­ruár 14-én Neuvald Rózi keszthelyi illetőségű szakács­nélól született Neuwald Aladár illetősége megállapítandó lévén, sem az anya, sem pedig a fiu — ki a czipész mesterséget tanulta, ki valahol mint czipész segéd dol­gozik — feltalálható nem volt; ennélfogva köröztetése elrendeltetik s felhívom a I. czimet, miszerint nevezett ifjút köröztesse s feltalálás esetén őt anyja holtartóz­kodásáról és illetőségi községeire nézve hallgassa ki s az eredményről hozzám tegyen jelentést. Nyíregyházán, 1897. szeptember 16. Jlikecz János, alispán. Jj6458. K. 1897. Szabolcs vármegye alispánjától. A községi elöljáróságoknak. Az ellenőrzési szemléje való megjelenés megköny­nyitése lárgyában kiadott 46083/97. sz. m. kir. honvé­delmi miniszteri rendelet megfelelő intézkedés és köz­ségi elöljáróságok által leendő közhirré tétel végett közlőm. Nyíregyháza, 1897. szeptember 22. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 46083/Xi. szám. Honvédelmi miniszter­től. Szabolcsvármegye közönségének. Az ellenőrzési szem­lére bevonuló nem tényleges állományú legénység el­meneteli, illetőleg távozási záradékkal ellátolt igazolvány­nyal ellátva nem lévén, és csakis nyilvános közhirré tétel utján hivatván be a rendes ellenőrzési szemlékre, magát a behívás, illetve a katonai bérszabás szerinti szállithatás igénybevehetése tekintetében a vasúti állo­más pénztárnál igazolni nem képes. Hogy tehát a ren­des ellenőrzési szemlékre bevonuló nem tényleges állo­mányú legénységnek a katonai díjszabás szerinti szállit­hatása biztosittassék, és másrészről ebből a szempont­ból a vasúti hatóságok ellenőrzése is lehetővé tétessék, elrendelem, hogy az összes járási tisztviselőket szigorúan utasítsa oda, hogy a védtörvény utasitás iü-dik része 36-ik (illetőleg honvédségi 35-ik) §-a értelmében az ál­taluk készítendő és az ellenőrzési szemlékre való behí­vásra vonatkozó hirdetményeket a területükön lévő ösz­szes vasúti állomás-hivataloknak idejekorán mindannyi­szor küldjék meg. Budapesten, 1897. évi szeptember hó 13-án. A miniszter helyett: Gromon, s. k. államtitkár. 136. , V 55 ., 170. Eb. 1897. Szabolcsvármegye erd. alb. elnöke. Tárgyalás alá vétetett Bihar, Vas, Sopron, Somogy és Zólyommegyék erdészeti albizottságainak azon hata­rozata, mely szerint Kolozsi Imre, Kovárcz Czíril, Major József, Koch János, Kudlin József, Zve/ina István es Schauschek Gábor erdőőrök elveszett eskü-bizonyítvá­nyai hatályon kivül helyeztetvén, semmisnek nyilvánít­tattak, kapcsolatosan tárgyaltatott a kir. erdőfelügyelő­ség 1897. 41/21—41/24. és 41/30. számú vélemenyes jelentése. Határozat. A fentemiitett határozatok tudomásul vétele mel­lett a semmisnek nyilvánított eskü letételi bizonyítvá­nyok körözése elrendeltetik s Nyíregyháza város polgár­mestere és a községek elöljárói utasíttatnak, miszerint feltalálás esetén az illető eskü-bizonyítványt Szabolcs­vármegye erd. albizottságához beterjesszék. A bizottság jegyzője felhivatik, hogy a semmisnek nyilvánított bizonyítványokra vonatkozó adatokat a bi­zottságnál vezetett nyilvántartási könyv betürendszerint elkülönített rovataiba bevezesse. Miről a debreczeni kir. erdőfelügyelőség, a bizott­ság jegyzője és Nyíregyháza r. t. város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig a „Nyirvidék* czimü hivatalos közlöny utján ezen határozaton értesít­tetnek. Kelt Szabolcsvármegye közig, erdészeti albizottsá­gának Nyíregyházán, 1897. évi augusztus hó 28-dikán tartott üléséből. Ilrabovszky Uuidó, elnök. Szabolcsvármegye alispánjától. 16575. K. 1897. A járási föszolgabiráknak,Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Sényő községben levő összes kutyák egy veszett eb kóborlása miatt 40 napi zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1897. szept. 25. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 16070 K. 1897. Hivatkozva a f. évi julius hó 18-án kelt 12298 K. számú értesitesemre, tudomására hozom, hogy a Karasz községben Czövek Bertalan kárára előfordult takonykór (set folytán, a nevezett udvarára és Kovács István gyu­laházi lakos egy darab lovára takonykór gyanúja miatt elrendelt zár szeptember 12-én feloldatott. Nyíregyháza, 1897. szept. 15-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 15669. K. „ , , ,. J ,, g -— Szabolcsvarmegye ahspanjátol. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir miniszter 22456. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirrététel végett kiadom. Nyíregyháza, 1897. szept. 15. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. kir. miniszter. 52456,97. 111-2. Valamennyi törvényhatóságnak. A magán­felek állatszállítás ügyében felmerült tavirali költségeknek jelenleg fennálló hitelezése mellett az utólagos megtérítés iránt való intézkedés által úgy a központi kezelés, mint a külső közigazgatási szervezet is nagymértekben igénybe vétetvén, szolgálat egyszerűsítése és az ügymenet gyor­sítása érdekeben a távirati költségek hitelezesét ezennel beszüntetem, és a magánfelek állatszállítása ügyében felme­rülő költségek lerovása iránt a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyetértőleg a kővetkezőket rendelem. 1. Azon magánfelek kik allatszállitási ügyekben akár közvetlenül, akár a törvényhatóság közvetítésével folyamodnak és ügyeiknek tárirati elintézését kívánják: távirati dij fejében belföldi szállítás esetén két forint, kültöldi szállítás esetén (ide ertve Asztriát és Horvátor­szágot is) pedig 1 forint átalányt tartoznak előzetesen lefizetni. Ezen átalányból a felek mit sem kapnak vissza, viszont azonban a költségtöbbletet sem tartoznak meg­fizetni. 2. Azon felek, a kik kérvényeiket személyes vagy megbizotljuk állal nyújtják be a minisztériumhoz, a megállapitotl átalány összeget a kérvény benyújtása előtt, a minisztérium házipénztáránál lefizetni, es a lefizetés megtörténtét magán a kérvényen igazoltatni tartoznak. 3. Ha az Írásbeli kérvények postán, vagy a törvény­hatóság közvetítésével küldetnek, az általány ősszeg a folyamodványnyal egyidejűleg, mindenkor a földmive­lésügyi minisztériumhoz czimezve, külön posta-ulalvány­nyal küldendő el, melynek szelvényén megjelölendő, hogy a beküldött összeg . .-én kelt és czimzett kérvény távirati elintézésének költségére szolgál. •t. Távirati kérvény esetén ott, hol állami táviró hivatal van, az átalány távirati utalványnyal küldendő a földmivelesügyi minisztériumhoz, mely táviratban egy­úttal a kérelem tárgya is előadható. Ellenben olt, ahol csak vasúti táviró hivatal van, az átalány posta-utalvány­nyal a földmivelésügyi minisztérium czimére postára

Next

/
Thumbnails
Contents